Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-05 / 236. szám

I 1958. október 8j SZOLNOK WEGYEI NÉPLAP I méltóságos szavak tovább ogattak. 3- Édes fiam! Szabad velünk isten. Akinek a sorsa betelt, mi erővel vissza nem hoz- juk. De ahol lehet, ott jó­méi segítünk, mert «2 emberi élességünk. Nézd, adok a te­lesre tíz pengőt és nyugodj e az úr megváltozhatatlan iratába. — A pénzt belecsúz- ;a Vereb János zsebébe. Ka- . fogta a parasztot és az ajtó­vezette. — Délután pedig •re vissza, fiam! A főjegyző jó ember, majd eligazítja a letési engedély dolgát. Hol­3 este pedig gyere be a köz­háza itlvarára, mert itt lesz rrogrammbeszéd. Tereb János valamit motyo- t. Lehetett az egy csendesen lorgott köszönöm, de ugyan is mondhatta alig hallhatóan, ly egyik kutya nem bántja ^ a síkot. Azzal behúzta az ajtót, loléczi méltóságos úr gőgö- : kihúzta magát.-Remélem, Jenő, ezek után londaisz az én támogatásom- ? Crecsányi hirtelen megfor- lt. — Eszem ágában sincsen! ugyan miért mondanék le? 1 báró erősen felpaprikázva borgott.- Mert nekem semmi érdé­in nem fűződik ahhoz, hogy híd meglegyen. Annák a bü- s parasztnak igaza van, a mp az enyém és én ragaszko- k a komp jövedelméhezi Az 1958. évi postai beruházá­sok közül kiemelkedő Süme­gen, Ajkán, Tamásiban, Kun- szentmártonban, Kazincbarci­kán, Cegléden és Nagyatádon kézikapcsolású központok lé­tesítése. Megépül egy 1300 tonnás Duna-tengerjáró hajó, két von­tató, amely segít majd a dunai vasércszállításban, három, egyen­ként ezertonnás tankuszály, amely a tervek szerint évenként 96 ezer tonna gázolajat tud szállítani. Ebben az esztendőben az autó­közlekedés 537 tehergépkocsit, kétszázhetvenegy autóbuszt, 181 személygépkocsit, 73 te- herpótkocsit, 30 autóbuszpót­kocsit kapott, illetve kap az év végéig. (MTI), Művelt emberek legyenek a holnap földművesei E sztendővel ezelőtt tanár­ismerősöm panaszkodott Az általános iskola hetedik osz­tályából kevesen mennek át £ nyolcadikba. — ott, abban a köz­ségben, ahol ő tanít. Ismerősön parasztszülök gyermeke és a ne. veiést valóban hivatásnak tartja Arról is beszélt, hogy a mező- gazdasági nagyüzemeik korszert gazdálkodást jelentenek — de hát ahhoz, hogy valaki tudomá­nyosan gazdálkodjék, rendelkez­nie kell alapműveltséggel, hogj erre aztán később megfelelő is­mereteket építsen saját maga ét a közösség hasznára. Máskor meg egy szövetkezet elnökkel beszélgettem, aki fáj lalta, hogy a sok hasznos ú agro- és zootechnikai módszer csak nagyon lassan képes meg honosítani a közös birtokon. Ok a szövetkezeti gazdák idősek nehezen tanulnak, mert annal idején nem szerezték meg a log elemibb ismereteket, vagy az a keveset is elfelejtették, ami tudtak; Az is érdekes, hogy — külö­nösen faluhelyen — sokszor hall­€züst/akodalom Csodálkoznak ugye, hogy az ezüstlakodalmon, 25 évi együtt­élés után is ilyen vidám képet vágok. Tudom, ritka ez manap­ság, hiszen az egész életre szóló — Ugyan, ne beszélj bolondo­kat! — vágta hátba Krecsányi] könnyedén a barátját. — K1 * 3 lie nem vagy, ha tárno­gatod a parasztságot abban a követelésében, hogy a' kormányzat építsen hidat a Ti-' szán. A jelöltet elkapta a választói gyűlés lendülete. Szilárd tala­jon érezte magát. A körülötte álldogálók jelentették számára a hallgatóságot, akiket meg kell győzni, akiket meg kell gyúrni s akiket minden erejével maga félé kell fordítani. Hangosan, tagoltan, értelmesen beszélt, mintha a pódiumon lenne. *— Talán csak nem hiszitek komolyan, hogy ebből a szamár-) Ságból híd lesz? Hát akarok én$ hidat a parasztság számára, ked-) vés barátaim? Ugyan! Tudjá­tok, hogy mi lesz ebből? Egy) nagyszerű választási ígéret. Sem­mi más. Az utolsó néhány szó súlyt) és nyomatékot kapott. Először Holéczi csapta össze ß) két tenyerét és hatalmas mo-i solyra húzta a száját. Nevetése5 átragadt a többiekre is. Nemi telt bele néhány pillanat, a ko-) nyak előkerült az íróasztalfiók­ból s az urak jóízűen koccin­tottak a méltóságos úr pompás \ kortesfogására. — Éljen! Éljen! (Vége.) fogadalmak gyakran oly hamar érvényüket vesztik. Igáé, nem mindenki választja meg jól, kihez köti az életét. Én ilyen szempontból szerencsés ember vagyok. Nem csalódtam abban, amihez hozzákötöttem sorsomat Igen, jól értik, ami­hez.. Ugyanis a fúrótoronnyal tartom most az ezüstlakodal­mam. 25 éve annak, hogy elje­gyeztem magam az olajbányász szakmával. Hosszú utat bejártam, míg ide jutottam a Szolnok melletti Szandál rétre. Szép ez a mester­ség, csak nem mindig ilyen bé­kés, mint most. Sötétben botor­kálunk, nem tudjuk, mikor tör fel a gáz. Egyszer a Dunántú­lon, a Kerka-völgyben az egész fúróberendszést a levegőbe rö­pítette. 600 méter távolságról oldalba kellett fúrni a földben maradt vezetéket, s úgy eltömni a gáz útját. Történt olyan eset [is, hogy a fúrótorony körül ,150—200 méteres körzetben krá­tereket szaggatott fel a gáz. De [aztán csak sikerült megfékezni. Régebben veszélyesebb volt iez a munka. Szabad csőben fúr- [tunk, a lukra nem volt rásze- i reive a biztonsági tolózár, köny- 'nyen felszökött a gáz. Most, még [ha 500 atmoszféra nyomással [tör fel, akkor is útját tudjuk [ állná. A berendezés is erősebb, na­gyobb teljesítményű, mint régen volt. Szovjet gyártmányú, UR AL­MAS típusú berendezéssel dolgozunk. Öt — egyenként 390 tóerős — motorja segítségével az eddigi 2200 méter mélységgel szemben 3000 méterig is lejut, 4,5 colos rúdzattal. Sokan megkérdik, mihez fű­ződik a legszebb élményem. Könnyű a válasz: Szolnokhoz. A Cukorgyár mellett rekordfú­rást végeztünk. Nem kimondot­tam olajbányászás volt a cél, in­kább kísérleti jellegű volt a fú­rás. Az igazat megvallva, nem is számítottunk olajra azon a helyen. Nagy volt aztán a meg­lepetés és az öröm, mikor 1800 méter mélységből vett magmin­tavételnél rábukkantunk az olajra. Itt az Alföldön meg különö­sen nagy reményekkel kecsegtet a munka, hiszen jórészt feltá­ratlan, ismeretlen területtel van dolgunk. Üj olajlelőhelyek, nagy gázmezők feltárása, kiaknázása vár ránk. Mire az aranylakoda­lomhoz érünk, addigra többet tudok erről mondani. Különösen akkor, ha volt tanítványaimmal is kicseréljük tapasztalatainkat. Ugyanis az eltelt negyedszázad alatt tizennyolc fúrómester ke­rült ki a kezem alól. Itt, az Al­földön nyolc dolgozik közülük. Egyébként Horváth Ferenc fúrómester vagyok. (si) •»«fc o A kemencénél iBir-­Munkában a Szolnoki Cukorgyár Pető mészkő-törő brigádja. de nem mehetett; Restellette, végül mégiscsak bevallotta:: miért;.; „Két osztályt jártam, utána pásztornak adtak. Nem szégyankezhetem a többiek hfo- zött.‘‘ — így vallott a meglett ember pironkodva; A z idősebb parasztemberek tehát tudják, milyen nagy kár volt elmulasztani az iskolá- bajárást. Dehát erről nem ők tehetnek, hanem az akkori kö­rülmények. Ma viszont más a helyzet. A tíz-tizenicét éves fiúit vagy lányt egyetlen egy dolgozó paraszt sem kényszerül pásztor­nak, kisbéresnek adni. Mi le­het annak az oka, hogy tanár­ismerősöm szerint a nyolcadik általánosból faluhelyen sok a kimaradó? Ennek akartam utá­najárni a minap. Először arra jöttem rá, hogy egy esztendő alatt is nagyon sok változás történik. Tiszatenyőn a községi tanács elnökével és az általános iskola igazgatónőjével beszélgettem. Ök is azt mond­ták, hogy az elmúlt évben ez- időtájt — őszi betakarítás, ve­tés, stb. miatt — a felsőbb ta­gozatból igen sok volt a hiány­zó. A gyerekeket otthonfogták, segítem a házikörüli munkában. Ebben az évben viszont érdekes módon alig beszélhetünk igazo­latlan mulasztásról. A hetedik­ből a gyerekek rendre átirat­koztak a nyolcadikba és befeje­zik az általános iskola valameny- nyi osztályát. Mi lőhet ennek az oka? A ti- szatenyői általános iskola igaz­gatónője szerint első sorban az, hogy a dolgozó parasztok mind­inkább felismerték, milyen nagy szüksége van gyermekünknek a nyolc osztály elvégzésére. Bár­hová is akar menni a gyerek, ilyen végzettséget mindenütt megkövetelnek már tőle és a paraszti munkához is elengedhe­tetlen, hogy ennyit tudjon és esetleg később mint szövetkezeti munkacsapat — vagy brigádve­zető valamilyen szakoktatási formában tovább tanuljon. Az örményes! általános iskola igazgatója hasonlóképpen tájé­koztatott. Ahogyan mondta: Eb­ben az évben a nyolcadikosok helyzete ma már nem is igen probléma. Viszont néhány évvel ezelőtt valóban gondot okozott a nevelőtestületnek ennek a do­lognak megoldása. S itt érde­mes megjegyezni, hogy ennek az örvendetes változásnak eléré­sében sok részük van falusi pe­dagógusainknak. Olyan embe­reknek, mint tanárisimerősöm is. ök ugyanis nemcsak panaszkod­tak, hanem számtalan családlá- ítogatás során — sokszor a múlt $ hasznos felelevenítésével — {győzték meg a parasztszülőket ♦ a nyolc osztály elvégzésének ♦ hasznáról. ♦ Az igazsághoz tartozik vi- ♦ szont, hogy annál több { gondot okoz a túlkoros gyerme- Zkek helyzete. Az a fiú, vagy {leány, aki betölti tizennegyedik {évét — inkább otthon csavarog, {de a hatodik-hetedik osztályt, a {nyolcadikat pláne, nem végzi {el... A túlkorosuk további ta- {nulásának lehetősége megvan és {a szülők éppen gyermekük ér- % elekében serkentsék őket, hogy ♦ a hátralévő osztályokat kijár- {iák. A mezőgazdaság fejlődik, a gazdálkodás mind korszerűbbé válik — és néhány év múlva már csak az a földműves em­ber tud majd helytállni-, aki va­lóban tud is. A tudás alapjait pedig áz általános iskola mind a nyolc osztályában kell meg­szerezni. S jó, hogy ezt egyre, több szülő megértette már. Szekulity Péter Már a hároméves terv első évében növekedett a gazdasági vasút­hálózat, több hidat újjáépítettek A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — a párt és a ormány irányelveinek megfelelően — arra törekedett, hogy 958-ban, a hároméves terv első évében elsősorban a már meg- ezdett beruházásokat fejezze be. A vasúti beruházások közül 3ben az évben a legjelentősebb győri állomás megépítése, ahol aponta mintegy tizenötezer tes fordul meg. Az állomás iiígépítésével és átadásával lé- y eg esen megjavult Észak-Du- ántúl közlekedése is, Az idén Hatvan—Miskolc vasútvona- in Vámosgyörkig villamosítják vonalat, s ezzel nemcsak szén- legtakaritást sikerül elérni, ha­sin egészségesebb és kényel- lesebb az utazás. A vasút fej- sztését szolgálja a kiskörei isza-híd megépítése is, Az év végéig — előrelátható­lag — a, MÁV összesen 37 gőz­mozdonyt, 11 Diesel-mozdonyt, száz személykocsit, 120 teher­kocsit szerez be, illetve rész­ben meg is vásárolt. Figyelemreméltóak a közúti aruházasok is. A hármas szá­lú úton a közlekedés szem­ont jából veszélyes vattai ka­var kiiktatásával biztonságo- ibbá és gyorsabbá válik a köz- kedés. Megrövidül ezzel az út ossza is, ami üzemanyagmeg- nkarítást eredményez. Korsze- isítik a 87-es számú utat a jmi szakaszon, s ezzel az egész t kiépítetté válik. A hatos szá­ri úton jelentős a pécsi bejárati :akasz építése. Füzesabony asútállomás bővítése során ■ükségessé vált mintegy három ilométeres útszakasz építése és *y közúti felüljáró kialakítása. Kapcs-folyó szabályozása kö- ítkeztében szükségessé vált a apcsvári Gorkij úti és a Sétá­in Kapos-hidak építése. Ezzel jyébként a Kaposvárt fenye- stő árvízveszélyt is megszün- áték. ]uk, amint felsohajt egy-egy idősebb ember: „Hej, csak ta­nulhattam volna, ma már nem itt lennék!” Vagy: „Olvasni még csak tudok, de az írásra nagyon nehezen áll rá a kezem.“ Ez mind megannyi visszahozhafiat- lan súlyos mulasztása az elmúlt régi világnak. Nagy kár, hogy sokan akaratuk ellenére kire­kesztődtek a tudomány birodal­mából, nagy kár mert ezek az emberek a világ nagyon sok szépségét soha nem ismerik meg, Gy. I. ment is volna szívesen, soha nem ízlelgetik az olvasás gyönyörét, a kielégült betűszom- jat. S sokszor — most már fel­nőtt korukban — nem viselhet­nek olyan beosztást, amire egyéb­ként nagyon is rátermettek vol­na. A közelmúltban Gy. I. szövet­kezeti gazdát, rendes, szorgalmas embert társai néhány hónapos tanfolyamra akarták elküldeni. Hadd végezze el és hazajövet ne csak erejével, hanem eszével is munkálkodjék — ilyen módon még többre haladjon, még na­gyobb eredményeket érjen el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom