Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-04 / 235. szám

saetanm äbqth mCp&a? 1988. efctéfceg 4, Beszédes adatok Felszabadulás előtt «zomoru állapotok uralkodtak községünk­ben. A képviselőtestület Horthy alázatos talpnyalóihóL papokból, kulákokból és az általuk megfi­zetett minden aljasságra kész elemekből állott; Az analfabétiz­mus 258 főt érintett A munka­nélküliek; akiknek száma foly­ton nőtt, de minden időben kö­zel volt az 500-hoz, kénytelenek voltak munkáért Budapestre vándorolni. Többnyire ott sem kaptak és mivél pénzük nem volt, gyalog jöttek vissza a köz­ségbe; A nagybirtokokon dolgozd 220 gazdasági cseléd napi keresete 1,15 pengőt tett ki Persze^ a nagycsaládúak csak a legna­gyobb nyomorban tudtak élni ezért az összegért A szapora csecsemőhalál is sűrűn pusztí­totta a községei 15—18 százalék volt a halálozások aránya, ami most 3,6 százalékra csökkeni A magyar betegség, a szörnyű tü- dőbaj sem szedi úgy az áldoza­tait, mint a múltban, 75 száza­lékkal csökkent a tüdőbajban elhaltak száma« A járdák ügye is híven jel­lemzi a község állapotát Felsza­badulás előtt villany és járda csak azon a területen volt, ahol a képviselőtestület tagjai lak­tak; A felszabadulás óta a köz­ség területén 2 kilométeres vil­lanyhálózat épült és a tavaly felépített Fürst Sándor utca ki­vételével ma már mindenütt van járdánk. Érdekessége még községünk­nek, hogy mintegy hatvanan voltak közülük csendörök és testőrök. Ezek ma is községünk­ben laknak és ha nem is nyíl­tan, de azért dolgoznak a régi rend vtsszaállftásáéri Ébersé­günk nem lankad, a földhöz! út­tá to ttak, a volt cselédek, a köz­ség mai vezetői éberen vigyáz­nak népi demokratikus rendsze­rünkre, One Jénos MSZMP titkár |^«cacK8ClS<»cBQKf<8CS<*<»QSÖ • Kenderes I 11 SÜLDŐK A Vörös Csepel Tsz háromb ónapos süldői A VÖRÖS CSEPELBEN Jövőre lesz tíz éve, hogy meg­alakultunk. Bizony, nem volt nyugodt és zavartalan, amit csi­nálnunk kellett. Területünk nagyrésze nehéz talaj, sok benne a szikes. Ha ehhez még hozzá­tesszük, hogy eddig hét elnök6 volt szövetkezetünknek, láthat­juk, nem könnyű a dolgunk. El­lenforradalom után azért nagy változás állott be nálunk, az oda nem valókat eltávolították soraink közül, új és szorgalmas tagok jelentkeztek nálunk. Meg­látszik ez a fejlődésen Is. 1954- ben 5 mázsás, 1958-ban több mint 11 mázsás termésátlagunk volt. A Vörös Csepel Tsz központ­jának teljes villamosítása la megtörtént. A közeljövőben me­dencét építünk, amelyen keresz­tül a lakóépületeket és istálló­kat vízzel látjuk eL Az öntözést nemcsak a gátak melletti beszi­várgással, hanem permetezéssel oldjuk meg. Betelepítünk tíz hold gyümölcsöst, amely 1959- ben még tíz holddal növekszik, összekapcsoljuk az öntözött te­rületekkel az ipari növények ter­mesztését. Kialakítottuk a helyes vetés­forgót, 32 százalékon pillangós növényeket telepítettünk. Régeb­ben állami hitellel tudtunk csak takarmányt venni, ezévben már sajáttermelésfi kukoricánkból is volt 400 mázsánk. Ez annak kö­szönhető, hogy tagságunk mind­jobban megszerette termelőszö­vetkezetét. Szépen gazdagodunk. Ötven hízott marhára és 200 hí-* sertésre szerződtünk, le is . Ügy tervezzük, hogy to­vább fogjuk fejleszteni az állat- állományunkat is, azt akarjuk« hogy sok legyen a munkaegysé­günk, jól fizessen és ösztönző példa legyen a Vörös Csepel munkája minden kenderes! egyé­nileg dolgozó paraszt számára. Juhász János tsz elnök. ■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■«■■■■»■■ Új mozi Életszükséglet lett a villany és a rádió Horthy-kastélyban mezőgazda- sági gépesítési szakiskola műkő­iül ahonnan messzi vidékekre piszik a hallgatók a nagyüzemi gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket. Szembetűnő változás történt a lakosság életmódjában; Megvál­toztak a lakásviszonyok, A nagy­számú új családi házban tágasak, világosak a helyiségek; A ré­gebbi házakat is alakítják, mo­dernizálják; A nyitottkéményű pitvarok eltűntek, a háziasszo­nyok világos; egészséges kony­hákban, higiénikus körülmények között készítik a család számá­ra a változatos ételeket A leg­több házba bevezették a vil­lanyt. Ahol még a hálózat nincs dépítve. ott a lakosság annak »vezetését állandóan sürgeti, életszükségletté vált a villany és i rádió; A háziasszonyok már nosógépet szeretnének, és ha lyen érkezik a. földművesszövet- iezet áruval egyébként jól fel- izerelt boltjaiba, azonnal vevőre ;alál. A község mozgóképszínhá- :a városi igényeket is kielégít és iagy látogatottságnak örvend. \ füstös kiskocsmák helyett az zléses földművesszövetkezeti ét­eremben, kulturált körülmények íözött szórakozhat a község la­kossága. A sportkedvelő ifjúság :s közönség a labdarúgó bajnok­iágon jó eredménnyel szereplő ütballcsapat játékában gyö- íyörködhet Folyamatban van nás sportszakosztályok működ- etése is a helyi sportegyesüle- en belül. A községi kultúrház nunkáját sajnos éveken át gá- olta a megfelelő helyiség hlá- lya, de ezévben ez a kérdés is negoldódott. A hiányok ellenére 'oltak a kultúrháznak nagysi­kerű rendezvényei és előadás- orozatai. Ezen a téren azonban ok a tennivaló- A községi könyv- j ár forgalma évrőf-évre növeke- lik. A tömegszervezetek is min­ien lehetőséget kihasználnak a ulturális élet fejlesztésére, ízen a téren élenjár a községi őtanács, melynek népi tánccso- ortja már sok szórakozást nyúj- ptt Kenderes és környéke lakos- ágának.­A nagybirtokrendszer megszün­tetésével a parasztság kedvezőbb anyagi körülmények közé került A biztonságos életkörülmények lehetővé tették számára a kultu­rális felemelkedést Az egységes általános iskola felsótagozati ősz- : : tályai fokozatosan benépesültek; Ezekből két-három osztály is l működik. A nyolcadik osztályt évről-évre 60—80 tanuló végzi el, i akik közül 20—30 középiskolá- * kon folytatja tanulmányait Az l iskola tárgyi és személyi félté- , telei biztosítva vannak. A volt , lehetetlen volt A felsőtagozatos gyermekek egy tanulócsoportban tanultak; Az uralkodó körök, mível ez a község a „kormány­zó faluja”, a bel- és külföldi vendégek szeme előtt volt, kül­sőségekben igyekeztek kifejezni a község kulturális fejlettségét Emeletes iskolákat, kulturházat fürdőt és más középületeket épí­tettek, de a széles néptömegek­nek nem volt lehetősége azok igénybevételére. A felszabadulás a község éle­tében döntő fordulatot hozott; Kenderes községben az elmúlt rendszer szomorú kulturális ál­lapotokat teremtett A nagybir­tokrendszer ebben a községben még fokozottabb mértékben ki­alakította a múltra annyira jel­lemző életformát. A nép jórésze urasági majorokban dolgozott, mint gazdasági cseléd, illetve summás; Ezek a művelődési le­hetőségtől el voltak zárva. Gyer­mekeik a tanyai iskolákba jár­tak, de rendszerint csak ősszel és tavasszal, mert télidében ru- hátlanság miatt odahaza marad­tak; A formálisan nyolc osztály­ra emelt népiskolának még a hatodik osztályát is csak keve­sen végezték el közülük; A köz­ségben élő parasztság éppen a nagybirtok miatt földtelen és szegény volt. A legelemibb élet­szükségletek kielégítése úgy el­foglalta, hogy önmaga és gyer­meke! kulturális fejlesztése csak harmadrendű dolog volt szá­mára; Az iskolakötelezettség a gya­korlatban nem érvényesült, de arra nem is volt lehetőség. A községben mindössze 15 pedagó­gus működött, s az is három is­kolában forgácsolódott szét,: Mindegyikben 5—5 nevelő mű­ködött, s így nemcsak a szako­sítás, de az osztály-megosztás is 1918 novemberébe», amikor őszirózsáé forradalom győzőt Magyarországon, minden elnyo matt részére áj világ kezdődött Nálunk Kenderesen is szabad­nak érezte magát a parasztság Ezt kihasználva 1918 nevembei első felében Txirbacs Mihály éi Füleki András vezetésével meg­szerveztük t pártat. Kendere: dolgozóinak több mint 70 szá­zalékát tömörítettük itt. Telje sen új élet indult. Azonban nagt csalódás és fájdalom ért ben nünket, mert 1919-ben megin dúlt a fehérterror. Többeket be börtönöztek, t Füleld Andrá elvtársat a Héjjat kulönítmént kivégezte. Turbóéi Mihály elv társat és többünket a községbő kitiltottak, A fehérterror megfélemlített< a parasztságot. El is nyomtc őket. Tizedén arattak, azonbai csak azok a dolgozók vehette1 ebben, részt, akik nem voltai bélistára helyezve. Munkaalka­lom nem volt októbertől tná­l óföt’i'&lcC’t fw i, fásig. Egy fiatalember ha meg- r nősült, az esküvőre bankhitelből , vett egy öltöny ruhát, amelyet . élete végéig ünneplő ruhának j használt. A középparasztság hely- . zete sem volt rózsás, mert egyik . földet a másik wtán ütötték 1 dobra. A gyerek, amíg iskolába . nem került, egy kis ingbe nőtt , fel, télen-nyáron, mert még ceig , ruhára sem futotta, * A munkás üldözése ez egész I Horthy-rendszer alatt tartott. Ha ■ egy dolgozó paraszt a községhá- l zára felment, az iroda ajtó előtt órákig forgatta a kalapját. Ha ; egy paraszt nyomorában odáig i jutott, hogy nem tudott a csa- i láljának enni adni, nem tudta, c hogyan menjen Kiss László fő- ; jegyző úrhoz és hogy adja elő ■ panaszát, hogy a 80 filléres in­■ ségmunkára, ami háromheten­V, •£ r A S ként volt beosztva, bejuthasson. * Bárki ki merte nyitni a száját,\ mindjárt kommunista jelszóval J illették. Azokat, akik a mozga-i lomban résztveUek és helyben£ maradtak, mint L. Pádár Mi- 5 hály, és Barna Imre, a csend-í őrök állandóan üldözték. Hosszú! időn keresztül egy alkalommali édesapámtemetésére haza kel-l lett jönnöm. Emiatt a bátyámat ■ hónapokon keresztül üldözték a‘ csendőrök, hogy mit kerestem, 3 miért voltam itthon és mit be-" szeltem. Ügy, hogy a bátyám j uzt írta a levélben: ^Kedves ■ öcsém, igaz szívből szeretlek, ■ azonban arra kérlek, hogy ne* gyere haza Kenderesre, inkábbJ én megyek el hozzád, mert néma bírom ezt az üldöztetést, amit l miattad ki kell állnom’„ \ Ilyen körülmények között él- J tek Kenderes dolgozói és a ■ munkásmozgalomban résztvevő J elvtársak. Pataki István Kenderes, 5 József Attila u, 11; S 1957-ben adták át rendeltetésének a százezer forint költséggel épült új, normálfilmet játszó mozit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom