Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-16 / 272. szám

1958. november 16.

SZOLNOK MFGYE1 NÉPLAP

5

lééi uitápUícü tnayycu sétáé T-tQyuccMku*

avagy hogyan születnek a milliók ?

Meghozta gyümölcsét a becsületes munka

Gazdag zárszámadás a mezöhéki Táncsics Tsz-ben

A szombati dolgos napot ezúttal ünneppé avatták a mező- héki Táncsics Termelőszövetkezetben; az évvégi zárszámadás ünnepévé. Immár kilencedszer tették mérlegre évi gazdálkodásunk eredményét a föld jogos tulajdonosai azok, akiknek azelőtt csak a keserűség es a nyomor jutott belőle osztályrészül. Nehéz szavakba önteni azt az optimizmust, bizakodást, ahogyan beszéltek, vitatkoztak a termelőszövetkezet gazdái ezen a zárszámadáson. Már a bevezető azt sejttette, hogy a héki Táncsics Tsz tagjai minden bizonnyal jó úton járnak. Détár Mihály elvtárs, a tsz elnöke tizenöt belépési kérelmet szorongatott a kezében, hogy a tagság elé terjessze jóváhagyás végett. S miután zöme ismerős, becsületes, dolgos embernek tartják, felvették őket, — mondván tisztességes emberekkel csak erősödik a közösség,

Amit a tsz elnöke, vagy Szabó Zoltán főkönyvelő mérleg- beszámolójában elmondott, — nem tárt sok újat a tagok elé, hisz aki egész évben ott élt, dolgozott, az megállapíthatta; jó irányba halad a tsz szekere. Egészséges volt- a vezetés, lelkiismeretes volt a tagok munkája, ezzel lehet magyarázni, hogy a 4020 hold az aszályos, mostoha időjárás ellenére,' — bár . kevesebbet a szokottnál, — de megadta a magáét. Búzából például több, mint tízezer mázsát, kukoricából 38 vagonnal, cukorrépából 85 vagonnal termeltek, hogy csak néhányat említsünk a főbb termények közül;

Az okos, higgadt tervszerű gazdálkodás másik mércéje, hogy a tsz számottevően túlszárnyalta áruértékesítési tervét. A tervezett 3,815.000 forint helyett 5,390.000 forint értékű árut adtak el az államnak. Na és hogy ennek, valamint a gépi munka észszerű alkalmazásának, a nagyobb műtrágya felhasználásnak, az állattenyésztés tervszerű fejlesztésének mi volt az eredménye az sem érdektelen. A 3004-es rendeletben biztosított

kedvezmények észszerű kiaknázása kereken 750.000 többlet bevételhez juttatta a közös gazdaságot. \

Amikor a tsz vagyonának összegezésére került a sor, — büszkeséggel fogadta a hallgatóság azt a bejelentést, hogy egy év alatt 6 millió forinttal emelkedett vagyonuk, a tsz Összes vagyonának értéke pedig eléri a 21,760.000 forintot.

Na és hogy találták meg számításukat a tagok? Kezdjük talán azzal, hogy az idei aszályos esztendő ellenére többet osztanak egy munkaegységre, mint előzőleg számították. 35.73 forint nem lebecsülendő még országos hírű közös gazdaságoknál sem. Nagy szó ez azért is, mert becsülettel teljesítették állampolgári kötelezettségüket, — sőt jelentős mennyiségű terményt tartalékoltak.

— Azt mondom, érdemes volt becsülettel dolgozni — mondotta Vészé Sándor üzemvezető, amikor szót kért a vitában. Tizenkét hold juttatott földön gazdálkodtam, de őszintén mondom, három év alatt sem kerestem annyit, mint a tsz-ben az idén, Harmadmagammal búzából 61 mázsát, árpából 21 mázsát viszünk haza, készpénzben pedig 31.00 forintot kapunk.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a számadatok nem pusztán önmagukért beszélnek. Mögöttük jómódú élet, megelégedett emberek rejtőznek. Épül a megye egyik legszebb vidéki művelődési otthona, új szövetkezeti lakások emelkednek, sőt a közgyűlés javaslata alapján tervbe vették, hogy a tanyai autóbusz-megálló helyeken" várókat létesítenek. A petróleum-lámpát egyre több helyen váltja fel a fény és nap mint nap újabb rádiók szólalnak meg a Táncsics Tsz tagjainál.

Az élért gazdag eredmények birtokában bizakodva néznek a jövőbe a mezöhéki: Táncsics Tsz tagjai, a zárszámadási közgyűlés után azzal a reménnyel indultak el, hogy az új gazdasági év még az ideinél is sikeresebb esztendő lesizi .

. — cndrész —

A királyok sztárja. Starkíng. Bőre halovány, finom színekben pompázik. Alakja megnyúlt, karcsú, és telt ugyanakkor. Illatától megrészegülnek az emberek. A húsa — a húsa pedig fehér és ízes. Aki meglátja, szerelmes lesz belé rögtön. És a zámata — igen, valóban a királyok sztárja ez az alma.

A fegyvernek! almatárolóban a magasra tornyozott ládákban a Jonathán, és ő, a Starking, a sztár. Fürge lányok — „mint megannyi tündér” — válogatják. A sztárok egymás után csúsznak át a coliskála nyílásain. A három collos és annál nagyobb a legjobb, legszebb, legdrágább. Mert ez az édes, kényes, sima- bőrű sztár még ráadásul drága is mindenkinek. No, nem olyan nagyon, de a legjobb minőség legszebb almái 7.40 forintba kerülnek á boltokban.

Mindez a gondos, „úri” nevelés eredménye. A Jonathánnal és Starkinggal úgy bánnak, mint valóságos hercegi csemetékkel. Már amikor

virágzik az almafa

— költők szoktak erről dalolni —, különösen vigyázni kell rá. Nem elég a jó föld, a megfelelő meny- nyiségű csapadék. Virágban lehet az egész gyümölcsös, ha a szélirányban nincs előttük féhér almafajta, nem lesz a termésből semmi. A kis rovarok fáról-fára röpködve, csak fehér almafajtáról hozhatják a megtermékenyítéshez szükséges virágport.

Aztán jön a nyár, a napsugaras, a vidám, a sugarak lassan megérlelik a gyümölcsöt. De közben... Permetezni kell, görnyedni, vesződni, dolgozni. Akár egy igazi grófi csemete tiszteletére. Mindenféle bogarak rohanják meg a mosolygó almákat, és védekezni kell ellenük, meg a gombák ellen, amelyek csak mikroszkóp alatt láthatók.

Czakó Imre. a tároló vezetője néhány millió almát már látott életében, és tudja, milyen igényes ez a gyümölcs. Ö meséli, hogy amikor szedik a fáról — puha kézzel tépik le az ágakról —, a vödröket hullámpapírral bélelik ki, nehogy a gyümölcs kényes

bőre megnyomódjon. A szüretelő, válogató lányok körmét le kell nyírni, mert az is számít.

Mikor leszedték, gúlába rakják. Az alma él ekkor is. A gúla tetején gyönyörű pirosra pirul a napon. Él akkor is. amikor a raktárba szállítják. Meleget termel. Lélegzik. Megköveteli, hogy a nedvesség ne legyen se nagyobb, se kisebb, mint amit ő megkíván. Amikor egy kicsit szárazabb volt a levegő, az udvarban álló kút- ból szabályosan kimertek minden vizet — ki is apadt —hogy a tároló salak padlóját meglocsolhassák. Ha száraz a levegő, megráncosodik, mint egy öregasszony. Ha nedves, megpené- szedik. És lehet kint akármilyen hideg — akár mínusz 30 fok —, nem kell fűteni bent a raktárban: az a néhány vagon alma elegendő meleget termel magának. Nem fagy meg egy szem sem.

Így „élnek6* oh

a királyok sztárjai. Előkelő nevelést kapnak, és utána külföldi utazásra indulnak, bejárják Európát. Míg végül valaki nem tud ellenállni csábításuknak, megveszi és megeszi őket *

Ennyit az édes. zamatos finom almákról, ahogy én látom őket, a fogyasztó, a vásárló, az újságíró. Most már szót arról, hogyan látják a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Vagyis hogyan látják azok, akik kiszolgálják ifjúságában, és akiknek gazdag hálával fizetett idén ez a gyönyörű gyümölcs.

Néhány szám. Fegyverneken idén körülbelül 50 vagon almát szüreteltek, 3000—3500 mázsát vásárolt fel az állam. Két termelőszövetkezet foglalkozik itt almával, a Vörös Csillag és a Kossuth. Van ezen kívül két szakcsoport. A termés 80 százaléka „pirosáru”, vagyis Starking és Jonathán. A Vörös Csillag 28 hold gyümölcsöséből 22 almás. Tizenhét vagont szüreteltek. Ebből 11 ment exportra. Hatvan mázsát kiosztottak a tagoknak, és 560-at belföldi áruként adtak el.

W

E

A Vörös Csillag 828 600 forintot kapott almájáért a MÉK-től, saját értékesítésből 19.700 forint jövedelemre tett szert. Összesen tehát 848 300 forintot kapott ezért a gyümölcsért Az alma valóban a termelés sztárja Itt a Vörös Csillagban. A munkaegység — 40—45 forintra tervezik —> 40 százalékát az alma értéke teszi ki.

Negyven ezer forint értékű védekezőanyagot használtak fel, tizenegyszer permetezték a fákat Ennek eredményeként az export-áru 50 százaléka fenci (export I—II. minőség, amelyért 7 forint jár kilónként), 50 százalék kommerce áru. amelyért 5.50- et kapnak. Ez a magas ár annak tulajdonítható, hogy a termelő- szövetkezet a MÉK tagja: a 3004- es kormányhatározat értelmében közvetlenül exportálhat.

A 28 hold mellett van még 60 hold fiatal gyümölcsösük (bevált az alma, tehát egyre többet termelnek belőle). A permetezőszert a fiatal gyümölcsös ápolására is felhasználták.

Az elkövetkező években tehát a fegyverneki Vörös Csillagnak

milliós bevétele lesz az almából

Idén is megközelítette mgr a bűvös számot

Érdemes ezzel szemben megemlíteni, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet mindössze 7 holdon termesztett almát, és ösz- szevissza 350 mázsa áruja termett. Ök is telepítettek új almást. A Kossuth almáját nem kezelték megfelelően, ezért mindössze 3 forintos átlagárt kaptak érte. A Kossuth-ban 50 mázsa termett egy holdon, a Vörös Csillagnál 80. A Kossuth összbevétele körülbelül 100 ezer forint volt.

Ezek a számok önmagukért beszélnek. Érdemes a kényes almasztárokkal foglalkozni, nagyon érdemes. De meg kell adni nekik, amit megkövetelnek — csak akkor hálálják meg.

— baracs —

mit akar a népfront. De öröm volt hallgatni, olyan értelmesen.

Kökényt Ferenc, a népfront-elnök mondta is:

— Megköszönöm Jász elvtárs értékes előadását. Kérem a résztvevőket, szóljanak hozzá. Mondják el a véleményüket őszintén.

Szobonya Béla le nem vette tekintetét az elnökről. De megváltozott. Nem tudom, emlékeznék-e még a palacsintára. De hogy is mondaná meg neki, nem illik azt már letegezni. A község vezetője.

Majd felsziisszent, hogy az asszony taposta a lábát:

— Az adót, hé! Most szólj az adóról, hékám.

Visszaszólt, a lábát meg arrébb húzta, hogy:

— Elhallgass, te.

Dehát addig fészkelödtek, hogy a népfront-elnök — aki azt figyelte, ki kér szót — észre vette a susmogást.

— Ügy, hogy mindnyájan halljuk, Szobonya elvtárs. Mondja el nekünk is, kedves elv társ.

Hű, aZ istenségit. Ezt jól megcsinálta ez a minden lében kanál Sára. Nincs mit tenni, felállt az öreg komótosan.

Ahogy felállt, s minden szem rászegező- dött, akkor jött zavarba. Hogy mégis mondjon valamit, kezdte:

— Mint az előadó is mondotta... Az előadó elvtárs véleménye szerint... Jász elvtárs már kifejtette ;..

Idegen szavak voltak, a fene tudja, honnan tolultak a nyelvére. Most már azt sem tudta, mit kezdjen velük. Szeretett volna kikecmeregni az egészből, de nem tudott. Izzadt, még bele is vörösödött vén lettére, mint a szűz leány, ha kétértelmű szót mondanak neki. De pirult az asszony is, hogy milyen málészájú egy ember ez, még egy ép mondata sincs,

Viszketett a háta, úgy ráizzadt a kabát, hevetette nagy nyűglődve. Jól is jött, legalább gondolkodott 'közben: Semmi. Ügy összezavarta magát, nem tudta már mit is akart mondani. Csak nézett a tanácselnökre, s csak a szeme ■mondta: — Segítsen már, tisztelt elnök elvtárs!

Az mosolygott. Bátorítóan, halás nevetéssel egyenesn a szeme közé.

— Nyugodtan, Béla bátyám. Ne keresse a szavakat, meg ne magázzon, látom, nehezére esik. Ügy besiéljen, mint mikor a palacsintáját ideadta és azt mondta: Egyél, gyerek, nagyra nőjél.

— Azám, hallod, hát emlékszel rá?

— Hajaj, attól nőttem nagyra.

Az emberek felnevettek hangosan. Az asz- szony megint nem állhatta meg. hogy csendben maradjon.

— Jó színben is vagy, Vince fiam.

— De maga sem panaszkodhat ám, Sári néném.

Erre még nagyobb lett a nevetés. Derült mindenki, legkiváltképpen maga az öreg Szobonya. Ügy érezte magát, ahogy régen a cséplőgépnél. Ez az, a Jani fia. A Jász Janié, a törekkazlasé.

Mintha a kazal tövében üllek volna, olyan nyugodtan beszélt.

— A pontossággal van baj, fiam. Nézzél már utána, hallod, mit csinálnak ott az adóügynél. Elszámolták az adómat. Ami jár, azt megfizetem, ismersz te engem, Vince. Csak ennyit akartam, fiam.

heült. Egy darabig csak a tanácselnököt nézte, Jász Vincét, ahogy bejegyezte, amit ő mondott. Ettől olyan jó kedve lett.

Bajsza alá rejtett mosollyal figyelte, hogy mint az őszi eső, megeredt az emberek nyelve, s hömpölygött a beszéd széles, nagy mederben. Sokáig elhúzódott a kisgyűlés.

BORZÁK LAJOS

E

r de ke s Lexikon

A barlangok folyóvizeiben, patakjaiban Ázsiában és Amerikában különös hal élt a vakhál. Vaksága ellenére megtalálja táplálékát, mert fején és állkapcsán érzékeny tapogató-szemölcsök fejlődtek.

Beteg lesz a méz, vagyis alkoholos erjedésnek indul, ha nagy a víztartalma. A mézben az erjedést ilyenkor a Zigosaeharomices-féle élesztőgombák idézik elő.

Csodaérdekes, hogy több tojást tojnak — mintegy 20—25 százalékkal azok a fehér Leghorn-tyúkok, amelyeknek taraját eltávolították. Ezen felbuzdulva az egyik angol egyetem ku+atói megkezdték a csö- kevényes tarajú Leghornok nyésztését.

Tanulmányozták az egyik legnehezebb tehenészeti munka: a kézi fejés technikáját. Egy liter tej ki- fejéséhez 1,3—1,8 percre volt szükség; egy-egy liter tejre 210—240 mozdulat jut.

Egyetlen nőstény házilégy petéiből és az azokból fejlődő példányok utódaiból áprilistól októberig 720 millió légy fejlődhetik.

Legvízigényesebb állatok egyike a vakond, így hatalmasan fejlett veséje van. Míg a ló veséje élősúlyának csak 0.2 százaléka, addig a vakond veséje kb 17,5 százaléka összsúlyának.

Kézzel 2.5 perc, géppel 0,5 perc egy liter tej munkaszükséglete. Egy tehén gépi fejésének napi kézi munkaerőszükséglete 6,5 perc.

A szója az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye. Négyezer évvel ezelőtt Cső—Lung császár az öt kínai szent növény között említi gyógyszerkönyvében. Fél kiló szó- jaliszt 1,25 csontnélküli vesepecse.- nyével, vagy 33 friss tojással, vagy 6 liter teljes tejjel egyenlő tápértékű«

Mintegy húsz fajtája ismeretes a fanyüvőnek, másnéven szunák. Az anyaszu nem rak petét olyan bútorba, amelyet bútorpasztával kenünk be. Hatásosabb a védekezés, ha a pasztába 5 százalék asticon-t is keverünk.

Nemcsak az eszkimók használják tehervontatásra a nagyteljesítményű kutyafajtákat — mintahogyan azt a közhiedelem tartja, — hanem Uj- Foundland-ban, Kanada déli részén, Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában Salzburg környékén is. Kis kocsiba fogva három—öt mázsa terhet is elhúznak ezek a nagytestű izmos állatok.

Európában, Itáliában már kétezer évvel ezelőtt voltak olyan galambházak, melyekben ötezer galamb tanyázott. Livius említi, hogy a rómaiak törzskönyveztették a galambokat és az ilyenekért nagy árat fizettek.

Félévszázados gipszkoporsóba zárt teljesen romlatlan kolbász került elő Amerikában. Ott ugyanis a kolbász eltarthatóságát a század elején azzal akarták növelni, hogy sertésbél helyett gipszbe ágyazták.

Hangos tojásnak hívják a Nilus- parti őslakók a krokodil tojását. Kikelés előtt a kis krokodil a tojás belsejéből kaffogó hangot ad. Erre figyel fel az anya és segít feltörni a megszólalt tojást.

Jégből készült zöldségtároló működik Moszkva mellett 18 esztendeje. Váza faléc és csomagolópapír. Nagy hidegben locsolással két-há- rom méter vastagra hizlalták falát, amikor készítették. Kánikulában külső falait fűrészporral szigetelik.

Néha a jégszemek nagysága szinte megdöbbentő. 1928 ban Kolozsvárott — harminc évvel ezelőtt — tyúktojás nagyságú jéz esett. Meg- coSncí'kilenc felnőttet és húsz- gyermeket,