Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-22 / 277. szám
yiLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!. (mim MEGYEI) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 277. szám. Ara 60 fillér 1958. november 22. szombat. A technikai fejlődés és a magyar vasút * Esxterág Pál nem hiába halt meg Működik már a Tiszamenti Vegyiművek harmadik kontakt-kemencéje CSAKNEM KÉT NAPJA termel már a Tiszamenti Vegyiművek harmadik kontakt-kemencéje. A hatalmas, sárgás fémóriás két napja él niár. Bonyolult csőhálózat szállítja oda a gázokat — a kéndioxidot — és ugyanolyan bonyolult csőrendszer vezeti el a keletkezett S03- at, a kéntrioxidot. Emlékszünk még az iskolai kémia-leckére?: H20 és SO3 = H2S04. Ez a kénsav. Lombikba lehet tölteni és kísérletezni lehet vele. Vagy — nagyobb méretekben — műtrágyát lehet gyártani belőle. De felhasználják az ipar más területein is. A jövő a vegyiparé.» Az újonnan elkészült kontakt-kemence az üzem, a Tisza- menti Vegyiművek .lelke”. Eddig két ilyen lelke volt a gyárnak: mindkettő generálozásra szorul már. De a harmadik nélkül erre nem kerülhetett sor, mert ez a termelés 50 százalékos csökkenését vonta volna maga után. így azonban azt jelenthetjük, hogy amikor az új kemence működésbe lépett, egyben megkezdték az egyik régi kemence javítását. Nem csökken tehát a kénsav-termelés: ez nagyon sokat jelent akkor, amikor ebből a fontos vegyipari termékből amúgy sincs elég az országban. KÜLÖNBEN AZ UJ kemence öt és fél millió forintba került; tehát nem volt éppen olcsó mulatság. A nagy beruházásra szükség volt: az elkövetkező években a Tiszamenti Vegyiművek keretében felépülő szuper- foszfátgyár növeli a kénsav szükségletet is. Ma a gyár termeli az ország kénsavszükségletének mintegy felét: a szuperfoszfát- üzem pedig az ország legnagyobb műtrágya gyára lesz. Ez a kontakt-kemence nem is akármilyen. A legkorszerűbb külföldi módszerek szerint építették: nem húztak fölé csarnokot — a szabad ég alatt áll. — Éppen ezért sokszorosan szigetelték: a vastestet üveggyapot veszi körül, majd termolit tégA francia delegáció megismételte az eredetileg magyar indítványt Az Unesco elfogadta Párizs (MTI.) Az Unesco párizsi közgyűlésén a program bizottság napirendjére került a nevelési bizottságban kis többséggel elvetett magyar indítvány, hogy a világszervezet járuljon hozzá a sport különböző nemzetközi szervezetei munkájának összehangolásához. A javaslatot — a magyar küldöttség által beterjesztett szövegtől csak lényegtelen eltéréssel — ez alkalommal a francia delegáció nyújtotta be. A finn és a szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a probléma felvetése a magyar küldöttség érdeme. laréteg őrzi a hőt, végül pedig | mindent beburkoltak aluminium lemezzel. Mivel a kénsav-gőzök megtámadják az alumíniumot, (oldják) az aluminiumlemezeket klór-kaucsuk műanyag festéklakkal vonták be. Az új kemencéről már sokat beszéltünk. Szóljunk most az emberekről is, akik üzembe helyezték. Szóljunk az üzem szerelőiről, akik a mérőberendezések felszerelését —, amit eddig francia szakemberek végeztek el — maguk megcsinálták, mégpedig kitűnően. Vagy mondjuk Zsen- gellér üzemvezetőről, aki az utolsó napokban alig aludt valamit: s mégis, amikor bent jártam a bonyolult műszerszobában, fiatalosan és lelkesen mutatta be társainak a mérőberendezések működését. Esetleg Szimonidesz Lajosról, aki a beruházási osztályról lejött segíteni, mert régebben itt dolgozott és ismeri a kemencéket, akár a tenyerét. És a többiekről is mind, a különböző vállalatok mérnökeiről és munkásairól, — akik összeszerelték a bonyolult csőlabirintust, amelyben még Ariadne fonalával is eltévedne az ember. Nekik köszönhetjük, hogy a nagyértékű új kontaktkemence határidő előtt elkészült. VÉGÜL MÉG KÉT SZÄM. A tervezésnél arra számítottak, hogy az új kemence felfűtésénél — „beugrásánál”, ahogy a szakmabeliek mondják — 300 tonna kénsavnak megfelelő gáz megy veszendőbe. A mérnökök azonban olyan megoldást találtak, hogy ez a mennyiség 60 tonnára csökkent. Értékes valuta megtakarítást jelent ez az országnak. A másik adat: a régi kemencék a gáz 95—96 százalékát hasznosították: az új kontakt-kemence pedig a kéndioxid 98—98.5 százalékát hasznosítja. Á Szovjetunió egész területén megalakulnak a „kommunista munka brigádjai « Moszkva (MTI.) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a hétéves gazdasági terv irányelveiről szóló téziseire válaszul fellendül a Szovjetunióban a munkaverseny. A versenymozgalom élén az ifjú kommunisták haladnak. A lenini Komszomol tagjai országszerte megalakítják „a kom-» munista munka brigádjait”. Az első ilyen brigád Moszkva rendező pályaudvarán alakult. A kommunista munka brigádjának tagjai többek között kötelezettséget vállaltak, hogy termelési tervüket rendszeresen túlteljesítik és határidő előtt valósítják meg a hétéves terv feladatait. Elhatározták, hogy újításaikkal növelik a termelékenységet, csökkentik az önköltséget. A moszkvai fiatalok kezdeményezése széles visszhangra talált. • * Összesítették a termelőszövetkezetek 1959. évi beruházási tervét A korábbi években a megyei tanácsok bevonásával a minisztérium „felülről lefelé” készítette „bontotta” a termelőszövetkezetek terveit. Az idén a termelőszövetkezetek maguk állították össze beruházási terveiket, amelyeket azután a járási, illetve megyei tanácsok javaslata alapján, a földművelésügyi minisztérium vezetésével működő tervbizottság vizsgált felül, illetve összesített országos szinten. A hároméves terv irányelvei szerint 1959-ben az ország termelőszövetkezetei összesen 130 millió forint értékű saját erőből történő beruházást eszközölnek, az állam pedig 345 millió forints hosszúlejáratú hitel folyósítá- >) sával segíti terveik megváló-<« sítását. Az igények növekedése mind-) két tétel felemelését szükségessé teszi. Az ország termelőszövetkeze- < teiben az építési beruházások $ jelentős része az állatférőhelyek növelését szolgálja. Az elő-) készített terv szerint a jövő év-r ben szarvasmarha istállóink fé-> rőhelyét csaknem harmincezerrel? — a lóistállókét ezerrel, a sertés-) fiaztatókat ötezerötszázzal, a( sertésszállásokét és hizlalókét) huszonnyolcezerrel, a juhhodá-) lyokét ötvenháromezerrej, a ba-,; romfiólakét pedig kétszázhu-) szonhétezerrel növelik. Mintegy) háromezernégyszáz vagon ter-j mény tárolására alkalmas mag-) tárakat és több mint ötvenezer) köbméter ürtartalmú új silógöd-< rőt építenek. ) Az előző évekhez viszonyítva) igen erősen megnőtt a termelő-) szövetkezetek mélyépítési igé-< r.ye, < 63 százalékkal több öntözőtelepet és 211 százalékkal több halastavat szándékoznak építeni a jövő évben. Az e célra fordított összegből öntöző telepeik területe 4246 holddal, a halastavaké pedig 469 holddal növekedik. Lényegesen változik a beruházások kivitelezése is. 1959-ben a vállalati kivitelezés aránya hetven százalékra emelkedik. A gépi beruházások értéke nagyjából azonos a multévivel. Háromszáztizenkét különböző típusú traktort, 43 tehergépkocsit, 152 pótkocsit vásárolnak a termelőszövetkezetek a következő évben. Állattenyésztésük gépesítését 31 silótöltő, 143 kalapácsos daráló, 55 fejőgép és 52 önitató berendezés vásárlásával kívánják fejleszteni. A tervbizottság megítélése szerint a termelőszövetkezetek viszonylag kevés, az állattenyésztés korszerűsítéséhez szükséges gépet szándékoznak vásárolni. Különösen alacsonynak találták a vízellátás' és a fejés gépesítésével kapcsolatos igényeket. — (MTI). A moszkvai kommunisták aktívaértekezlete nagy lelkesedéssel tette magáévá a fiatalok kezdeményezését. Az aktívaértekezleten elhatározták, hogy minden üzemben, minden munkahelyen megteremtik a feltételeket a kommunista munka brigádjának létrehozásához, a brigád eredményes tevékenységéhez. Hasonló határozatot hozott Tbliliszi, Kijev, Leningrád és több más nagy város kommunista aktívája is. (MTI.) A népfront legközelebbi (eeudőif vitatják meg hétfőn a megyei titkárok A Hazafias Népfront megyei és megyei jogú városi bizottságainak titkárai hétfőn értekezletet tartanak a Népfront Országos Tanácsának székházában. — Meghallgatják Harmati Sándor« nak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztatóját a népfront bizottságok választási munkájáról és megbeszélik a népfront bizottságok téli feladatait.-----------Ul ést tartott a Vöröskereszt mecyei vezetősége A Vöröskereszt megyei vezetősége tegnap délelőtt tartota első ülését a Megyei Tanács épületében. Az ülésen Csótó Istvánná megyei titkár tájékoztatta a vezetőséget a megyei küldött és vezetőségválasztó értekezlet óta végzett munkáról és a legközelebbi feladatokról. Ezt követően a megyei vezetőség tagjai közül megválasztotta a megyei elnökséget, valamint a közegészségügyi, szociálpolitikai és ifjúsági szakbizottságok elnökeit. Pihenő az országúton közel a fizetése: két kilométer hosszan szénát kaszálhat. Faluja határában négy holdat mondhat magáénak negyvenöt óta, a földosztás óta. Maholnap legénysorba kerülő fiai az állami gazdaságban ' dolgoznak — asszonya nem szorul kereső munkára. Ellátja a háztartást a három férfi után, sőt a tehenet, a borját is gondozza. Fiaival gyakori vendége a mozinak, olykor a színháznak. S az ember? — Ritkábban. Számomra jobb mulatság, ha a méheimmel foglalkozhatom, azokról olvashatok. Két nagy kaptárral tartunk ... Gyenge volt az idei mézelés, de azért minden rokon, minden barát kapott kóstolót, — emlékezik Urbán István. Ö erre, az országút vándora pedig azokra az időkre emlékezik. melyek során pemegy nincstelen paraszt küldte fiát a virágba bomb akácosba: ..Eriggy, fiam, szedj ebédet, vacsc"*4*'” SS Fonott üveg, kerékpár az árok- iparion, mellettük háromszög- SSletű piros zászló. Előre s vissza «az úton: friss hant a kátyúkban. SSMarkolástól fényes nyelű, ko- '«pottas kapájával szórta oda az 'SSútőr. Simábban suhan el rajta az '«autó, kevésbé döccen a szekér, ^ssmely Tiszabőről Tiszaroffra «tart. Ennek az útnak hat kilo- l)sméteres szakaszát járja, javítja •«— immár tizenhat esztendeje — (tUrbán István. A Debreceni Köz- 7)úti Igazgatóság kartotékjain egy «név csupán, a törökszentmiklósi «körzetvezető számára már isme- (<Jrős hang. a környékbelieknek: ■))ijóbarát. Ismerős hang? ... Igen, .((különösen télidőben az, ködös- .SShavas hajnalokon, mikor telefonon szól az út állapotáról. — 'SSIlyesfélekép: ty — Jelentem, hogy az utat ti- ‘yjzennégy centiméteres hó, hegyenként hótorlasz borítja ... '« Másfél évtized hosszú idő. — «Urbán István útőr kocsik, autók, kerékpárok, hintók megszámlálhatatlan sokaságát látta elvonulni ezalatt. Látó szemmel nézte az újonnan feltűnt járműveket, észrevette az új tipúsokat. Számára nem, de jelentőségbeli súlyra megmondja, hogy menynyit változott szolgálati ideje alatt az országút képe: „Rengeteget.” Termelőszövetkezetek, állami gazdaság nőtt ki itt a határban köröskörül. Az ökörfogatok helyét Zetor, három-öt tonnás teherautó foglalta el. Mezítlábasán ballagó parasztembert már alig látni — dongó- zót, pannóniázót annál többet. Politizál Urbán István útőr, — mikor ezeket elmondja: politizál, annak ellenére, hogy terv- gazdaságot, tervszámokat nem emleget. — Azokról az eredményekről beszél, melyeknek nap- ról-napra szemtanúja. Munka közben el-elgondolkozik; teheti, hiszen nem kell gondokkal vívnia. Ezerháromszáz forinthoz jár