Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-18 / 273. szám
IrföH- november 18. B/.0I l\i»K »fiitU NCPI.A1’ 3 Megfellebbezhetetlen igazságok ( Egy kiállítás margóiára ^ Van Jászberényről egy közismert idilli kép a köztudatban.' Afféle hazug és romantikus, hízelegve hazudó. Kaszinói urak, tizenkilencedik századból ittmaradt mágnások, ezdkagyú nagygazdák és hamupipőke lelkű, vagy stéber- kedő helytörténészek, kitartott állelkesedők hitték és terjesztették. Eldorádó, béke völgye, ósi elmaradottság, konzervatív hagyományok, melyek mind megannyi tükrei a boldogságnak. „Kalászos rónán Jász nép, ősi fajta Fonott kalácsa omlós Illatos, Kanyargó Zagyva, sűrű nád a partja Tükrén vén füzek árnya ingadoz. ...Kadarkái esték, jószagú tanyákon ősi vidámság áldomásival Víg kaszinózás, kedves tréfa mákony Lágy hegedüszó .., hű Apponnyi [város“ .» s igy tovább. Ahogy az andalító hajdani poéma énekelte. És arról soha, de soha e lágy dalokban szó sem esett, hogy itt sző- lömunkások, napszámosok, gazdag parasztok cselédjei élnek, s már 1900-ban a 16 és félezernyi jászberényi parasztból mintegy 6 ezer azoknak a száma — az eltartottakkal és családtagokkal, — akik állandóan, vagy az év egy részében napszámos, s más paraszti bérmunkából tartják fenn magukat. Nem szólt a nóta arról, hogy a .,minden jász egyenlő” törvényét a napszámosok, napszámot vállalni kényszerülők, a részes földművesek, aratók, béresek, udvarosok és tanyások már kis- kanász és libapásztor korukban kezdik tanulmányozni masok tanyáján, udvarán, szőlejében, s gabonatábláján. Nem szólt a fáma arról sem, hogy az első világháború alatt, de után sem, volt itt 25 alkalmazottnál többet foglalkoztató egyetlen üzem, munkaalkalmi lehetőség sem az iparban, s még a felszabadulás előtti évben sem volt tüdőgondozó, nemibeteggondozó, iskolai orvosi és fogászati hálózat, szociális otthon, napközi szülőotthon, a kórháznak gyermekosztálya, s 1917-ben 140, az infláció utolsó évében, 1927-ben meg 150 csecsemőt visznek ki fehér koporsóban a temetőbe, hogy nyugodjék a csendes ősi földben. Nem szólt a dicső ének arról, hogy a nők nem olyan jog szerint örökölhetnek itt az ősi szokás íratlan törvényei alapján a végrendeletekben, mint a férfiak, s az „ember” szó csak a férfiaknál jár ki. Es most itt ez a kiállítás, amit nap mint nap annyian megtekintenek. S most látjuk mindezt! Pedig amit itt látsz, azt hinnéd, minden olyan egyszerű és természetes. Tüdőgondozó, iskolafogászati rendelésről fényképek, adatok, iskolaorvosi hálózat, önálló mentőállomás, több bölcsőde, külön gyermek- kórház, egy évben a csecsemőhalandóság, — tavaly például — 17 (a halvaszületéseket is beleszámítva!), rendelőintézet — s o kórházi ágyak száma 200, — s évente a tizenkét évvel ezelőttinek ötszöröse kerül a betegeknek kórházi kezelésbe, ha arra van szükség. Csak egy vagy két szám: 1945-ben 1444 kórházi ápolt, most 6660 egy évben. De hány emberi élet és sors, ahol orvost hívtak a beteghez, nem a szomszédasszony ajánlotta borogatással gyógyították a gyomor- perforációs beteget, s arar érő kezek mentették meg életnek a műtőasztalon. 4 néphatalom diadala itt minden kis szám, adat, grafikon. Majd megnégyszereződött a pedagógusok száma a városban a felszabadulás óta, megkétszereződött az elemi, illetve általános iskolai tantermek száma, s a 60—65 óvodás helyett 400 óvodába járó gyermeke van a városnak. A középiskolások száma 200-ról 600-ra emelkedett. S ipari üzemek hirdetik a város hírnevét: ülj le a Moszkva—Leningrad expressen, kukkants be az étkezőkocsi konyhájába, alumíniumedényt látsz, amelyiken ott a Lehelkürt, s megdobban a szíved: ezt otthon, Berényben csinálták! De ha Bonnba vagy Lipcsébe, Hamburgba vagy Kínába mennél, ott is találkoznál a Lemez- árugyár kannáival, edényeivel, s mit tudod te, melyik új délamerikai filmen fogod meglátni az Aprítógépgyár valamelyik gépét ott az út mellett, ha véletlen útépítést fényképez az operatőr! A Heller—Forgó-féle léghűtéses berendezés világkiállítási nagydijat nyert. Ez a másik Jászberény. Ami itt tárul a kiállításon szemed elé. A munkás-paraszt hatalom Jászberénye, a munkáskezek, paraszti szorgalom, s értelmiségi alkotás produktuma. (1. n.) A választási műszak hírei A lisza Cipőgyárban A választásiműszakon szép eredményeket értek el A lemaradásból 1847 párat pótoltak pár nap alatt. A minőség átlagosan 2 százalékkal javult. Nagyfokú anyagtakarékosság is mutatkozik, főként a keményárúnál és a csákázóban. Fodor Sándor, mint fiatal műszaki, nagy vállalást tett. Még sohasem vezetett gyártókört. Mivel az egyik kör művezetőjét népi ülnöknek hívták be, vállalta a kör vezetését, és becsülettel helytállt. A gumigyár 48-as köre is dicséretet érdemel. Itt exportra gyártanak ragasztott tornacipőt. Angyal József műszaki vezető és a gyár kollektívája átlagosan 98.7 százalékos minőséget ért el. A Szolnoki Papírgyárban Az egész harmadik negyedévben és a műszakban kimagasló eredmények születtek. Például az I. sz. papírgépnél egytized százalékos rostveszteség-csök- kentést vállaltak, amit 3.83 százalékra teljesítették. A II. sz. papírgép dolgozói 2 százalékos tervtúlteljesítést ígértek és vállalásukat 4.3 százalékkal teljesítették túl. Az eredményekben nagy része volt az I-es számú papírgépnél Balogh Lászlónak és Menkó Bélának, a Il-es számúnál Tamasi József és Balázs József II. járt élen. A III-as számúnál Tassi Lajos, Fazekas László II. dolgozott eredményesen. Mennyi tejet iszik naponta Szolnok ? Tej boltok közelében lakó, rosszalvó emberek gyakran ébrednek arra, hogy már megint „csörömpölnek a tejesek”. Még talán zsörtölődnek is emiatt. Nos, ezúttal nem a csörömpölésről akarunk írni, hanem a tejről, ami minden reggel ott van 6 órára a tej boltok előtt és a Tejipari Vállalat dolgozóiról, akik azt oda szállítják. — Nehéz, de szép feladat a mienk — mondja Danajka István, a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatója. — Nehéz azért, mert bármi történjék, a tejet szállítani kell, fennakadás nem lehet. Szolnok tejjel és tejtermékkel való ellátása csak egy része munkánknak. — Mennyi tejet iszik naponta Szolnok? — Most körülbelül tízezer litert, de nyáron 13—14 ezer liter is elfogy. A vállalat azonban 150—160 ezer liter tejet „mozgat”. Ebből Pestre szállítunk 90 ezer litert. Az este kifejt tej reggel 6-ra már Pesten van a fogyasztóknál. ■— Mit csinálnak a fennmaradó mennyiséggel? — Azt feldolgozzuk. A Szolnoki Tejüzem például naponként átlag 25 mázsa vajat készót. Ebből kielégítik a megye szükségletét, ami 6—7 mázsa, a többi exportra megy. A magyar vaj és sajtféleségek' keresett cikkek külföldön. — Hol gyártják a sajtot? — A Szolnok Megyei Tejüzemnek hét városi fióküzeme van. A szolnokiról már szóltunk. A karcagi, igen korszerű, modern berendezéssel ellátott üzem. Ez évben újították fél. Itt készül nyáron a külföldön igen keresett merinofort-sajt. Ez a rokforthoz hasonló, csal juh-tejből készül. Csaknem a/ egész termelés exportra megy. Télen pedig, amikor nincs juh- tej, rokfortot készítenek. Ez a közismert, zöldpenészes, más néven márvány-sajt; A tiszafüredi tejüzem csecsemőtej alapanyagot készít Budapest számára. A jászberényi üzem közellátási tejet szállít Budapestre. A jászfényszarúi lágysajt- üzem főleg pálpusztai sajtot készít. Ellátja az ország szükségletét, ezen kívül még exportra is gyárt. Ezt a sajtot különösen a franciák szeretik nagyon. Érdekes, hogy a pálpusztait sehol a világon nem tudják előállítani; (Mint ahogy a toÉajl bor is magyar specialitás). Éppen ezért sokkal többet is el tudnánk belőle adni. E célból fejlesztjük a kunszentmártoni üzemet. Egymilliós beruházással épül, és ha elkészül az ország legnagyobb lágysajtüzeme lesz. Ki hinné, hogy a közkedvelt nylon. holmik, műanyággombok tejből készülnek? Persze, nem egészen tejből, de a tejből készült kazein a műanyaggyártás egyik fontos alapanyaga. Napi 10 ezer liter tejből készít kazeint a mezőberényi tejüzem. — Ezenkívül hazai szükségletre gyárt vajat. Igen sokrétű tehát a tejipari vállalat munkája. És hogy munkájukat jól végzik, azt nemcsak azon lehet lemérni, hogy éves tervüket már október 20- ra teljesítették. Sem azon, hogy ez éyben már 140 ezer forint jutalmat fizettek ki' a vállalat dolgozóinak, hanem azon, hogy a közértekben és tejbolíokban minden reggel ott a friss tej; P. M. 452 ezer rádió, 46 ezer konyhagarnitúra, 29-30 utazás évente Az 1958. évi statisztikai zsebkönyv izgalmas olvasmányáról írtunk levelet a minap. Most ismét ebből az izgalmas olvasmányból szeretnénk idegfeszítő számokat közölni: annak, aki érdeklődik az ország fejlődése, jövője — és múltja iránt, nagyon sokat mondanak a számok a maguk módján A nemzeti jövedelem például . 1949-től 54-ig 50 százalékkal nőtt. Az 54. évi jövedelemnél az 57-es 17 százalékkal volt magasabb. A fogyasztás 3 év alatt ■ — 1955-től 57-ig — 10 milliárd forinttal nőtt. Az élelmiszer fogyasztás 4 milliárd forinttal, iparcikkekből viszont 6 milliárd forinttal többet vásárolt az ország tavaly, mint 1955-ben. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét az állami szektor termeli, 55.6 százalékot. A szövetkezeti szektor 9.6 százalékot termel. Szolnok megye 1950-től 1956-ig 2383 millió forint beruházást kapott. Az ország ipara 1957-ben az 1938. évi teljes termelés 337 százalékát termelte. A> gyáripar a teljes termelés 377 százalékát adta. Az egy munkásra eső termelés, tehát a termelékenység a teljes termelésben csaknem kétszeresére emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az 1938. évi 700 egynéhány j ezerről 1 millió 200 ezerre emel- 1 kodét t. Ki mennyit keres ? Mindenkit érdekel az a statisztika, amely arról szól, menynyit keresnek a dolgozók a különböző iparcsoportokban. A bányászatban tavaly az átlag- kereset 2054 forint volt. A vas-, acél- és fémgyártásban 1594 forint, gépgyártásban 1513 forint, villamosenergia iparban 1461 forint, a vegyiparban 1383 forint. A Szolnok megyeieket talán az is érdekli, hogy egy faipari munkás átlagkeresete 1363, egy papíripari munkásé 1370, egy nyomdaipari dolgozóé 1442, egy textilipari munkásé pedig 1147 volt az állami iparban. S ha talán az nem is mindenkit érdekel, hogy csúcsesztergapadból 1949-ben 764-et, míg 57- ben már 1928-at, személyvagonból 58-at. 57-ben pedig már 341-et gyártottunk, de talán az figyelemre méltó, hogy míg motorkerékpárból 1938-ban 1800 készült, addig 1957-ben 35 ezer, kerékpárból 71 299, míg tavaly 197 ezer. Amögött, hogy ma már szinte minden falusi házban van rádió, az a tény áll, hogy míg 1949-ben 67 989 rádióvevő készüléket gyártott az ipar, addig tayalv már 452 680- at. Varrógép 1957-bön 53 263 készült, 49-ben csak 13 ezer. Azokat, akik házat építenek bizonyára érdekli, hogy cementből 38-ban 323 ezer tonnát gyártottak, tavaly pedig 989 ezret. Égetett téglát pedig 647 millió helyett ma már 1385 milliót készítenek. A légies herendi porcelán termelése az 1949 évi 50 tonnáról tavaly 89 tonnára emelkedett. Férfi ingből ma több mjnt ötször annyi készül, mint 1949- ben, cipőből több mint háromszor annyi. A kötöttáru meny- nyisége 1280 tonnáról 6356 tonnára emelkedett. Konyhabútorból tavaly 46 ezer garnitúrát gyártottak (és ez sem volt elég).---------V------------------------------Me nnyit utazunk ? A statisztikai zsebkönyv érdekes adatokat közöl arról, milyen az ország közlekedési hálózata és mi mindent szállítottak húsz éve és most. Évente körülbelül 120 millió tonna árut szállítanak. 1957-ben 81 075 utas vette, igénybe a vasutat rendes mentjeggyel, különböző bérletekkel és kedvezményekkel összesen 297 millió. Vagyis Magyarország minden lakosára körülbelül 29—30 utazás esik egy esztendőben. A közlekedési balesetek száma 1951-ben 7236 volt, 57-ben 6361. A járművezetők hibájából 4568 baleset származott. Kivel kereskedünk ? A külkereskedelmi forgalom szinte az egész világot felöleli. Szállítunk Európába, Ázsiába, Afrikába, Amerikába. A legtöbb árut a Szovjetunióból hozzuk be és ide is visszük ki a legtöbbet Nagy helyet foglal el még külkereskedelmünkben a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Kína, a kapitalista országok közül a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Anglia. Exportálunk bauxitot, esztergagépeket, személyszállító hajókat, teherautókat, rádiókat, női cipőket, cukrot, vágómarhát, szalámit, bort, friss tojást, napraforgóolajat, stb.-k Igen érdekesek a belkereskedelem adatai is, kiderül, hogy egy lakosra évente 2485 forint értékű kiskereskedelmi eladás jut élelmiszerből, és 2412 forint iparcikkből. A vendéglátóegységek száma az 1952. évi 5920-ról 9 985-re emelkedett a szocalista szektorban. Tavaly december 31-én 29 689 államiés szövetkezeti bolt működött az országban. A szállodák száma 240 volt. A reálbér 1949-től 1957-ig 38 százalékkal nőtt a munkásoknál és alkalmazottaknál; 1938-ban 8156 művet adtak ki, 1957-ben 12 286-ot, a művek példányszáma 17,3 millióról 42,8-ra emelkedett. A mozik száma 1935-ben 410 volt, tavaly 3859. 1957-ben 18 játékfilmet készítettünk. Aki többre is kíváncsi, az vegye meg a statisztikai zsebkönyvet.
