Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-03 / 234. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958 október 3. Nagymérvű fejlődés az építőanyagiparban A Megyei Téglagyá- séggel egyéb ipari létesítmények­ru Egyesülés három éves terve még nem készült el teljesen, mi­vel az Építésügyi Minisztérium ezidáig még nem közölte, hogy 1960-ban milyen beruházásokat eszközölnek az egyesülésnél- így egyelőre csak a jövő évi fejlő­désről tudunk számot adni: A Martfűi Téglagyárban az idén megkezdett munkáslakás- építkezés 1959. december 1-re el­készül. Kétmillió íorin-toa köz­séggel húsz kétszobás lakást építenek. A házakat vízvezeték­kel már most felszerelik ügy, — hogy a később létesítendő köz­mű-hálózatiba könnyen bekap­csolhassák majd. Ugyanitt foly­tatódik a megkezdett bővítés is E munka során a gyárat 300 ezer forintos költséggel viüamo- sítjélt. Kunzzentmartonban. 425 ezer formtos költséggel ebédlöt, konyháit, mumkasszallöst építe­nek■ At ottani üzem ezen kívül 1 niüiia 300 ezer forintos költ- muaiiMUimniumiuimuiuiiiiiuiiiiHiuuiiMiiiii Országos tapasztalai- csere értekezlet lesz a Szolnoki Gépállomáson Október 14-én és 15-én a Szolnoki Gépállomáson orszá­gos tapasztalatcsere-értekezletet rendeznek a G—35-ös traktorok üzemeltetéséről. A gépkíséiieti intézet bemutatja majd a gépál­lomása szakembereiének azt az újítást, amellyel csökkenteni le­het a G—35-ös traktorok tüze­lőanyag fogyasztását és növelni a létejsa-tmé« yt. IBBBBBEESBBBBBBf«**■»****■*»«BBB kel — többek közt széntárolóval, új gépi berendezésekkel =— gaz­dagodik. A Mezőtúri Téglagyár 2 millió forintos költséggel építi meg az új bánya nyitásához szükséges berendezését. Ennek sarán egy három kilométeres keskeny nyomtávú iparvasú Lat létesítenek éa a tégla préshez új, korszerű felvonöberendezséet sze­relnek fel. 200 ezer forintos költ­séggel üj, korszerű gépeket sze­reznek be a többi telep részére is. Hát az arany merre terem? A járási pártbizottság első tit­kára, Déry Dezső elvtárs már indulófélben van. Menne, sietne örményesre, hiszen ott is vár­ják. Csak körülményes az elin­dulás, mert hol erről, hol arról köszön valaki, kezetfog a tit­kárral, újságol valamit, vagy ta­nácsot kér??. A kuncsorbai tanácsiháza előtt álldogálunk, s araikor a titkár elvtársinak maradt néhány perc­nyi ideje, tréfásan megkérdez­te i — Tudja-e az elvtárs, az arany merre terem? Csak nézek tűnődve és az jut eszembe, hogy talán valami aranybányát fedeztek itt fel va­lahol a környéken. A csoda tud­ja? Manapság annyi meglepetés éri az embert, hogy ez sincs ki­zárva. Déry elv társ késik a magyarázattal és csak amikor a kocsijában ül, akikor mondja —------——­Fr ancia aeélkarmos kultivátor A mezőgazdasági kiállításon, mutatta be ezt az érdekes gépet a SEVITA-cég. Főleg erősen kötött talajok megmunkálásán hasz­nosítják sikerrel. meg, hogy a titok nyitjáit bárki megtalálja, ha nézelődik a Vö­rös Október Tsz-ben. Ez az arany história izgalmas dolog, megéri a fáradtságot, t— nézzünk hát körül. A kalauz Lajos bácsi, a községi tanács el­nöke és Bihari elvtárs, a szö­vetkezet mezőgazdásza. \ Mindketten alaposan ismerik a közös gazdaságot, különösen a tanácselnök, aki korábban hosz- szú évekig dolgozott a tsz-ben és csak nemrég viseli ezt a köz­életi funkciót. Szembetűnő és megható az a szeretet, amely árad szavaiból, amikor a közös­ről, a szövetkezésről, a Vörös Október Tsz eredményeiről be­szél. — Még ez év tavaszán elhatá­roztuk — egy kis huzavona után, — hogy Iucernamagot ter­melünk. 36 mázsát terveztünk és 163 mázsát termeltünk —■ jelen­ti ki büszkén Bihari elvtárs. A tanácselnök pedig hozzáteszi, „ez a mi aranyunk”; A mag ha­talmas érték, ott sárgállik a szö­vetkezet magtárában. Egy má­zsa 3.500 forintot ér. Valóságos kincs tehát, s ott termett a szö­vetkezet földjén. < A termelőszövetkezet összes gépállomást kötelezettsége 350— 380 ezer forint. Ezt a rengeteg pénzt a terven felül termelt lu- cemamag árából fedezik. De aki nem sajnálja a fáradt­ságot és végigsétál a szép közös gazdaság területén, az még sok érdekes dolgot lát és több meg­lepetés éri. Ilyenkor őszidőben szinte ter­mészetes, hogy a gazda ember házában üres a gólé, merthi- szen új termésig a takarmány rendszerint elfogy. Ám a Vörös Október Termelőszövetkezet ku- koricagóréin nem fúj át a szél. Még mindig van 1500 mázsa ku­koricájuk, 1000 mázsa árpájuk az elmúlt évi termésből. A felszabadult erő falvaink képét i Pedig tavaly osztottak is szé­pen. s ez idén október 30-ig el­szállít jók a 200 hizómarhát. — “Mondni sem kell, hogy ennek ja rengeteg jószágnak meghizla- ■lásához töménytelen sok takar- gmány kell. S A hizömarhakbol negyedmil­lió forint tiszta haszna lesz a tsz-nek. Érdemes volt tehát úgy gondolkodni, ahogy eszten­dővel ezelőtt az ottani szövetke­zeti gazdák gondolkodtak. Ak­kor határozták el ugyanis, hogy nem osztanak ki mindent, ha­nem egy esztendőre előre tarta­lékolnak, s így ha ez évben egy szem takarmányuk gém ter­mett volna, akkor is lett volna mit etetni a jószággal. Most csak az okoz gondot, ho­vá tegyék az idei termést, gond is ez olyan helyen, ahol még ezer mázsák vannak tavalyról. Azért majd megoldják, csinál­nak helyet az idei kukoricának; Ez a fontos takarmánynövény most is 30—35 mázsát ígér hol­damként. A Kuncsorbai Vörös Október tsz tehát minden túlzás nélkül milliomosok közös gazdasága — Beszélgetés, nézelődés közben óhatatlanul szóbajön a kérdés, hogy az egyéni gazdák közeled­nek-e ehhez a vagyonos szövet­kezethez. Egyrészt, másrészt pe­dig szívesen fogadják-e az új be­lépőket a tagok? A tanácselnök elvtárs és a mezőgazdász mind­két kérdésre megnyugtató vá­laszt ad. Sorolnak néhány ne­vet Pásztor István 16 holdas, — Hagymást Márton hat holdas, nemrég kérte felvételét. Szűcs István, Grégor István, Tag Jó­zsef néhány héttel ezelőtt írta alá a belépési nyilatkozatot. S most itt van nyolc felvételi ké­relem, hogy a közgyűlés dönt­sön majd. Merre terem az arany? Ar­ra, a szövetkezeti földeken, ahol a tudománnyal, a gépekkel ösz- szefogott az ember és megtízsze­rezte a föld hozamát. Gazdagok a kuncsorbai Vörös Október Tsz tagjai. De amikor Déri elv társ elmenőben volt, még megsúgta, szóvá keltene tenni, hogy ép­pen azért, mert van tehetségük, fordítsanak nagyobb gondot a majorság környékéire A szövet­kezet külső képe is mutassa meg, hogy nem akárki tulajdo­na, hanem vagyonos emberek, birtoka. Ezt erdemes megszívlelniük, Szekulity Péter A törökszentmiklósi járás községéit sem kúnélte a Horthy reakció a felszabadulás előtt. Valamennyi ki volt szolgáltatva a földesúri elnyomásnak. Tisza- tenyő dolgozói Jurenák Sándor, Kengyel dolgozói Bagi—Léde- rer. Tiszapüspöki dolgozód a kaptfian birtokain izzadtak, hogy keserves, gondterhelt .éle­tük arán biztosítsák elnyomóik­nak a fényűző életet. Fegyverneken, Tiszabón es a ■táros' valamennyi községében ott pöffeszkedtek a földbirtokosok, akiknek az volt az egyetlen cél­juk, hogy saját jólétüket bizto­sítsák. Mitsem törődtek azzal, hogy a faluban van-e iskola, kultúrház, villany, járda, stb. A tanyai iskolákat messze építet­ték az uradalmaktól. Kétpón a Heicweder-féle uradalomtól az iskola 3—4 kilométerre volt. — Ilyen messze kellett járni a cse­lédszülők gyermekeinek. Sok községben nem volt villany, se mozi, se telafon. Nem egy eset­ben előfordult, hogy a szülő- «nyát télvíz idején kocsival kel­lett bevinni Törökszentmiklósra, Mezőtúrra, vagy Szolnokra, mert szülésznőt közelebb nem talál­tak. Sok ártatlan kisgyermek­nek kellett elpusztulnia azért, mert az uradalmi intéző nem adott kocsit a beteg gyermek or­voshoz szállításához, mert ennél fontosabb volt a földesurat ven­dégségbe vinni. Ezen az áldatlan állapoton báltoztalott 1945-ben a Szovjet- Unió felszabadítása. Új élet sar­jadt a járás falvaiban is. A párt következetes politikája, a ma­gyar dolgozó nép lelkes mun­kája nyomán egyszerre megvál­tozott járásunk községeinek éle­te. Mar mindenütt van villany, telefon, mozi. A nyolc község­ben kilenc körzeti orvos őrködik g dolgozok egészsége felett, és nyújt segítséget a betegek gyó­gyulásához. Robbanásszerűen, törnek fel­színre az alkotni vágyás erői. A közös cél, a közös érdek fűti a falvak lakosságát, hogy minél szebbé varázsolhassák most már valóban a saját községüket. — Megjelentek — és jó példát mu­tatnak — a szocializmus elő­őrsei, a termelőszövetkezetek. A üszabői Fetpfi, a kuncsorbai Vö­rös Október, a kengyeli Dózsa — de sorolhatnánk a járás va­lamennyi termelőszövetkezetét, melyek bebizonyították a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét a kisüzemmel szemben. Ezek az emberek ma már nem az Eb- stájnoknak; a Biró Zoltánoknak, hanem saját maguknak biztosít­ják a boldogabb jövőt. A járás községednek lakosai érzik és tudják, hogy amit épí­tenek és alkotnak, azt saját maguknak építik. Ezért nem is sajnálják erejüket, fáradságu­kat. Ezt igazolja: Tiszapüspöki- ben 20, Kengyelen 17, Fegyver­neken IS százalék községfejlesz­tési hozzájárulást szavaztak meg 1958. évre. A felszabadulás előtt a járás községeiben lévő 117.570 folyóméter járdából mindössze 4$00 méter volt beton-, vagy tégla, fczevben a község fejlesz­tési tervben 15.240 folyóméter járdát építenek. Kengyelen az ötezerből már több mint kettőt megépítettek és jelenleg is munkálkodnak rajta. Kétpón megkezdték a kultúr- ház építését. Szapárfaluban rö­videsen elkészül az új orvosi rendelő, A falu ugyanis több mint 3 kilométerre van központ­jától — fegyvernek tői, és ha valaki beteg volt, be kellett mennie a községbe. Tiszabon napköziotthon épül. ahol majd harminc kisgyermeket gondoz­nak szakképzett gondozók. — Ugyancsak Tiszabőn 84 ezer fo­rintos költséggel építenek egy két-tan terme# iskolát, a jelen­legi szűk, cementpaotlózatú he­lyett. A járás területén ebben az évben csupán a lakosság hozzá­járulásából 1,992.199 forint ér­tékű létesítmények épülnek. Csak a szocialista társadalom­ban van ilyenre lehetőség. Azok az erők, melyek a lakosságban rejlenek, csak ott juthatnak ér­vényre. Ez az erő ma már fel­szabadult és rohamosan megvál­toztatja falvaink képét. A köz­ségi tanácsok végrehajtó bizott­ságai segítik és vezetik a falu népét e neme# alkotó munká­ban. A tanács — mint az ál­lamhatalom helyi szerve — ösz- szeforrva a falu népével, győ­zelemre viszi a falu szocialista átalakítását. Póllaí István T otokszentmiklos, Lucernamagtermesztés 14 967 holdon I Megyeszerte jó ütemben ha­siad a maglucerna és a lóhere ■ betakarítása. Az elmúlt évben »S292 hold mag termetesre kö­ltöttek szerződést a dolgozó pa- grasztok. Ez évben viszont 14 967 holdon termesztik az értékes lu- cernamagot A cséplőéi eredmé­nyek szerint mintegy m va- gomuyl termésre számíthatunk; Ennyinek az átvételére készült fel az átvevő vállalat, s : Munba utáni pihenés Vlartfűn, a két férfi és női munkásszálláson sok sok fiatal talált cényeimes második otthonra A tiszta és kényelmesen bérén- lezett szobákban munka után olvasással, rádiózással, s vidám be­szélgetéssel töltik az egyre hosszabbodó őszi estéket a gyár fia­aljai. Polgar Péter cipőipari szakmunkásnak is kedvelt idötóltáp se az olvasás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom