Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-26 / 280. szám

1958. november 26. S70TVOK WFC.VE1 NÍPI.AP 5 Két tax tagadba fogott öaaxe a nagyobb eredmények eléréaéért AZ IPARFEJLESZTÉS TÉZISEIRŐL Irta: ÍV. Vassiljev November 22-én Jánoshidán, a Dimitrov Tsz székhazában tar­tott értekezleten egyesült a Di­mitrov Tsz és az alattyáni Mez5 Imre Tsz. — Dimitrov néven. Több megoldás vezette a tago­kat erre a lépésre. A Mező Imre Tsz területe körülbelül másfél kilométerre fekszik a Dimitrov Tsz földjétől. Tehát mondhat­juk, hogy szomszédok voltak. A másik dolog, ami az egyesülés mellet szólt, hogy a Dimitrov Termelőszövetkezet jószágállo- mónya az utóbbi években igen megnövekedett. Van takarmá­nyuk is elegendő, viszont nincs férőhely az állatok számára. Most ez a probléma is meg­oldódik. A Mező Imre Tsz ren­delkezik baromfitenyésztésre al­kalmas adottságokkal, ami hi­ányzott a Dimitrovnál. Ilyen és hasonló elgondolások vezették célhoz a két termelőszövetkezet egyesítését, s most már közö­sen, összefogva dolgoznak az eredmények növeléséért, a kö­zös gazdaság további erősítésé­ért; A szovjet nép nagy örömmel és büszkeséggel fogadta az 1959—1965. évi szovjet népgaz­daságfejlesztési ellenőrző szá­mokat. E fontos dokumentum­ban valamennyi szovjet ember megtalálja minden gondolatát és vágyát, tántoríthatatlan igye­kezetét a kommunizmus felé. Az ellenőrző számok hatalmas programmot adnak annak a harcnak, amelyet a kommunista társadalom anyagi-műszaki bá­zisának megteremtéséért, vala­Az FM Szakoktatási Főigazgatóságának figyelmébe ajánljuk t'EIDEICH FERDINAND, a Megyei Tanács VB Szövetkezeti Csoportjának vezetője, és Nagy Tibor, — a csoport dolgozója között a közelmúltban az alábbi párbeszéd hangzott el: — Minden rendben van. Nagy elvtárs? — Igen. Beszéltem a Földmű­velésügyi Minisztérium Szakok­tatási Főigazgatóságával, bele­egyeztek, — Szóval Lucskó elvtárs hoz­zájárult? — Azt mondta, minden továb­bi nélkül megrendezhetjük a technikumban a tanfolyamot. Ott el is tudjuk helyezni az el­nököket — Rendben van. Ki kell kül­deni az értesítést és december elején megkezdjük. * NÉHÁNY nap múlva Friedrich elvtárs — akit különben elég ne­héz kihozni a sodrából — igen mérges lett amikor kiderült, hogy nincs minden rendben — ellenkezőleg... De hát miről is volt szó? Arról, hogy a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya el­határozta: háromhetes tanfolya­mot szervez az újonnan alakult tsz-ek elnökei részére. Erre az, oktatásra nagyon nagy szükség, van, hiszen ezek a szövetkezeti vezetők — bár valamennyien ta­pasztalt parasztemberek —, a közös gazdaság irányításában érthető módon még gyakorlatba-1 nők. Okvetlen fontos tehát meg-1 tanulniok a legszükségesebbeket,! hogy ne tapogatózzanak a sötét-! ben. ( A szövetkezetpolitikai csoport ( elhatározta, hogy a tanfolyamot/ a Mezőtúri Gépészeti Techni-, kumban rendezi, ahol minden szükséges előfeltétel biztosítva van. Beszéltek az elvtársak a ' Földművelésügyi Minisztérium' Szakoktatási Főigazgatóságának' vezetőjével, és engedélyt kértek ( a mezőtúri technikum igénybe-! vételére. Mint azt a korábbi be-( szélgetés bizonyítja, az enge-( délyt megkapták. Ezt követően/ Nagy Tibor elvtárs felkereste, Végh Józsefet, a mezőtúri gaz­dasági tanárt, és megállapodtak a részletekben. Végh elvtárs egyébként már más években is' nagy hozzáértéssel, és szívesen' segített hasonló tanfolyamok le-( bonyolításában. ( S nem sokkal később értesítés/ jött a Földművelésügyi Minisz-, térium Szakoktatási Főigazgató­ságától. A korábbi engedélyt visszavonták azzal, h<j°y a tech­nikum felesleges helvbéeeit nem' •dhatjak a Megyei Tanács VB* Szövetkezetpolitikai Csoportjá­nak, mert ott az állami gazdasá­gok gépészeit akarják tovább ké­pezni. Nos, ez az értesítés hozta Isi sodrából teljes joggal Fried­rich Fejdinánd csoportvezetőt. A szövetkezeti vezetők tanfolyama ugyanis december 1-én kezdőd­nék, az érdekelt elnökök már megkapták a meghívót azzal, hogy a mezőtúri technikumban jelentkezzenek. * NEHEZEN tételezi fel az em­ber, hogy éppen a szakoktatási főigazgatóság gátolná a szövet­kezeti vezetők képzését... Ezt feltételezni egyszerűen képtelen­ség. De hogy ilyen intézkedések­kel nem segíti, az is bizonyos. Most utólag a megye vezetőinek annyit mégis sikerült elémiök, hogy a háromhetes tanfolyam Mezőtúron lesz. Az még gondot okoz, hol helyezzék el az elnö­köket... Az is igaz, hogy az álla­mi gazdaságok gépészeinek to­vábbképzése sem elhanyagolan­dó. Miiven megoldást kellene te­hát találni ahhoz, hogy hasonló hibák ne ismétlődjenek? Szolnok megyében létre kelle­ne hozni egy szövetkezeti isko­lát. Ezen az iskolán egész évben rövid tanfolyamokat tarthatná­nak a szövetkezeti elnököknek, a brigádvezetőknek, a könyve­lőknek, a raktárosoknak, egy­részt alapfokú ismerétek elsajá­títására, másrészt „fejtágító” elő­adások megtartására. Erre a szövetkezeti iskolára nagy szüksége lenne a megyé­nek. Ki is tudnánk használni. Igaz, Jászberényben és Karca­gon van kétéves mezőgazdasági szakiskolánk, Törökszentmikló- son mezőgazdasági techniku­munk, Mezőtúron gépészeti tech­nikumunk. Ez azonban kevés, és arra nem is felelnek meg, hogy itt speciális tanfolyamokat rendezzük. A Földművelésügyi Miniszté­rium Szakoktatási Főigazgatósá­gának figyelmébe ajánljuk a Szolnok megyei szövetkezeti is­kola létesítésének gondolatát. Szekulity Péter mennyi gazdasági ág nagyará­nyú fellendítéséért és az ország gazdasági erejének fokozásáért folytatunk. A szovjet nép tud­ja, hogy csakis a fentiek alap­ján képzelhető el az életszínvo­nal újabb jelentős emelése. A soron következő hétéves terv előirányzatait elemezve, meg­győződhetünk arról is, hogy a következő években a Szovjet­unió újabb hatalmas győzelmet arat a kapitalizmussal folytatott békés versenyben és méginkább megerősödik a szocializmus világrendszere. A téziseket tanulmányozó és megvitató szovjet emberek kü­lönösen nagy figyelmet fordíta­nak a szocialista ipar előtt álló távlatokra. Valamennyien rend­kívül örvendetesnek találják, hogy a soronkövetkező hétéves tervben a nehézipar soha nem látott magaslatokra emelkedik, hiszen ez az iparág a szocialista gazdaság és az ország erejének alapját képezi, s döntő tényezőt jelent a termelő erők fejleszté­sében, a termelékenység emelé­sében. A tézisek komoly minőségi változásokat írnak elő a terme­lés felépítésében. Csakis ezek a változások biztosíthatják, hogy a szovjet népgazdaság gyors ütemben és a szükséges arány­ban fejlődjék és az iparválla- ..... la tok egyre több vasat, acélt* és különféle fémeket kapjanak. A gazdasági élet jelentős fel- élénkülését biztosítják majd a gazdag és kihasználásuk tekin­tetében előnyös gáz- és olaj lelőhelyek érc- és szénmedencék, valamint más ásványbányák fokozottabb kiaknázása. Elegendő megemlí­teni, hogy a következő években mind teljesebb mértékben áll a szovjet népgazdaság szolgála­tába a kurszki mágneses ano­mália ezernyi gazdagsága. E le­lőhely vasérckészlete sokszáz évre biztosítja majd a szovjet vaskohászat fejlődését. A tézisek vizsgálatánál külön ki kell emelni, hogy mit jelent számunkra a hétéves tervben előirányzott gázipari fejlesztés. A középázsiai köztársaságokban például a gázipar fejlődésének arányában évente többmillió tonna szén szabadul fel. Hason­ló módon használják fel majd a gázt Uzbekisztánban és több más köztársaságban, $ ez or­szágszerte nagyarányú szénmee- takarítást eredményez. A soronkövetkező hétéves terv célul tűzi ki azt is, hogy az ország egyes óriási terület­részei — a Volga-mellék, Észak- Kaukázus, Közép-Ázsia, Nyu­gat-Ukrajna — a legfontosabb energetikai bázisokká és fejlett vegyipari területekké váljanak. ---------------­If jú gasdaass?onysf:anfj>lyam Kaucagon Érdekes és amint a jelek mu­tatják, sikeres tanfolyamot in­dított a megyei nőtanács Kar­cagon. A 14—18 éves általános iskolát végzett lányok részére ifjú gazdaaszony tanfolyamot szervezett. A tanfolyamon he­tenként egy alkalommal három órás foglalkozáson ismertetik meg a leendő háziasszonyokat az egyszerű magyar konyha éte­leinek elkészítésével. Ezen kí­vül az ifjú gazdaasszonyok sza­bás-varrást, kézimunkát, csecse­mőápolást, Illemtant is tanul­nak. Beiktattak néhány politi­kai és irodalmi órát is. A tanfolyam igen népszerűi Eddig több, mint százharmin­cán jelentkeztek. A pedagógu­sok az oktatást társadalmi mun­kában végzik, a sütés-főzésre pedig helybeli jól főző háziasz- szonyok oktatják a jövő gaz­daasszonyait. VÁNDORMADÁR irta : GYOMAI GYÖRGY kocsmában szórta a pénzt és arra biztatta a cimboráit, hogy hagyják itt ezt a süket, sötét tanyát. Menjenek fel vele Pest­re. Ott van csak igazi élet. Szín­ház, mozi, tánciskola, cukrászda, olyan lányok, hogy a faluban egy sincs olyan. És dolgozni sem kell úgy, mint a szövetke­zetben. Letelik a nyolc óra és mehet az emberfia a bárokba, mulathat reggelig a legszebb nőkkel. Ilyenekről beszélt Mol­nár Pista, És most itt áll az aj­tónál, sápadtan, zavartan és nem jön ki a száján egy árva hang sem. — Mi jóba jársz itt. Pista? — kérdezi lassan az elnök és int a kezével a legénynek, hogy üljön le a lócára. — Kedves elnök elvtárs, ked­ves Péter bátyám, azért jöttem volna, hogy hallgasson meg kend egy kicsit, — húzódik le Molnár Pista a lócára és akko­rát nyel, hogy a szoba másik végében is hallatszik. — Hall­gasson meg egy kicsit, — Mi a baj? — hunyorítja össze még jobban a szemét az elnök. — Hazajöttem Pestről —, li­hegi hosszú sóhajtással a ven­dég, s várja, mit felel erre a köpcös, dereshajú elnök. — Azt látom, hogy hazajöttél, mert itt vagy. De azt nem tu­dom, hogy miért jöttél. — Hazajöttem véglegesen. — Csak azt akarom mondani. — Dolgozni akarsz? — Dolgozni szeretnék. Vissza­jönnék a szövetkezetbe, ha kel­tenék. — Bajos dolog lesz, — sodor- gatja hosszú bajuszát az elnök. —- Bajos lesz fiam, mert a ta­gok mind tudják, miket kiabál­tál ránk. — Miket? —Hát azt, hogy itt nem lehet keresni, itt csak meg kell dög­leni a dologba, a szövetkezét nem ér semmit, bolond az is, aki benne marad. Meg azt is tudják, hogy Pesten minden hó­napban másik helyen voltál. Sehol sem ízlett a dolog. — az első helyről azért * mentem el, mert a for­ró salakot kellett taligázni min­dig. Nem bírta már a tüdőm a sok mérges gázt. — Hát a kocsisságot mért hagytad ott? — Rosszak voltak a lovak. Nem kínlódtam velük. Inkább elmentem szénhordónak. — Itthon is lehettél volna ko­csis. Miért kellett azért Pestre menni? A legény akkorát sóhajtott, hogy még a két szempillája is lecsukódott. Rágta a szája szé­lét. S alig hallhatóan suttogta: — Nagyon megbántam min­dent, Péter bátyám. Nem is mentem volna én el innen soha. de engem is elbolond Róttak, azt mondták, hogy Pesten két­szer annyit keresek majd, mint itthon. Olyan voltam, mint a lipe a lámpa világánál. Száll- dostam a fény körül. De meg is égettem magam. A cimborák, az ismerősök becsaptak. Vittek mindenfelé. Elszórtam, amit ke­restem. Másfél év alatt egy ru­hát nem vettem magamnak. — Minden elment. Azért jöttem haza, hogy újból kezdjem az életet — A vándormadarakat nem szeretik errefelé. Az olyanokat sem kedvelik, akiknek büdös a dolog. Mind rendesdolgú embe­rek vannak a szövetkezetben, — nézett maga elé komolyan az elnök. — A cimboráid annyit keresnek, hogy már majdnem mind motoron járnak. Arról gondolkoznak, hogy milyen bú- tori vegyenek, meg milyen há­zat csináltassanak. — Vegyenek vissza, Péter bá­tyám. Meglássa, én leszek az első dolgos a határban. Ott Pes­ten rájöttem, hogy ezerszer jobb itthon. Rájöttem, * hogy nagy bolondot csináltam, ami­kor elmentem. Az elnök felállt. Odament a legényhez. Rátette a kezét a vállára: — Hát tudod mit, fiam. Reg­gel beállhatsz répát szedni. A többit aztán majd meglátjuk. Ha olyan leszel, amilyennek lenned kell, akkor én is, meg a többiek is melletted leszünk. Szóval bizonyítsd be, hogy em­ber lettél. — Bebizonyítom, Péter bá­tyám, — rázta meg Molnár Pista az elnök kezét és lassan utána tette. — Többet én nem leszek vándormadár. 7 A szövetkezet irodája csak A '=-* akkora, hogy három asz- itál, három szék, egy nagy, bar- /na szekrény, meg két lóca fér el Ibenne. A gerendáról villany lóg. A A falon néhány kimutatás, meg <egy térkép mutatja, milyen volt /a termés, mennyi a jószágok 0pontos száma. S az alacsony, hnádfedelű tanyát lassan korom- Imal mázolja be az este. 7 Balog Péter elnök a villany halatt az asztalnál ül. Becsukja a {fiókját a kis kulccsal. Bezárja a (szekrényt is a nagy lakattal. /Fáradtan nyújtózik egyet. S fahogy a kalapjáért nyúl, tünöd- (ve megállapítja, hogy elég szor- /gos volt a mai nap is. Reggel inégytől talpon van, mert meg­kezdődött a répaszedés. Járta a (földeket. Végignézte az istálló­ikat. Elintézte a napi munkáját. AS mire észbe kapott, már a nya­fkára is lépett az este. ( Kopogás hallatszott. Utána ) nyikorgóit egyet az ajtó. Magas, A soványarcú legény lépett az Író­idéba. / — Jóestél, / Balog Péter ránézett a váral- hlan látogatóra. Összehúzta a (szemét, úgy figyelte. ( — Ez Molnár Pista, — mo- ) rogta önmagának. S ahogy a‘ le­ngéiig poros bakancsát, fakó ru- (háját, szőrös arcát vizsgálta, /már el is villant előtte, ami 7másfél esztendeje történt. ( Molnár Pista itt dolgozott az lapjával, anyjával a szövetkezet­ében. Egyszer aztán bejelentette, Xhogy Pestre megy. Hiába kö- /nyörögtek neki a szülei, hiába jbeszéltek vele a komolyabbak, fesak elment. Városi ember lett. (Szombatonkint járt haza a mun- (kásvonattal. Vasárnap aztán a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom