Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-07 / 237. szám

1553 október T. jtotnok mtctpi néplap Községük szülöttjét jelölték SZOMBATON a 70-es megyei álasztokerületben Rákóczifal án és Rákócziújfaluban nap- ímentig éppúgy zajlott az élet, únt más napokon. A termelő- tövetkezeti tagok és egyénileg olgozó parasztok a határban z őszi vetésen szorgoskodtak. S mikor eljött a hat óra egy- íásután gyülekeztek — csopor skban és egyenként — a két fa- 1 lakosai. Alig telt el néhány ere. már megtelt a községi kul- irterem. öregek, fiatalok ve- yesen. S néhány perccel fél hét lőtt Fábián István, a községi anács elnöke a Hazafias Nép­ront nevében üdvözölte a meg- elenteket — Azért jöttünk itt most ösz- ze. hogy megyei tanácstagot és ■rszággyűlési képviselő jelöltet elöljünk — mondotta. A továb- liakban a felszabadulás előtti dőkről beszélt. Mint mondotta - különösen a község idősebb ■mberei emlékeznek még amúlt- a, a kenyértelenségre, az elnyo- nottságra. De egyben emlékez­lek még a múltbeli választások­ba is, amikor a szavazati jog va­gyoni és egyéb cenzushoz volt «itve. S emlékeznek a „képvi­selőre-’, dr. Váczi Györgyre is, ikit a megválasztásán sem lát­tak, csak hírből ismertek.- De abból aztán alaposan. A FELSZABADULÄS trtáni időkről beszélve hangsúlyozta: gyökerében megváltozott a hely­zet. A hatalmat, annak jogos birtokosa, a dolgozó nép vette kezébe. S ez a tény már egyma­gában is sokat jelentett, s szü­lője volt az országos és a helyi eredményeknek; A vácziak, no- votniak által „képviselt’’ régi község újjászületett. Már nem kell eljárni kubikol- ni éhbérért. De e mellett — mondotta — beszámolhatok a jelölőgyűlésnek arról is, hogy 4500 méter járdát, új sportpá­lyát, tornatermet, új kutat épí­tettünk — csakhogy a nagyobba­kat említsem. S az elkövetkező években az állam segítségévelés a község erejére támaszkodva, korszerűsíteni akadjuk a község útjait, javítani akarjuk a legelő­ket s bővítjük a villanyhálóza­tot. A nagy tetszéssel fogadott be­számoló végén a jelölőgyűlés résztvevőinek javasolta, hogy Oláh Györgyöt, községük szü­löttjét jelöljék a 70-es megyei választókerület tanácstagjának és országgyűlési képviselőnek. Alig ült el a javaslat utáni taps, egymásután emelkedtek hozzászólásra az emberek. Első­nek Tábori Miklós szólalt fel. A javaslattal egyetértett és kérte: a választás után nyújtson segít­séget Oláh elvtárs a község to­vábbi fejlesztéséhez. Utána Sza- kali József beszélt arról, hogy. ha valaki érdemes a jelölésre, akkor Oláh György az, mert sok nagy csatári vívott meg már a dolgozók érdekében. Ellenforra­dalom alatti derekas helytállá sával is arról adott tanú-bizony sógot, hogy nem szakadt el a dolgozóktól és azok érdeke szent előtte. Ezután a résztvevők felkérésé re a jelenlévő Oláh György elv­társ emelkedett szólásra. Nagy tetszéssel fogadott beszédében a népi demokrácia 13 évének eredményeiről szólt. Majd a jö­vőt vázolta. Mi nem ígérgetünk — mondotta —, de tetteink, ame­lyeket a párt helyes politikája irányít, mindig a dolgozó érde­keit fogják szolgálni. SZAVAIT hangos taps kísérte. Beszéde befejezése után pedig a 70-es megyei választókerület je­lölőgyűlésének résztvevői egy­hangúlag őt jelölték tanácstag­nak és országgyűlési képviselő­nek;-----------------------------------------­Sz üreti különvonat Egerbe A szolnoki IBUSZ-iroda októ­ber 12-én, vasárnap egynapos kiránduló vonatot indít Egerbe. A kirándulás résztvevői ezal- kalommal a város nevezetessé­geinek megismerésén túl a szü­retelő Egerrel is megismerked­hetnék; Részvételi díj: 44,30 Ft oda- vissza útra. Indulás Szolnokról 4,30 óraikor, visszaérkezés kb. 23,30 órára. A különvonat Ujszász és Jász­berény állomásokon fel- és le­szállás céljából megáll. Jelentkezni lehet október 8-án délig az IBUSZ-irodában. IBUSZ-iroda Szolnok Számvetés megyénk iparáról V** Ilyenkor, a választások előtt, valahogy jobban számotvetünk az elmúlt évekkel, mérlegelve, jói irányítottak-e azok, kiknek kezébe az ország sorsát helyez­tük. S mivel — a közmondás sze­rint is — minden ékesszólásnál többet beszél a tett, nézzük meg, mit tudunk felmutatni. Mivel mindenről beszélni hosz- szadalmas volna, nézzük meg szűkebb pátriánk, a megye ipari fejlődését. Valamikor azt tartották, so­sem lesz országos viszonylatban is számottevő ipara megyénk­nek. Épült ugyan néhány nagy­üzem, — így a Papírgyár, Cu­korgyár, Fűrészüzem, Cipőgyár, Mezőgépgyár, MÁV műhely —, de ezek nem változtatták meg a megye túlnyomórészt mező- gazdasági jellegét. Ma már örömmel állapíthat­juk meg, hogy a régi üzemek korszerűsítése mellett (ezekben az években több mint 200 millió forintot fordít erre az állam) több új . üzemünk, sokféle, a felsza­badulás előtt nem készített gyártmányunk van. Üj iparág például nálunk az olajbányászat is. — Nagyszerű eredményekkel kecsegtet az ilyenirányú munka. Kutatási tér bőven van, hiszen az Alföld 80 százaléka feltáratlan, ismeretlen terület ma még. Az Alföld olaj­ipari gócpontja különben — 13.5 millió forint beruházással — a 3 éves tervidőszak alatt Szolno­kon épül feL Megyénk új ipari terméked keresett cikkek külföldön is. A jászberényi üzemben ké­szített hűtöelem méltán ka­pott nagydíjat a brüsszeli világkiállításon. Az Aprító­gépgyár őrlő, törő gépeit, konzervipari és egyéb be­rendezéseit Kínától Egyip­tomig sok szocialista és ka­pitalista országban üzemel­tetik. A megye fejlett gépiparának megteremtése, az új gyárak épí­tése hatalmas összegeket igé­nyéit. Egyedül Jászberényben 250 millió forint körül fordított erre az állam. Úgyszólván egyetlen iparág­ban sem nélkülözhető a kén­sav. Uj létesítményünk, a Ti- szamenti Vegyiművek sokszáz tonnát bocsájtott már a népgaz- adság rendelkezésére. A rövidesen felépülő szu- perfoszfát-üzemével a mű­trágyagyártásban, — követ­kezésképpen a mezőgazdasá- sági termelés fokozásában is jelentős segítséget nyújt. A régi rendszerben a nagy üzemi bútorgyártás ismeretlen fogalom volt megyénkben. Most meg a Tisza Bútorgyár már több mint 35 ezer konyhagarniturát adott át a kereskedelemnek. Közismert az is, hogy a népi hatalom évei alatt többtízezer holdat tettek öntözhetövé me­gyénkben, s fellendítették a rizs­termesztést. A rizs feldolgozá­sára Karcagon napi kétezer mázsás kapacitású, Törökszent- miiklóson, s máshol is kisebb teljesítményű hántolókat építet­tek. Ezekből jóminőségű rizs kerül ki. S ha mór az öntözött területeknél tartunk, említsük meg, hogy a kunhegyesi öntözőtelepen nagyteljesítményű szivattyú­kat készítenek nemcsak bel­földi használatra, hanem külföldi rendelésekre is. Megyénk ipara különben nem­csak a rizs hántolósára képes. A régen csak alomnak, legjobb esetben takarmánynak használt rizsszalmából nemrég épített üzemünk, a Szolnoki Cellulóze- gyár fontos papíripari nyers­anyagot készít, s amellett, — mint kísérleti üzem — fontos tudományos kutatásokat végzett, gazdag tapasztalatokat gyűjtött? Nem új cikkek készítésére, az elromlott erőgépek javí­tására hoztuk létre a Szol­noki Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatot. Mivel ilyenirányú munkája nem mindig akad, atomreaktor alkat* résztől kezdve konzervipari be­rendezésig sokféle új cikket gyárt. Az új szolnoki Tejüzem fel­építése lényeges előrehaladást jelentett megyénk élelmiszer- ipara fejlődésében. Van tehát miről számot adni. Túlzás nélkül mondhatjuk. a népi hatalom idején egy évtized alatt többet fejlő­dött megyénk ipara, mint az egész kapitalista rendben. S a fejlődés most sem állt meg. Nemcsak megyed szinten,- hanem országos viszonylatban is új gyártmány, az optikai üveg elő­állítására többszázezer forintos beruházással üveghutát építenek Karcagon. Napról-napra emel­kednek a szolnoki állati fehérje- feldolgozó falai. A szuperfosz- fátüzem tervén most dolgoznak. S nemcsak a nagyipar fejlő­dött. Létrejött, s ma már ex­portra is termel a szövetkezeti ipar. A lakosság szükségletének kielégítésére 11 tanácsi vál­lalatot hoztak létre. Fejlesz­tésükre mintegy 13 millió forintot fordítottak. Az ilyen vázlatos felsorolásból is kitűnik: az ipar gyors fejlesz­tése, következésképpen a la­kosság igényeinek kielégítése csak a néphatalom idején való­sítható meg. — Gondoljunk erre is a választáskor. (si)----------------­Üj tsnácsházat épitenek Tószegen Tegnap Tószegen megkezdték a községi tanács és a pártszerve­zet közös székhazának építését. Az alapkövet ünnepélyes külső­ségek között Szűcs Antal, a köz­ségi tanács elnöke helyezte el. A tervek szerint az idén 290 ezer forint költséggel felépül a az épület. S jövőre még további 310 ezer forintnyi összeget for­dítanak teljes befejezésére és be­rendezésére. A székház építését a község lakossága társadalmi munkával támogatja. A küldöttválasztó gyűlésen 15 taggal erősödött a szervezet A Vöröskereszt öcsödi szerve­zete szeptember 30-án tartotta vezetőség és küldöttválasztó gyű­lését, ahol közel hatvan tag és vendég jelent meg. Dr. Papp András községi or­vos tartott értékes előadásit a járványos, illetve fertőző beteg­ségek elleni védekezésről. Majd Karsai Istvánná, a szervezet tit­kára ismertette a legközelebbi tennivalóikat, valamint a szerve­zeti szabályzatot, A gyűlésein munkafelajánlások történtek a folyamatban lévő oktatás segíté­sére. A jelenlévőik közül tizenöten kérték felvételüket a szervezet­be. Szabó Imrénó Öcsöd Vasútépítés Nem egy, se kettő azoknak, a fegyvernekieknek. a száma, akik valaha a Fausthammer tekinte­tes úr birtokán görnyedtek. A tekintetes úr” szóhasználaton senki fel ne akadjon; az is így mondta, akitől a históriát hal­lottam. S hogy a hangsúly más volt, mint harmincöt-harminc­hatban — azon ne csodálkozzék senki■.. j Nos, az öreg tekintetesnek volt egy — mint a fegyvemekiek mondják — nagy-lakü fia. Mikor kellőszámú sertéseknek és félser­téseknek a tantestület oltárán történt feláldozása után az Ár­pád gyereket érettnek nyilvání­tották, -maga elé hítta az apja: — Száz hold a jussod, fiam! Gazdálkodj -rajta, úgy amint tő­lem láttad. Ifjabb Fausthammer Árpád azonban nem volt cselédnyúzó. Lusta volt ehhez; tudniillik. Mu­zsika- és szoknyabarát viszont amiál inkább volt. Egy-kettőre úgy megterhelte a birtokot, hogy a telekkönyv „C’’-lapjára már Ilyen is volt Fegyverneken csak a legapróbb betűvel fért az írás .;. A Fausthammer-pálánta nem esett kétségbe. Magára öl­tött egy esököpenyt s két-három ember társaságában, tarkára festett botokkal felszerelve ki­ballagott a Karcag-felé eső ha­tárrészbe. Ott úgy tett, mint aki buzgón méricskél. ■.. Hogyan­hogyan se, a mérés iránya min­dig valamelyik tanya felé muta­tott. S ha egy-egy gazda a tevé­kenység célja felől érdeklődött: ■az Árpi gyerek nem maradt adós la válasszal: Vasút épül erre! Láthatja, ha van szeme..-, — Oszt neki a tanyámnak? — rémüldöztek a gazdák. 5 — Majd lebontják. . — nyúj­tott vigaszt a magacsinálta föld­mérő. e r— Hát nem lehetne azt a vas­utat másfele vezetni? — remény­kedett egyik-másik paraszt. — Ha pénz van, minden van! — foglalta össze ifjabb Faust- hamrner. — Még új vonal is a vasútnak.. Tinók, kocák, csikók keltek el ezekben a napokban potom áron. így lett pénz a Faushammer- gyerek számára. Mindaddig, amíg valamelyik gazda tör­vényre nem vitte a dolgot. Pon­tosan meg nem mondhatom, hány évet kapott a tekintetes úr fiacskája — de jócskán kapott. Az apja tekintélye — persze — nem csorbult. Szilárdan őriz­te azt a megmaradt kétszáz hold, mely még a képviselőtestületi tagságot is biztosította számára. Leventék a fáskamrában volna belőle! Hanem az történt, hogy a kakastollasok a község­háza fáskamrájába csuktak bennünket, míg a szavazás be nem fejeződött. Vajon kik üldögéltek — vagy harmincán — akkoriban a kép­viselőtestületben? Például Red- mann Ádám, aki negyven saját és 200 bérelt holdon nyúzta a cselédet; Katona Elek, ki ugyan­csak rászolgált a megtisztelőnek nem nevezhető kuiák-jelzöre; bíróul a hasonszőrűek Pollák Jánost választották, kinek jobb­keze a mindenfajta rókahájjal megkent fiskális: dr. Török Zol­tán volt. Az ügyvéd úr 1945-ben persze szebbnek találta a Nyuga­tot, mint azt a hazát, mely visz- szavonhatatlanul a dolgozóké lett... — Földnélküli ember mutató­ban sem volt a testületben? — Dehogynem! — tiltakozik Vásárhelyi elvtárs. — Öméltósá­ga Mocsáry Dénes, a református egyház gondnoka az volt. Nagy szegénységéből csupán bérletre tellett — kétezer holdéra .. -. hajtotta helyette a cselédet, som­mást — méghozzá az istállóból a földekre.;. Jancsó István, kinek a népha­talom hét hold földet juttatott; Barta Mihály tartalékos had­nagy, traktoros; Péter István és asszonya: született Nagy Rozá­lia — gondolom — szívesen ta­núsítják mindezt. Hitelt érdemel a szavuk, hiszen ők nem egy esz­tendő későn-telét töltötték az OkÁnyi-Schwarczok istállójá­ban, ahonnan már elszállították a hízott sőrét. Egy kis seprés, né­hány öl szalma — így rendezte be az uraság Fegyverneken a „munkás-szállást". Az érdeklő­dő — ne feledjem! — Pétereket a Vörös Csillag Tsz-ben találja meg leghamarabb. Bizonyára azt sem titkolják majd, hogy évente átlagosan ezer munkaegységre tesz szert a család. Kimondani is sok; különösen, ha meggondol­juk: egy munkaegység 48 forint 32 fillért ér a Vörös Csillag Tsz-ben.... — 1937-ben történt, a képvi­selőtestület újjáválasztásának évében. Jó borral, pecsenyével traktálták a kortesek a válasz­tókat; még orromban érzem a fűszeres zsír illatát... — emlék­szik vissza Vásárhelyi József, a fegyverneki tanács elnöke. — Nem mintha a magamfajta le­ventéket nagyon kinálgatták Sőrék, sommások Meg ne bántódjék senki a sor­renden; nem magam, hanem az Okányi-Schwarcz-„dinasztia’’ ál­lapította azt meg annak idején. Az a család, mely a fegyverneki határban bírt és bérelt négyezer hold körüli földet. Mondják az idevaló öregek: budapesti eme­letes palotában ,székelt” jobba­dán a csalad, ispán és kasznár A régi időben édesmindegy volt, hogy az ebet választja-e valaki — vagy a kutyát... A bárót-e, vagy a grófot... A ke­gyelmes urat-e, vagy csupán szerényen a méltóságost... Ma kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy az új, a jobb, a haladó tár. sadalmi rend mailett hüeljúnk le a régi, a rossz, a maradi, az elnyomó ellenében. Nem lehet kétséges, hogy a föld dolgozó né­pe, a munkásságot segítő pa­rasztság a haladóra szavaz. = borváró —

Next

/
Oldalképek
Tartalom