Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-09 / 239. szám

Csótó István elvtárs nyilatkozata Szolnok megye mezőgazdasági helyzetéről Képviselőjelolés9 szövetkezeti közgyűlés Turkevén Lapunk muinkaitairsa felkereste Csőtő István elvtársat, a Szolnok Megyed Tanács VB elnökhelyettesét és néhány kérdésre kért választ. Csótó elvtárs tájékoztassa la­punk olvasóit, hogyan halad a kapásnövények és a rizs betaka­rítása. — A betakarítási munkákkal a dolgozó parasztok igyekeznek. A tsz-ek és az állami gazdasá­gok példamutatóan dolgoznak. A kukorica 90—95 százalékát 2 hó 5-ig letörték és betakarítot­ták. A rizsaratás végeidé jár­nak, s ennek a fontos növény­nek mintegy 25—30 százalékát már elcsépeltek. Ha az időjárás sedvez, akkor néhány nap múl­va eme utóbbi munkának nagy­részén túlleszünk. A szüret jól halad és gazdag termés várható. — Kielégítő a kukoricatermés, az eléggé szeszélyes időjárás el­lenére. — Érdemesnek tartom ugyanis megjegyezni, hogy má­jus l-től szeptember 1-ig nagyon kevés csapadékot kaptunk, mindössze 75—80 millimétert, s azt is igen szeszélyes elosztás­iján. A nyáron jóformán alig esett. Ennek ellenére 11 mázsás átlagtermésre szá­mítunk kukoricából májusi morzsoltban. A tsz-ekben meg­lesz a 12—12.5 mázsa is hol­danként. Sz az idei esztendő igen érté- ses tapasztalatokat adott a kol- oai-féle kukorica termesztésére vonatkozóan. A gödöllői ikerso- .•os kukorica 3—4 mázsával öbbet ád. holdanként, mint a iorosan művelt. — A eukonrépa szedése, szál­lítása megfelelően halad. A ter- nés valamivel gyengébb, mint az elmúlt évben, összegezve: az a véleményem, Szolnok megye dolgozó pa­rasztsága iparkodik, hogy mi­előbb biztos helyen tudja a rizs és a kapásnövények ter­mését. Az őszi mélyszántás, talaj- előkészítés, a vetés, a trágyá­zás számos községben szerzett tapasztalataink alapján nem ha­lad megfelelő ütemben. Mik a tapasztalatai? — Ezekkel a munkálatokkal nem dicsekedhetünk. Ha nem történik gyors változás, akkor az elmaradás még csak súlyos­bodik. És ebből az elmaradás- bál kára származik a termelő­nek, de a népgazdaságnak is. — A bölcs paraszti tapaszta­lat azt tartja, ha az idő késik, az nem baj. Az idő a késést be­pótolja, de ha az ember késik, az már nagy baj, mert ez a ké­sés pótolhatatlan. Ezt az igazsá­got a földművelő ember jól is­meri és ehhez kellene tartania magát mindenkinek. Különösen nagy az elmaradás az egyéni- le? dolgozó parasztok köré­ben. A szokásos búzaterület­nek — amit évről-évre ter­melnek — még csak mindösz- sze 10 százalékát vetették el. — Mit kéül itt szem előtt tar­tani? Azt, hogy legjobb búza- vetési idő október l-től 10-ig tart. Az újabb tapasztalatok szerint ez az időszak tágult, szeptember 20-tól október 20-ig. Ezek a dátumok azt mutatják, hogy ha nagyon gyorsan hozzá­látnak az egyéni gazdák a ve­téshez, akkor még nem lesz baj. Ne feledjék el azt az igaz­mondást sem, hogy a hosszú szárazságot hosszú esőzés kö­veti. Emlékezzenek az 1952-es esztendőre, amikor október 20- tói január 1-ig megállás nélkül esett. Mintegy 400 milliméternyi csapadék hullott és aki ebben az esztendőben október 20-án tétlenkedett, az utána hiába szidta az „égbe lakókat’1. Az át- kozódás nem segített. Akik pe. dig igyekeztek, azok utána nyu­godtan várták a tavaszt. Persze, nem arról van szó, hogy az október végi, vagy november eleji vetés nem adhat jó ter­mést, hanem arról, hogy ami­kor itt van az ideje valami­lyen munkának, akkor azt vé­gezni kell és hozzáteszem, hogy vérbeli pa­rasztember addig nem is nyu­godt, amíg el nem végzi. Mása részt pedig a kései vetés 3—4 mázsával, de sokszor 50—60 szá­zalékkal kevesebbet ad, mint az, amelyik idejében történik. Én azt kérem az egyéni gazdáktói, azonnal fogjanak hozzá és legye­nek túl ezen a nagy munkán, a termelőszövetkezetek viszonylag jobban állnak. Jelenleg már a búzának több mint ötven száza­lékát elvetették és az a meg­nyugtató, hogy jó magágyba tet­ték. A szövetkezeti gazdák je­lenleg is nagy erővel dolgoznak és bízhatunk ahhoz, hogy a tsz- ek többsége megfelelő időben el­veti a magot. Különösen jól halad a munka a túrkevei Vörös Csillag Tsz- ben, a mezőtúri termelőszö­vetkezetekben és a kisújszál­lási tsz-ekben. — Ide kívánkozik még néhány szóban egy furcsa dolog. Én személy szerint is helytelennek tartom, hogy az egyéniek vona­kodnak bevetni kenyérgaboná­val földterületük 33—35 százalé­kát. Ez helytelen, hiszen társa­dalomban élünk és így nemcsak önmagunkkal, hanem másokkal is törődnünk kell. A terület 33— 35 százalékának az elvetése szükséges. Kell a kenyér az ipari dolgozóknak is, mint ahogy kel­lenek azok a termékek, amelye­ket ők, a munkások adnak a dolgozó parasztoknak. Másrészt pedig a gazdálkodó ember, ha búzát vet, akkor azzal is számol, hogy nemcsak a magra, hanem a szalmára, s a pelyvára is szük­sége van. Azt is tudjuk, az állam a gabona világpiaci árának többszörösét adja dolgozó pa­rasztságunknak. Mindemképpen figyelembe kell venni ezeket a dolgokat és a 33—35 százalékot ‘»’vetni. Az állami gazdaságokban jól haladnak a munkákkal, kez­dik betölteni azt a szerepü­ket, ami miatt életrehívták. Az őszi mélyszántás terén mi a helyzet? — Le kell arról szokni, hogy őszi mélyszántásról beszeljünk A jövőre nézve nyári és kora­őszi szántásról lehet szó. Az így elmünkéit talaj száraz eszten­dőben is jó termést ad. Nyilat­kozatom elején utaltam arra, hogy a kukorica átlagtermése tűrhető. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy ezt a takar­mánynövényt legtöbb termelő- szövetkezet nyári mélyszántás­ba vetette. Különös, hogy az egyéni gazdák nem akarják megérteni ennek a fontos mun­kának az előnyeit. A megye te­rületén körülbelül 300 ezer hol­don kellett volna elérni a nyári mélyszántást és október 10-ig mindössze 90 ezer hold van fel­szántva. Ügy néz ki a határ, hogy aggodalommal figyeljük a dolgozó parasztok földjeit. Jo­gos ez az aggodalom, hiszen ha nem fogadják meg a szakembe­rek jó tanácsait, önön magukat károsítják. Nem termelnek any- nyi kukoricát, cukorrépát és még egyebeiket, mint amennyit termelhetnének. így kevesebb lesz jövedelmük, s ezt nyilván saját zsebük érzi majd meg. — Az már biztató, hogy a szö­vetkezeti gazdaságban számot- +"vő nyári mélyszántás van. Szeretném felhívni a dolgozó parasztok figyelmét, hogy a tavasszal „elgányolt" föld szá­raz esztendőben sokszor még a vetőmagot sem adja vissza. Nem kell számtantudósinak len­ni ahhoz, hogy kiszámolja vala­ki, hány tízezer mázsával ter­melhetnénk többet, ha ezt a szóbamlévő fontos munkát az egyéni gazdák nem mulasztanák el. Hasonló a helyzet a trágyá­zással. Napokig, hetekig szárad a trágya szétszórva a földön, elve­szíti értékét. Jó termés alapja pedig a jó táperőben lévő talaj Az elmaradást sok területen gyorsan kell pótolni. Önkényte­lenül felvetődik tehát a kérdés: az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésének feltételei biz­tosítva vannak-e? — Igen. Erre csak igenlően válaszolhatok. — Mindenki előtt ismeretes ugyanis, hogy az őszi mezőgazdasági, munkák idejében történő elvégzését semmilyen té­nyező nem akadályozza. — Az egyénileg dolgozó parasztoknak is rendelkezésükre állnak a gép­állomások erő- és munkagépei. Igénybevehetik és a földműves- szövetkezeten keresztül szerző­dést köthetnek különböző talaj- munkákra. Ez tehát mutatja és bizonyítja, hogy a földeknek a kis­üzem keretein belül megadhat­ják a magáét. — Érvényesül pártunk politi­kája, amely a termelés bizton­ságát biztosítja. Pártunk, kormá­nyunk semmi olyat nem tesz és nem akar tenni, amely a dolgozó parasztok érdekeivel ellentétes. Helyenként az ellenség rosszin­dulatú fecsegéssel igyekszik megzavarni a dolgozó parasztsá­got, tagosításról beszél. Erre csak azt tudjuk mondani, hogy a felelőtlen fecsegőkre ne hall­gasson senki. A Magyar Szocialista Mun­kás Párt agrárpolitikai tézisei­ül Vörös Csillag Termelőszö- [vetkezet tagsága nyilvános köz­igyűlést tartott a városi kultúr- [otthonban kedden este. A köz- lgyűlést országgyűlési képviselő ►és megyei tanácstag-jelölés előz­ne meg. így hát együtt voltak a ►22-es megyei választókerület la­kkosai és a termelőszövetkezeti [tagok. Vad András, a jelölőgyűlés el- ►nőké arról beszélt, Turkevén alig [kétezerötszázan választhattak a [múltban. Ma 8335-en kaptak sza. [vazati jogot. A Horthy-rendszer- [ben sokáig báró Urbán Gáspár [képviselte önmagát és kizsákmá- tnyoló osztályát. Most pedig Gál [Antalt, a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnökhelyettesét, a ,Szocialista Munka Hősét” jelöli [a Hazafias Népfront. Gál Antal 1951 óta termelőszö- [vetkezeti tag, középparasztból >lett elnökhelyettes. Az eUenfor- [radalomban is kitűnően megállta helyét. Biró János, Kamat Elek, Nagy Sándor, Szilágyi István egymásután álltak fel, s javasol­ták a jelölést. Egyhangúlag elfogadták Gál Antal országgyűlési képviselővé jelölését, csakúgy, mint a Márki Ferencnéét is. Márki Ferencné hét éve termelőszövetkezeti tag. a városi nőtanács tagja, több­szörös véradó, a vöröskereszt ve­zetőségi tagja. Főképp a női dol­gozók örültek jelölésének, mert a női egyenjogúság megvalósulá­sát látták megyei tanácstagi je­lölésében. Végül a nyilvános termelő­szövetkezeti közgyűlésen hu­szonkilenc egyéni gazda belépé­sét hagyta jóvá a Vörös Csillag tagsága. Az újonnan belépő hu­szonkilenc termelőszövetkezeti tag az ellenforradalom előtti tsz-tagokból és egyéni parasz­tokból tevődik ki. Országgyűlési képviselő- és megyeitanács!ag->!öiögyűlések október 9-én és 10-én Oktober hó 9-én, csütörtökön Jászárokszálláson a Háziipari Szövetkezetné] a 39-es választó- kerület 11 órakor; Jászárokszál­láson a Táncsics Tsz-nél a 40-es választókerület 11 órakor; Ti­szafüreden a Kocsi Állami Gaz­daságban a 74-es választókerü­let 18 órakor; Tószegen a Gépál­lomáson a 65-ös választókerület 16 órakor; Nagykörűben a Pe­tőfi Tsz-nél a 68-as választóke­rület 18 órakor; Karcagon a Vasút úti iskolában a 13-as vá­lasztókerület 18 órakor; Tiírke- vén a Táncsics Tsz kultúrottho- nában a 23-as választókerület 18 órakor; Szolnokon a Fűtőház kultúrtermében a 7-es választó- kerület 15.30 órakor tartja a me­gyei tanácstag jelölőgyűlsssket. Október 10-én, pénteken Jász- ladányon a Táncsics Tsz-ben a 28-as választókerület 19 órakor; Tiszaszentimrén a kultúrházban ben lefektetettek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tagos!-: tásnál a termelést zavaró régi; hibák nem ismétlődnek meg.! Ebben a kérdésben is — minti minden kérdésben — dolgozói parasztságunkkal együtt jutunk! majd közös nevezőre. ; — Ezék mellett szeretném! < még megemlíteni, hogy a vető-; mag mindenütt biztosítva van.; Munkában állnak a magtisztító; és a csávázó berendezések is. 1 Ezek a dolgok összességében! mind azt mutatják, hogy az! őszi mezőgazdasági munkák! gyors elvégzésének feltételei < biztosítva van. Dolgozó parasz-! tok! Munkálkodjanak nyűgöd-j tan. Szántsanak, vessenek, hogvj az életet adó mag minél hama-j rább a földbe kerüljön, — fe-1 jezte be nyilatkozatát Csótó< István elvtárs. J — szp. —I a 78-as választókerület 19 óra­kor; Jászberényben az Aprító Gépgyárban 14 órakor a 37-es választókerület lakosai tartják jelölőgyűlésüket.---------------4^^---------------­Méh ézírattlorohhal cserélik fel a könnyű- gépekel a megyében Megyénk gépállomásain az idén is jelentősen bővítették a gépparkokat. Többek között negyven egyirányú tárcsát, ti­zenhat német gyártmányú mű- brágya-szórógépet, tizenkét új­típusú silókombájnt és hat ken­derarató kombájnt kaptak. A könnyűgépeket fokozatosan ne­héz lánctalpas traktorokkal cserélik fel a Nagykunság és a Jászsás szikes körzeteiben. Kar­cag, Mezőtúr, Kisújszállás Ti­szafüred gépállomásán huszon­egy darab DT típusú és három Sz—80-as lánctalpas traktort ál­lítottak munkába. Az új gépek­kel a szikes talajokon is minő­ségileg jó munkát tudnak vé­gezni a gépállomások. --------------------------------------------­A rany éremmel jutalmazták a müncheni élelmiszerkiállítás magyar pavilonját München hagyományos nem­zetközi élelmiszerkiállítását, az IKOFA-t, az idén szeptember 25-től október 5-ig rendezték meg. Ezen négy magyar külke­reskedelmi vállalat; a Terimpex, a Monimpex, a Hungarofruct és az Agrimpex állította ki export­cikkeit. A magyar kereskedelmi kamarához érkezett híre]-' kiál­lításunk sikeréről számolnak baj Pavilonunk megnyerte mind á látogatók, mint a zsűri tetsze=ei> és aranyéremmel jutalmaztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom