Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-08 / 238. szám

1938. október * A népfront-mozgalom hírei A jászapáti és a kunszent­mártoni járásban a községi nép­front bizottságok a tanácsokkal közösen mozgósítják a lakossá­got a községfejlesztcsi beruhá­zások társadalmi munkával tör­ténő nagyobbítására. A jász­apáti járásban 61780 forint ér­tékű társadalmi munkával tol­dotta meg eddig a lakosság a járdaépítés, sportpálya létesíté­sére szánt összeget. A kunszent­mártoni járásban pedig mint­egy 145 ezer forintot érő társa­dalmi erővel. * A törökszentmiklósi járási népfront bizottságai közös prog­ramot készítenek a művelődési osztállyal és a kultúrotthon igaz­gatókkal Előadássorozatokat, mezőgazdasági szakoktatást ter­veznek. A községi tervek kidol­gozása után október 21-én össze­ülnek a járás szakembereivel, s megbeszélik a program végre­hajtását. * Jászkiséren a Hazafias Nép­front aktíváiból, szakemberek­ből és a tanács illetélceseibői bi­zottság alakult, amely a község 1959. évi fejlesztési tervét dol­gozza lei, különös tekintettel a villamosítási és vízhálózati kér­dések megoldására. * Október 10-én értőim iségi an­kétet tart a Kunszentmártoni Járási Népfront Bizottság. Fő­ként pedagógusokkal tanácskoz­nak arról, hogyan kapcsolódhat­nak be a község politikai és kul­turális életének formálásába, mit tudnak segíteni. * Jászberényben a Városi Nép­front Bizottság kisigyüléseken tanácskozik a város lcisiparosiai- val. A gyűlések után összevont városi nagytalólkozón határoz­zák meg, milyen feladatok vár­nak a kisiparosokra. * Tanyázó esteket rene-sz a népfront a jászsági tanyavilág- ban. A jászbobdogházi Csikós- tanyákon, Jánoshida—Tóiké’£• és Jószfelsószentgyörgy Hajt'i- tanyákon jönnek össze majd t parasztemberek előadásokat, fel­olvasásokat hallgatni. • A jászberényi járásban igei népszerűek a népfrontniozga. lom rétegtalálkozói. A közei múltban Jászjákóhalmán és .Tászárokszálláson középparasz­tok jöttek össze, s találkozásu­kat egybekötötték tsz-látogat ás­sál. Jászárokszálláson a Ián csics Termelőszövetkezetbe há- 1 rom középparaszt lépett be < látogatás után. A sikerek nyo mán újabb rétegtanácskozásoka terveznek a járásban, pedagó gusok. kiskereskedők, kisiparo­sok részére. Leomlik a Gestapo bástyája Kele t-Berlinben, a híres Alexander Platz-on áll az az óriási épület, amely 1889 óta a német rendőrség főhadiszállása, Hitler hatalomra jutása után pedig az egész világon a nácik gonoszságának szimbóluma volt. Ebben az 50 000 négyzetméter alapú óriási épületben követték el Hitler politikai rendőrei a legszömyűbb gaztetteket. így például 1944 július 20-a után, a HMler-elleni merényletet kö­vetően, ennek az épületnek az udvarán mindenféle törvény­széki tárgyalás nélkül, sokeze- embert. lőttek agyon. Az épület a háború alatt tobl bombatalálatot kapott. A kelet német hatóságok most elhatá rozták, hogy a nácizmusnak ez a hírhedt bástyáját eltűntetik.; föld színéről és helyébe parko és gyermekjátszóteret létesít* nek. Rövidesen a keletnéme jmunkások csákányainak csapá sára eltűnik a múltnak ez ; rémképe és a híres „Alex‘-e> gondtalan emberek és vidán gyermekek fognak sétálni a he ÜpIb. _________ • —^— A jelölőgyűlések tapasztalatairól és feladatairól A* ORSZÁGGYŰLÉSI KÉL VISELŐK ás a tanácstagok vá­logatásáról szóló törvény értel­mében a választást jelölés elő­zi meg. Érmek alapján az egy« választókerületeik lakossága, a t «megszerveztek, továbbá az üzemek, gépállomások, áliami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek, hivatalok és intézmények dolgozód október 2—22. napjai között jelölőgyűléseket. tartana , amelyeken a képviselőjelöltekre és a tanácstagjelölteikre javasla­tot tesznek; Választási törvé­nyünknek ez az intézkedése hű­en kifejezi azt az alapvető kü­lönbséget, amely a mi vala.sz^' sunk és a kapitalista országok­ban folyó választások kozott megvan. Míg a kapitalista orszá­gokban sehol és soha meg nem kérdezik a választókat arról, hogy ki legyen a jelolt, addig a mi választási törvényünk mar a jelölést is a lehető legdemok­ratikusabb módon rendezi, mi­vel képviselő- és tanácstagjelolt- nek egyaránt csak olyan sze­mélv vehető fel a szavazó lapok­ra. akiinek'a jelölésével az adott terület lakói egyetértenek. Ter­mészetesen a jelölés még nem azonos a választással. A válasz­tásokon bármelyik választónak jogában áll. hogy a jelölt ellen szavazzon és lehetősege is van rá. mégis rendkívüli nagy jelen­tősége van annak, hogy a jelöl­tek olvanók, akikkel már a je.o- lőgvűlésen a lakosság jelentős része egyetértett. A választásokról szóló tör­vény értelmében megyénkben is megkezdődtek és teljes üteni' ten folynak a jelölőgyule-ek. Eridéig már többszáz községi, városi és megyei tanácstagi, va­lamint országgyűlési képviselői ielölógyűlés zajlott le. Nincs a megvének egyetlen városa es községe sem. amelyikben az el­múlt napok során ne került vol­na sor jelölőgyűlésekre, amelyek már eddig is nagyon sok es na­gyon hasznos tapasztalatot hoz­lak. AZ EGYIK LEGFONTOSABB és iegorvendetesebb tapasztalát az. hogy a jelölögyűléseken min den előző választások jelölőgyü léseit meghaladó számban vesz nek részt a választópolgárok Kommunisták és párton kívüliek fiatalok és öregek, férfiak é: nők egyaránt igen nagy erdeklo dóst tanúsítanak a jelölögyule aek iránt, igen nagy számmá vesznek részt és aktívan kapcso lódnak be a jelölt személyeve kapcsolatos vitába. Egyre tobt a száma azoknak a községi ia- nácitagi jelölőgyűléseknek, ame- lyeken a választók 70—80, sót 9t százaléka vesz részt. Hasonlóan nagy aktivitás ta­pasztalható a választók részei 6 a járási és városi tanácstagok je 1 ölesénél. A megyei tanácstagok és főleg az országgyűlési képvi­selők jelölőgyűlésein is mindé nütt többszázan vesznek részt Kell-e ennél ékesebb bizonyíté­ka annak, hogy a magyar dogo­zók élénk figyelemmel kísérik e párt és kormány tevékenységét valamint az általuk valasziott országgyűlési képviselők és ta- jtácwagok munkáját? Éppen ez­zel az élénk érdeklődéssel ma­gyarázható az az aktivitás, amellyel íésztvesznek a gyűlé­seken. ahol összegezik az el­múlt választások óta eltelt idő­szak munkáját, számbaveszik az eredményeket és feltárják a fo­gyatékosságokat és ahol az elkö­vetkező választási időszakra út­mutatást kapnak, megismerked­nek azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket a párt és a kormány közvetlen megvalósítás véaett a dolgozók elé tűz. ÉS HA EGÉSZÉBEN VÉVE igen népesek és aktívak a jelö- lógyűlések, annál élesebben üt­közik ki néhány jelölőgyűlés gyengesége. Néhány helyein elő­fordult, hogy a helyi szervek nem végeztek megfelelő szerve­zőmunkát a jelölőgyűlések sike­re érdekében. A pártszervezetek nem tudatták a kommunisták­kal a jelölőgyűlések helyét és időpontját, és nem hívták fel 6ket a jelölőgyűlésen való rész­vétedre. Hasonlóan a községi tanácsok végrehajtó bizottságai sem tették ezt a községi taná­csokkal és a tömegszervezetek vezetőségei a tömegszervezeti ta­gokkal. Néhány községben a választókerületi bizottságok tag­jai nem elég aktívan vesznek részt a jelölögyűléseken. Nem lehet csodálkozni, ha megfelelő szervezés és közlés híján ezeken a helyeken a megjelentek száma lényegesen alatta marad a többi községekének. Az ilyen nemtö­rődömséget és szervezetlenséget haladéktalanul fel kell számol­ni. A pártszervezetek, a tanácsok végrehajtó bizottságai, a tömeg­szervezetek vezetőségei és a vá­lasztási elnökségek együttes erő­vel oda tudnak hatni — és fel­tétlenül oda is kell hassanak, — hogy ne legyen egyetlen vá­lasztópolgár se, aki ne tudja hogy a lakóhelye szerinti vá lasztókerületben mikor és he lesz községi, járási, vagy vár« megyei tanácstagi és országgyíí lesi képviselő jelölőgyűlés. A jelölőgyűlések sikerét lé nyegesen elősegti, ha megfeleli időpontot választunk ki azol megtartásárai Szerencsére. igét kis szántban, de előfordult, hog; a jelölőgyűléseket a választók el maradása miatt el kellett ha 1 asztam. De ezeken a helyeken ahol erre sor került, szinte ki­vétel nélkül döntő szerepe vol annak, hogy az időpont nerr volt megfelelő. Egyetlen példa Csépa községben nem számol- tak azzal a ténnyel, hogy nap­közben — nemcsak hétköznap hanem vasárnap is — teljem erővel folyik a szüret. így * délutánra tervezett jelölőgyűlési estére kellett halasztani, amikor is a választópolgárok nagj számban megjelentek és a gyű­lés jó hangulatban zajlott le. A TAPASZTALATOK KÖ­ZÜL egyik legfontosabb, hogy az eddig) jelölőgyülések hangu­latát a nyugodt, derűs bizako­dás. a közvetlenség jellemezte A felszólalók feszélyezés nélkül szabadon nyilvánították vélemé­nyüket, foglaltak állást a politi­kai és gazdasági kérdésekben a jelölt személyére vonatkozóan és bátran tárták fel azokat a fogyatékosságokat, amelyek az egyrs személyek, vagy szervek munkájában tapasztalhatók. Ugyanakkor szóvá kell tenni hogy egyes helyeken nem adtak elég teret a vitának. Egyes elv­társak mintha féltek volna at­tól. hogy a különböző kérdések­ben vita bontakozik ki. Részben ezeknek az elvtársaknak, rész­ben az ezután sorrakerülő jelö- Lőgyűlósáket vezető elvtársak­nak a figyelmébe ajánljuk, hogy a jelölőgyűlések feladata nem­csak az, hogy elfogadják, vagy ne fogadják el a különböző szervek, vagy személyek által javaslatba hozott jelölteket, ha­nem ennél lényegesen több. A ielölőgyűlések nem szűkülhetnek e a szó szoros élteimében vett dőlésekre. Akkor érik el a :élf, ha a jelölésen kivül a je- enlévők mérlegre teszik a párt politikáját, a kormány intézke­déseit, mérlegelik, hogy meny­nyiben felelnek meg azok a dol­gozó nép érdekeinek, latolgat- ák, hogy a javaslatba hozott •zemélyek képesek vollak-e ed- iig, vagy képesnek látszanak-e i jövőben ezt a politikát meg­felelően képviselni és maradék­talanul megvalósítani. Nekünk s vitáktól nincs miért, félnünk mert egyrészt a párt politikája helyes, kifejezi és szolgálja a dolgozók érdekeit; másrészt ja­vítja további munkánkat, ha a jelölőgyűlésen is hangzik el jo­gos bírálat, hangzanak el he­lyes észrevételek és javaslatok A JELÖLŐGYÜLÉSEK FON­TOSSÁGÁT — mint atoogyar. az előre várható is volt — nem­csak mi ismerjük, hanem jól is­mert az ellenség is. A tapaszta­latok bizonyítják, hogy a jelölő­gyűlésekre az ellenséges elemei is felkészülnek. Egyrészt igye­keznek lebeszélni a dolgozók egyrészét a jelölőgyűlesen valc részvételről, ügy gondolván hogy akiket most. sikerült tá­voltartani a jelölőgy ülésekről, azokat már könnyebben sike­rülni fog távoltartani a szava­zástól is. Más helyeken az el­lenség háborús rémhíreket ter­jeszt, ezzel igyekszik bizonyta­lanná tenni az embereket, és el­terelni a figyelmet a magyaror­szági belpolitika jelenlegi köz­ponti kérdéséről, a választások­ról. Ismét más helyeken meg­rágalmazza azokat a becsületes, a népi demokráciához hű, a dol­gozó nép érdekedért következe­tesen harcoló párttagokat és pártonkívülieket, akikről sej-tii, hogy éppen a végzett munkájuk aiapján valószínűleg jelölni fog­ják őket. VÁRHATÓ, HOGY a hátra­lévő jelölőgyűléseken az ellen­ség még aktívabban igyekszik tevékenykedni, zavart kelteni, a választásokat a maga javára befolyásolni. Az ellenük folyta­tott harcot mindenekelőtt poli­tikai eszközökkel kell megvívni, A választóknak meg kell ma­gyarázni, . milyen politikai je­lentősége van annak, ha a vá­lasztók szinte kivétel nélkül részt vesznek a szavazásban. Meg kell mutatni, hogy a nem­zetközi helyzet bonyolultsága ellenére sincs ok a kétségbe­esésre, mert a világon ma már nemcsak a háborút kirobban­tani akaró erők működnek, ha­nem vannak erők, amelyek a háborút képesek megakadályoz­ni, a békét biztosítani. Meg kell magyarázni, hegy a jelölteket illetően a választók ne külön­böze híreszteléseit és rágalmak, hanem saját közvetlen tapaszta­latuk alapján ítéljenek. A jelölőgyűlések zöme még előttünk van. Felhasználva az eddigi jelölőgy ülések során szerzett tapasztalatokat, el kell érmünk, hogy az ezután sorra- kerülőkön még nagyobb szám­ban vegyenek részt a választók, még nagyobb lehetőségeket kap­janak á véleménynyilvánításra, a vitára, még gondosabb szerve­ző tevékenység folyjék, még tar­talmasabb és rendszeresebb le­gyen a politikai munka. A já- . rási pártbizottságok és egyéb já- ; rási szervek elsősorban azokon | a helyeken nyújtsanak segítsé- j get, aihol nagyobb nehézségek j tapasztalhatók. A VÁLASZTÁSOK NAGY < munkája közepette a termelés- j ről sem szabad megfeledkez- * nünk. — Ha a munkát jól megosztjuk, akkor el tudjuk érni, hogy a választást jól elő- késztjük, és ugyanakkor kézben tudjuk tartani , és irányítani a termelést is, azaz teljesítjük a terveket az iparban, betakarn­iuk az őszi terményeket, elké­szítjük a termelőszövetkezetek zárszámadásait, és időben vég- sebt vetessél biztosítjuk me­gyénk lakosságának jövő évi senyéiét. '' . OLÁH GYÖRGY t FAL ü. Tjhza partján ........... .............--------------------!----------r—-----— I. Iskola, temető, történelem (Ttszasüly, 1958. októhe1 MINDENKI ODAKÖSZÖ1 Major Jánosnak, a tanácselnök nek. Hosszú, nyurga ember, va la melyik jászsági községből k« rült ide vagy másfél esztendeje minden nap újra felfedezi ezt nagy falut. Inkább hallgat, ahog az újságíróval ballag az új ház sorok között. Végre néhány eza bad perc, amelyet ő maga soha sem engedélyezett volna maga inak. Időnként azért megszólal — Látja, ez a régi ház. amel; :úgy elüt a többitől, valaha ma igányos tanya volt. Most házso van körülötte. Úgy hallom, i gazdája maga la azon gondolko difc: lebontja a régi otthont, úja húz helyébe, mert nem akar sze rénykedni a többi között. I Aztán odaérünk az iskolához Iskola? Néha az ember csodál­kozik, miiyen szegény a magyai nyelv. Hogy lehet ezt a csodála­tos. csupa üveg. csupa fény, csu­pa derű építményt ugyanazzal i [szóval említeni, mint mondjuk azt a tanyai épületet, sűiol egy ’.tanító egy helyiségben 20—3d [különböző korú gyermeket ta- [nít? Négy ehhez hasonló — mit [mondjak? — tanintézet, van ed- idlg a megyében. Ez a tiszasülyi most készült el. Több mint eg milliót fordítottak rá. Mint v lami grófi kastélyban: az oszt lyok melegítésére szolgáló M dallókat kívülről fűtik, a foly sóról. Két osztály között hamu nikafal — szükség esetén szó húzzák és ott a nagy előadó'- rém. Álom. BELÉPÜNK. De álljunk m< egy pillanatra. Esküdni merné rá. hogy az elnök csizmáján le; feljebb elvétve akadt egy-i i porszem és mégis: mielőtt a k' szöbre tette a lábát, gondos ): hosszan topogott « lábtörlő) Úgy villogott, csillogott a folv< só fényes kőpadlóján, a prepa rí tűmokka-l zsúfolt üvegvitrineke a nap, hogy nem lehetett mó­lén nd. Szünet volt éppen, a gyereke olyan otthonosan zsibongtak folyosón, mintha, már évek ót ide járnának. Bementünk eg osztályba. A táblán különbőz háromszögek, egy-két kislán még az uzsonnáját halássza el tásíkájából (bőr aktatáskából Csendesen kitekintettem az ab lakon. Mit. látnak innen a gye rekek? Egy pillanatra megdermedt«! Kerteteket láttam, síroké r ' ' ' ' - - IV '¥; ' kió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom