Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-30 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGY ES ÖLJETEK! ' A MEGYEI IX. évfolyam, 257. szán». Ara 60 fillér 1958. október 30. csütörtök. Q SMNOK MEGYE A becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek békében dolgozhatnak és alkothatnak — Választási nagygyűlés Martfűn — A Tisza Cipőgyár modem, újtipusu épületein zászlók lengtek. A gumigyári csarnok ünnepi díszben várta a nagygyűlés résztvevőit. Ez alkalommal a megye két országgyűlési képviselőjelöltje Nánásl László, az Elnöki Tanács' tagja és Oláh György elvtárs, a megyed tanács VB. elnöke tett látogatást a megye egyik legnagyobb üzemében. ]Nállási László elvtárs beszéde Nem vagyok Ismeretlen a martfűieknek — mondotta bevezetőben. Nemrégiben békenagygyűlésen vettem részt az üzemben és már akkor meggyőződtem arról; a gyár vezetői, egyszerű dolgozói helyeslik a párt politikáját és minden törekvésük, hogy a békét, a szocializmus építését szolgálják. — Ezekben a napokban még fokozottabban kerül előtérbe az ország helyzetének sorsa, alakulása. November 16-án urnák elé járul a dolgozó nép és mindenegyes szavazatával hitet tesz amellett, hogy támogatja a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Az 1956-os októberi ellenforradalom megmutatta, hogy mi volt a támadók, a nép ellenségeinek a szándéka. Lerombolni mindazt, amit tizenkét esztendő áldozatos munkájával felépítettünk és kivenni a hatalmat a nép, a munkásosztály kezéből. Az elteli kétesztendó alatt minden törekvés arra irányult, hogy megerősítse a nép hatalmát, emelje a dolgozók millióinak életszínvonalát. Most, amikor a nép elé állunk és bizalmát kérjük nem cselekszünk úgy, mint a régi rend képviselői, nem teszünk felelőtlen Ígéreteket, nem csinálunk légvárakat- Mi csak azt kérjük, minden egyes munkás, paraszt, értelmiségi dolgozótól becsületével, szorgalmával, mindennapi munkájával segítse az életszínvonal emelkedését, a szocializmus eredményes építését. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Oláb György elvtárs szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Bevezetőjében elmondotta: nem olyan szándékkal jöttünk az üzembe, hogy megalapozatlan Ígérgetéseket tegyünk. Küldetésünknek az a célja, hogy mint a nép bizalmát élvező képviselőjelöltek beszélgessünk a munkásokkal, emlékeztessük őket az elmúlt társadalmi rendszer szörnyűségeire és beszéljünk a szocializmus építésének nagy feladatairól. A továbbiakban arról szólt, hogy hazánk az egykor elnyomott ország népe, a munkások, parasztok, az egyszerű emberek állama lett, amelyben a férfiak, nők, a becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek békében élhetnek és alkothatnak- Nem kell mesz- szire menni, ha bizonyságot akarnak szerezni fejlődő életünkről. A martfűi Tisza Cipőgyárra a nép állama milliókat költött. Bővítette, fejlesztette. 1949-ben 1070 munkás dolgozott az üzemben és egy év alatt mintegy másfélmillió cipőt gyártottak. Azóta a termelés emelkedett- A nagysikerű választási nagygyűlés Novák András iparőr sajátszerzeményű szavalatával ért véget. — endrész — A Szovjetunió jó üzletfélnek bízonYul — „elárasztja“ nyersanyaggal a fűrészüzemet A Budapesti Gőzfűrészek szolnoki telepének nincsenek nyersanyagbeszerzési gondjai. A velünk kereskedelmi kapcsolatban álló Szovjetunió bőségesen szállítja a fát, úgyannyira, hogy már eddig eleget tett ezévi szállítási kötelezettségének, s már a jövőévi előszállítást végzi. Az a mennyiség különben, amit ebben az évben fel tudnak dolgozni, már „raktáron” van. S éppen az a tény, hogy a Szovjetunió jóval határidő előtt teljesíti vállalt kötelezettségét, — szűkké teszi a fűrészüzem tágas udvarát, a Vegyiművek, a teherpályaudvar rakterületét, a Gázértékesítő Vállalat telepe előtti teret, stb. is igénybe kell venni az áru elhelyezésére. De nemcsak tárolási, kirakási problémák is adódnak gyakorta. A közelmúltban például három iap alatt 2 ezer köbméter fa érkezett a Szovjetunióból a telepre. Az ilyen tetemes mennyiség sok vagont tölt meg, s ha idejében nem rakják ki a rönköt, hatalmas összegű álláspénzl kell fizetni. Nagy elvtárs, a telep vezetője ezért segítséget kért a párt- és a szakszervezettől. A munkásokkal való beszélgetés eredményre vezetett. Az üzem dolgozóinak többsége munkaidő után is ottmaradt és résztvett a vagonok kirakásában. A Hoksári-brigád megfeszített, vitathatatlan dicséretet érdemlő munkával még éjjel is dolgozott. Végülis győzedelmeskedtek a nehézségeken. A tárolási és kirakási problémákon azért viszonylag könnyen túlteszik magukat a fűrésztelepiek. Azt mondják: Az a fontos, hogy nyersanyag bőven van, nincs akadálya a folyamatos, zökkenőmentes termelésnek- Így volt ez már a harmadik negyedévben is. Ezért tudták akkori előirányzatukat 1 millió 458 ezer forint értékben túlteljesíteni. Igaz, ezzel kapcsolatban sokat köszönhetnek a pártbizottságnak. A negyven éve folyamatosan dolgozó gépüket nagy javítás alá kellett venni. Ügy tűnt, hogy a több mint 200 főt kitevő munkásgárdát 2—3 hónapig nem tudják foglalkoztatni ezért. A pártbizottság közbenjárására a TITÁSZ villanyáramot és transzformátort, a Járműjavító meg nagyteljesítményű motort adott kölcsön. így nemcsak, hogy elkerülték az időszakos munkanélküliséget, hanem tervüket — értékben — 153,4 százalékra teljesítették a III. negyedév folyamán. Választási gyi ések október 33-án és 31-én Október 30-án. ma délután 16 órakor a Bánhalmi Állami Gazdaságban Forgács József megyei tanácstag jelölt, a Nagykunsági Állami Gazdaságban délután 16 órakor Mihályfalvi István országgyűlési képviselőjelölt. — a Palotási Állami Gazdaságban délután 16 órakor Fodor Mihály megyei tanácstagjelölt, a Megyei Tanács VB. elnökhelyettese, a Szolnoki Cukorgyárban délután 18 órakor Tóth János Ernő országgyűlési képviselőjelölt, a Járműjavító párttitkára. Kunmadarason délután 18 órakor Ná- nási László országgyűlési képviselőjelölt, az Elnöki Tanács tagja tart választási gyűlést. Október 31-én, pénteken a Szolnoki Cukorgyár Célgazdaságában délután 16 órakor Csótó István megyei tanácstagielölt, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese lesz a választási gyűlés elő- , adója. A negyedik negyedév különben fogósabb lesz az előzőnél. A most következő hónapokban ugyanis több mint 1500 köbméter kcményíát is fel kell dolgozniok, s ez lényegesen nagyobb erőfeszítést jelent. A III. negyedévben a fenyő „futott". Két hónap alatt több mint 12 ezer köbméter szovjet fenyőárút dolgozott fel akkor a telep. Az utolsó hónapok tehát ismét próbára teszik a fűrészüzem dolgozóit. De ahogy őket ismerjük, nem lesz baj a tervteljesí- tésseh . »sij TANÁCSAINK a termelőszövetkezeti mozgalom rr r. rr ■ erősítői SOKAK ELŐTT még mindig érthetetlen, az ellenforradalmárok miért nem tudták szétverni szocializmust építő hazánk falusi erődjeit, a tsz-eket. Sokan még mindig nem tudják mivel magyarázni a közös gazdaságok gyors megerősödését. Különösen azok tűnődnek, akik hiteit adtak a rosszindulatú fecsegésnek, annak, hogy a magyar parasztságtól a szövetkezeti mozgalom idegen. A gyors talpraállóst és a megerősödést több tényező segítette, közöttük legfontosabb pártunk munkálkodása, és az a körülmény, hogy Szolnok megyében a parasztság körében mély, kítéphetetlen gyökerei vannak a szövetkezeti gondolatnak. Nemkülönben jelentős tanácsaink fáradozása, s most csak erről essék szó kissé részletesebben. Nézzük, hogyan segítettéle tancsainlc az ellenfor- íadalom alatt és óta a szövetkezeti mozgalom erősödését. Legtöbb községben és városban a tanácsvezetők és tanácstagok 1956 október 23-tól november 4-ig is bátorították a szövetkezeti gazdákat, és nem engedték, hogy az ellenforradalmi erők szétzüllesszék a közös gazdaságot. Túrkevén nem oszlott fel egy tsz sem. Itt elsősorban a város kommunistáié az érdem, de jelentős a tanácsi vezetők fáradozása is. Számos helyen a tanácstagok határozottan felléptek az ellen- forradalmárokkal szemben, és mozgósították a közös vagyon megvédésére a szövetkezeti gazdákat. Mezőhók környékén a nehéz napokban csőcselék-banda kezdett garázdálkodni. Csótó István elvtárs, aki akkor a me- zőhéki Táncsics Tsz elnöke volt, ^úgy is mint szövetkezeti vezető, és úgy is, mint a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja — erélyesen szembeszállt a felforgatókkal, és nemcsak saját szövetkezetét, hanem a környező közös gazdaságokat is védelmezte derék társaival. Nagyon sokat jelentett a tanácstagok helytállása, biztatása. Karcagon Szilvási István elvtárs a legnehezebb időkben is felkereste a tsz-eket, nem íettent meg az ellenforradalmárok fenyegetéseitől, s jelentős érdeme van abban, hogy például az ottani Szabad Ifjúság Tsz a feloszlás után néhány nap múlva újjáalakult. — Cseh József tanácstag, a Jászapáti Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője november 4-e után fegyvert fogott, vállalta a nehéz, kettős feladat elvégzését, hogy egyrészt mint osztály- vezető segítse a tsz-ek megszilárdítását, másrészt pedig fegyverrel a kezében őrködjék szocialista vívmányaink felett. De ugyanezt elmondhatjuk Varjú Sándor elvtársról, az abádsza- lóki Lenin Tsz elnökéről, Faragó elvtársról, aki annakidején Tiszaföldváron gazdasági felügyelő volt, vagy Bódi elvtársról, az ottani termelőszövetkezeti elnökről. AZ ELLENFORRADALOM leverése után tanácsaink fő tevékenysége arra irányult, hogy az erőszakkal feloszlatott szövetkezeteket újjászervezzék. A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága november 4-én már kiadta az utasítást alsóbb szervei felé. Ebben határozottan állást foglalt a szocializmus falusi vívmányainak megvédése mellett. Tóth Imre elvtárs, aki akkor a Megyei Tanács megbízott elnöke volt, a vb tagjaival együtt ilyenmódon kezdte újból erősíteni a járási, városi és községi tanácsvezetök helytállását. A nehéz napokban a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága minden járásba és városba ösz- szekötót küldött, egyebek között azzal a fontos megbízatással, hogy minden eszközzel védeni a szövetkezeti gazdaságokat. Az összekötők bátorították a helyi vezetőket, tanácsokat adtak, és segítettek eloszlatni a fejekből a zűrzavart. Nyíri Béla elvtárs, Rimóczi József elvtárs a többi összekötővel együtt fáradhatatlan és áldozatos munkát végzett Horváth Imre elvtárs, alki akkor a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője volt, Fridrich Fer- dinánddal, a szövetkezeti csoport vezetőjével, Lakó István tsz szervezővel szinte éjjel-nappal járta a megyét, bátorított, segített. Ennek a szívós, következetes munkának az eredménye, hogy az erőszakkal feloszlatott 124 tsz-ből 1957 januárjában 82 újjáalakult. A tanácsvezetők, tanácstagok sokat tettek annak érdekében is, hogy a szövetkezetekből elhurcolt mintegy 28 5 millió forintnyi termény, jószág, gazdasági felszerelés legnagyobbrészt visszakerült jogos tulajdonába. TANÁCSAINK később azon fáradoztak, hogy a szövetkezetek visszatérjenek az alapelvekhez. Ez a munka 1957 végére sikerrel zárult. Az elmúlt év őszén már négyhetes tanfolyamot szerveztek, ahol a szövetkezeti vezetőket — különösen az új vezetőket — oktatták, tanították a közös gazdaságok irányításának legfőbb tudnivalóira. A tanácsok ez évben a 3004- es kormányhatározat végrehajtásában nyújtottak igen nagy segítséget. Ez évben Szolnok megye szövetkezeteiben 56 millió forint értékű mezőgazdasági épületet raktak tető alá. Mondani sem kell, hogy ennek a hatalmas méretű munkának elvégeztet -sében is nélkülözhetetlen támogatást, kaptak a tanácsoktól a tsz-ek. Saekulity F$w
