Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-28 / 255. szám

1958. október 28

SZOt,NOK MKGYEI NÉPLAP

s

p,átyanMnUásúk

\ Äs*. ,.w '+ni ~ Mátyus Sándor csoportvezető. Nagy László, Márton Mihály, s a, többiek szorgalmasan, a balesetmentes közlekedés biztosításáért érzett felelősséggel javítják a vasüti pályát a tiszatenyói

átjárónál.

Alkotó munkánk eredményei

a nép javát szolgálják

A pályaválasztás megkönnyítéséért

A szolnoki kisipari termelő- szövetkezetek elhatározták, hogy segítik a gyermekeket a pálya- választásban. Az úttörő vezetőkkel megállapodva munkaszeretetre nevelik a gyermekeket. A Fényképész KTSZ-böl Lesinczkl Győző már végzi is munkáját az úttörő fotószakkörben. Táncsics Antal, a Bőripari KTSZ dolgozója a bőrdíszműkészítést ismerteti az úttörőkkel a közeljövőben. Az ebhez szükséges anyagot a Tifeza Cipőgyár hulladékokból biztosítja. A Vörös Csillag Ruházati KTSZ szabni-varrni tanítja az úttörőket. Az anyagot is ők adják. A Vas- és Faipari KTSZ-től szintén vesznek részt szakemberek e nemes feladat valóra váltásában.

A szolnoki kisipari termelőszövetkezetek ilyen irányú munkája vitathatatlan dicséretet érdemel- Helyes lenne, ha példa- mutatásuk megyénk más területén is követésre találna.

AKIRE nem marad hatástalan az ország fejlődése, városaink, falva ink. gyarapodása, népünk boldogulása, — örömmel lapozgathat a hároméves terv adatai között

De lehet-e egyáltalán közömbösen fogadni olyan tényeket, mint például azt, hogy a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervidőszak alatt — már a következő évben — hat százalékkal, 1949- hez képest pedig 43 százalékkal növekszik.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a reálbért és a reál- jövedelmet növeli a nyereség- részesedés is. Ez természetesen a gazdaságosság fokozásától függ. Megyénk több üzemében biztató kilátások vannak ezzel kapcsolatban. A Papírgyárban például az eddigi eredményeket tartva, elérhető a maximális nyereségrészesedés.

Attól sem kell tartani, hogy nem tudjuk mire költeni a pénzt. íme néhány adat ennek

bizonyítására. A kiskereskedelmi forgalom 14 százalékkal növekszik a tervidőszak alatt. — 1960-ra az egy főre jutó húsfogyasztás 25 százalékkal meghaladja az 1950—55-ös átlagot. Az iparcikkek forgalma 23 százalékkal növekszik. Örülhetnek a motorsport kedvelői: csaknem 140 ezer különböző típusú új motor kerül forgalomba. A televízió híveinek sem kell bú- sulniok. Mintegy 100 ezer készülék között válogathatnak.

Barátságosabbá, otthonosabbá tehetjük lakásunkat a 3 éves terv idején a közönség rendelkezésére bocsájtott 250 millió forint értékű bútordarabok közül való vásárlással.

S így sorolhatnánk tovább a Tokajban épülő televíziós adó, újabb 220 község villamosítása mellett a többi ipari, kommunális, szociális és egyéb beruházások végtelen tényeit. S nemcsak országos eredményeket, hanem szükebb hazánk, a megye fejlődését is. A tervidőszak alatt sokminden megvalóTöbb mint 10 kilométer villanyhálózat,

105 ezer négyzetméter járda készült el eddig

A Megyei Tanács Tervosztálya pár nappal ezelőtt értékelte az idei községfejlesztési tervek végrehajtását. Az értékelés tapasztalatai azt bizonyították: szerte a megyében nagy népszerűségnek örvend a községfejlesztés. Ezt tanúsítja, hogy a harmadik negyedév végéig a bevételi tervet

73,9 százalékban teljesítették a városok és községek. Az előirányzott 39148 ezer forint bevételből eddig 28 944 ezer forintot teljesítettek a tanácsok. Néhány helyen azonban sok a felhasználatlan pénzmaradvány.

A társadalmi munka teljesítése is sokkal jobb, mint az elmúlt

évek bármelyikében. E tekintetben a tiszafüredi járás áll az élen, ahol 236 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a tervek teljesítéséhez. A városok között Túr- keve vezet: 77 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az idén a szövetkezeti város lakosai.

Az idén jóval több anyagot tudtunk biztosítani a községfejlesztéshez, mint tavaly. Központi keretből 1,5 millió téglát 2265 tonna cementet, 85,5 köbméter fenyőfűrészárut használtak fel

sül megyéinkben is. Felépül az állati fehérje-feldolgozó, szuper- foszfát-üzemmel bővül a Tisza- menti Vegyiművek, új, eddig Magyarországon nem gyártott optilcai üveg előállítására alkalmas hutaépületet kap a karcagi üveggyár, 2 millió forintot meghaladó ráfordítással baromfikeltető épül Jászberényben, többmilliós költséggel bővítik, illetve korszerűsítik az Aprítógépgyárat, a Cukorgyárat, a Mező- gazdasági Gépjavítót, új erőművet kap a Papírgyár, felépül az alföldi kőolajkutatás szolnoki gócpontja, több, mint 32 millió forint előirányzattal megkezdik az új Tisza-híd építését ■— hogy csak a nagyobbakat említsük.

Mindebből az tűnik ki, hogy vezető szerveink az alkotó munka eredményeit a nép javára gyümölcsöztetik, új beruházásokat eszközölnek a terveik valóraváltásából származó ösz- szegekből. S a jövőben csakis ebből, saját erőnkből kell elsősorban fejleszteni hazánkat. Nem támaszkodhatunk mindig egyedül — mint az ellenforradalom után közvetlenül — a baráti népek ellenszolgáltatás nélküli segítségére, hitelnyújtására. Ezért arra kell gondolnunk, hogy nem elég a tervek kitűzése és azok helyeslése. A dolgozók aktív részvételére, a termelési tervek maradéktalan teljesítése nélkül mitsem ér a legszebb előirányzat sem, mert megvalósításához nem elég a kormány jószándéka. A 3 éves terv valóraváltásához is a tervteljesítésre, a takarékosság fokozására, a minőség állandó javítására, az önköltség csökkentésére, a selejt minimumra való szorítására van szükség.

örvendetes tény, hogy megyénk üzemeiben egyre többen értik ezt meg, s így is végzik munkájukat Az Alföldi Kőolaj- kutató Üzemnél például 9 hó"“ nap alatt valóraváltották éves tervüket. A Szolnoki Papírgyárban sosem értek még el olyan szép eredményeket, mint 1958. harmadik negyedévében. A papírgyártás eddigi legmagasabb szintjét 236.3 tonnával szárnyalták túl. Szalmacellulózból meg 105.6 tonnával javították az eddigi rekordót Megyénk egyik legnagyobb üzeme a Járműjavító Vállalat is szép eredményt produkált. Szeptemberben az előírt termelékenységet 10318 százalékban teljesítették. Ezáltal 0.6 százalékkal túlteljesítef- ték az ezen a téren eddig elért legmagasabb szintet.

Ezek a példák azt igazolják: a tervek reálisak, teljesíthetők, csak akarat, munkaszeretet, helyes irányítás, a lehetőségek jó kihasználása szükséges az előirányzatok valóraváltásához.

UE NEMCSAK az Ipari munkásoknak és műszaki vezetőknek kell felelősséget érezniük az ország boldogulásáért. Jövő évi kenyerünk jórészt a falvak dolgozóin múlik, sokban függ tőlük az élelmiszercikkek árának alakulása, örvendetes hírek érkeznek arról, hogy dolgozó parasztjaink érzik ezért a felelősséget, s megteszik kötelességüket. Besenyszögön például több tsz már befejezte a vetést. A Kunszentmártoni Gépállomás túlteljesítette .őszi tervét. Alapjában véve azonban még sok a tennivaló azért, hogy teljes mértékben biztosított legyen az ország kenyere. Ezért nem nyugodhatnak addig dolgozó parasztjaink, mezőgazdasági szakembereink, míg az őszi vetéstervet maradéktalanul nem teljesítik, tevékeny részesévé válva az ország gyarapításé’ iá)

i tervek végrehajtása közbenA tervek műszaki teljesítése sem áll rosszul. Szeptember 30-ig egyebek között 17 771 méter utat építettek, illetve javítottak, 105 125 négyzetméter járdát építettek, 9619 folyóméterrel bővült a vízvezeték hálózat, 11171 méterrel a villanyvezeték. Egészségügyi és kulturális célokra is jelentős összegeket fordítottak a községfejlesztés bevételeiből. Ezekből az összegekből 15 új orvosi rendelő, 19 tanterem és 9 községi művelődési otthon épült. S a parkosítás, fásítás keretében 64 730 facsemetét ültettek el, jórészt társadalmi munkában a községekben, városokban.

Szarvasmarha- tenyésztőknek hasznos

Sokféle betegség, veszedelem fenyegeti az értékes jószágot: fertőzött vízből iszik — májmé- telykórt kap; gödörbe lép — lába törik ... S a sok ezer forintot érő állat értéke pár száz forintra zuhan a kényszervágás folytáp. Az előrelátó gazdát nem fenyegeti ilyenfajta veszedelem; nem. mert szarvasmarhabíztosí- tást köt. így tett nemrégen Cs. Tóth Elek cserkeszőlői gazda, aki húsz forint biztosítási díj után 1953 forintot kapott az Állami Biztosítótól. Tóth Lajos ör- ményesi gazdálkodó 4 ezer 300 forintra, a mezőtúri Deák József hétezer forintra biztosította szarvasmarháját. Valamennyiök kárát az utolsó fillérig megtérítette a biztosító.

A biztosítási összeg nagyságát a gazda határozza meg; a biztosítási díjat viszont — ismerjük él: alacsonyan! — az Állami Biztosító szabta meg. A biztosítási díj a biztosítási összeg évi öt százaléka csupán — azaz: 100 forintonként 5 forint. Ennyit meg kell érjen a teljes bizonyosság érzése!.... Megyénk termelőszövetkezetei kivétel nélkül szarvasmarhaállományukat biztosították — helyesen járnak el a példájukat követő egyéni gazdák.

De bizony a honimcnciómérés. az mindig utoljára maradt. Kel-1 lett az új házra és egyebekre. | *

Az 1930-as évek végére tehált összezsugorodott a. vagyon. Not. persze nem annyira, hogy a grófit család bármelyik tagjának ka-t Válni kellett volna mennie. OttX mé.g nem tartottak. De ha. ottí tartottak volna is, a lealacsonyítóf munkát nem engedte volna megb az évszázadok alatt kikovácsoló-f dott grófi gőg. £

A béresek, kocsisok nyomorog-r tak. Nem baj, ők már megszok-t ták. De a grófi család nem mon-’c dott le a négy szürkéről, a kist és nagy szalonról, az ezrekbe£ kerülő vendégeskedésekről. Ss még talán ma is felszínen tarla-t nálc magukat, ha az 1945-ös, magyar nép életében egyedülállói történelmi sorsforduló ki nemi csavarja kezükből a kormány-l rudat. i

* * ^ gymást követő három ri-\ portunkban megpróbáltukt bemutatni Tiszakürt urait, cl Bolza grófokat, a kastély körűig a XIX. század eleje óta lezajlott! temérdek, a szegények szem- { pontjából tragikus eseményeké mindegyikét azonban nem lehe-l tett e három rövid riportba bele-} szorítani. Azonban annak elle-t nére, hogy nem kaptak hangot,í tovább élnek a volt cselédek em-\ lékezeiében. Nem felejtik el so-i sem.

forszé csupán csak tájékoztatásképpen kérem.

— Khm, khm, méltóságos uram. Néhány percre szives türelmét loémém. Ugyanis az okmányokat néhány nappal ezelőtt, a méltóságos úrnak készítendő jelentés összeállítása végett hazavittem. Azonnal hozom.

Hódolatteljes meghajlás, s az intéző sietős léptekkel indul haza. Ám a gróf már hiába várja vissza. Helyette küldönc j*n, aki közli: Csípő István intéző megmérgezte magát. Már a halát is beállt.

Miért? Arról talán csak az a több tízezer pengő tud beszélni, amit a Pongrác gróf által elkészített leltár a gazdaság hiányaként kimutatotr

*

évedés lenne azonban, ha az olvasók közül bárki azt hinné: a vagyon azért fogyott évről évre, mert az alkalmazottak ellopták. A tűzhöz közelülők: intézők, ispánok és egyéb kutya- ütők sokat elloptak belőle, de korántsem annyit, hogy ez tönkretette volna a grófot. Hiszen nem is a grófét lopták, hanem, a cselédségét. Szolgáljon erre egy példa.

— Intéző úr, mi lesz már a méréssel — tette fel a kérdést egyszer még Csípő idejében a prádéskocsis. — Harmadik fertály óta csak fél konvmeneiót kaptunk és a Itenyér bizony fogytán van még nálam is.

— Ne legyél türelmetlen, Jogos. Majd megkapjátok*

ban. Pongrác grófot, a Romániában élő vöt várják vendégségbe.

Különösen izgatott Csípő István, a tiszákürti grófság második mindenhatója, az intéző. Mi tagadás, az izgalomra épp elég oka akad, Pongrác precizitásáról hires. Minden birtokán reszketnek tőle, mert egy-egy látogatás alkalmával kellemetlen perceket szokott szerezni ellenőrzéseivel az intézőknek. Itt pedig van mit ellenőrizni. s.

— A grófi konyha hétköznapjai igen szegényesek. A multko- rában is babot alcartunk főzetni a méltóságos úr kívánságára. De a magtárban egy szemet sem találtunk — referálja az első inas.

— Nem baj, méltóságos uram ■— vigasztalta erre az intéző a méltóságos gróf urat — van az én feleségemnek. Majd jövőre az új termésből megadja a gazdaság. Pedig méltóztasson elhinni, méltóságod, a konyhakerten kittül is volt babvetése a gazdaságnak. — Hova lett, hova nem, arról talán az intéző úr tudna referálni, aki emberileg elképzelhetetlen rövid idő alatt igen szép házat épített itt Kürtön.

— Jól van kérem, távozhat. Küldesse be az intéző urat,

—• Alázatos tiszteletem, méltóságos uram ■— köszönt be a hívott néhány perccel az inas távozása után. Parancsoljon velem ,

— Intéző úr. Érdekel mély altisztéit apósom birtokának helyzete. Kegyen szíves referáljon az idei esztendő eredményeiről.