Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-07 / 237. szám
1553 október T. jtotnok mtctpi néplap Községük szülöttjét jelölték SZOMBATON a 70-es megyei álasztokerületben Rákóczifal án és Rákócziújfaluban nap- ímentig éppúgy zajlott az élet, únt más napokon. A termelő- tövetkezeti tagok és egyénileg olgozó parasztok a határban z őszi vetésen szorgoskodtak. S mikor eljött a hat óra egy- íásután gyülekeztek — csopor skban és egyenként — a két fa- 1 lakosai. Alig telt el néhány ere. már megtelt a községi kul- irterem. öregek, fiatalok ve- yesen. S néhány perccel fél hét lőtt Fábián István, a községi anács elnöke a Hazafias Népront nevében üdvözölte a meg- elenteket — Azért jöttünk itt most ösz- ze. hogy megyei tanácstagot és ■rszággyűlési képviselő jelöltet elöljünk — mondotta. A továb- liakban a felszabadulás előtti dőkről beszélt. Mint mondotta - különösen a község idősebb ■mberei emlékeznek még amúlt- a, a kenyértelenségre, az elnyo- nottságra. De egyben emlékezlek még a múltbeli választásokba is, amikor a szavazati jog vagyoni és egyéb cenzushoz volt «itve. S emlékeznek a „képviselőre-’, dr. Váczi Györgyre is, ikit a megválasztásán sem láttak, csak hírből ismertek.- De abból aztán alaposan. A FELSZABADULÄS trtáni időkről beszélve hangsúlyozta: gyökerében megváltozott a helyzet. A hatalmat, annak jogos birtokosa, a dolgozó nép vette kezébe. S ez a tény már egymagában is sokat jelentett, s szülője volt az országos és a helyi eredményeknek; A vácziak, no- votniak által „képviselt’’ régi község újjászületett. Már nem kell eljárni kubikol- ni éhbérért. De e mellett — mondotta — beszámolhatok a jelölőgyűlésnek arról is, hogy 4500 méter járdát, új sportpályát, tornatermet, új kutat építettünk — csakhogy a nagyobbakat említsem. S az elkövetkező években az állam segítségévelés a község erejére támaszkodva, korszerűsíteni akadjuk a község útjait, javítani akarjuk a legelőket s bővítjük a villanyhálózatot. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló végén a jelölőgyűlés résztvevőinek javasolta, hogy Oláh Györgyöt, községük szülöttjét jelöljék a 70-es megyei választókerület tanácstagjának és országgyűlési képviselőnek. Alig ült el a javaslat utáni taps, egymásután emelkedtek hozzászólásra az emberek. Elsőnek Tábori Miklós szólalt fel. A javaslattal egyetértett és kérte: a választás után nyújtson segítséget Oláh elvtárs a község további fejlesztéséhez. Utána Sza- kali József beszélt arról, hogy. ha valaki érdemes a jelölésre, akkor Oláh György az, mert sok nagy csatári vívott meg már a dolgozók érdekében. Ellenforradalom alatti derekas helytállá sával is arról adott tanú-bizony sógot, hogy nem szakadt el a dolgozóktól és azok érdeke szent előtte. Ezután a résztvevők felkérésé re a jelenlévő Oláh György elvtárs emelkedett szólásra. Nagy tetszéssel fogadott beszédében a népi demokrácia 13 évének eredményeiről szólt. Majd a jövőt vázolta. Mi nem ígérgetünk — mondotta —, de tetteink, amelyeket a párt helyes politikája irányít, mindig a dolgozó érdekeit fogják szolgálni. SZAVAIT hangos taps kísérte. Beszéde befejezése után pedig a 70-es megyei választókerület jelölőgyűlésének résztvevői egyhangúlag őt jelölték tanácstagnak és országgyűlési képviselőnek;-----------------------------------------Sz üreti különvonat Egerbe A szolnoki IBUSZ-iroda október 12-én, vasárnap egynapos kiránduló vonatot indít Egerbe. A kirándulás résztvevői ezal- kalommal a város nevezetességeinek megismerésén túl a szüretelő Egerrel is megismerkedhetnék; Részvételi díj: 44,30 Ft oda- vissza útra. Indulás Szolnokról 4,30 óraikor, visszaérkezés kb. 23,30 órára. A különvonat Ujszász és Jászberény állomásokon fel- és leszállás céljából megáll. Jelentkezni lehet október 8-án délig az IBUSZ-irodában. IBUSZ-iroda Szolnok Számvetés megyénk iparáról V** Ilyenkor, a választások előtt, valahogy jobban számotvetünk az elmúlt évekkel, mérlegelve, jói irányítottak-e azok, kiknek kezébe az ország sorsát helyeztük. S mivel — a közmondás szerint is — minden ékesszólásnál többet beszél a tett, nézzük meg, mit tudunk felmutatni. Mivel mindenről beszélni hosz- szadalmas volna, nézzük meg szűkebb pátriánk, a megye ipari fejlődését. Valamikor azt tartották, sosem lesz országos viszonylatban is számottevő ipara megyénknek. Épült ugyan néhány nagyüzem, — így a Papírgyár, Cukorgyár, Fűrészüzem, Cipőgyár, Mezőgépgyár, MÁV műhely —, de ezek nem változtatták meg a megye túlnyomórészt mező- gazdasági jellegét. Ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a régi üzemek korszerűsítése mellett (ezekben az években több mint 200 millió forintot fordít erre az állam) több új . üzemünk, sokféle, a felszabadulás előtt nem készített gyártmányunk van. Üj iparág például nálunk az olajbányászat is. — Nagyszerű eredményekkel kecsegtet az ilyenirányú munka. Kutatási tér bőven van, hiszen az Alföld 80 százaléka feltáratlan, ismeretlen terület ma még. Az Alföld olajipari gócpontja különben — 13.5 millió forint beruházással — a 3 éves tervidőszak alatt Szolnokon épül feL Megyénk új ipari terméked keresett cikkek külföldön is. A jászberényi üzemben készített hűtöelem méltán kapott nagydíjat a brüsszeli világkiállításon. Az Aprítógépgyár őrlő, törő gépeit, konzervipari és egyéb berendezéseit Kínától Egyiptomig sok szocialista és kapitalista országban üzemeltetik. A megye fejlett gépiparának megteremtése, az új gyárak építése hatalmas összegeket igényéit. Egyedül Jászberényben 250 millió forint körül fordított erre az állam. Úgyszólván egyetlen iparágban sem nélkülözhető a kénsav. Uj létesítményünk, a Ti- szamenti Vegyiművek sokszáz tonnát bocsájtott már a népgaz- adság rendelkezésére. A rövidesen felépülő szu- perfoszfát-üzemével a műtrágyagyártásban, — következésképpen a mezőgazdasá- sági termelés fokozásában is jelentős segítséget nyújt. A régi rendszerben a nagy üzemi bútorgyártás ismeretlen fogalom volt megyénkben. Most meg a Tisza Bútorgyár már több mint 35 ezer konyhagarniturát adott át a kereskedelemnek. Közismert az is, hogy a népi hatalom évei alatt többtízezer holdat tettek öntözhetövé megyénkben, s fellendítették a rizstermesztést. A rizs feldolgozására Karcagon napi kétezer mázsás kapacitású, Törökszent- miiklóson, s máshol is kisebb teljesítményű hántolókat építettek. Ezekből jóminőségű rizs kerül ki. S ha mór az öntözött területeknél tartunk, említsük meg, hogy a kunhegyesi öntözőtelepen nagyteljesítményű szivattyúkat készítenek nemcsak belföldi használatra, hanem külföldi rendelésekre is. Megyénk ipara különben nemcsak a rizs hántolósára képes. A régen csak alomnak, legjobb esetben takarmánynak használt rizsszalmából nemrég épített üzemünk, a Szolnoki Cellulóze- gyár fontos papíripari nyersanyagot készít, s amellett, — mint kísérleti üzem — fontos tudományos kutatásokat végzett, gazdag tapasztalatokat gyűjtött? Nem új cikkek készítésére, az elromlott erőgépek javítására hoztuk létre a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot. Mivel ilyenirányú munkája nem mindig akad, atomreaktor alkat* résztől kezdve konzervipari berendezésig sokféle új cikket gyárt. Az új szolnoki Tejüzem felépítése lényeges előrehaladást jelentett megyénk élelmiszer- ipara fejlődésében. Van tehát miről számot adni. Túlzás nélkül mondhatjuk. a népi hatalom idején egy évtized alatt többet fejlődött megyénk ipara, mint az egész kapitalista rendben. S a fejlődés most sem állt meg. Nemcsak megyed szinten,- hanem országos viszonylatban is új gyártmány, az optikai üveg előállítására többszázezer forintos beruházással üveghutát építenek Karcagon. Napról-napra emelkednek a szolnoki állati fehérje- feldolgozó falai. A szuperfosz- fátüzem tervén most dolgoznak. S nemcsak a nagyipar fejlődött. Létrejött, s ma már exportra is termel a szövetkezeti ipar. A lakosság szükségletének kielégítésére 11 tanácsi vállalatot hoztak létre. Fejlesztésükre mintegy 13 millió forintot fordítottak. Az ilyen vázlatos felsorolásból is kitűnik: az ipar gyors fejlesztése, következésképpen a lakosság igényeinek kielégítése csak a néphatalom idején valósítható meg. — Gondoljunk erre is a választáskor. (si)----------------Üj tsnácsházat épitenek Tószegen Tegnap Tószegen megkezdték a községi tanács és a pártszervezet közös székhazának építését. Az alapkövet ünnepélyes külsőségek között Szűcs Antal, a községi tanács elnöke helyezte el. A tervek szerint az idén 290 ezer forint költséggel felépül a az épület. S jövőre még további 310 ezer forintnyi összeget fordítanak teljes befejezésére és berendezésére. A székház építését a község lakossága társadalmi munkával támogatja. A küldöttválasztó gyűlésen 15 taggal erősödött a szervezet A Vöröskereszt öcsödi szervezete szeptember 30-án tartotta vezetőség és küldöttválasztó gyűlését, ahol közel hatvan tag és vendég jelent meg. Dr. Papp András községi orvos tartott értékes előadásit a járványos, illetve fertőző betegségek elleni védekezésről. Majd Karsai Istvánná, a szervezet titkára ismertette a legközelebbi tennivalóikat, valamint a szervezeti szabályzatot, A gyűlésein munkafelajánlások történtek a folyamatban lévő oktatás segítésére. A jelenlévőik közül tizenöten kérték felvételüket a szervezetbe. Szabó Imrénó Öcsöd Vasútépítés Nem egy, se kettő azoknak, a fegyvernekieknek. a száma, akik valaha a Fausthammer tekintetes úr birtokán görnyedtek. A tekintetes úr” szóhasználaton senki fel ne akadjon; az is így mondta, akitől a históriát hallottam. S hogy a hangsúly más volt, mint harmincöt-harminchatban — azon ne csodálkozzék senki■.. j Nos, az öreg tekintetesnek volt egy — mint a fegyvemekiek mondják — nagy-lakü fia. Mikor kellőszámú sertéseknek és félsertéseknek a tantestület oltárán történt feláldozása után az Árpád gyereket érettnek nyilvánították, -maga elé hítta az apja: — Száz hold a jussod, fiam! Gazdálkodj -rajta, úgy amint tőlem láttad. Ifjabb Fausthammer Árpád azonban nem volt cselédnyúzó. Lusta volt ehhez; tudniillik. Muzsika- és szoknyabarát viszont amiál inkább volt. Egy-kettőre úgy megterhelte a birtokot, hogy a telekkönyv „C’’-lapjára már Ilyen is volt Fegyverneken csak a legapróbb betűvel fért az írás .;. A Fausthammer-pálánta nem esett kétségbe. Magára öltött egy esököpenyt s két-három ember társaságában, tarkára festett botokkal felszerelve kiballagott a Karcag-felé eső határrészbe. Ott úgy tett, mint aki buzgón méricskél. ■.. Hogyanhogyan se, a mérés iránya mindig valamelyik tanya felé mutatott. S ha egy-egy gazda a tevékenység célja felől érdeklődött: ■az Árpi gyerek nem maradt adós la válasszal: Vasút épül erre! Láthatja, ha van szeme..-, — Oszt neki a tanyámnak? — rémüldöztek a gazdák. 5 — Majd lebontják. . — nyújtott vigaszt a magacsinálta földmérő. e r— Hát nem lehetne azt a vasutat másfele vezetni? — reménykedett egyik-másik paraszt. — Ha pénz van, minden van! — foglalta össze ifjabb Faust- hamrner. — Még új vonal is a vasútnak.. Tinók, kocák, csikók keltek el ezekben a napokban potom áron. így lett pénz a Faushammer- gyerek számára. Mindaddig, amíg valamelyik gazda törvényre nem vitte a dolgot. Pontosan meg nem mondhatom, hány évet kapott a tekintetes úr fiacskája — de jócskán kapott. Az apja tekintélye — persze — nem csorbult. Szilárdan őrizte azt a megmaradt kétszáz hold, mely még a képviselőtestületi tagságot is biztosította számára. Leventék a fáskamrában volna belőle! Hanem az történt, hogy a kakastollasok a községháza fáskamrájába csuktak bennünket, míg a szavazás be nem fejeződött. Vajon kik üldögéltek — vagy harmincán — akkoriban a képviselőtestületben? Például Red- mann Ádám, aki negyven saját és 200 bérelt holdon nyúzta a cselédet; Katona Elek, ki ugyancsak rászolgált a megtisztelőnek nem nevezhető kuiák-jelzöre; bíróul a hasonszőrűek Pollák Jánost választották, kinek jobbkeze a mindenfajta rókahájjal megkent fiskális: dr. Török Zoltán volt. Az ügyvéd úr 1945-ben persze szebbnek találta a Nyugatot, mint azt a hazát, mely visz- szavonhatatlanul a dolgozóké lett... — Földnélküli ember mutatóban sem volt a testületben? — Dehogynem! — tiltakozik Vásárhelyi elvtárs. — Öméltósága Mocsáry Dénes, a református egyház gondnoka az volt. Nagy szegénységéből csupán bérletre tellett — kétezer holdéra .. -. hajtotta helyette a cselédet, sommást — méghozzá az istállóból a földekre.;. Jancsó István, kinek a néphatalom hét hold földet juttatott; Barta Mihály tartalékos hadnagy, traktoros; Péter István és asszonya: született Nagy Rozália — gondolom — szívesen tanúsítják mindezt. Hitelt érdemel a szavuk, hiszen ők nem egy esztendő későn-telét töltötték az OkÁnyi-Schwarczok istállójában, ahonnan már elszállították a hízott sőrét. Egy kis seprés, néhány öl szalma — így rendezte be az uraság Fegyverneken a „munkás-szállást". Az érdeklődő — ne feledjem! — Pétereket a Vörös Csillag Tsz-ben találja meg leghamarabb. Bizonyára azt sem titkolják majd, hogy évente átlagosan ezer munkaegységre tesz szert a család. Kimondani is sok; különösen, ha meggondoljuk: egy munkaegység 48 forint 32 fillért ér a Vörös Csillag Tsz-ben.... — 1937-ben történt, a képviselőtestület újjáválasztásának évében. Jó borral, pecsenyével traktálták a kortesek a választókat; még orromban érzem a fűszeres zsír illatát... — emlékszik vissza Vásárhelyi József, a fegyverneki tanács elnöke. — Nem mintha a magamfajta leventéket nagyon kinálgatták Sőrék, sommások Meg ne bántódjék senki a sorrenden; nem magam, hanem az Okányi-Schwarcz-„dinasztia’’ állapította azt meg annak idején. Az a család, mely a fegyverneki határban bírt és bérelt négyezer hold körüli földet. Mondják az idevaló öregek: budapesti emeletes palotában ,székelt” jobbadán a csalad, ispán és kasznár A régi időben édesmindegy volt, hogy az ebet választja-e valaki — vagy a kutyát... A bárót-e, vagy a grófot... A kegyelmes urat-e, vagy csupán szerényen a méltóságost... Ma kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy az új, a jobb, a haladó tár. sadalmi rend mailett hüeljúnk le a régi, a rossz, a maradi, az elnyomó ellenében. Nem lehet kétséges, hogy a föld dolgozó népe, a munkásságot segítő parasztság a haladóra szavaz. = borváró —
