Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

1958. október 2®, SZOLNOK MTOTH NÉPLAP S---------A TUDOMÁNY wi iiHiimiiiiHimiiminiMiiiHiimmHHimnmmimni és a gyakorlat kapcsolata w Érdekes Lexikon A napokban Mihályíalvi Ist­ván tudományos kutatóval, a Nagykunsági Mezogadaségi Kí­sérleti Intézet munkatársával be­szélgettünk. Elmondott», hogy a különböző szántóföldi nö­vények, így a füveshere, kuko­rica, kukorica és szója, másod­növények öntözéses agrotechni­kájának kidolgozásán, valamint az ellenálló rizsfajták műtrágyá­zásának, vetőmagszükségletének és az okszerű rlzses vetésforgó kidolgozásán munkálkodtak. A tudományos munka mellett pedig a megye termelőszövetke­zeteinél öntözéssel foglalkozó dolgozók részére hatszor egy he­tes öntözéses tanfolyamot ren­deztek. Itt elméleti és gyakor­lati oktatást kapták a dolgozók, összesen: 52 dolgozó oktatását végezték el. Az eredmény máris mutatko­zik. Kisújszálláson a tanfo­lyam hatásaként 64 hold ku­koricát, 112 hold vörösherét és 200 hold legelőt öntöztek a tsz-ek. A kísérleti telepen az öntözé­ses gazdálkodással kiváló ered­ményeket értek el. Így pl. íü- vesheréből holdanként 04 q szé­nát takarítottak be, kukoricá­ból 40—45 mázsás, szójából pe­dig 10—12 mázsás volt a holdan­ként! magtermés. Termeltek ön­tözött magrépát, mely holdan­ként 12 mázsát adott, enpek ér­téke: 10 800 forint. A szántóföldi öntözés mellett komoly munkát fejtenek ki a rizs kísérletezésénél. Az egyik 7 szakaszos újra be­kapcsolt rizsteriileten 33 má­zsa szemtermést értek el. A vetésforgó a következőképpen nézett ki: 3 évig rizs, 2 évig füveshere, 1 évig őszi búza és 1 évben istállótrágyázott ku­korica. A rizs tehát az istállótrógyázott kukorica után következett A bruzóne-veszély elkerülése vé­gett a tápanyagban gazdag tábla talajába Prekócs-Allárió rizsfaj­tát vetettek. A tenyészidő alatt az említett fajtánál megbetege­dést nem tapasztaltak. Ez bizo­nyíték arra, hogy a nagy termé­sek elérése érdekében feltétle­nül gondoskodni kell a talajerő megfelelő utánpótlásáról. Hasonló kísérletet végeztek a rizs. terméseredményeinek növe­lése céljából különböző nitrogén- tartalmú műtrágyákkal. A kí­sérlet során 20—40—60 és 80 kg hatóanyagot használtak fel. Ez műtrágyában kifejezve 1—2—3 és 4 mázsát jelent kát. holdanként. A kísérletek eredményeként a 0-ás parcellához viszonyítva 100 150%-os terméstöbblet jelentke­zett. Gazdaságossági szempontból a 40 és 60 kg nitrogén tartalmú hatóanyag bizonyult legjobb­nak. Igaz, a tenyészidő kitoló­dott. így pl. a karbamid a lenyészidőt mintegy 10 nappal nyújtotta meg, ugyanakkor a kénsavas ammóniáknál*a tenyészidő meg­hosszabbítás 5—6 nap. A pétisó a tenyészidőt mindössze 2—3 nappal nyújtotta meg, viszont a termés többlet e műtrágyafélesé­geknél a legkisebb. Ez tehát ar­ra enged következtetni, hogy a rizs nitrogén műtrágyázását ne pétisóval, hanem amónia tartal­mú műtrágyaféleségekkel kell végezni. A műtrágyák ésszerű felhasználása lehetőséget nyújt arra, hogy a rizs I., II. és III. éves termésátlagaiban eddig mu­tatkozó 5—8 mázsás termés­különbségeket 2—3 mázsás inga­dozásra le lehet csökkenteni­Vágási Három portré A z Alföld egyik gyöngyszeme a szarvasi „Pepi-kert”. Híre ma már túlnőtt az ország határain. A világ minden iájá­ról kapnak magot a kert gondo­zói, hogy újabb és újabb neve­zetes fajtákkal szaporítsák az élől'a-gyűjteményt. Az arboré­tum számos ritkasággal dicsek­szik: ilyen a kétszázéves törpe- fenyő, amely még csak nyolc­van centiméteres magasságot ért éL Van egy méregfájuk is, a mérges szomölce. Levelei egy­szeri érintésre is mérges, fáj­dalmas sebeket okoznak ember­nek, állatnak; • E gyeseik szerint azért fogy a Balaton halállománya, mert kifogják. A tudósok más­ként vélekednek: Azért nincs elég hal — mondják —, mert a Balaton mint tó, nagyon fiatal képződmény. Van, aki 20 ezer évesre becsüli, de abban meg­egyeznek, hogy 60 ezer évnél semmi esetre sem idősebb. * N éhány évvel ezelőtt szovjet kutatók ajánlották a ju­hok vegyszeres nyírását. A kö­zelmúltban Ausztráliában kuta­tók tettek kísérleteket a juhok bundájának vegyszerrel történő lehántására. A juhok testét egy bizonyos, hétpecsétes titok alatt tartott összetételű vegyszerrel permetezik be, mely 72 óra múl­va megállítja a gyapjuszalak nö­vekedését és a következő 21—28 nap elteltével könnyen lefejt- hetővé teszi a gyapjút. H azánkban mintegy hat­száz szélporozta növény­fajta él. Ezek közül a legelter­jedtebbek a fenyők, a barkósok és a fűfélék. Hazai flóránk mintegy 80 százaléka viszont ro­varporozta növény. * A legegyszerűbb virágok a gabonafélék, fűfélék vi­rágai. Ezeknek egyik része ön­megtermékenyítő. Ilyen a búza, az árpa, amelyeknél nincs szük­ség semmilyen külső behatás­ra; ha a virágzás idején a külső körülmények kedvezőek és a vi­rág is fejlett; * A tudósok kimutatták, hogy egy liter tej termeléséhez 300—500 liter vérnek kell át­folynia a tőgyön. Egy húsz liter tejet adó tehén tőgyén naponta kb. 8 ezer liter vér áramlik át * A z öntözött füveshere ked­vező körülmények között holdanként könnyen ad 100 má­zsa szénát. Ennek a száz mázsa szénának tápanyagtartalma, ke­ményítőértékben számítva, 38 mázsa májusi morzsolt kukori­ca, vagy 44 mázsa őszi árpa ke­ményítőértékének felel meg. * 1 932 nyarán 700 kunszent­mártoni arató maradt munka nélkül. Felkeresték az akkori Földművelésügyi Minisz­tériumot. de a minisztérium nem tudott bajukon segíteni. Ma hazánkban a mezőgazdaságban sincs munkanélküliség. 1 -— (OédfiLk a Iákat ! JAKAB FERENC a Búzakalász Tsz elnöke VÉKONY ISTVÁN DEBRECENI RÖZA tsz agronomics gazdasági felügyelő mindhárman a kétpói mezőgazdasági fejlesztési bizottság tagjai. Azon munkálkodnak, hogy a község dolgozó parasztjai kevesebb fáradtsággal többet termeljenek, nagyobb legyen a jövedel­mük és jobban éljenek. Az elmúlt években és az ! idén is sok szó esik arról a ha­I talmas tervről, mely 15 éven be­iül megyénkben megvalósul. Cé- ! lul tűztük ki, hogy a fában és erdőben szegény megyénkben sokmiilió fát ültetünk eh Az állam évenként 3—4 millió fo­rintot biztosit a fásításra. A KISZ szervezetek, a termelő- szövetkezetek lelkesen támo­gatják és segítik ezt a munkát. Sajnos, vannak árnyoldalak is. Míg sokezren ültetik nehéz mun­kával a fákat, párszáz felelőt­len ember tönkreteszi munkáju­kat. LelkiismeretlenüJ .tördelik le a kis csemetéket, melyekből ^néhány óv múlva hasznos fa nő­ne. Találunk ilyen felelőtlen embereket minden községben, városban. Nem egyedülálló az a példa, melyet Ujszászon láttunk, ahol az erdősávokat teszik tönk­re a legelő jószágok. Az idén pl. a legeltetési bizottság puszta­gazdája szerint 300 drb fát tet­ték tönkre csak a legelőkön. Ed­dig nem vonta őket felelősségre senki. Nem ártana, ha itt is, meg a megye többi községeiben, úgy csinálnák, mint Jászboldoghá- zán, ahol az illetékesek 2 drb ki­törött fáért 300 forint pénzbün­tetést róttak a kártevőre. Nem elég a fát elültetni, ha­nem védeni is kell. míg meg nem erősödik. Javasoljuk, hogy újít­sák fel minden községben azt a régi mozgalmat, mely a fák vé­delmét tűzte ki céluL jrYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYVWYVWYWVVYVYVYYVVVVVYVWVVWYYYYYYYYYYl Deres már a határ Egészen pontosan nemsokára deres lesz. A pincékben forrnak az új borok, s a szőlőtermő vidékeken megcsappan a vendéglő for­galma- Ez a korcsma is üres, csak két cigány húzza fáradhatat­lanul és egyetlen „árva” vendég mulat magában. I télyba. Az szentségtörésnek szá mílot't volna. S hogy a világ szá ját is bekösse, az alantas házas ságbál származó gyerélceknel külön kiskastélyf. építtetett. Mer ugye, vigyázni kellett: jelenlé lükkel nehogy megfertőzzék i „kékvér” már amúgy is megcsor bitott becsületét. * 1/ slcüvóre készült a grófi hát AUce kantesz jegyezte e magát kisléghi Nagy Lehel test őr ezredessel. Fényes, ország világra szóló lakodalmat ültél Folyt a bor, s a már akkor haj lőtt lcorú gróf apai szeretette ölelte keblére a délceg testőr ez redest. Hogy élt, hogy nem az ú pár — azt most ve bolygassuk Inkább talán arról ejtsünk szói mi történt, amikor a meleg ke beire öleléssel befogadott v meghalt. Mondani sem kell, i banat az egész családot érintette Azonban korántsem leheléit ak kora a fájdalom, hogy eszükb- ne jusson: a megboldogult úgy a: a család tagja volt, főár, de nert volt grófi címe. Így nem lehet a. ősök közé, a családi sírboltbt temetni. — Megértem a család fajdal mát. Engem is érzékenyen érin tett szeretett vőnk elvesztése — kezdte a családi tanácskozás József gróf. — De Alice grófnő nek és a család többi tágjánál • is meg kell értenie: bármennyi ■ re is szerettük a megboldogul • tat, nem temethetjük mégsem < ; családi sírboltba, őseink, ked t vés halottjaink emléke nem en ■ gedi meg ezt. 1 S mikor a temetés napja elkö ■ vetkezett, felsorakozott a teme­tésre kirendelt diszegyseg a csa ládi sírbolt mellé ásott sír körül , És a szemekbe könnyet csali l gyászmise után kisléghi Nagi . Lehel testőr ezredes holttesté . mély fájdalommal a lelkekben . eresztették le a külön sírba. J- kékvér becsülete tehát megma l radt. * • WMiába volt azonban Józse gróf minden „ébersége” / ■’ nagy becsben tartott kékvér a. " évek múltával egyre inkábl 1 csorbát szenvedett. Ugyanis < 1 „póri fatlyúk”, ott a kiskastély ■ ban jelenlétükkel csak csorbítot tak naponta egy-egy kevese- rajta. Annál is inkább, mert a. 1 öreg gróf később megengedte ' hogy átjárjanak a nagykastély I ba s egy-egy órát eltöltsenek t szalonban, ebédlőben. De nem többet. S azt is úgy . hogy csak ővele érintkezhetnek — Vegyék tudomásul, fiaim — í oktatta őket napról napra — ■ hogy önök csak azért lehetnél ; itt, mert az apjuk a családhoz- tartozott valamikor. Ez azonban !4- nem jogosítja fel önöket arra,7 i hogy még csak kísérletet is te-7- injenek bekapcsolódni csalá-f • dunk életébe. Önök az én jó-V szivem és Alice grófnő, az<" . önök mélyen tisztelt nagyanyjáé . búnbocsájtó nemesleIkűségébő! C . vannak házunkban. Ehhez tart-Q sák magukat. Es viselkedjen.eké ■} úgy, ahogy az úri környezetben| j illik olyan fiatalemberehhez,£ t akik úri nevelést kaptak. £ i Az oktatás azonban a gróf legr-| ' nagyobb bánatára nem érte el a'c várt eredményt. A „félkékvérü”L fiatalemberek igazi grófokhozf j illő életet akarlak élni. E törek-7 I résükben aztán nem igen mond-f-. z lak le azokról a dolgokról, me-j ’ Iveket a nagyvilág nyújtott. 1 rendszeresen juttatott „nagyapa-f. názs” hovatovább egyre ritkáb-í t bon volt elég. Széles a világ ésf z sokat nyújt annak, aki akar tőiéi • valamit, ök pedig akartak. El- végre grófok voltak, még akkor^ 1 is, ha a társaság csak látszatraf. fogadta be őket, mert a párost i ágy közül csak az egyiket díszi-f ■ tette grófi címer. f (Folytatjuk.) 0 > Nagy István : Következő riportunk: Ű : ZSUGORODIK A VAGYON 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom