Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-18 / 247. szám

1958. dktöber 18, SÍOTKOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Az öreg halász és a tenger" Londonban a közeljövőben fogják bemutatni Ernest He­mingway „Az öreg halász és a tenger1’ című Nobel-díjas regé­nyéből készült filmet. A film iránt szokatlanul nagy érdek­lődés nydvánul meg. Az angol kulturális élet több kiválósága kérte, hogy előzetes bemutató alkalmával megtekinthesse He­mingway híres alkotását. Első ízben történt, hogy He­mingway maga is támogatta — erkölcsileg és anyagilag — a sa­ját írásából készülő filmalkotást. Eddig már négy regényét vitték filmre, de az íré egyikkel sefti volt megelégedve. Ezúttal azon­ban, két évi kemény munka után, a' regényből készült film az író teljes jóváhagyásával ke­rül bemutatásra. Igaz, hogy igen súlyos követelményeket támasz­tott. A forgatókönyv íróját, P. Viertelt például rávette arra, hogy egész napokat töltsön egyedül egy kis csónakban a nyílt tengeren. Hemingway vé­leménye szeriiK csak így tudja teljesen átérezni a történet at­moszféráját; (A ,,Daily Express‘’-ből) s*» Kulturális nehézségek Angliában Az idei eéntennáriutni évben a londoni Covent Garden Opera- ház bejelentette, hogy kénytelen lesz örökre bezárni kapuját, ha nem kap nagyobb összegű szub­venciót. David. L. Webster, az Opera­ház gazdasági vezetője kijelen­tette, hogy a Covent Garden de­ficitje évről-évre nő, annak elle­nére, hogy a költségvetést igye­keznek állandóan csökkenteni. Erre vonatkozó adatokat a Mű­vészeti Tanács évi beszámolója is közölt. A Tanács főtitlíára be­jelentette, hogy nem csupán a Covent Garden Operát fenyegeti a csőd — fokozott anyagi támo­gatás hiányában —, hanem a Rambert balett és az Angol Opera-csoport is súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd. Köztudo­mású, hogy néhány nagy angol szimfonikus zenekar fennmara­dása is bizonytalan és ján ehány repertoár-társulat sem képes megfelelő előadásokat nyújtani, anyagi gondok miatt. A Művé­szeti Tanács főtitkára bejelen­tette, hogy évi 3 millió font tá­mogatásra volna szükség az ál­lamkincstár részéről, hogy a je­lenlegi katasztrofális helyzeten enyhíteni lehessen. „Meg kell menteni ezeket a művészeti in­tézményeket jelenlegi bizonyta­lanságukból és olyan Icöltségve- tést kell biztosítani nekik, ami­lyet érdemeik és népszerűségük igazol.’' A főtitkár a továbbiak­ban kifejtette, hogy a művészeti intézmények jelenleg elsősorban nagyipari vállalatok anyagi tá­mogatásától függnek és „leg­főbb ideje, hogy ezen a helyze­ten változtassunk”. (A „Daily Exprcss''-böl) Könyvtárak régen és ma A felszabadulás előtt a könyv­tárak nem az olvasók érdekeit szolgálták, egyáltalán nem töre­kedtek a könyvtárlátogatók szá­mának emelésére, az olvasó szinte felesleges harmadik volt. Nem egy könyvtárszabályzatban olvashattuk: „A könyvtárat csak tisztességes öltözetű és magavi- eeletű (értsd: úri) személy láto­gathatja", Ez a magatartás szer­ves része volt a Horthy-korszak kultúrpolitikájának, mely a dol­gozók elől elzárta a művelődés lehetőségeit, az uralkodóosztá- lyok monopóliumálnak tekintette e könyvtárak használatát is. Uj életünk új törvényei a könyvtárügy számára is addig nem. látott fejlődést hoztak. El­jutott a könyv a legeldugottabb helyre, a távoli tanyavilágba is. Ma már Szolnok megyében 41 főhivatású könyvtáros mellett 101 falusi népkönyvtáros és 51 fiókkömyvtáros munkálkodik azon, hogy a dolgozók művelő­dési és szórakozási igényeit mi­nél jobbaii kielégítse. Az állami közművelődési hálózat könyvtá­raiban majdnem 200.000 kötet áll az olvasók rendelkezésére, ötször nagyobb ez az állomány, mint 1943-ban volt, Szolnok me­gyében több mint 30.000 olva­sója van a közművelődési könyv­tárnak. Kikből áll ez az olvasó­tábor? Ha ma látogat meg va­laki egy könyvtárat, munkáso­kat, parasztokat éppúgy talál a kölcsönzők között, mint értelmi­ségieket és diákokat. Könyvtá­rosaink Lenin tanítását követik, aki már 1913-ban azt mondotta, hogy „a könyvtárakat nemcsak A téli mezőgazdasági szakoktatás nagyszabású terveiből Közeleg a tél. Ez az időszak néhány évvel ezelőtt a semmit­tevésé volt; A parasztember el­végzett a jószág körül és utána mást nem csinált. Néhány év óta Szolnok megye dolgozó pa­rasztsága is, különösen a legjobb gazdák a téli szabadidőt tanulás­ra, önművelésre fordítják. Nemrég, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bi­zottságának Mezőgazdasági Osz­tálya, a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront megbeszélte a téli .me­zőgazdasági szakoktatás tenni­valóit. Ez alkalommal liatározat született, amelynek értelmében a szakoktatást a Hazafias Nép­front megyei, valamint járási és városi mezőgazdasági bizottsága, illetőleg bizottsága i fogják össze. E határozat alapján a járási és a váföpi mezőgazdasági bi­zottságok — amelyek nemrég alakultak — mindenütt elkészí­tették a téli, ‘ oktatási tervet. Érdemes belepillantani ezekbe, igen nagyszabásúak és megvaló­sításuknak minden feltétele megvan. Így a tél folyamán Szolnok megyében löbbezer mezőgazda- sági szakelőadást tartanak majd a növénytermelésről, az állatte­nyésztésről, a kertészkedésről és a gyümölcstermelésről. Már most igen nagy az érdek­lődés az Ezüstkalászos tanfolya­mok iránt. Ez évben a termelő­szövetkezetekben Is tartanak Ezüstkalászos tanfolyamokat. Hasonló az érdeklődés a nép­főiskolák és a szabadegyetemek iránt. A termelőszövetkezeti ve­zetők azt kérik, hogy részükre járásonként, vagy városonként néhánynapos továbbképző tan­folyamot tartsanak. A mezőgazdasági bizottságok terveiben előkelő helyet foglal el az a rész, amely a szövetke­zeti gazdák oktatásával foglal­kozik. Külön anyagot tanulnak majd a növénytermesztők és foglalkozásuknak megfelelően az állattenyésztők. Ezen belül a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók, valamint az állatte­nyésztési brigádvezetők és állat- felelősök oktatása néhány na­pon belül már megkezdődik. A? Alcsiszigeti Állami Gazda­ságban Hatásos borjúnevelési tanfolyamat rendeznek október 20—25-ig. Ide a szolnoki, vala­mint a törökszentmiklósi járás tsz-eiböl lehet jelentkezni. Mezőtúron, a technikum tan­gazdaságában, ugyancsak az ita­tásos borjúneveléssel foglalkozó ismereteket sajátítják el a mező­túri, turkevei és a kisújszállási szövetkezeti gazdák. A jászberé­nyi szakiskola tangazdaságában a Jászság termelőiszövetkezetei­nek brigádvezetői és állatfelelő­sei részére kezdődik tanfolyam. A Mezőhéki Állami Gazdaság­ban december 1-én és 8-án kez­dődik 4 napos ismeretterjesztő munka. a tudósok, professzorok és egyéb szakemberek céhe} számára, ha­nem a tömeg, a nép, az utca számára is tegyék hozzáférhető­vé"; Évente közel 1 millió kötet könyvet kölcsönöznek a megye könyvtárai. Soha nem tapasztalt érdeklődés mutatkozik a jó könyv, a szívet-lelket üdítő iro­dalom iránit. Nemcsak a szóra­koztató jellegű műveknek, ha­nem .a tudást gyarapító, isme­retterjesztő könyveknek is ezreit viszik ki az olvasók. S az állami közművelődési hálózat mellett jelentős könyvmennyiséggei ren­delkeznek és sokat kölcsönöznek a szakszervezeti és iskolai háló­Bátran mondhatjuk, bár sok­szor már közhelyként hangzik, hogy népünk ma olvasó néppé vált. Könyvtárosaink csendben azon munkálkodnak, hogy egyre több emberrel szerettessék meg a könyvet. A könyvet szeretni harcot jelent a sötétség, az el­maradottság ellen, a könyvet szeretni egyet jelent a haladás, a fejlődés szolgálatával. — Megszerettetni a könyvet pedig annyit jelent, — mint szeretni az embert, szeretni, ismerni a népet és e szeretet erejével munkálkodni a nép felemelkedésén és a népművelés igaz ügyé«; Sági Pál zat könyvtárai is. Bolgár-lengYel vendégek Szolnokon KÉP VÉS VENDÉGEK látogat­ták meg a Magyar — Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei aktivistáit. Bulgáriából Manev M. elvtárs, a Bolgár — Szovjet Baráti Társaságok szövetségének főtitkára, Lengyelországból Or- towska Édvarda elvtársnő, a Lengyel —• Szovjet Baráti Tár­saság országos titkára és Stsze- lecki Wtadystav elvtárs, a Len­gyel — Szovjet Baráti Társaság Lodz-megyei titkára látogatott el megyénkbe, Céljuk az volt, hogy megnézzék a Magyar — Szovjet Baráti Társaság mozgalmi mun­káját. Szolnokon az MSZBT Klub­ban találkoztak az aktivisták­kal, valamint a megyei elnökség néhány tagjával. Több kérdést tettek fel s főleg arra voltak kí­váncsiak, hogyan tudják egy füg­getlenített titkárral megoldani a megyében a munkát, — mennyi a Baráti Körök száma, hogyan tartják ezekkel a kapcsolatot, milyen előadások érdeklik az embereket s a pedagógusok ho­gyan segítik a felvilágosító és ismeretterjesztő munkát. Az elnökség tagjai mellett Hack.Márton elvtárs, az MSZBT megyei elnöke és Győri Tibor elvtárs, az MSZBT megyei tit­kára adott kimerítő választ a Mester tir. 111a már ez nem szokás... ■csillogó szemével végtelen biza­lommal tekint a felnőttekre. Ravaszság, rosszindulat vélet­lenül sem tételezhető fel s róla. Cukrász-pályafutásáról beszél­getünk. — Hány órát dolgoztál na­ponta Habranyi Mihálynál? — kérdezzük. — Fél négykor indultam itt­honról, Tipzaíöldvárról, s a leg­többször este fél 10 volt, mire hazaérteni. Sietni kellett min­dig, mert Rákóczifalváról hord­tam a jeget, s reggel 6-ra már Martfűn kellett lenni vele. — Nehéz volt a munka? — A jéghordás igen. — Mennyi volt a fizetésed? — Havonta 200 foi’int, meg a koszt. Dohát az úgy volt, hogy legtöbbször egyszer ettem na­ponta. — A MESTER IS? — Ö evett akkor is, mikor én jegeltem. Sokszor olyan éhes voltam, hogy vennem kellett egy kis gyümölcsöt, mert már nem bírtam tovább. — Az SZTK-ba be voltál je­lentve? — Nem. — Testvéred van-e? — Egy nővérem, s négy, ná­lam kisebb testvérem van. kérdésekre. A jelenlévők közül többen kiváncsiak voltak a két ország Baráti Társaságainak munkájára, Dévai elvtársnő, a Verseghy könyvtár vezetője pL arra kért választ, hogyan olvas­sák a szovjet könyveket Bulgá­riában, milyen példányszámban jelennek meg a szovjet újságok és folyóiratok. Manev elvtárs válaszában ki­fejtette, hogy mjnd a szovjet szépirodalmi könyveket, mind a szovjet újságokat és folyóirato­kat kb. fele-fele arányban vá­sárolják a bolgár irodalomhoz vi­szonyítva. Az ország 6.000 állami és társadalmi könyvtárában is ilyen az olvasottság aránya. Wtadystav elvtárs, a Lodz- megyei kulturális munkáról szólt. Elmondotta, hogy megyei elnökségük szorosan együtt­működik a megyei könyvtárral. Legtöbben Gorkij, Solohov, Osztrovszkij műveit kérik. Be­szélt a továbbiakban arról, hogy náluk nagyon jól sikerülnek a „kérdezz-felelek” esték, ahol a jelenlévőknek minden kérdésére választ adnak. Általában minden ilyen helyre két előadót bizto­sítanak. GYAKRAN HASZNÁLJAK fel munkájukban a magneto­font. Egy-egy jólsikerült előa­dás műsorát felveszik s a sza­lagot több klubba is elküldik. —» Nagy sikere van a vidéken a „Tolsztoj Leó est” műsornak. — Több képkiállítást készítenek és azokat is elhelyezik a klubbok- ban. A vendégek megnézték a vi­déki Baráti Körök munkáját is, Karcagon a termelőszövetke­zetek eredményeiről, a kísérleti gazdaság és a mezőgazdasági technikum munkájáról szóló be­szélgetéseket hallgatták szíve­sen a vendégek. Itt Manev elv­társ röviden ismertette a bolgár mezőgazdaság helyzetét. Arról szólt, hogy náluk már néni kell agitálni a mezőgazdaság szoci­alista átszervezése érdekében, — mert befejezték ezt a fontos munkát. A föld terület több mint 93 százalékán immár két éve, nagyüzemi gazdálkodást folytat­nak. Azért tudtak sikereket el­érni, mert állandóan előttük állt a Szovjetunió példája és a helyi körülmények, valamint adottsá­gok figyelembevételével helyesen alkalmazták a Lenin-i szövetko- kezeti elvet. Mi megfogadtuk Dimitrov elv­társ azon mondását, hogy a szov­jet barátságra olyan szükség van, mint a fényre és a levegő­re. Azzal szeretném ezt ki-* egészíteni, hogy erre nemcsak a bolgároknak, hanem minden szo­cializmust építő országnak szük­sége van. Örömmel látom, hogy Magyarországon a dolgozók többsége egyetért ezzel, —. mon­dotta. Fülemen Laim HOSSZÚ az ut a tiszafoidvári Árvái János út 46-tól a Tisza Cipőgyár lakótelepéig. A kis Szilágyi mégis zokszó nélkül megtette sokáig minden hajnal­ban. Pedig nem valami erős le­gény, csak olyan fejlődésnek most induló legénypalánta. Jó­indulatú ember nem is bízna rá még nehéz munkát. A nyár folyamán került el Martfűre Habranyi Mihály cuk­rászhoz azzal az egyezséggel, hogy a mester cukrászipart ta­nulónk szerződteti. Az egészből nem lett semmi, csak a hosszú ideig tartó robot. — Miért? Er­ről beszélgetünk először a cuk­rászmesterrel, majd a kis Szi­lágyival. Habranyi Mihály a műhelyből kászolódik elő. Borostás állát zavartan simogatva mondja: — Szerettem volna szerződtet­ni a fiút, de nem jól megy az üzlet, nem engedték meg, hogy a gyárban is árusítsak. Most vá­rom az engedélyt erre. Ennek ellenére szerződtettem volna, de mikorra sort kerítettünk ró, le­járt a határidő. Gyors, hadarás beszéddel bizo­nyítja igazát. Hangjából azon­ban hiányzik a meggyőző erő. A kis Szilágyi értelmes, vilá- sosbeszédü. szerény fiú. Nnov. — Miért dolgoztál olyan so­kat ilyen kevés bérért? — Mert cukrász szerettein volna lenni, s vártam, hogy szer­ződtetnek. — Miért hagytad ott a mes­tert? — Mert nem szerződtetett, azt mondta, elnézte azt a határidőt, ameddig szerződtetni lehetett volna. Azzal hitegetett, hogy majd tavasszal szerződtet, de már nem hittem, a munka meg nehéz volt.. * Mit lehet erre mondani? Ke­resetre , szoruló, tanulni vágyó fiúval így elbánni lelkiismeret­len kúi'árság. A kisiparosok hi­telét, becsületét rontja az ilyen ósdi, vásári kupec-fogás. Miért engednek még ma is ilyent a kis­iparosok felügyeleti szerveinek vezetői? Miért nem csapnak az asztalra, mondván, hogy mester úr, ezt nem szabad. Más szelek fújnak, más erkölcs járja ma már. Ember az ember, mégha termetre pöttömnyi, korra fiatal is, mint a kis Szilágyi. S az sem lenne elképzelhetet­len, hogy a Habranyi Mihálynál ledolgozott időre — pótlólag — méltányos fizetést kapna, még akikor is, ha már nem élvezi a mester kegyeit. (áímou)

Next

/
Oldalképek
Tartalom