Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-27 / 281. szám

>«■ 1953. november 27. SZOLNOK MFOTEI NÉPLAP Várjuk László Domokos tanársegédet Néhány hét telt el azóta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága felhívással fordult hazánk legki­válóbb mezőgazdasági szakem­bereihez és kérte: minél na­gyobb mértékben vegyék ki ré­szüket mezőgazdaságunk fellen­dítésének művéből. Harcba hív­ta őket a magasabb termésátla­gok eléréséért, a mezőgazdaság jövedelmezőbbé tételéért. A párt levele elérkezett a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemre, hol meghallgatásra talált. Dr. Kolbai Károly Kossuth- díjas, egyetemi tanár — kit jog­gal neveznek világszerte az iker- soros kukorica atyjának — ta­nársegédét: László Domokost küldte megyénkbe. — A fiatal szakember feladata: több új módszer bevezetése, meghonosí­tása. rendszeres segítségnyújtás megyei tsz-einknek és ezüstkalá­szos tanfolyam vezetése. László Domokos tanársegéd — ki Tur- kevén vezeti majd az ezüstkalá­szos tanfolyamot — hetenként három napot tölt megyénkben. Megyénk mezőgazdasági szak- fmberei közül Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus nyújt majd közvetlen segítséget vendégünk­nek. Felkerestük Vedrődy elvtár­sit, aki az értékes segítségnyúj­tásról a következőket mondotta: — László Domokos tanársegéd egy éven át dolgozik nálunk. — Együtt állítunk be fajtaössze- hasonlító kísérleteket, különös tekintettel a kukoricára és siló­kukoricára, a cukorrépára és rizsre; az agrotechnikai eljárá­sok közül a tenyészterület meg­állapítására kukorica, cukorré­pa és lucerna magfogása eseté­ben. Külön kiemelendőnek tar­tom az egyes termesztési módok vizsgálatát. — Mire irányulnak ezek? — Tanulságosnak és érdekes­nek ígérkezik a gödöllői ikerso­ros kukorica, a kapáslucerna; gödöllői ikersoros kukorica szá­razon és öntözve, köztessel és köztes nélkül; lucerna és vörös­here magfogás szárazműveléssel és öntözve. Beállítunk még mű­trágyázás! kísérletet kukoricára s egyéb növényekre, folytatunk levéltrágyázási és növényvédel­mi kísérleteket is, — különös­képpen a lucerna és vöröshere zöld- és magkártevöi ellen. — Ezekben az aranka-ellenes harc dominál majd. Megyénk főagronómusa és az ifjú tanársegéd együttesen vizs­gálják meg Szolnok megye ég­hajlati és talajadottságait; ebbe a munkába további szakembere­ket vonnak be. Azoknak a tapasztalatoknak, következtetéseknek és kísérleti eredményeknek, melyeket ven­dégünk és megyénk főagronó­musa munkatársaival együtt gyűjt majd: kétségtelenül hasz­nát látja mind a megye, mind az egész ország mezőgazdasága. Pártunk megyei bizottságának felhívása eredményesnek bizo nyúlt. — b. z. —­Milyen ruházati cikket keresnek a vásárlók ? A könnyűipari minisztérium vezetői újabban piackutató kör- útakat tesznek a vidéki váro­sokban. Legutóbb több szakem­berrel együtt Végh László mi­niszterhelyettes Győrben és Miskolcon járt és jönéhány üz­letet., áruházat keresett fel. Ál­talános tapasztalatként megálla­pították, hogy a textil-méter­áruk választéka nem kielégítő. Kevés mintát találtak egy-egy üzletben, noha az ipár többfélét gyárt és minden .valószínűség szerint a kereskedelem raktárá­ban is bőségesen található. A lakosság többnyire a jobbmi­nőségű, tartósabb és egyben drágább cikkeket keresi. Keresik az új mintával, új színekben gyártott karton cs flanell árukat és a vásárlók nem tartják elegendőnek az ágyneművásznak színválaszté­kát. A gyapjúszövetekből is a jobbminőségű fogy leginkább. Kérték például, hogy több szín­ben legyen tropikál szövet, és az amazon elnevezésű tiszta- gyapjú anyagot ne csak a kon­'»▼TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT» HATÓK- műanyagból Kellemes színű, simára polí­rozott fedélzetű, könnyű hajók­ra várnak a szovjet folyók.... — Nem kell sokáig várniok. Meg­kezdődött a műanyagból — fél- észteres gyanta, üvegszövet — vagy üvegn^mez keverékéből — készülő hajók gyártása. Az ilyen hajók építéséhez nem szükségesek a hatalmas sólyák, felesleges a szegecselés, viszont a legjobb acélokéval vetekszik. Ugyanakkor nem hat rá a víz, a sóoldat, a petroleum, a savak és lúgok, de még a hőmérséklet­változás sem. Igen gazdaságos, mert teherbiróképessége körül­belül 40 százalékkal nagyobb a régi hajókéhoz viszonyítva — ezzel csökken a szállítás önkölt­sége. A szovjet ipar 100 tonnás motoros tartályhajókat, továb­bá 150 lóerős vontatókat, vízi­buszokat, személyszállító hajó­kat gyárt műanyagból. fekcióipar kapja. A könnyűipari minisztérűtm vezetői igyekez­nek ezeknek a kéréseknek ele­get tenni, megbeszélést folytat­nak a belkereskedelem képvise­lőivel és vállalkoznak arra Is, hogy soronkívül megkezdjék egy-egy keresett cikk gyártá­sát a kevésbé kelendő áruk ro­vására. (MTI). A törökszentmiklósi járás kezdeményezése TÖRÖKSZENTMIKLÓSI JÁ­RÁSBAN néhány héttel ezelőtt jelentős eseménysorozat kezdő­dött. Olyan, hogy felfigyeltek rá a szomszédos járások és a szö­vetkezeti városok is. Miről van szó? Arról, hogy Kétpón, a járás egyik községében egyesültek a Tsz-ek. Négy kisebb gazdaság megalkotta a többezer holdas Szabadság Termelőszövetkezetet. Néhány nap múlva Tiszapüspö- kiben két tsz, Tiszatenyőn két tsz és Kuncsorbán négy tsz egyesült. Ezzel formát kapott, testet öltött egy tavasz óta érő terv. A járás szövetkezetei to­vábbi erősödésüknek újabb fel­tételéhez jutottak, s a szövetke­zeti gazdák pedig megteremtet­ték a nagyüzemi módszerek ki­használásának mégnagyobb le­hetőségét. Röviden csak erről van szó. Erről, de nemcsak ennyiről. Többről. Az egyesülési kedv ugyanis nem magától született, hanem azt megelőzte a járás vezetőinek alapos munkája. A kezdeményezés tehát a járás ve­zetőitől indult, bizonyságául an­nak, hogy Törökszentmiklóson nem általában foglalkoznak a tsz-ek gazdasági megerősítésé­vel. Az adottságok gondos fel­mérésével, a lehetőségek szám­bavételével ki tudják választa­ni a legjobb módszereket, azo­kat, amelyek eredményes al­kalmazása hasznos a szövetke­zeti mozgalomnak. A tavasz folyamán Déry elv­társ, a járási pártbizottság első titkára és Karsai Mihály elv­társ, a járási tanács VB elnöke megnézte, mi van és mi lehetne a járás közös gazdaságaiban. — Nem kapkodtak, nem hamar- kodtak el semmit. Tervezgettek, számolgattak. Munkatársaik se­gítségével azt kutatták, milyen módon termelhetnének még töb­bet a szövetkezeti gazdák és mi­lyen — viszonylag könnyen ki­küszöbölhető — hiányosságok drágítják a termelést. Egyebek között megállapították, hogy a szövetkezeti gazdaságokon belül a nagyüzemi módszerek kihasz­nálását esetenként éppen a pár- százholdak akadályozzák. Még pontosabban, hogy a kis szövet­kezeteken belül végeredményben alig lehet szó, nagyüzemi gaz­dálkodásról. Célszerűnek lát­szott tehát egyik-másik közös gazdaság egyesítése. Nem siették el a dolgot. Megvárták, amíg ennek elérkezik az ideje. Be­széltek a kétpói tsz-ek vezetői­vel, gazdáival. Elmondták, miért érdemes összefogni. AZ ÉRVEK MEGGYŐZŐEK és elfogadhatóak voltak. Nézzük ezeket az érveket. A nagyüzemi gazdálkodás feltétele, hogy a földeket összehozzuk. De csak egyik feltétele, mert ez még nem minden. Az olcsóbb és több ter­més eléréséhez épületek, külön­böző beruházások szükségesek. Ezen kívül s legkiváltképpen jól képzett vezetők, szakemberek. A száz, vagy néhányszáz holdas tsz pedig nem rendelkezik olyan forrásokkal, és annyi jól képzett AUTOMATIZÁLTAK a nemzetközi távgépíró központot A magyar posta jelenleg vala­mennyi európai állammal és ti­zenhét tengeren túli országgal tart fenn összeköttetést. A forgalom nagyarányú emel­kedésére számítva a posta most automatizálja a nemzetközi te­lex központot. A munkát a jövő év első negyedétien fejezik be, s akkor például a moszkvai, a berlini, a bécsi, vagy a brüsz- szeli telex központ közvetlenül tárcsázhatja bármelyik magyar előfizetőt. Ugyanígy a magyar központ is közvetlenül kaphatja meg a velünk kapcsolatban álló ország bármelyik távgépíró tu­lajdonosát. Automatizálják a Magyarországon átmenő telex forgalmat is. Átépítik a Szolnak ipari negyedébe vezető itat Megyénk közútainak gondvi­selését nem a legszerencséseb­ben oldották meg. Négy közúti igazgatóság és négy közúti üze­mi vállalat között osztották szét a megye utait. — Mindegyikük munkaterületének perifériáját képezi ez a vidék. Márpedig a hatékony munka, a megfelelő ellenőrzés, az anyagszállítási és egyéb problémák gyorsabb meg­oldása szempontjából — az ed­digi tapasztalatok legalább is ezt igazolják — a központtól tá­voleső területek mindig hátrá­nyos helyzetbe kerülnek. Érde­mes volna mérlegelni; nem jár- na-e bizonyos előnnyel a megye közútépítési és karbantartási munkáinak egy kézben való csoportosítása. Addig azonban, míg négy közúti igazgatóság dolgozik me­gyénkben, külön kell számon- tartani munkájukat. Ezúttal a Budapesti Közúti Igazgatóság megyei eredményeiről és tervei­ről számolunk be. Szolnok és a jászsági rész zöme hozzájuk tar­tozik. Körzetükben jelentősebb mun­ka a nagykörűi bekötőút széle­sítése és hengerlése, a Szolnok- Hatvani út egy szakaszának hengerlése és kétrétegű felületi kezeléssel való ellátása volt. A mezőgazdaságfejlesztési program sikeréhez való hozzájárulásként 900 méter hosszú bekötőútat építettek a jászteleki Tol- buchin Tsz központjához, Az utak portalanításában is értek el eredményeket, — így az újszászi Tüdőszanatórium előtti részen, valamint a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár környékén. Az utak portalanítá­sát jövőre tovább folytatják. A megyeszékhelyen az idén csak kisebb javításokat végez­tek. A következő évben azonban igen számottevő, mintegy más- félmillió forint költséggel átépí­tik a város ipari negyedéhez a hajóállomás — Tárház — Do­hányfermentáló — Tisza Malom vonalon húzódó utat. A gépjár­művezetők bizonyára osztatlan örömmel fogadják ezt a hírt. A A Jászberény—Farmos-i vona­lon közlekedők is vigasztalód­hatnak. Jövőre az alig három méter széles út helyett hat méter széles, jól kezelt úton kocsi- kázhatnak. A rékasi úton a 10-es kilo­méterkőtől a 24-esig szintén szé­lesítik a kőpályát és itatásos fe­lületi kezeléssel látják el. A munka sikeres elvégzéséhez 24— 25 ezer tonna anyag szükséges. Ennek fogadása és raktározása az Igazgtóság legnagyobb prob­lémája. A MÁV nem tud meg­felelő rakterületet biztosítani ilyen tömérdek anyag fogadá­sára. Márpedig a megyei útvi­szonyok javítása — következés­képpen az egyre növekvő gépko­csiszállítás zavartalanságának biztosítása megköveteli, hogy szállítási és raktározási problé­mák miatt ne álljon elő anyag­hiány, ne torlódjon az útépítési munka. Ezért volna helyes, ha a rakterűiét biztosításában az Igazgatóság segítségére sietné­nek különböző szerveink is. (si) vezetővel, hogy ezeket az elő­feltételeket megteremtse. Mert nézzük. Ha van négy kis tsz, mindegyiknek kell esetleg egy 24 kalapácsos daráló. De ennek a darálónak a kapacitása olyan, hogy egyik közös gazdaság sem képes kihasználni. Ugyanakkor, amikor ebből a darálóból egy is kielégítené mind a négy tsz ál­latállományának szükségletét. A gazdasági épületeknél, az üzemi központok kialakításánál hasonló a helyzet. Négy tsz-nek négy székházra, egynek viszont csak egyre van szüksége. A két­százholdas termelőszövetkezet­hez is kell elnök, könyvelő, pénztáros, esetleg raktáros stb. Viszont a háromezerholdas kö­zös gazdaságnál is mindössze egy elnökre, pénztárosra, raktá­rosra van szükség. Ezt a gondo­latmenetet még tovább lehetne folytatni. Vizsgáljuk meg azonban en­nek a problémának egy ugyan­csak figyelemreméltó részét, a szakképzettség kérdését. Ahol négy közös gazdaság egyesül, ott nyilvánvalóan a legrátermettebb embert választhatják a tsz élé­re. Ugyan így a legképzettebbek kerülnek a brigádvezetői beosz­tásba, vagy más funkcióba. A nagyüzemi termelés egyben azt is jelenti, hogy a termelés ne legyen szétaprózott. A több­ezer holdas közös gazdaságokban nem is lehet. Ilyen nagyüzemben például évről-évre 50—100 hol­dakon termelnek cukorrépát, s ezzel a növénnyel mindig ugyan­azok a szövetkezeti gazdák fog­lalkoznak. Ennek következtében évek során valósággal mesterei lesznek a nagy gyakorlatszerzés következtében a cukorrépa ter­mesztésnek. Előnyére van ez a közösségnek? De még mennyire. számtalan sokaságat felsorolhatnánk még annak, ami a nagy szövetkezetek mellett szól. Megtették ezt részletesen és alaposan a törökszentmiklósi járásban. I S ahol a feltételek megvoltak, ott a tsz-ek egyesül­tek is. Helyes-e vajon a török­szentmiklósi kezdeményezés? A válasz feltétlenül csak igenlő lehet. Az otliani vezetők jól lát­ták a teendőket és az adott kö­rülmények között a legjobb módszereket annak érdekében, hogy a felsorolt községe« ben a tsz-ek olcsóbban többet ter­meljenek, a nagyjizemadta módszereket mégjobba'n kihasz­nálják. Felvetődik azonban úgy is a kérdés, hogy most mi legyen. Ha a törökszentmiklósi kezde­ményezés jé, mint ahogy jó, más helyeken kövessék-e a pél­dát. Erre receptet adni nem le­het. Nagyon helytelen lenne valamiféle egyesítési kampányt szervezni. — Ilyesmiről csak ott lehet szó, ahol a feltételek ad­va vannak és ahol a szövetke­zeti gazdák egyetértenek az egyesüléssel. Sz. P. H 3004-es a mesterszállás; ö törő Tsz-ben 3,43 forinttá) nöre!fe m'nden munkaegység értékét Ev közben nagyon sok szó esett egy fontos határozatról: a 3004-esről. Ennek jelentősé­gét valójában csak most mér­hetjük le, amikor a tsz-ek szám­ba veszik egész éves munkájuk eredményét. Amelyik közös gaz­daságban jól dolgoztak, a hatá­rozat feltételeinek eleget tettek, abban több tízezer forinttai gyarapodtak. A 3004-est a mes­terszállási Úttörő Tsz jól alkal­mazta. A kötelezően előírt áruértéke­sítést 123 százalékra teljesítette és ígjP 93 ezer forint hitelelen­gedésben részesült. A TEGI-tő! vásárolt törzsállomány után 45 ezer forint árkiegészítést kapott. A szövetkezeti gazdák napos te- nyészbaromfit vásároltak ezért is megillette őket még kétezer forint árkiegészítés. Az állam ilyen módon 140 ezer forint értékű kedvezmény­ben részesítette őket. Ez az ösz- szeg 3,43 forinttal növelte min­den munkaegység értékét. . Az Úttörő Tsz tagjai elhatá­rozták, hogy a most kezdődő gazdasági évben még jobban ki­használják a 3004-es határozat adta lehetőségeket. Karsai József o. vezető, Kunszentmártoni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom