Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-21 / 276. szám

f SZOLNOK MFOYE1 NÉPLAP 1958, november 21. Humanizmus, arisztokrata embereszmény, európai letétemény — és a lóláb Marcel de Corte, a liegei egyetem professzoré Gyarmato­sítás és erkölcs címmel cikket írt egy belga folyóiratba. A professzor úr a gyarmatosító hatalmak alkonyáról filozofálva azt írja: „az anyaországok azért vesztik el gyarmataikat, mert nem küzdenek elég határozot­tan a rossz hírek és sértő táma­dások ellen, amelyek gyarmato­sító tevékenységük miatt gar­madával éri őket.’’ Annak, hogy Ázsiában és Af­rikában a gyarmati sorban élő népek függetlenségre töreksze­nek, a liegei professzor szerint nyilván egyedül a rossz hírek, és a sértő támadások az okai. íme egy példa. A Nyugat-in­diai szigetvilág Anglia legré­gibb gyarmatai közé tartozik. Ezek a szigetek gazdagok ter­mészeti kincsekben és ércek­ben. Mégis tömeges a munka- nélküliség, és az utolsó hat esz­tendőben százezer ember ván­dorolt ki ezekről a szigetekről. Nos, a nyugatindiai nyomor egyike azoknak a gálád rágal­maknak, amelyekkel a gyarma­tosító hatalmakat illetik. Ugyancsak ilyen gálád vád az a sok kenyai koncentrációs tá­bor, ahová azokat a négereket csukják, akik hajlamosak arra, hogy rossz híreket és sértő tá­madásokat terjesszenek. Vagy az algériai háború, ahol egy egész hadsereg terjeszti a rossz híreket. Az éhező négereknek Afrikában fogalmuk sincs ar­ról, hogy — idézzük a profesz- szort — „valamely civilizáció élsőbbsége a másikkal szemben abban jut kifejezésre, hogy a tökéletesebben civilizált ember­nek arisztokratikus fogalma van önmagáról, magasabb eszméket alkot magának az életről, és igyekszik maga körül a huma­nitásnak azt a légkörét terjesz­teni, amelyre maga is törek­szik”. A koncentrációs tábor szögesdrotja mögött ezek a rosz- szu) tájékoztatott négerek csu­pán azt észlelik, hogy miköz­ben ők termelik a kávét, és a cukornádat, éheznek, vagyis pontosabban — ahogy civilizált körökben mondani szokás —, rosszul táplálkoznak. — Ezzel szemben azt valamennyien lát­ják, hogy a humanitás légkörét terjesztő civilizált európai jól táplálkozik. Ebből bizonyos kö­vetkeztetést vonnak le — és máris elterjednek a rossz hí­rek, amelyek lejáratják a gyar­matosítást. „Ahová a nyugat eljutott — mondja Corte úr —, oda egy­idejűleg a technikai, gazdasági, szellemi, etikai- és vallási té­ren megnyilvánuló tényleges fö­lényét is eljuttatta. Jóllehet az emberek nem álltak mindig an­nak a civilizációs értéknek ma­gaslatán, amelyeket akarva nem akarva magukkal hoztak, ezek az értékek egyedül kisugárzá­suk folytán is érvényesültek”. Tehát — magyarra fordítva — lehettek a gyarmatosítók dur­va, elállatiasodott gazemberek, („nem álltak a civilizációs érté­kek magaslatán”), azonban kor­bácsukból valamilyen misztikus módon kisugárzott a civilizá­ció. S ezt a tudós azzal bizo­nyítja, hogy egyetlen nép sem tért vissza oda függetlenné válása után, ahol gyarmattá vá­lása előtt tartott. Viszont — kérdezhetjük mi — miért tért volna vissza, amikor megismer­te azt, hogyan élnek más füg­getlen népek? Azonban — és erről nem beszél a professzor úr — oda sem tért vissza egyet­len nép sem, ahol a gyarmato­sítás idején tartott. Lehet persze másként gondol­kozni. „A gyarmatok felszaba­dítása a gyarmatosított népek számára elbukást, a gyarmato­sítók számára árulást jelent4 — mondja Corte úr —, nemcsak az anyaország, hanem ama arisztokrata humanizmus szem­pontjából is, amelynek az euró­pai nemzetek eltévelyedései el­lenére is ma még letéteménye­sei.” Hát nem gyönyörű? Arisz­tokrata humanizmus, s letéte- ményezés, ráadásul szegény gyarmatosított népek esetleges bukása. Kár, hogy a végén egy ilyen kis mondatot is megtalá­lunk, amely a humanizmus éteri régióiból leszállítja az anyaföld­re az erkölcsi kérdéseket: „... sőt, ha bebizonyosodik, hogy az anyaország nem képes gyar­matai nélkül élni, joga van ah­hoz, hogy védekezzék minden elszakadási mozgalom ellen, amely ellenségeskedéssé fajul­hat ...” így már az egész erkölcsi alap világos és egyszerű. Ha szükség van a gyarmatokra, ak­kor szükség van és kész. S ha netán a gyarmatosítottak mégis valami „lehetetlen egyenlőséget valló felfogás” jegyében függet­lenséget követelnek, minden jo­ga megvan a gyarmatosító ha­talomnak, hogy ne árulja el őket, hogy ne engedje elbukni őket — s hogy ne hagyja vesz­ni a profitot. A gyarmatosítók­nak e szent célok s a profit je­gyében minden joguk megvan arra, hogy háborút indítsanak ;> gyarmati népek ellen, legyilkol­ják, koncentrációs táborba zár ják őket, hogy ilymódon és ilyen eszközökkel továbbra is fenntartsák a gyarmatosítás „jó­tékony és humanista” hatását. Egyszerű és erkölcsös ugye? — bd — KÜLFÖLDRŐL izlmtik A kubai hely*etröl NEW YORK (TASZSZ). A kubai felkelők egyre több tá­madást indítanak Batista kor­mánycsapatai ellen. Rádiójelen­tések szerint a legutóbbi har­cokban Oriente tartományban a kormánycsapatok kétszáz kato­náját ejtették foglyul. A tarto­mány északi kerületeiben egy nagylétszámú felkelőcsapat — megtámadta az ellenség 14 gép­kocsiból álló egységét. A kor­mánycsapatok ötven katonát vesztettek. Mint a New Yorkban spanyol nyelven megjelenő La Prensa közli, Batista terrorhadjáratot 1919-ex magyar kommunista lapra bukkantak a Szovjetunióban KUJBISEV (TASZSZ). A kuj- bisevi terület archívumában megtalálták az akkori Szama­ra városban megjelent Vörös csillag című magyar hadifogoly­lap eddig elveszettnek hitt négy számát. A lap, amelynek pél­dányszáma 2.000—2.500 volt, annakidején hetenként kétszer jelent meg, harcra lelkesítve a Kolcsak ellen harcoló magyar vörös katonákat. A TASZSZ jelentése megállapítja, hogy a kujbisevi magyar kommunista lapnak fontos szerepe volt a polgárháború Volga-menti és keleti frontján harcoló magya­rok politikai nevelésében és 'harci mozgósításában .---------­Ka nada szeretné visszaállítani kapcsolatait Kínával Delhi (TASZSZ). Diefenbaker, Kanada miniszterelnöke szerdán sajtóértekezletet tartott Delhi­ben. Á Kínai Népiköztársaság ENSZ-képviseletét illető kana­dai álláspontról Diefenbaker a következeket mondotta: elismer­jük a 600 milliós kínai nép ko­losszális potenciálját. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A miniszterelnök megjegyezte, hogy Kanadának a múltban je­lentékeny kapcsolatai voltak Kí­nával és hangsúlyozta, Kanada szeretné helyreállítani ezeket a kapcsolatokat. Ösztönözzük a kereskedelmi és az egyéb érint­kezést Kínával — fűzte hozzá Diefenbaker. A kanadai miniszterelnök vé­leménye szerint azonban Kína ENSZ-tagságának megoldását az ország formális elismerésének kell megelőznie. A kanadai kor­mány megvizsgálja ezt i kér­dést és álláspontja rugalmas lesz — mondotta. indított a felkelők ellen. Az or­szág minden városában letartóz­tatják azokat a személyeket, — akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartanak a felke­lőkkel. Havannában például 20 személyt elfogtak és agyonlőt­tek. (MTI). * Selwyn Lloyd a berlini kérdésről LONDON (MTI). Az AP je­lentése szerint Selwyn Lloyd, angol külügyminiszter szerdán este az alsóházban azt állította, hogy „a nyugati szövetségesek Berlinnel kapcsolatos jogait a második világháború befejezése előtt pecsételték meg és ezért az oroszoknak nincs joguk a nyu­gatiakat Berlinből kiparancsot ni.” Selwyn Lloyd végül beje­lentette, hggy az angol kor­mány tanácskozik az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Nyugat-Németországgal Hrus­csov szovjet miniszterelnök Berlinre vonatkozó kijelentése­iről. * Letartóztatták Dougles Harvey angol külügyi államtitkár-helyettest LONDON (MTI). Az AP je­lenti: Az angol rendőrség közlése szerint csütörtökön letartóztat­ták Douglas Harvey külügyi ál­lamtitkár-helyettest. A politi­kust azzal vádolják, hogy Lon­don egyik parkjában egy 19 éves katonával — „vétkes sze­méremsértő cselekedetet,, köve­tett el. Harveyt később óvadék ellenében szabadon engedték, de meg kell jelennie a bíróság előtt, Felhívás a Szolnok megyei „Ságvári Endre" kulturális találkozók megrendezésére A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Szolnok me­gyei Bizottsága, a Megyei Ta­nács VB Művelődésügyi Osz­tálya, a Hazafias Népfront me­gyei Bizottsága, az MSZBT megyei Elnöksége, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Földművesszövetkezetek me­gyei Közipontja és a Megyei Nő­tanács meghirdeti . a Ságvári Endre kulturális találkozókat, Szolnok me­gye ifjúságának és dolgo­zóinak nagy kulturális se­regszemléjét. Ismerjék meg, s ápolják még nagyobb ifjúsági töme­gek nemzeti kultúránk nagy­szerű kincseit, az új szocialis­ta kultúra értékeit, s az em­beriség művészetteremtő ere­jének legkiválóbb alkotásait. Váljanak mind nagyobb tö­megeik a műveltség kincsei­nek birtokosaivá, kultúrforra- dalmunk tevékeny művelői­vé, kiszélesítőivé. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetésével, az ál­lami és társadalmi szervezetek széleskörű támogatásával min­den üzemben, faluban, kö­zépiskolában és hivatalban a tél és a tavasz folyamán ren­dezzük meg a Ságvári kultu­rális seregszemlét. A párt po­litikája sikeréért végzett or- szágópítő tettek mellett a szo­cialista kultúra művelésével is ünnepelje ifjúságunk a Ma­gyar Tanácsköztársaság kiki­áltásának 40. évfordulóját, fel- szabadulásunk 14. évfordulóját, s ezzel is készüljön a világ bt kéjéért és barátságáért hai coló ifjúság VII. nagy nem zetközd találkozójára: a béc; VIT-re. Hirdesse a seregszem le a felszabadult haza ií.júst gának derűjét, töretlen alkot kedvét, kovácsolja a szovjt . néphez fűződő barátságunka' A találkozók járuljanak hozz, dolgozóink, ifjúságunk prole tárintemacionalista nevelésé hez, a szocialista tábor erősí léséhez. A bemutatásra kerülő rrű vekben elsősorban olyan ver sek, jelenetek, írások, dalok kórusművek, stb. kapjanak he lyet, melyek a Szovjetunió é a testvéri demokráciák népei nek életét és a békéért fo'ví harcukat tükrözik. Kérő szóval fordulunk a kultúra minden munkásához, az ifjúság barátaihoz, a nén- művelési, kulturális szervek­hez, pedagógusokhoz: szaktu­dásukkal, tanácsaikkal, segí­tő kézzel támogassák, vezessék a kulturális találkozók meg­rendezését, a KISZ szerveze­tekben alakuló, új csoporto­kat. . KISZ Megyei Bizottsága. Megyei Tanács VB Műve­lődési Osztálya Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa MSZBT megyei Elnökségé Földművesszövethez.te k megyei Központja Megyei Nötanács Az NDK-ba áttelepült egykori nyugatnémet lakosok felhívással fordultak honfitársaikhoz A minap számos olyan egyko­ri nyugatnémet lakos gyűlt össze Berlinben tanácskozásra, aki a közelmúltban vagy már évekkel ezelőtt létbizonytalan­ság miatt, a katonai behívó elől menekülve, avagy más oknál fogva áttelepült a Német Szö­vetségi Köztársaságból az NDK- ba. A tanácskozás résztvevőt sok ezer áttelepült nevében fel­hívást intéztek nyugatnémet honfitársaikhoz, amelyben ki­hangsúlyozzák: A jelenlegi nyu­gatnémetországi helyzet és a fejlemények mély aggodalom­mal töltik el őket a jövőt illető­en. A remilitarizálás, atomfegy­verkezés, gazdasági válság és a békeszerető polgárok állandó fokozodó üldöztetése súlyosan nehezedik az egyénekre és a társadalomra. A Bonn által irá­nyított hidegháború keretében a hazugságok özönét terjesztik az NDK-ról, hogy így még jobban elmélyítsék az ország két része közti szakadékot. Az áttelepült egykori nyugatnémet polgárok részben már évek óta boldogan élnek a békés épftőmunkát foij - lató Német Demokratikus Köz társaságban, amelynek légi bb politikai célkitűzése az összes németek jóléte egy újraegyesít tett államban. Az NDK-ban mindenkit szívesen fogadtak, aki ugyanerre törekszik, Bői létbizonytalanságtól mentesen, a kölcsönös megbecsülés és elis­merés légkörében akar élni s a szabadság és a béke ügyét akar­ja szolgálná A felhívást a legkülönbözőbb rétegekhez tartozók írták aia sok ezer áttelepült nevében, s így a többi között dr. Günther Gereke, Alsó-Szászország v.út helyettes miniszterelnöke, Karl­franz Schmidt-Wittmack, von szövetségi gyűlési képviselő, — Karl-Reinhold Döderlin író. — Kurt Corrith író, Werner Ste­inberg író, Raimnud Schnabel rádiókommentátor, Christine Leszar színművésznő, dr. Weide- ner orvos, dr. Halmut Freytag jogász, Walter Schilling mér­nök, Erich Falk mérnök és mások. J\em kaphatnak teljesítménybért a szakmunkásvizsgán megbukott tanulók A szakfelügyelők tapasztalatai szerint, különösen a bányaipar- ban általános gyakorlat, hogy a szakmunkásvizsgán megbukott tanulók is teljesítménybért kap­nak. Ezáltal méltánytalan előny­höz jutnak azokkal a fiatal szak­munkásokkal szemben, akik a 'no ára ered mén vesen kéNzfilte'’ fel és az ipari tamulóottbonok­bó’, kikerülve, saját keresetük­ből tartják el magukat. Ezért a szakmunkás-vizsgám megbukott tanulóknak a javítóvizsga idő­pontjáig nem szabad teljesít­ménybért fizetpi. Ha a javító- vizsgán is megbuknak, akkor abban a szakmában megszűnnek iparitanulónak lenni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom