Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-18 / 247. szám
1958. dktöber 18, SÍOTKOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Az öreg halász és a tenger" Londonban a közeljövőben fogják bemutatni Ernest Hemingway „Az öreg halász és a tenger1’ című Nobel-díjas regényéből készült filmet. A film iránt szokatlanul nagy érdeklődés nydvánul meg. Az angol kulturális élet több kiválósága kérte, hogy előzetes bemutató alkalmával megtekinthesse Hemingway híres alkotását. Első ízben történt, hogy Hemingway maga is támogatta — erkölcsileg és anyagilag — a saját írásából készülő filmalkotást. Eddig már négy regényét vitték filmre, de az íré egyikkel sefti volt megelégedve. Ezúttal azonban, két évi kemény munka után, a' regényből készült film az író teljes jóváhagyásával kerül bemutatásra. Igaz, hogy igen súlyos követelményeket támasztott. A forgatókönyv íróját, P. Viertelt például rávette arra, hogy egész napokat töltsön egyedül egy kis csónakban a nyílt tengeren. Hemingway véleménye szeriiK csak így tudja teljesen átérezni a történet atmoszféráját; (A ,,Daily Express‘’-ből) s*» Kulturális nehézségek Angliában Az idei eéntennáriutni évben a londoni Covent Garden Opera- ház bejelentette, hogy kénytelen lesz örökre bezárni kapuját, ha nem kap nagyobb összegű szubvenciót. David. L. Webster, az Operaház gazdasági vezetője kijelentette, hogy a Covent Garden deficitje évről-évre nő, annak ellenére, hogy a költségvetést igyekeznek állandóan csökkenteni. Erre vonatkozó adatokat a Művészeti Tanács évi beszámolója is közölt. A Tanács főtitlíára bejelentette, hogy nem csupán a Covent Garden Operát fenyegeti a csőd — fokozott anyagi támogatás hiányában —, hanem a Rambert balett és az Angol Opera-csoport is súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. Köztudomású, hogy néhány nagy angol szimfonikus zenekar fennmaradása is bizonytalan és ján ehány repertoár-társulat sem képes megfelelő előadásokat nyújtani, anyagi gondok miatt. A Művészeti Tanács főtitkára bejelentette, hogy évi 3 millió font támogatásra volna szükség az államkincstár részéről, hogy a jelenlegi katasztrofális helyzeten enyhíteni lehessen. „Meg kell menteni ezeket a művészeti intézményeket jelenlegi bizonytalanságukból és olyan Icöltségve- tést kell biztosítani nekik, amilyet érdemeik és népszerűségük igazol.’' A főtitkár a továbbiakban kifejtette, hogy a művészeti intézmények jelenleg elsősorban nagyipari vállalatok anyagi támogatásától függnek és „legfőbb ideje, hogy ezen a helyzeten változtassunk”. (A „Daily Exprcss''-böl) Könyvtárak régen és ma A felszabadulás előtt a könyvtárak nem az olvasók érdekeit szolgálták, egyáltalán nem törekedtek a könyvtárlátogatók számának emelésére, az olvasó szinte felesleges harmadik volt. Nem egy könyvtárszabályzatban olvashattuk: „A könyvtárat csak tisztességes öltözetű és magavi- eeletű (értsd: úri) személy látogathatja", Ez a magatartás szerves része volt a Horthy-korszak kultúrpolitikájának, mely a dolgozók elől elzárta a művelődés lehetőségeit, az uralkodóosztá- lyok monopóliumálnak tekintette e könyvtárak használatát is. Uj életünk új törvényei a könyvtárügy számára is addig nem. látott fejlődést hoztak. Eljutott a könyv a legeldugottabb helyre, a távoli tanyavilágba is. Ma már Szolnok megyében 41 főhivatású könyvtáros mellett 101 falusi népkönyvtáros és 51 fiókkömyvtáros munkálkodik azon, hogy a dolgozók művelődési és szórakozási igényeit minél jobbaii kielégítse. Az állami közművelődési hálózat könyvtáraiban majdnem 200.000 kötet áll az olvasók rendelkezésére, ötször nagyobb ez az állomány, mint 1943-ban volt, Szolnok megyében több mint 30.000 olvasója van a közművelődési könyvtárnak. Kikből áll ez az olvasótábor? Ha ma látogat meg valaki egy könyvtárat, munkásokat, parasztokat éppúgy talál a kölcsönzők között, mint értelmiségieket és diákokat. Könyvtárosaink Lenin tanítását követik, aki már 1913-ban azt mondotta, hogy „a könyvtárakat nemcsak A téli mezőgazdasági szakoktatás nagyszabású terveiből Közeleg a tél. Ez az időszak néhány évvel ezelőtt a semmittevésé volt; A parasztember elvégzett a jószág körül és utána mást nem csinált. Néhány év óta Szolnok megye dolgozó parasztsága is, különösen a legjobb gazdák a téli szabadidőt tanulásra, önművelésre fordítják. Nemrég, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottságának Mezőgazdasági Osztálya, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront megbeszélte a téli .mezőgazdasági szakoktatás tennivalóit. Ez alkalommal liatározat született, amelynek értelmében a szakoktatást a Hazafias Népfront megyei, valamint járási és városi mezőgazdasági bizottsága, illetőleg bizottsága i fogják össze. E határozat alapján a járási és a váföpi mezőgazdasági bizottságok — amelyek nemrég alakultak — mindenütt elkészítették a téli, ‘ oktatási tervet. Érdemes belepillantani ezekbe, igen nagyszabásúak és megvalósításuknak minden feltétele megvan. Így a tél folyamán Szolnok megyében löbbezer mezőgazda- sági szakelőadást tartanak majd a növénytermelésről, az állattenyésztésről, a kertészkedésről és a gyümölcstermelésről. Már most igen nagy az érdeklődés az Ezüstkalászos tanfolyamok iránt. Ez évben a termelőszövetkezetekben Is tartanak Ezüstkalászos tanfolyamokat. Hasonló az érdeklődés a népfőiskolák és a szabadegyetemek iránt. A termelőszövetkezeti vezetők azt kérik, hogy részükre járásonként, vagy városonként néhánynapos továbbképző tanfolyamot tartsanak. A mezőgazdasági bizottságok terveiben előkelő helyet foglal el az a rész, amely a szövetkezeti gazdák oktatásával foglalkozik. Külön anyagot tanulnak majd a növénytermesztők és foglalkozásuknak megfelelően az állattenyésztők. Ezen belül a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók, valamint az állattenyésztési brigádvezetők és állat- felelősök oktatása néhány napon belül már megkezdődik. A? Alcsiszigeti Állami Gazdaságban Hatásos borjúnevelési tanfolyamat rendeznek október 20—25-ig. Ide a szolnoki, valamint a törökszentmiklósi járás tsz-eiböl lehet jelentkezni. Mezőtúron, a technikum tangazdaságában, ugyancsak az itatásos borjúneveléssel foglalkozó ismereteket sajátítják el a mezőtúri, turkevei és a kisújszállási szövetkezeti gazdák. A jászberényi szakiskola tangazdaságában a Jászság termelőiszövetkezeteinek brigádvezetői és állatfelelősei részére kezdődik tanfolyam. A Mezőhéki Állami Gazdaságban december 1-én és 8-án kezdődik 4 napos ismeretterjesztő munka. a tudósok, professzorok és egyéb szakemberek céhe} számára, hanem a tömeg, a nép, az utca számára is tegyék hozzáférhetővé"; Évente közel 1 millió kötet könyvet kölcsönöznek a megye könyvtárai. Soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik a jó könyv, a szívet-lelket üdítő irodalom iránit. Nemcsak a szórakoztató jellegű műveknek, hanem .a tudást gyarapító, ismeretterjesztő könyveknek is ezreit viszik ki az olvasók. S az állami közművelődési hálózat mellett jelentős könyvmennyiséggei rendelkeznek és sokat kölcsönöznek a szakszervezeti és iskolai hálóBátran mondhatjuk, bár sokszor már közhelyként hangzik, hogy népünk ma olvasó néppé vált. Könyvtárosaink csendben azon munkálkodnak, hogy egyre több emberrel szerettessék meg a könyvet. A könyvet szeretni harcot jelent a sötétség, az elmaradottság ellen, a könyvet szeretni egyet jelent a haladás, a fejlődés szolgálatával. — Megszerettetni a könyvet pedig annyit jelent, — mint szeretni az embert, szeretni, ismerni a népet és e szeretet erejével munkálkodni a nép felemelkedésén és a népművelés igaz ügyé«; Sági Pál zat könyvtárai is. Bolgár-lengYel vendégek Szolnokon KÉP VÉS VENDÉGEK látogatták meg a Magyar — Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei aktivistáit. Bulgáriából Manev M. elvtárs, a Bolgár — Szovjet Baráti Társaságok szövetségének főtitkára, Lengyelországból Or- towska Édvarda elvtársnő, a Lengyel —• Szovjet Baráti Társaság országos titkára és Stsze- lecki Wtadystav elvtárs, a Lengyel — Szovjet Baráti Társaság Lodz-megyei titkára látogatott el megyénkbe, Céljuk az volt, hogy megnézzék a Magyar — Szovjet Baráti Társaság mozgalmi munkáját. Szolnokon az MSZBT Klubban találkoztak az aktivistákkal, valamint a megyei elnökség néhány tagjával. Több kérdést tettek fel s főleg arra voltak kíváncsiak, hogyan tudják egy függetlenített titkárral megoldani a megyében a munkát, — mennyi a Baráti Körök száma, hogyan tartják ezekkel a kapcsolatot, milyen előadások érdeklik az embereket s a pedagógusok hogyan segítik a felvilágosító és ismeretterjesztő munkát. Az elnökség tagjai mellett Hack.Márton elvtárs, az MSZBT megyei elnöke és Győri Tibor elvtárs, az MSZBT megyei titkára adott kimerítő választ a Mester tir. 111a már ez nem szokás... ■csillogó szemével végtelen bizalommal tekint a felnőttekre. Ravaszság, rosszindulat véletlenül sem tételezhető fel s róla. Cukrász-pályafutásáról beszélgetünk. — Hány órát dolgoztál naponta Habranyi Mihálynál? — kérdezzük. — Fél négykor indultam itthonról, Tipzaíöldvárról, s a legtöbbször este fél 10 volt, mire hazaérteni. Sietni kellett mindig, mert Rákóczifalváról hordtam a jeget, s reggel 6-ra már Martfűn kellett lenni vele. — Nehéz volt a munka? — A jéghordás igen. — Mennyi volt a fizetésed? — Havonta 200 foi’int, meg a koszt. Dohát az úgy volt, hogy legtöbbször egyszer ettem naponta. — A MESTER IS? — Ö evett akkor is, mikor én jegeltem. Sokszor olyan éhes voltam, hogy vennem kellett egy kis gyümölcsöt, mert már nem bírtam tovább. — Az SZTK-ba be voltál jelentve? — Nem. — Testvéred van-e? — Egy nővérem, s négy, nálam kisebb testvérem van. kérdésekre. A jelenlévők közül többen kiváncsiak voltak a két ország Baráti Társaságainak munkájára, Dévai elvtársnő, a Verseghy könyvtár vezetője pL arra kért választ, hogyan olvassák a szovjet könyveket Bulgáriában, milyen példányszámban jelennek meg a szovjet újságok és folyóiratok. Manev elvtárs válaszában kifejtette, hogy mjnd a szovjet szépirodalmi könyveket, mind a szovjet újságokat és folyóiratokat kb. fele-fele arányban vásárolják a bolgár irodalomhoz viszonyítva. Az ország 6.000 állami és társadalmi könyvtárában is ilyen az olvasottság aránya. Wtadystav elvtárs, a Lodz- megyei kulturális munkáról szólt. Elmondotta, hogy megyei elnökségük szorosan együttműködik a megyei könyvtárral. Legtöbben Gorkij, Solohov, Osztrovszkij műveit kérik. Beszélt a továbbiakban arról, hogy náluk nagyon jól sikerülnek a „kérdezz-felelek” esték, ahol a jelenlévőknek minden kérdésére választ adnak. Általában minden ilyen helyre két előadót biztosítanak. GYAKRAN HASZNÁLJAK fel munkájukban a magnetofont. Egy-egy jólsikerült előadás műsorát felveszik s a szalagot több klubba is elküldik. —» Nagy sikere van a vidéken a „Tolsztoj Leó est” műsornak. — Több képkiállítást készítenek és azokat is elhelyezik a klubbok- ban. A vendégek megnézték a vidéki Baráti Körök munkáját is, Karcagon a termelőszövetkezetek eredményeiről, a kísérleti gazdaság és a mezőgazdasági technikum munkájáról szóló beszélgetéseket hallgatták szívesen a vendégek. Itt Manev elvtárs röviden ismertette a bolgár mezőgazdaság helyzetét. Arról szólt, hogy náluk már néni kell agitálni a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében, — mert befejezték ezt a fontos munkát. A föld terület több mint 93 százalékán immár két éve, nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Azért tudtak sikereket elérni, mert állandóan előttük állt a Szovjetunió példája és a helyi körülmények, valamint adottságok figyelembevételével helyesen alkalmazták a Lenin-i szövetko- kezeti elvet. Mi megfogadtuk Dimitrov elvtárs azon mondását, hogy a szovjet barátságra olyan szükség van, mint a fényre és a levegőre. Azzal szeretném ezt ki-* egészíteni, hogy erre nemcsak a bolgároknak, hanem minden szocializmust építő országnak szüksége van. Örömmel látom, hogy Magyarországon a dolgozók többsége egyetért ezzel, —. mondotta. Fülemen Laim HOSSZÚ az ut a tiszafoidvári Árvái János út 46-tól a Tisza Cipőgyár lakótelepéig. A kis Szilágyi mégis zokszó nélkül megtette sokáig minden hajnalban. Pedig nem valami erős legény, csak olyan fejlődésnek most induló legénypalánta. Jóindulatú ember nem is bízna rá még nehéz munkát. A nyár folyamán került el Martfűre Habranyi Mihály cukrászhoz azzal az egyezséggel, hogy a mester cukrászipart tanulónk szerződteti. Az egészből nem lett semmi, csak a hosszú ideig tartó robot. — Miért? Erről beszélgetünk először a cukrászmesterrel, majd a kis Szilágyival. Habranyi Mihály a műhelyből kászolódik elő. Borostás állát zavartan simogatva mondja: — Szerettem volna szerződtetni a fiút, de nem jól megy az üzlet, nem engedték meg, hogy a gyárban is árusítsak. Most várom az engedélyt erre. Ennek ellenére szerződtettem volna, de mikorra sort kerítettünk ró, lejárt a határidő. Gyors, hadarás beszéddel bizonyítja igazát. Hangjából azonban hiányzik a meggyőző erő. A kis Szilágyi értelmes, vilá- sosbeszédü. szerény fiú. Nnov. — Miért dolgoztál olyan sokat ilyen kevés bérért? — Mert cukrász szerettein volna lenni, s vártam, hogy szerződtetnek. — Miért hagytad ott a mestert? — Mert nem szerződtetett, azt mondta, elnézte azt a határidőt, ameddig szerződtetni lehetett volna. Azzal hitegetett, hogy majd tavasszal szerződtet, de már nem hittem, a munka meg nehéz volt.. * Mit lehet erre mondani? Keresetre , szoruló, tanulni vágyó fiúval így elbánni lelkiismeretlen kúi'árság. A kisiparosok hitelét, becsületét rontja az ilyen ósdi, vásári kupec-fogás. Miért engednek még ma is ilyent a kisiparosok felügyeleti szerveinek vezetői? Miért nem csapnak az asztalra, mondván, hogy mester úr, ezt nem szabad. Más szelek fújnak, más erkölcs járja ma már. Ember az ember, mégha termetre pöttömnyi, korra fiatal is, mint a kis Szilágyi. S az sem lenne elképzelhetetlen, hogy a Habranyi Mihálynál ledolgozott időre — pótlólag — méltányos fizetést kapna, még akikor is, ha már nem élvezi a mester kegyeit. (áímou)
