Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-23 / 278. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1958. november 23

A MEZÓGAZDASAG szocialista átalakítása a kunhegyesi járásban

A kunhegyes! járás mezőgazdasági termelőszövetkezetei ez- évben január 1. óta 698 dolgozó paraszttal erősödtek. Hatszáz- kilencvennyolcan választották az újat és hagyták ott a régit. Eme biztató kezdeti eredmények arra engednek következtetni, hogy a járós területén nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. A tüzetesebb vizsgálódás viszont meg többet elárul. Elsősorban azt, hogy a hatszázkilencven- nyolc új belépő nem a véletlenek sokaságának szüleménye, hanem egy hónapokkal ezelőtt megkezdődött és módszereiben egyre tökéletesedő, a párt agrárpolitikájának téziseihez ragaszkodó, szívós, céltudatos munka eredménye.

Számos újszerű, a nagy ügyet előrevivő megyei kezdeményezés itt, a kunhegyesi járásban termő talajra talált — meghonosodott.

Meghonosodott, mert a járás területén a szocialista átszervezés vezető, szervező és irányító ereje a párt. Elsősorban a járási párt- bizottság és a járási tanács vezető beosztásban dolgozó kommunistái.

Az okos, célratörő fejlesztési munka kezdetét az ottani elvtársak a februári megyei tanácskozáson alkotott határozat megszületésétől számítják. Ez az agrártézisekből kiinduló határozat lett iránytűjük.

Tavasszal a járás községeiben mindenütt hozzákezdtek a községi mezőgazdasági fejlesztési bizottságok megalakításához.

A bizottságok rövidesen megalakultak, de működésük — egy- kettő kivételével — bizonyos ideig formális, keveset, vagy éppen semmitérő volt. Részint, mert nem tudták: hogyan is kezdjék; á munkát, miként induljanak és mi legyen tulajdonképen konkrét, kézzel fogható feladatuk. Volt, aki csak ezzel az érthető kezdeti bizonytalansággal magyarázta a fejlesztési bizottságok. gyenge munkáját. A járás vezetői azonban megállapították, hogy a bizonytalankodás, a tétovázás oka más természetű. Ahhoz, hogy a mezőgazda- sági fejlesztési bizottságok valóban céljuknak megfelelően dolgozzanak — más akadályokkal kell megbirkózni.

S a járás vezetőinek értékelése Ilyen vonatkozásban helyes volt. Jól látták az ottani elvtársak, hová kell nyúlniok.

A mezőgazdasági fejlesztési bizottságok tágjai között ugyanis mindenütt ott találjuk a községi párttitkárokat, a helyi tanács vb-elnökeit, mező- gazdasági felügyelőit és a föld. Búi vesszővé tkezet vezetőit

is. A szóbanforgó vezető elvtár- sak egyik-másika bizony sem úgy nem beszélhetett a mező- gazdaság átalakításáról, mint vb-elnök, sem úgy. mint a mezőgazdasági fejlesztési bizottság tagja. Vagy ha hivatalból mégis szóvá tét. te a fejlesztést, a dolgozó parasztok nem adtak hitelt szavának — mert ő maga három- négy-öt vagy hat holdon egyénileg gazdálkodott. S ez a körülmény — hogy egyes községi ve- setőknel a szavak és tettek nem fedték egymást — volt legfőbb íékezője a fejlesztési bizottságok munkájának.

Ezt a kettősséget a kunhegyesi Járás területén okos felvilágosító szóval felszámolták. Utána észrevehetően élénkült és javult a mezőgazdasági fejlesztési bizottságok munkája. Feldolgozták a szövetkezetek eredményeit »és széles körben tudatosították.

Nyolc, tízéves szövetkezet működik a kunhegyesi járás területén. Ezek a közös gazdaságok a jubileumi évforduló

alkalmával kiállítást rendeztek fejlesztésükről.

S az igen szemléltető kiállításokat mintegy tizennégyezer ember tekintette meg. A jubiláló nagygyűléseken is sokszáz egyéni gazda vett részt. Az évfordulót tehát sikeresen kapcsolták össze a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésével. A siker elérésében nagy része volt a községi mező- gazdasági fejlesztési bizottságoknak.

Először Abádszalókon, majd Kunhegyesen elkészítették a község távlati mezőgazdasági fejlesztési tervét s később mindenütt hozzáfogtak ennek a tervnek elkészítéséhez.

A terv nemcsak azt mutatja, hogyan alakul majd át a határ a mezőgazdasági szocialista átszervezés után, hanem azt is dokumentálja, mennyivel lesz nagyobb jövedelme egy-egy parasztcsaládnak

s esetenként hogyan kettőződik, vagy háromszorozódik meg a föld lehnőereje, haszna. Sokat kellett fáradozniok a járás vezetőinek addig, míg munkába lendítették a bizottságokat. Még ezután is lesz tennivaló, de annyi már bizonyos, hogy az egyhelyben topo- gás állapota megszűnt.

A járás területén mindjobban érvényesül az az elv is, hogy a szövetkezeti mozgalom legjobb agitátorai maguk a szövetkezeti gazdák. Hogyan érvényesül? Úgy, hogy a közös gazdaságok legrátermettebb embereikből aktíva-csoportot hoznak létre. Ez is újszerű. Az aktívacsoportok tagjai személy szerint foglalkoznak egy-egy dolgozó paraszttal — mindenki a legjobb barátjával. rokonával, szomszédjával, ezen kívül a közös gazdaságok szomszédságában lévő egyéniekkel.

Az aktíva-csoportot Abádszalókon alakították meg előázör. Eredmény: alig egy esztendő alatt száznegyvenhat új belépő,

a Vörös Oktober Tsz-be — Kunhegyesen — huszonöt uj belépő. Az elkövetkező időkben a járás vezetői arra fordítják főfigyelmüket, hogy az aktíva-csoportok ne csak létezzenek, hanem legalább olyan munkát végezzenek, mint az gbádszalóki Lenin Tsz gazdái.

Tény u gyári is, hegy az aktíva- csoportok még nem mindenütt munkálkodnak megfelelően. Ez igaz. Az is igaz viszont, hogy léteznek és ez mar önmagában is sokat, nagy előrelépést jelent, mert ma már ezekkel csak foglalkoznak kell. Ilyen tekintetben a kunhegyesi járás előbb van, mint más járások — olyanok, ahol ma még tsz aktíva- csoportok megalakításáról csak beszélnek.

Eredményeik mellett különösen szembetűnő, hogy elég nehezen tudják megvalósítani az úgynevezett egy nyelven való beszólást, az egy irányba való húzást. Magyarán: azt, hogy a járási tanács vezetői is úgy beszéljenek, mint a járási földművesszövetkezeti központ vezetői, s a nő- tanács is azon az úton járjon, amelyen járnia kell, a KISZ is úgy munkálkodjék, ahogy azt az adott körülmények megkívánják. E téren még nincs minden a legnagyobb rendben, bár sok a javulás.

A többféle húzásnak jellemző példája, hogy

a földművesszövetkezetek járási vezetői esetenként látszateredményekre törekedtek.

Kenderesen cukorrépa társulást szerveztek az ottani Béke Tsz szomszédságában lévő tagosított területre. Ebben a társulásban valójában csak mutatóban volt néhány gazdálkodó, a többi tag az fmsz vezetőiből, dolgozóiból

tevődött össze. Tiszagyendán hasonló dolog történt s éppen akkor, amikor a járási párt és tanácsi vezetők fáradságos munkát végeztek annak érdekében, hogy a falu vezetői ne éljenek kettős életet; ne legyenek hivatalos órák alatt szövetkezeti agitátorok — munkaidő után pedig egyéni gazdák.

Ezek a hibák azonban megszűnnek, mivel a kunhegyesi elv- társak azt tervezik, hogy a jövőben idődként a különböző szervek és ^intézmények mező- gazdasággal foglalkozó vezetői összejönnék, közösen beszélik meg a tennivalókat s beszámolnak terveikről, elképzeléseikről; egyidejűleg összhangba hozzák munkájukat, összegezve:

a kunhegyesi elvtarsak ezt az esztendőt jól használták fel arra, hogy megalapozzák a fejlesztési munkát.

Tisztáztak néhány helytelen nézetet, a mezőgazdasági fejlesztési bizottságokban és a tsz-ek aktívacsoportjaiban csatasorba állították a szövetkezeti gondolat jólképzett harcosait. Képletesen szólva: most kerül majd sor arra, hogy mielőbb munícióval lássák el ezeket a harcosokat.

A téli hónapokban családlátogatásokat terveznek és a szakelőadásokat vitaestekké formálják. Ott az aktívák és az egyéni gaz- dák közösen beszélik majd meg a szövetkezés, az előrehaladás problémáit. Nem a tollíorgató állapítja meg, hanem a (énvek mutatják:

a kunhegyesi járásban jó kezekben van az átszervezés. Hozzáértő, lelkes elvtársak munkalkodnak a szebb paraszti élet megteremtéséért.

Szekulity Péter

Megalapozták az elismerést

A nagy betakarítás idején azt mondom nekik:

— Ne menjetek most szabadságra gyerekek. Bele mindent a munkába.

Nem is maradt kiszista egy se távol, sőt a többiek előtt hivatkozhattam rájuk.

— Látják emberek, a kiszisták is elhalasztották szabadságukat.

De tudnék még hasonló eseteket róluk.”

És mondja is, Szintai Antal, a besenyszögi Erdei Termelő- szövetkezet elnöke. Azt szedegeti össze emlékezetében, mi mindenben segítettek ebben az évb«n a kiszesek.

Sokat. Olt van mindjárt a silózás. A KISZ szervezet indítványozta a nyári silózást, egyben felajánlották az ifjak: munkacsapatot szerveznek elvégzésére. A vezetőség elfogadta az ajánlatot, rájuk bízták a silózást. De azért a szövetkezet idősebb tagjai némi kétkedéssel figyelték az első próbálkozást.

— Na, mit mutatnak a gyerekek? — állták körül a silógödröt.

S hogy száz köbméter siló három napi munkáját két napra szorították le, megalapozták az elismerést.

A munka legfőbb erényük. Síihez sorakoznak fel a máslermé- szetű sikerek. Például a közösségi szellem kialakítása. Úgy emlékeznek az idősebbek, az a magatartás jellemezte azelőtt itt a fiatalokat: „Ki, ha én nem’'. Most meg: „Majd mi, együttesen!”. Ezt a karaktert sem volt könnyű kiformálni. Úgy sikerült.

hogy a KISZ taggyűléseken nem voltak szívbajosak egymás hibái iránt. A májusi taggyűlés több kiszista számára emlékezetes marad. Akkor bizony jónéhányuk fejét fürdette a vezetőségi beszámoló. Használt a bíráló szó.

K

ülönben a párttól tanulták ezt a módszert. Két ifiú párttag tevékenykedik a szerve zetben, de Marika néni. a párt titkárnő s a tsz-elnök sem marad távol a KISZ taggyűlésről — ha teheti. Ök figyelmeztették nemrégen is a kiszistákat arra fejükbe szállt a dicsőség, egvi- kük-másikuk visszafelesel az idősebbeknek, nem való ez KISZ taghoz.

Nem való, nem is szándékosan, de megtörténik, élincs hiba nélkül a tizenöt kiszista. Maga a szervezet sem hagy mérföldekkel maga mögött más alan- szervezeteket. Hiányzik a politikai oktatás, ami pedig nagyon rájukférne. Annál is inkább, mert a környékbeli egyéni parasztfiatalok meggyőzését vették most tervbe.

Vállalták a KISZ-tagok a szövetkezeti agitációt. Kél. belépés máris az ő nevükhöz fűződik. Zatkó Ferencet eleinte csak KISZ szervezetbe vonták be. Most már a szövetkezetnek is tagja, H'ermek Jánossal együtt.

Tizénöt kiszista, tizenöt fiatal. Hírük van a közös gazdaságban. Úgy dolgoztak egész éven át. hogy a szövetkezet, a pártszervezet legfőbb támaszai lettek. S most úgy készülnek a télre, hogy a szétszórt tanyákon is megismerjék őket. — borzák

A jövő évbeu új kiadványokkal gazdagodik a sportirodáidul

Gazdag kiadványok sorozatát lehet megtalálni a Sport- Lap és Könyvkiadó Vállalat jövő évi tervében. Ott találjuk többek között Földes Éva márciusban megjelenő könyvét: A Testnevelés és Sport a Magyar Tanács- köztársaságban címmel. Érdekesnek ígérkezik a Családi Könyvtár keretében kiadósra kerülő Testnevelés a családban című kiadvány, mely leírja a gyermekkortól kezdve egészen az idős

korig, hogyan lehet otthon sportolni.

Sokan érdeklődnek a sportfényképezés iránt. Ezek kívánsága is teljesül most. Ugyanis dr. Szeles—Kozák—Németh: Sportfényképezés iskolája című kiadvány nekik szól. Megjelenik a Magyar Sport 1959. évi évkönyve, valamint a sportvezetők, de a szurkolók részéről is nélkülözhetetlen Sport Zsebkönyv.

■ Lúzo-lí, SMámUka éő táMaik

— ANi'ÜÜÚ! Ez milyen ma- dáár? — érdeklődik egy maximum 4 éves fiatalember a mamájától. Az omithologiában járatlan mama — miután hasztalan keresi a tájékoztató feliratot

— bizonytalanul kiböki:

— Bölömbika, Pityukám , — Na, gyere szépen!

Mindenkit érhet spontán gyermeki érdeklődés, — gondolom,

— s együttérzésem bizonyítékaként csak most értesítem a szóbanforgó mamát: A kitömött madár — túzok. Pár esztendeje lőtték a kenderesi rezervátumon. Nem akarván idegen túzok-toliakkal ékeskedni, sietve megvallom: Erdődi László boltvezető okosított fel erről. Nevezett — mint sejthető a szolnoki Beloiannisz-utcai fegyverből1, főnöke, eladója, inasa, raktárosa, szóval: teljes «személyzete és lelke. Gyanakszom, hogy még egy miniszternek is több ráérő ideje van kíváncsiskodó újságírókkal diskurálni. mint neki, félpercenként nyilik az ajtó ...

— Nyulak veszedelmére! — sóhajtja Mák István MÁV fő- munkamester, kinek gallérját négy ezüstcsik díszíti.

Korai a csodálkozás — a gyengédlelkűnek tűnő férfiú egy pillanatig sem sajnálja a makogó füleseket, inkább szájaszélét nyalintja nevük hallatan. A törökszentmiklósi vadásztársaság vadászmestere nemcsak a pecsenyének való ledurrantásában művész — elkészítésében is. — (Komái szerint még asszonynál is hozzáértőbb; gavallérós adagolója a spékelésre kerülő avas szalonnának, bőkezű locsolgató- ja a vörösbornak, mely a nyuszit hívatott még ízletesebbé varázsolni.)

Bállá Miklós jásziványi egyéni gazda öt éve végzete a nyúl- nemzetségnek. Hozzáértő vadász; maga igazítja legmegfelelőbbre a tölténygyár készítményeit.

— Szorosabbra tömöm a puskaport, kegyetlenül rászorítom a fojtást, — magyarázza. — így messzebb hord a fegyver, biztosabb a zsákmány. Persze csak akkor, ha a sörét mérete is megfelel ... Minél kisebb méretet jelölő szám, annál nagyobb az ólom. Így november végén megteszi az apróbbszemű, januárban már a nagyja kerül sorra.

HELYESLŐÉN bólogat az ugyancsak töltény-ügyben fáradozó „két-szerelmű” Bérei Illés, Egyik szerelme 575 öl szőlője, — a másikat találja ki az olvasó. A tiszaföldvári vadásztársaság lőszeríelelős.e tavaly nyolcvanhét nyulat küldött a másvilágra, — helyesebben: a tepsibe.

•— Azért kell januárra a nagyobb sörét, — fejtegeti, — mert akkorra már igencsak meg- bundásodik a nyúl; akármilyen ólom nem fog ki rajtam

Gere Sámuel gépállomási dolgozónak arra is van gondja, hol célozza meg a vadat. Lesin- kább a lábán, mert;.;

— akkor nem harap a? ember sör étre! — nevet,

A boltvezető — huszadikat írunk — a hatvanötödik ezrest kikerekítő forintot sepri a kasz- szába. Boltjának forgalma havonta 100 ezer forint körül jár. Hatvan-hetven féle cikket árú- sit, .a bevétel javarészét a töltény teszi ki.

— Hacsak nem kétbalszemü lesipuskás valaki, — jegyzi meg, — nem fizet rá a vadászatra; Bérei bátyánk a megmonduató- ja: tavaly 35 forint nyolcvan fillérjével vette át tőle a MA VAD a nyálakat ::s Szabad a lőszer- vásárlási engedélyt kérnem? —■ fordul az újonnan érkező felé, kiben a kunhegyesi járás egyik tanács-dolgozóját vélem felismerni.

KISP ARASZT, középparasz mávista — így nevezik magú kát, — szövetkezeti gazda, or vos és hivatalnok.;;: ki győzn felsorolni a megyei vadászain! sokaságát;

A sok-sok vadász között akai köpcös és sovány, ifjú legén: és deresbajszú — egyben azon ban nincs különbség: dolgoz; ember mindahány, ki szórako zást, felüdülést keres és talá a vadűzésben.

s=s fc a=