Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-18 / 247. szám

1958. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hasznosak, tanulságosak a jelöiős*yülések Bizony, aki késve érkezett, már csak az ajtóban állhatott meg. Nemcsak az ülőhelyeket, de még a padok közeit is elfog­lalták a jelölőgyűlés résztvevői. A szolnoki 57-es választókerület lakói jelölték itt városi tanácstagnak Szarvas Imre elvtársat, az MSZMP Városi Bizottságának titkárát és csatlakoztak dr. Hcuk István megyei tanácstag jelöléséhez. Több jelölőgyülésen résztvettem már, hallgattam a választó- polgárok szavait, amelyekből kicsendült: érzik a felelősséget azért, hogy az államhatalmi szervekbe a legrátermettebb illető­ket jelöljék, olyanokat, akik méltók a nép bizalmára. Ezért mond­ják el egyszerű emberek, a jelölt munkatársai, ismerősei véle­ményüket, vitatkoznak, érvelnek, hogy valóban a legmegfelelőb­beket válasszák ki maguk közül. S ha úgy érzik, hogy a jelölt megfelel a neki szánt tisztségre, egy emberként szavazzák meg számára a bizalmat. így történt ez a szolnoki 57-es választókerület jelölőgyűlé­sén is. Nem hangzott el ígéretekkel teletűzdelt kortesbeszéd, s mégis felcsaltant a taps, amikor a gyűlés elnöke, a Hazafias Népfront nevében megtette javaslatát a jelöltre.- Ismerjük Szarvas elvtársat. Szótartó, segítőkész ember, akihez bármikor bizalommal fordulhatunk — így foglalta össze egy-két felszólaló a jelöltről alkotott véleményét. S hogy a jelenlévők egyetértettek ezzel, azt leolvashattuk a fekete fejkendős, idős néni arcáról, a fiatal lány — bizonyára első szavazó — csillogó szeméről, a szinte egyszerre magasba lendült kezekről. Hasznosak, tanulságosak ezek a jelölőgyűlések, ahol szót' értenek egymás=al az emberek, visszaemlékeznek a múltra, mél­tatják elért eredményeinket, s vitatkoznak azon is, hogyan tovább. S amikor a feladatokról van szó, kicsendül a szavakból a felelősség, annak tudata, hogy összefogással, egymást segítvs haladhatunk előre a kitűzött célok megvalósításéért. N. K. A kisipari szövetkezetek dolgozóinak választási gyűlése A Hazafias Népfront megyei titkársága és a KISZÖV megyei vezetősége október 16-án, dél­után 5 órakor Szolnokon, a Mó­ricz Zsigmond kultúrotthonban választási rétcggyűlést tartott. Mintegy 250—300 szövetkezeti tag vett rajta részt. Megbeszél­tek a közelgő választások jelen­tőségét és fontosságát a szövet­kezeti tagság szemszögéből vizs­gálva. Számvetést csináltak az ellenforradalom óta eltelt két évről. Leszögezték, hogy az eredmények azért születtek meg, mert megvolt a kölcsönös biza­lom a munkások és a vezetőség között. A továbbiakban a szövetkezeti életről folyt a szó. Elmondták, hogy ma már közel 200 ezer kis­iparos dolgozik szövetkezetben. Ez azt bizonyítja, hogy közös erővel jobban megtalálták szá­mításukat, nyugodtabban és biz­tosabban élnek. Erről tanúskod­nak a termelés fejlődő eredmé­nyei is. Csak ez évben a szövet­kezeti árutermelés értéke meg­haladja a 8 milliárd forintot országos viszonylatban. Az is a szövetkezeti tagok jólétét és biz­tosan fejlődő életét bizonyítja, hogy az elmúlt két év alatt a szövetkezeti vagyon 8 millióról 530 millióra emelkedett. Az országos eredmények mel­lett megyénk som szégyenkez­het, mert az itt dolgozó 74 kis­ipari szövetkezet és 12 háziipari szövetkezet mintegy hatezer munkása nap mint nap érzi a fejlődést. Ezt igazolja szövetke­zeteink évi nyeresége, amely ma már túlhaladja a 15 millió fo­rintot. A beszélgetés közben elmond­ták a választógyűlés résztvevő;, hogy az elmúlt két év alatt meggyőződtek a párt és a kor­mány helyes iránymutatásáról, vezetéséről és segítségéről. Nem fogják kímélni erejüket a vá­lasztási feladatok sikeres meg­valósításáért. — ab — EredménnYel zárult a III, negyedév A Téglagyári Egyesülés üze­meiben a becsületes munkának meg lett az eredménye. Az épí­tőipar legfontosabb területén nincs lemaradás. A dolgozók a tervezettnél töb­bet vállaltak a munkaverseny­ben. Munkájuk eredményeként negyedéves nyerstégla tervüket 111,3, az égetett tégla tervüket 109,2 százalékra teljesítették. A cserépnél is komoly túltel­jesítésről számolhatnak be. A nyerscserép tervüket 112,5, az égetett cserépét 120,6 százalékra teljesítették. Az éves terv valóraváltásában is megálltak helyűket, nincs le­maradás, inkább túlteljesítésről beszélhetünk. A nyerstégla éves előirányza­tából október 1-ig esedékes részt 5,9, az égetett tégláét 4,3, a nyerscserépét 8,1, az égetett cserépét 27,1 százalékkal telje­sítették túl. Az eredmények az üzemek műszakjai között meglévő egész­séges verssnynek köszönhetők. A negyedéves nyerstégla gyár­tási versenyben a karcagi tég­lagyár II. műszakja lett az első 119.6 százalékos teljesítményé­vel. Joggal kapta meg a 2500 forintos céljutalmat is. A máso­dik a tiszaföldvári I. műszak 106,9 százalékkal és 1500 forint jutalommal, a harmadik helyen a martfűi téglagyár I. műszakja végzett 105,5 százalékos ered­ménnyel. Az ő jutalmuk 1000 forint volt. A kemencék versenyében a karcagi téglagyár II. kemen­céje vitte el az elsőséget. A második a mezőtúri I. kemen­ce, és harmadik a tiszaföldvári I. kemence lett. A verseny céljutalma ugyan­csak 2500—1500, illetve 1000 fo­rint volt. A nyerstégla és az égetett cse­rép tervének túlteljesítéséért prémium illeti az üzemeket. Igv az abonyi 2711, a karcagi 13.468, a kunszentmártoni 1367, a mart­fűi 8808, a mezőtúri 6480 és a szolnoki téglagyár dolgozói 1943 forint prémiumot kaptak; A III. negyedéves és az éves eredmények azt mutatják, hogy a téglagyári dolgozók többnyire erejükhöz mérten dolgoztak. A karcagi téglagyárban elsősorban dicséretet érdemel a Dániel mű­vezető által vezetett műszak, melynek termelése egyenletes és a túlteljesítéssel párosul a minőségi munka is. Az üzemben a cserépgyártás már nem megy ilyen szépen. Igen magas a se­lejt és ugyanakkor mennyiségi­leg is az országos átlagon alul gyártanak. Ezen az egyesülés úgy kíván segíteni, hogy tapasztalatcserére a békéscsa­bai téglagyárból két Igen jó, csercp-présclesbcn élenjáró dolgozót egy hétre meghívnak. Remélhető, hogy ez eredményt hoz. Gyenge munkáról tanúskodik a szolnoki téglagyár nyerstégla gyártása is, pedig igen jól fel­szerelt üzemmel rendelkezik. Ej.> ezek a gyerekek.. . 1,2 a történet talán soha meg nem törtc- nik, ha néhány nappal ezelőtt a mező- héki Körösön-túli iskolában nem alakít ier- melőszövetkezetet 23 úttörő s nem választják elnöknek az ötödikes Antal Erzsit. A teljes igazsághoz tudni kell: a család feje még min­dig a régi néhány holdon gazdálkodik. Még nem szánta rá magát, hogy belépjen a szövet­kezetbe. S ugyan a két lány belépéséhez megadta a beleegyezést, de az nehezen fér fejébe a többi gond között már, hogy az Erzsi meg éppen elnök lett. És ez az állapot szült is már az ala­kuló közgyűlés óta egy-két tréfál. Többek között ilyeneket: Vacsorához készül a család. Erzsi — min­denütt szeret első lenni — már az asztalhoz telepedett, mikor a családfő kézmosás után így hcccelödik: — Megengedi, elnök elvlárs, hogy magá­val egy asztalhoz üljek? Erzsi — hiába, önérzetes kislány — így vá­laszol: — Üljön csak, édesapám, a határban is vannak egymáshoz közel szövetkezetiek és egyéniek. S persze a vacsora alatt is hasonló meder­ben folydogál a beszélgetés. Ilyenformán: — No, kíváncsi vagyok, mi lesz belőletek — igy az apa. B tízzd azt csak miránk, édesapám — rcp- likázik a gyerek. — Majd tudjuk mi, mit kell csinálni. Persze, azért édesapám is segíthetne. Mondjuk, egy kerékpárral — hoza­kodik elő Erzsi. — Mert azért azt édesapám is megértheti, hogy furcsa helyzet adódna akkor, ha a tanító bácsival mennék, mondjuk, a gépállomásra szerződést kötni, ö biciklivel, én gyalog. Biztos azt mondanák az ottaniak: Nem kötünk szerződést a „Munka és Tanulás Tsz’’-szel, mert olyan szegény az, hogy gyalog jár az elnöke. Az idősebb Antal erre már alig tud szót találni. S hogy szégyenben ne maradjon, újra a heccelödéshez folyamodik: — Ammondó vagyok én, nem lesz belőle­tek semmi, hiszen még te is alig látszol ki egy kiadősabb eső után a sárból... Mire a felpaprikázódott gyerek-elnök: — Könnyű édesapámnak. Meggyőz szóval, hiszen idősebb, mint én, többet tapasztalt. Azt azonban mégsem tudja letagadni, hogy én a liz évemmel többrejulottam, mint édesapám a négysze rannyira l. S mikor látja, hogy a családfő kétkedőén ingatja a fejét, huncut mosollyal az arcán te­kint fel a tányérjából és kivágja: — Édesapám még mindig ott van, ahonnan évekkel ezelőtt elindult, engem, ha. Jciesi va­gyok is, mégis, csak tsz-elnöknek választottak... — na g y — közökkel. Mezelek éppen ennek alapján fordultak a Közigazga­tási Bírósághoz, hogy Kuna F. mandátumát megszerezzék. A per során több mint négy­száz tanút hallgatott meg a bí­róság. 1932. február 16-án befe­jezést nyert a kunszentmártoni tanúk, kihallgatása. A Mezel- pártiak eskü alatt vallották, hogy a választás előtti éjjelen a csend­őrök letartóztattak a felvezető bizalmi összekötőtől kezdve az autófuvarozóig mindenkit. Nagy Gyula szolgabíró, a korlátlan hatalmú választási „kitűnőség” ugyanakkor ellenvallomást' tett, ugyancsak eskü alatt, és önma­gát tisztázta. Kijelentette, hogy semmiféle törvénysértés nem történt, majd felszámított 4 pen­gő útiköltséget és 11.60 pengő napidíjat, utána a város kocsi­ján kihajtatott az állomásra, visszautazott Tiszaföldvárra és ezzel a maga részéről az ügyet lezárta. A következő napokban került sor a szeleuényi, a csépal, a ti- szakürtí, a tiszaugí és a mester- szállási tanúk kihallgatására. Egyébként a per minden mozza­natával pró- és kontra, részlete­sen foglalkoztak a korabeli la­pok. A Mezei-féle orgánum 1932. korctavaszán'már tudni vélte, s hogy a Kunaféle mandátum- kettétört. ■ A tiszazugi községekben még jobban bebizonyosodott, hogy ' milyen manipulációkkal dolgo- ' zott mind a két párt. Mezetek, ; vádoltak, Kunáék pedig tagad- í lak. Szelevényen a Mezei-pár- ' tlak azt állították, hogy a csend- 1 örök csak a Kuna-szavazókat ; engedték az urnák elé. Mesler- ’ szálláson a Mezei-párti Deván- : szky János kisgazda kezéből I Vabreczky csendőrtiszthelyettes 5 kirúgta a cigarettát, „azután öt­ször pofonvágta és többször ’ hasbarúgta, hogy majd felakadt a szeme’’. Amikor a mesterszál- 1 lási L. Kovács Mihály kilépeti a 1 községháza ajtaján, két lovas- " csendőr kapta közre, és kikisérle ’ a faluból egészen a temetőig az­zal, hogy ne merészeljen vissza- > jönni. Szűcs Mátyást Vabreczky j csendőr a kabátjánál fogva húz- ' to. a szavazóhelyiségbe, mond­ván, hogy szavazzon Kunára. t Szűcs Mátyás a bíróság előtt a ■ többi között a következőket val­■ lotta: „Amikor szavaztam, a . csendőr a küszöbön állt. Féltem, . hogy felpofoz és Kunára szavaz­- tani, noha dr. Mezei Lajosra- akartam leszavazni.” S folyt, folydogált a „nagy” , per hetekig, hónapokig. Vitéz dr. Bonczos Miklós vallomása sze­rint dr. Wimmert h Péter csé­pel szavazatszedö küldöttségi el­nök tétlenül nézte, hogy a csendőrök puskatussal verték széjjel minden jogos ok nélkül a Mezei-párti választókat”. A köz­vélemény elé került az is, hogy Máté tiszakürti főjegyző Davcsó Istvánnak 5 pengőt ígért minden egyes eltántorított Mezei válasz­tóért. IJ osszú hónapok után ki- tűzték a petíciós per föiár- gyalását, s a léggömb szétpuk­kant. A Közigazgatási Bíróság ugyanis a bizalmas felsőbb uta­sításhoz igazodva, most is tud­ta, mi a tennivaló. Megállapí­totta: ,.A panasziratban foglal­tak és egyéb törvénysértések és szabálytalanságok igazolást nyertek ugyan, azonban az eset összes körülményeinek mérle- ’ gelése mellett a felhozott bizo­nyítékok, ténykörülmények a választás napján önmagukban nem voltak döntőek a választás eredményét illetőleg, amiért is a panaszlókat panasziratukkal el­utasítjuk.” Magyarul: Kuna P. András maradt a tiszazugi vá­lasztókerület „törvényes képvi­selője”. Kiket és mit leplezett le 1932­ben a látványos kunszentmárto­ni petíció? A ma emberében ön­kéntelenül Is felvetődik ez a kérdés. Miért csinálták ezt.. ffl nagy hűhót semmiért, és miért tárták a nyilvánosság elé saját disznóságavkat? A magyarázat nagyon érdekes és igen egyszerű. Jellemző az akkori társadalmi rendre. A perkomédia megren­dezésének első oka az volt, hogy Bizonyítsák a törvényesség lát­szatát. S bár a kihallgatások so­rán bebizonyosodott, hogy Kuna törvénytelen eszközökkel került a képviselőházba, a Közigazga­tási Bíróság mégsem semmisítet­te meg mandátumát, hiszen fel­sőbb helyen már a kihallgatások megkezdése előtt másképpen ha­tároztak. A nagy felhajtásra azért volt szükség, hogy betöm­jék a közvélemény száját. Mi volt a másik ok? Az, hogy akkoriban a képviselők válasz­tások előtt hete-havat ígértek, de utána nem teljesítettek az ígéretekből semmit. Nos, egy ilyen per, amely hónapokig el­húzódott, kitűnő eszköz volt ar­ra. hogy az emberek figyelmét másirányba tereljék és a korábbi ígéreteket feledtessék. 4z ellenjelölt Mezei pedig ** nagyon jól tudta, hogy beadványában nem mond semmi újat, mert a választások így bo­nyolódtak le országszerte. Mégis hangulatot akart teremteni maga mellett a következő választá­sokra. ö ugyanis minden áron képviselő szeretett volna lenni, nem azért, hogy a tiszazugiak érdekeit képviselje, hanem hogy közelebb kerüljön a húsos fa­zékhoz, s a képviselői székből némi ügyeskedéssel esetleg a mi­niszteri bársonyszékbe kerüljön,. Egyébként mindkettőjüknek csak a szavazatokra volt szük­ség, a választókra nem. A tör-< ténethez tartozik még, hogy ké­sőbb Mezei lett a tiszazugi vá* lasztókerület képviselője, cs amikor megválasztották, azoni* nyomban szedte a sátorfáját és költözött Budapestre, Íme, ez történt Kunszeritmártonbam 1932* ben. Kuna cs Mezei között nem volt sok különbség. Ahogy ak* kor tartotta a szóbeszéd az egyik kutya volt, a másik eb, Szekulit.v Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom