Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-21 / 249. szám
1958. október 2b SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A ruhaipar felkészült a lakosság ellátására Bővülnek, új telephelyeket nyitnak a konfekciógyárak Nagyarányú fejlődés a Papírgyárban Kifogástalan minőségű konfekcióárut nagy választékban találjanak a vásárlók az üzletekben — ez a célja a ruhaiparnak a hároméves tervben. Több ruhagyárat megnagyobbítanak, új telephelyeket szerveznek, hogy a követelményeknek eleget tehessenek. A ruhaipar termelése az új üzemek megindításával, az új ni un kaszervezési formák elterjesztésével és új, termelékenyebb gépek - üzembeállításával jelentősen növekszik. 1960-ban négymillióval több gyermekfehérneműt 870 ezerrel több férfiinget, 50 ezerrel több férfikabátot, 300 ezerrel több férfiöltönyt A Nagykunság többezer holdas rizstábláinak zömén befejeződött a betakarítás. A termelő- szö vetkezetek és a rizstermelő társulások folyamatosain szállítják a csépelt termést a karcagi hántoló malomba. A korszerűsített üzem eddig 400 vagonnal dolgozott fel. A malom szakembereinek véleménye szerint a gyártanak, mint 1955-ben. Ez idő alatt a női ruhák gyártása 270 ezerrel, a gyermekkabátoké 230 ezerrel, a fiúruháké pedig négyszázezerrel növekszik. Az ipar beruházási tervében több himzőgép vásárlása szerepel és így lehetővé válik, hogy még több hímzett női fehérneműt és bébiruhát adjanak át a kereskedelemnek. Tervezik, hogy új modellekkel állandóan felfrissítik a konfek- riócikkek választékát. A modellkészítés feladata elsősorban a Ruhaipari Tervező Vállalatra hárul, amely a ruhagyárak modellkészítő részlegeivel együtt az év első felében ezemégyszáz modellt tervezett. (MTI.) mázsára becsülik, de számos nagyüzemi gazdaság ennél lényegesen magasabb termést takarított be. A kisújszállási Búzakalász Tsz például — vetésforgó után — holdanként 25 mázsa rizst szállított feldolgozásra. A karcagi malom figye- lembevéve a hazai és külföldi Az államosítást követő hónapokban nagy tűzvész pusztított a Szolnoki Papírgyárban. A tűzoltók mellett katonai alakulatokat vezényeltek ki megfékezésére. összesereglettek a munkások is, derekasan küzdve a vésszel. A kár mégis óriási volt. Akkoriban lehetett hallani, hogy mostanában nem lesz jelentős üzem a Papírgyár. S ez a „mostanában” a kishitűek számára azt jelentette, hogy az elkövetkező években. S nem lett igazuk. Az állam 50 millió forint értékű beruházással, az ország első szal- macellulóze gyárának építésével modern, országos viszonylatban is igen számottevő üzemmé fejlesztette a Papírgyárat. De nem csak a termelés növelésével, hanem a munkások életkörülményeinek megjavításával is törődtek. A napokban kezünkbe került néhány — a Papírgyárral kapcsolatos — statisztikai adat. — Eszerint az utóbbi négy évben 200 dolgozó vett részt kedvezményes szakszervezeti üdülésen. Ez a szám a munkáslétszámnak mintegy felét teszi ki. Ugyanebben az időszakban munka- és védőruhabeszerzésre 1 millió 700 ezer forintot fordítottak, sport és szociális célokra meg 2 millió 800 ezer forintot. Fejlődés mutatkozik az ellen- forradalom előtti időkhöz képest is. S nem akármilyen. Míg például 1955-ben 1.089 forint volt a havi átlagkereset az üzemben, addig ma 1450—1500 forint között van. Mondani sem kell, hogy 3— 400 forintos keresetnövekedés senkinek sem közömbös. Sokat jelent 1956-hoz viszonyítva az is, hogy a folyamatos termelésről áttértek a szakaszos termelésre. így havonta 3 vasárnap otthon tartózkodhatnak a munkások. Sok helyen könnyebbedett a munkájuk is. A kiszerelőteremben több mázsás papírtekercseket kézi erővel emelgettek egészen a legutóbbi időkig. Az ellenforradalom leverése után 226 ezer forint költséggel villamos darupályát építettek, s ezzel megszüntették a nehéz munkát. Több, nagyösszegű beruházást is eszközöltek az utóbbi két évben. így például 1 millió 428 ezer forintos költséggel modern tetővel látták el a kiszerelő és válogató termet. Közel egymillió forint beruházással új karbantartó műhelyt építettek. A dolgozók iránti figyelmességnek számtalan jele tapasztalható. Beszereltek például egy szikvízgyártó gépet, hogy a meleg helyeken dolgozó munkások ne a szomjat nehezebben oltó kútvizet igyák. Hétezer forintért televíziós készüléket vásároltak a kultúrházba. Az a munkás tehát, aki nyitott szemmel jár a világban, lépten-nyomon tapasztalhatja, hogy nagyarányú a fejlődés az ő üzemében is és ez közvetve, vagy közvetlenül az ő érdekét szolgálja. A munkások döntő többsége tisztában is van ezzel, s felelősségteljesen végzi munkáját. — Ezért teljesítik túl a tervet, — ezért számítanak a vezetők bizton — az eddigi eredmények alapján — arra, hogy az üzem fennállása óta most érik el a legnagyobb termelési eredményt, papírból a 10.500 tonnát, cellulózéból meg a 3.400 tonnát. (si) Növekszik a hús és hentesén fogyasztás Feszített munka a szolnoki vágóhídon ...... -Jó minőségü rizst hántolnak Karcagon termés mennyiségileg, de elsősorban minőségileg jobb a tavalyinál. Az átlagtermést 16—17 szükségleteket, az év utolsó negyedében 1500 vagon rizst dolgoz fel. Aki felvágja a szalámit és a karikákat gondosan vajaskenyerére helyezi, vagy a vendégfesszornak, aiki annak idején — mikor a k »-Miklós leveszekedett a lóról — hümmgetés, krákogás, kézdörzsölgetés és hajlongás közepette „nem tartotta kizártnak”, hogy a balesetnek „némi kellemetlen szellemi utóhatása” lesz... Hát lett, sapperlott... Tausend Kruzifix nohámol... Arra volt esze a kölyöknek, hogy Cianó őexcellenciája feleségével kikezdjen — a rossz nyelvek szerint nem is pozitív eredmény nélkül; de a gazdasággal, az országos politikával ésszel törődni — azt már nem ... ... bár annak a másik Miklósnak, annak a Kállaynak az eszéből csepegtethetnének egy kévését a fiaméba — füstölög tovább. — Az tudja, bezzeg, mitől s miként döglifc a légy, he-he-he ... Mint földművelésügyi miniszter megbukott; felcsapott öntözési kormánybiztosnak — micsoda szakértelemről tett bizonyságot. Herrgott! Az egész parlament lélegzetvisszafojtva hallgatta, miért országos érdek, hogy a tiszafüredi öntözőrendszer meg- éoüljön. Még jó, hogy annak a Peyernek Bethlen Pista még idejében betömte a száját — amilyen rózsaszínű, még kellemetlen közbeszólásai lettek volna. .; Kéthlyvel valamivel több baj volt — Darányi négy napig gyúrta; az Annus csak akkor fogadott hallgatást, mikor a következő választásra is megígérték neki a mandátumot.. •. Szép is a rizstermelés; Pista bátyó (Horthy bátyja. A szerk.) is annak találja a maga ezerötszáz holdján. Minél olcsóbb valami — nicht war? — annál szebb. Az egész öntözési no. wie sagt man das ... jawohl! rendszer — országos érdek... Ki fizeti? Natürlich: a hűséges nemzet — hiszen megszavazta a parlament ... XI ÜTAGÜ KORONÁS zsebkendő magába szívja a főméltóságú verejtéket, amint gazdája kopaszodó homlokán megsétáltatja. A megenyhült nagyúr haragja is elszáll; miért bosszankodnék, mikor oly szép az élet?! És olyan könnyű ... Biztatóan pacskolja meg a kis-Miklós hátát: — Megtalálom én annak a módját, hogy az ittenieket oi-- szágszerte irigyeljék... Nicht war, Magda? — fordul a főméltóságú asszonyhoz. — Jawohl, mein Alter! (Valóban, öregem!) — cirógatja tekintetével urát, lágy ujjaival hatalmas gyöngysorát a „hitves”. Miklósika azonban nem nyugszik: — De ha mi ennyit fizetünk, a többi paraszt is annyit követel máshol... — Vannak a kormányzásnak eszközei; bocsánatát esedezem közbeszólásomért, főméltóságú uram; melyek alkalmasak arra, hogy a követelőzőket... hm ... meggyőzzük a kívánság alaptalanságáról — emelkedik fel a tornác szélén karosszéke mélyéről Hain Péter. — Rendfenntartó szerveink, elsősorban a magyar királyi csendőrség, garancia az ország békéje, nyugalma mellett ... HORTHY KEGYES mosollyal nyugtázza az észrevételt. Hiába, mégis ügyes fickó ez a Hain. Jól választott, mikor sze- mélyekörüli detektívvé tette ... Fia iránt is megenyhül: — Nyergeltess fel. Kilovagolunk ... Ahogy a „kis Miklós” odébbáll, Horthy a számysegédjét hívatja. Koós Miklósra sosem kell soká várakoznia ... — Főméltóságú uram! Alázatosan jelentem, parancsára megjelentem! — áll feszes vigyázz- fcan a mindig katonás Koós. — Ruht!..: Elvégre nyaralunk, he-he-he..: Figyeljen jól alezredes úr. Ez a Förster régen nem tetszik nekem. Furcsa dolgokat mond ... Ugy-e, Fiain? A kopó finom szimatával megérzi, mikor erősítheti pozí-; cióját. Ilyesmire mindig szükség van; még élénken emlékszik,1 mint akarta Sombor-Shweir.it-! zer főkapitány kifúrni az állásából. Tudja — mit nem tud „egy’ Hain”?... — hogy a volt főkapitányon üt egyet, ha Försteren üt... — Tolvaj fickó..: — mondja! unottan. — Méltóságod birtoké-, nak tőszomszédságában vásárolt1 földet, 15 holdat. Fel kell téteiez-i nem, hogy hasznolni akar a rizs-1 telep-építésből... Horthy vérvörösen pattan fel: — Kirúgom! Értették?! Ma es-| te már nem akarom itt látni.. Kenderesen írott törvénynél' szigorúbb volt a kimondat'ani szabály: földet vennie csak a fő- méltóságú úrnak szabad. „Megint kevesebb dolga lesz az adó-j hivatalnak!” — mondogatták! egymás közt az urak. ha egy-egyi darab földdel gyarapodott az! „ősi” birtok. Egy rézfillér nem! sok — a kormányzói család any- nyi adót sem fizetett kenderesij másfélezer holdja után. A főméltóságú asszony int; Istvánka oldalán csendben ellép a tornácról. Szörnyű, mennyi baj van az efféle parasztokkal mint ez a Förster is... Hain —; mint ki aznapra jól végezte a. dolgát — észrevétlen eloson. Koós Miklós alezredes a heti programot ismerteti. — Szerdára a Színházi Élet1 munkatársa kért engedélyt fény-] képezni főméltóságddék pihenő jéből epizódokat... — Gut! Délelőtt fotografálhat nak. ön, alezredes úr, hagyja, meg a konyhán parancsomat:1 reggeli két-két lágytojás, tej, va-?| jaskenyér. Szesz semmi! a (Folytatjuk.) éj — borváró —» lobén jóízűen harap a sertés- sültbe, ritkán gondol azokra akik napról-napra szorgos munkával biztosítják, hogy a hentesnél, mészárosnál sohase kelljen azt mondani az eladónak: ;Kéreti, sajnos elfogyott..: Pedig nem árt, ha végigmegyünk egy kicsit gondolatban a [vágóhídon, mi az újság, hogyan [megy a munka, hogyan igyekeznek megoldani azt a fogas imatematikai problémát amelyet a megnövekedett fogyasztás jelent. 110 mázsa töltelékáru hetenként, hatalmas teljesítmény. Ennyi kellett nem is ;olyan régen. Ma már 160 má- >zsa se elég. A húsüzleteknél is ’gyakran állnak sorba a házi- ; asszonyok! A feladványt a vágóhidal .szorgalmas munkával igyekez inek megoldani. A harmadik ne ígyedévben a fogyasztás 12. [százalékkal volt magasabb, - jmint az előző negyedévben, i »vállalat az igényeket kielégítel [te, ezzel mindenfajta vágóállat ira túlteljesítette a tervét, i ’húsboltok előtt mégis sorbánéi [lás tapasztalható. Vajon miért — Mert nem egyenletes a vágóállat ellátás — mondják. Ezért nem folyamatos az áru feldolgozása sem, ezért fő a feje a vállalat vezetőitől a tőke mellett dolgozó munkásokig mindenkinek, akinek szívügye a húsellátás. Nem is szólva a feszített munkaütemről és a nagymértékű túlórafelhasználásról ;.. Vágóhíd, péntek déiután 3 óra Tekintsünk he egy pillanatra a vádóhídra. Időpont: péntek délután három óra. A délelőtt folyamán — késve! — 121 sertés érkezett a vágóhídra, hogy szombat-vasárnap sült, rántott, pörkölt állapotban kerülhessenek a szolnoki dolgozók asztalára. A vágólegények erejük teljes megfeszítésével dolgoznak. Tizenegy órakor tudtak csak munkához látni, most három órakor már a kilencvenedik röfögő van „műsoron”. Pillanatnyi megállásra sincs idejük. Vágják, nyúzzák, forrázzák, hasítják az állatokat és fo* lyamatosan végzik a kikészítő munka többi részét. A töltelékáru üzemrészben alig lehet lát-» ni a gőztől. Készül a szalámi, a parizer, a disznósajt és a többi vacsoralkellék. Nagy különbség az a cikk elején emlegetett ötven mázsa! Meg aztán ahogy a jelek mutatják többre is_ szükség lesz. Törhetik fejüket a vállalat vezetői, hogy kieszeljék azt a helyes munkamódszert, amellyel ezt elérhetik! Négy óra felé jár az idő. Az udvarról egymásután indulnak ki az autók, kocsik, viszik a friss húst, meg a hentesárut, hogy az üzletek előtt kikerekedő sorok eltűnjenek. Mire hatot üt az óra, be is fejezik a munkát. Csend borul a vágóhídra az új szállítmány érkezéséig. A városban Délután fél öt. A 98-as húsboltban gyorsan halad a friss sertés- és marhahús mérése. A sor vége az utcán. Jut mindenkinek, csak azért ügyelnek a sorrendre, hogy az „élelmesek” ne tudjanak megelőzni egy-egy csendesebb természetű, munkában kifáradt vásárlót. öt őrá múlt. Az egyes számú népboitban csúcsforgalom, a munkából hazatérők a vacsoráról gondoskodnak. Harmincöt—negyvenen állnak a hentes- Dult előtt. Válogatni bőven lehet a többféle szalámiban, kolbászban, préselt húsban és a hentesek többi remekeiben. — Többet találhatunk itt mint egy maszeknál, és ami a fontos: minden áru friss. Legtöbbje olcsóbb is. Lassan hat óra felé halad az óra mutatója. Az utcán kigyúl- nak a villanyok, a hentesárunál még csak növekszik a vásárlók hada. Az áru pillanatok alatt tűnik el a polcokról és sűrűn nyílik a raktárajtó: hozzák a pótlást A kiszolgálók remélik, elég lesz az áru. De a v-M'-mény egyöntetű: a vágóhídnak növelnie kell a töltelékáru termelését. Bízva az ott dolgozók ügyszeretetében biztosra vehetjük; így is lesz, Andrási
