Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-23 / 251. szám

1958. október 23, SZOLNOK MEGYEI NftPLAP KA HCÁGI Mil l II A SZOLNOK -MEGYEI NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA ÉYforduló öt éves a karcagi úttörők ott­I liona, az Úttörő Tcrmészetkuta- ; In Állomás, Az évforduló alkal- j mából az úttörők október 26- ► an, vasárnap délután 3 órai kez- E «lettel ünnfepi gyűlést tartanak. I a évben 14 millió forint értékű mezőgazdasági épületeket lélesiíteuek lernielősxövetkezeteSnk Tennelőszövetikézéteánikbéin — hogy á nagyüzemi gazdálkodás terén tovább tudjanak lépni —, elengedhetetlenül szükséges a nagyüzemi épületeik létesítése. Városunkban a termelőszövetke­zetek megalakulása előtt némi voltak a nagyüzemi gazdólJkodás céljait szolgáló megfelelő épü­letek, éat a hiányosságot most pótoljuk. A szövetkezetek állat­állománya szétszórton, kisebb tanyaópülcibefeben voO/l elhelyez­ve — s van még ina is — és ilyen körülmények mellett a ta­karmányozás, a tejszállítás, a trágya hasznosítása több mun­ka rá fond itassál jár. Temielos/.ö vet kezelőink veze­tősége, tagsága mindezeket ala­pul véve ez évben közel 14 mil­lió forint értékű mezőgazdasági épületeket létesít, a jövő évi beruházási tervünk is nagy, el­éri a 19 millió forintot. E ter­vek megvalósítása során keve­sebb munkával érdi el termelő­szövetkezeti tagjaink a munka­egység magasabb részesedését. Célunk, hogy az állatgondozó ne a városból jöjjön ki a tanyaköz­pontba, hanem kint lakjon, ahol munkáját végzi. Ebben az év­ben mintegy 25—30 új gondozó­lakást adunk át rendeltetésének. A most folyó építkezések­nél is igyekeztünk az építési anyagot biztosítani, azonban munkaerőhiánnyal még most is küzdünk. Ahhoz, hogy a terve­SPORT Karcagi MEDOSZ— Tmiklósi FC 1:1 (1:0) Vezette: Horváth L,. Karcag: Kiss —Soőe, Székely, Zsíros — Varga, Tamai — Palla gi, Kovács, Vona, Bóta, Nagy. Közepes színvonalú mérkőzésen Igazságos döntetlen született. Mind­két csapat több gólhelyzetet ha­gyott kJ. mert a csatárok pontat­lanul lőttek. A karcagi csapát a várakozáson alul játszott, több játékosa átlagon aluli teljeÉítniényt. nyújtott. Külö­nösen a védelem bizonytalankodott sokát. — A karcagiak gólját Bóta rúga. Karcagi Ifi—Tmiklósi «1 1:1 A két jóképességű csapat talál­kozásán a karcagiak jóval többet támadtak, azonban sok gólhelyzetet el'hirtelenkedtek. A karcagi ifik közül Somogyi és Diószegi játéka emelkedett ki, JÁRÁSI BANJOKSÄG Karcagi MEDOSZ n.—Bucsa 4:0 (3:0) Az új összetételű Karcag H. szin­te egykapura játszott s nagyobb arányban Is győzhetett volna. Góllövők: Hosszú és Bajkó 2—2. Karcagi Honvéd—Ujszentgyörgy 7:0 (3:0 A Honvéd vidéken Llpták nélkül is könnyen érte el nagyarányú győ­zelmét. Gőllövők: Papp 4, Dávid 2 és Lehoczki. A városi bajnokság állása: 1. Tilalmas 2 2 — — 10: 3 4 2. Munkásőrség 3 2 — 1 6: 9 4 3. Spartakusz 2 1 — 1 5: 4 2 4. KISZ 3 1 — 2 3: 6 2 5. Berekfürdő 2 — 2 1: 3 — Vasárnapi sportműsor: Karcagon a vásártéri pályán dél­után fél 3 órakor Karcagi Honvéd— Tiszagyenda járási rangadó mérkő­zés. Városi bajnokság: Tilalmas—Be­rekfürdő, Szpartakusz—Munkásőr­ség. A MEDOSZ I. Kunhegyesen játszik megyei bajnoki mérkőzést. — A MEDOSZ n. Tiszaszentimrén látszik. zeit épületeket be tudjuk fe- ieaiiii, már az cv elején külön­böző kivitelező vállalatokat von­tunk be. Itt dolgozik Karcagon az E. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a helyi, á tiszaföldvári. Építőipari Ki'sz, dé besztvesznek a inunkéban a tsz házi építő brigádok és kisiparosok is. A kivitelező vállalatok ígér­ték, hogy határidőre elvégzik munkáikat, A karcagi Lenin Tsz épílöbrigádjá Szilágyi Sándor vezetésével kimagasló munkát vpgez a gergelyi részen lévő üzemegységben, ahol egy 1011 férőhelyes tohénistóillót, négy gondozólakást, 800 köbméteres silót, egy mérlegházat és egy víztornyot épít. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy a sílóépítés- nél lemaradás mutatkozik. Ha áz nem készül el határidőre és ném töltik meg, a tsz jelentős állami kladveziménytöl esik el. A Béke Tsz építőbrigádjára is sok feladat vár, mert lemaradás mutatkozik például a 140 férő­helyes növendékmarha-istátló építésénél, holott erre a tez^nek ezévbein már nagy szüksége lenne. Maródi István Zárszámadás előtt a Szabad Ifjúság Termelőszövetkezetben A határban még javában folyik as őszi munka, cséplőgépek zúgnak a rizstáblák mel­lett, másfelé hordják a kukoricaszárat, sok helyen pedig már vetik a. jövő évi kenyérgabo­nát, de a karcagi Szabad Ifjúság Termelőszö­vetkezet székházában már a jövedelem felnié­A Néplap elintézte Jogos volt a kérés — megkapta a nyugdijat öreges, szálkás betűkkel rótt sorokba öntötte panaszát Idézi Lajos idős tsz-tag. Már 1951-ben sem, volt fiatal ember, mégis fogékony volt az új iránt, s hét hold földjével belépett á Rákóczi Tsz-be. S mindaddig, amíg teljesen munkaképtelenné nem vált, megfelelt beosztásában. Az ellenforradalom Látására a közös gaz­daság feloszlott, de Bézi Lajos ekkor is tudta, mit kell tennie, földjével eWütt csatlakozott a karcagi Lenin Tsz-hez. Innen terjesztették fel nyugdíj iránti kérelmét. S hogy jogos volt kérése, mi sem bizonyítja ezt 'jobban, mint az Országos Nyugdíjintézet hozzánk érkezett válasza■, amely a következőket tartalmazza: „Nevezett részére a különbizottság a tsz rokkantsági nyug­díjat 1958. szeptember 12-én megállapította és annak alapján Intézetünk a nyugdíjat a beküldött tsz igazolásokra figyelemmel 1958. január 1-től szeptember 30-ig visszamenőleg 2835 Ft-o« ösz- szegben folyamatosan folyósítja.’’ Nem kell tehát Bézi Lajosnak aggódnia amiatt, hogy kegyelem kenyérre szorul. Mint sok ezer idős tsz-tagnak neki is nyugdíjat biztosít államunk. Szórakozásnál több ... Szövetkezeti gazdáink élete évről-évre inkább különbözik az egyéniekétől. Nemcsak ab­ban, hogy kevesebbet és köny- nyebben dolgoznak, hanem kul­turális tekintetben is. Aki több szabad idővel rendelkezik, na­gyobb részt vehet magának az élet legigazafob öröméből: a mű velődésből. Különösen akkor, ha kultúrálódását, szórakozását sze­rető kézzel, hozzáértéssel irá­nyítják. Ez á véleménye Bártfax Sán­dornak, a karcagi Lenin Tsz el­nökének is. A Lénin Tsz gazdái már ebben az évben is szépen — 12 ezer forinttal — áldoztak azért, hogy a kiszisták szocialis­ta emberhez méltó módon tölt­hessék munka után idejüket. — Táncruhákat, hangszereket vet­tek számukra. — Fiatalságunkat, KlSZ-tago­kat és KISZ-en kívülieket egy­aránt, idén télen is összefogjuk, — mondja az elnök. — Itt a szomszéd fazekasműhelyben dolgozik Somogyvári Imre, aki a nyáron Egerben hallgatta vé­gig a néprajzi és népművelési továbbképző lanfolyamot. Az ott ismertetettek értékes segítséget nyújtanak a kispolgári ízlés el­len vívott küzdelmünkben. Betoppan, akiről szólunk. — Kész, a fiatalokkal megbeszélt kultúráiig tervezetet hoz magá­val. — Téli programunk gerince h „Mikor én mégházasódtám*’ cí­mű három felvonásos táncjáték megtanulása és bemutatása, — teríti ki jegyzeteit Somogyvári Imre. — Negyvenöt szereplőt mozgat meg ez a mű, mely Hosszúhetény község lakodal­4 ki visszaélt a dolgosók bizalmával A Karcagi Téglagyárnál 1957- ben Szlovacsek Károly telepve­zető működése alatt a törvényes rendelkezéseket mellőzve, a IV. osztályú téglát, melyet köbméterbe kellett volna rak­ni é^ csak azután lehetett vol­na értékesíteni, nem rakták ösz- sze, hanem a vásárlóktól a tég­la összerakásáért köbméteren­ként 50 forintot követeltek. 1957 húsvétjára pedig Szlo­vacsek kezdeményezésére mint­egy 1090 liter bort vásároltak, 16 forintos literenkénti áron, melyet azután 17—18 forintos literenkénti áron értékesítet­tek. Ezek miatt az ügyészség Szlo­vacsek Károly és társai ellen vádiratot nyújtott be a bíróság­hoz és az 1958 október hó 7-én megtartott tárgyaláson a városi bíróság Szlovacsek Károly és Simon Frigyes vádlottakat bű­nösnek mondta ki árdrágító üzérkedés bűntettében, s ezért Szlovacsek Károlyt egy év és 7 hónapi börtön, 1000 forint pénz- büntetés, 2000 forint ingóva­gyonelkobzás, 2 év választó- és választhatósági jogtól eltiltásra ítélt. Simon Frigyes vádlottat 10 hónapi javító-nevelő munkára, 20 százalékos bércsökkentés melletti végzésre ítélte. J. Gy, más hagyományai alapján ké­szült. Leánykéréstől a lakoda­lomig sok szép népszokás ele­venedik meg a színpadon. Úgy látszik, Bartfai elvtárs már résztvett egy-két megbeszé­lésen, melyet a fiatalok tartot­tak, mert így teszi teljesebbé a tájékoztatót: — Miért ne lehetne karcagi lakodalmast is írni, ha hosszü- hetényit lehetett?!... Maholnap megalakul a néprajzi csoport; ennek az lesz a feladata, hogy a karcagi hagyományokat gyűjt­se össze olyan alapossággal, me­lyet a későbbi feldolgozás meg­követel. Talán esztendőre saját darabját mutatja be KISZ együt­tesünk ... — Lehetséges! Addig azon­ban sokat kell szórakozva meg­tanulnunk ... Itt a téma-ter- vünk, nézzünk belőle egy-két címet: „Színpadtörténet” — er­re a népművelési intézet ad elő­adót. „Színpad és nacionaliz­mus” — erről a nyáron Eger­ben volt szó. „A népviselet je­lentősége á színpadon” ... — so­rolja Somogyvári Imre. ■ A Lenin Tsz kiszistái a többi tsz-fiatallal, a Kiskereskedelmi Vállalat és más üzemek ifjúsá­gával együtt akarnak dolgozni. Időnként összegyűlnek s bemu­tatják egymásnak: mire jutottak eddig. Azon is töprengenek: mi­ként lehetne az öt-hat-tíz éves apróságok színvinalas szórako­zását biztosítani a szövetkeze­ten belül. Unalom és nivótlan időtöltés helyett — kellemes művelődési lehetőség. Ezt biztosítja — pár­tunk útmutatása alapján — a karcagi Lenin Tsz fiatalságá­nak. «= bz. résén dolgoznák. A könyvelők, irodai dólgözók, nagy kimutatásokon róják egymás mellé a q-l<at, litereket, forintokat. Mérlegre teszik, hogy miből, mennyi értéket termeltek, thennyi volt az idei bevétel-kiadás, mi jut a tagoknak. Százezrekről, milliókról be­szélnék a számok. Ez ném cso­da, hiszen több, mint 1.200 kát: hold szántó termését, 216 szö­vetkezeti gazda évi mühkáját kell felmérni. Hetek kellenek mire azt mondhatják, hogy el­készült a zárszámadás, közölhe­tik a dolgozókkal, hogy meny­nyi lesz a jövédélmük. Bár még sok bevételre számítanak a rizs­ből és egyéb növényféleségek­ből, de már így is tudnak né­hány számadatot mondani. Az eddigi és várható bevétel 3 millió 240.000 forint körül van. Ebből legjelentősebb a nö­vénytermelés bevétele, mert majdnem felét, vagyis 1 millió 576.000 forintot tesz ki. A ter­mésátlagok az időjáráshoz vi­szonyítva elég jónak mondhatók; őszi árpából 12.8 mázsát, ta­vaszi árpából 10.2 mázsát érték el, rizsből pedig a tervezett 13 mázsával szembún 161 kát. hol­don közel 20 mázsás lesz az át­lagtermés. Az állattenyésztés bevételével viszont nem nagyon lehetnék megelégedve, mert énnek össze­ge: 435.000 forint. Ez nem is csoda, hiszen az ellenforrada­lom után egy darab jószág sem maradt, azóta kellett mindent megvásárolni. Az állattertyész- tés alapját megvetették már a korábbi években és az idén is, mert szántóterületük 24.6 száza­lékán évelős pillangós takar­mányt termelnek. így nem lesz gond a meglévő állatállomány átteleltetésére, sőt még á tagok­nak is tudnak szénát osztani. Az állattenyésztés fejlesztésére egyébként szép terven dolgoz­nak. Mégis ván égy terület az állattenyésztés vonalán, ahol jó eredményt érték el. Ez a barom­fitenyésztés. Tavasszal vásárol­tak 3200 drb. naposcsibét — 10.400.— forintért. Ekkor jó né- hányan a tagok közül, sőt a ve­zetők közül is úgy vélekedtek, hogy kidobott pénz ez. A kétel­kedőket most a számok győzik meg. Baromfi eladásból eddigi be­vételük 36.000 forint és ráadá­sul 550 drb megmaradt törzs­állománynak, melynek értéke közel 20.000 forint. Ha a kiadásokat levonják, — mintegy 30.000 forint tiszta jö­vedelem ebből az állattenyészté­si ágból. Jutott a szövetkezetnél beru­házásokra is. Saját erőből épí­tettek egy 300 férőhelyes juh- hodályt, 500-as baromfiólat, a kettőnek az értéke: 150.000 fo­rint. Állami segítséggel pedig építettek egy 15 vagonos mag­tárt, 2 drb. 5 vagonos kukorica- górét. Mindezek mellett jut a tagoknak is annyi, amiből gond­talanul megélhetnek a követke­ző zái'számadásig. — Vágási ss

Next

/
Oldalképek
Tartalom