Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-17 / 246. szám

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

1958. október 17.

Kádár János elvtárs beszéde az angyalföldi nagygyűlésen

(Folytatás az első oldalról)

na!, tevékenykedhetnek. Nem akarunk olyan hibába esni, hogy mondjuk a fogpiszkélót, vagy a libálollból készült kenőtollat a nagyipar állítsa elő. (Derültség.) A kisiparnak, a kisiparosoknak és a másfajta kispolgároknak megvan a maguk sajátos feladata azt még sok-sok évig nyugodtan végezhetik. Ügy gondoljuk, eljön az az idő, amikor le kell majd lépniök a kistőkés pódiumról és oda kell állniok, ahová álltak már a szövetkezetbe tömörült kisiparosok is, ahol a többi ember áll — ahol csak a munka az élet alapja. Alikor majd biztosítani kell nekik is — mint dolgozó embereknek — és gyermekeikneik is a személyes boldogulás útját; — Ez az igazságos és helyes eljárás. Amikor azonban ezt világosan megmondjuk, meg kell mondanom azt is, hogy nem tetszik nekünk, ha valamelyik kispolgár elvéti a mértéket és nem éri be azzal a bizonyos — ahogy ők szeretik mondani — szolid polgári haszonnal, hanem lánckereskedelemmel, spekulációval minden évben meg akarja háromszorozni az alaptőkéjét. Ezt nem engedjük meg! (Taps.) Gazdasági intézkedést is teszünk ez ellen, s aki a törvényes előírásokat megsérti, azt megbüntetjük. A kispolgárság többsége megérti, hogy ez másképp nem lehet, s helyesli az intézkedéseket;

A kormány és az egyházak viszonyáról is beszélt Kádár János.

*— Belpolitikánk egyik jelentős eredményének tekintjük mondotta többek között, hogy jelenleg lojális a kapcsolat a kormány és az egyházak között.

A szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével

Kádár János ezután gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Felidézte az ellenforradalom okozta 22 milliárd forintnyi kárt, majd így folytatta:

— Életek is pusztultak el és hányódnak a nagyvilágban. Őszintén megmondom, központi bizottságunk és kormányunk sajnálja azokmak az egyszerű az ellen forradalmárok által félrevezetett, beugratott fiatalembereknek az életét, akik a nép hatalom védelmezőivel szemben estek el Azokat a fiatalokat is sajnáljuk, akik kivágtattak úgymond a szabadság földjére, hogy azután mindenféle lágerek emeletes ágyain találják magukat és megismerjék a csajka-rendszert, amely ott létesik, nem pedig minélunk!

— Az ellenforradalom okozta gazdasági károkból kilábaltunk. Tavaly hat százalékkal magasabb volt az ipari termelés, mint 1955-ben, s a mezőgazda- sági termés is igen jó volt, Az idén az első kilenc hónapban az ipari termelés már 14 százalékkal haladja meg a tavalyit;

— Sokan az ellenforradalom után — azt hitték akikor, hogy a pénz tönkremegy. Lázasan vásároltak. Mi azonban győztük áruval! Most 17 milliárd forint értékű áru van az üzletekben és a raktárakban. Tessék nyugodtan vásárolni! (Nagy taps.) Most 2100 millió forint takarékbetét van az országban. Dolgozóinknak ezt a törekvését dicsérendőnek, jónak tartjuk a saját szempontjukból is és az ország szempontjából is.

— Az életszínvonal — mint ismeretes *— tavaly 14—16 százalékkal növekedett. A statisztikusok most alaposabban utána számolták és azt mondják, hogy a korábbihoz képest tavaly nem 14—16 százalékkal, hanem pontosabban 16 százalék fölé emelkedett az életszínvonal.

Én ilyen dolgokban konzervatív vagyok és inkább a réginél maradok, 14—16 százaléknál. Ha 17 százalékot kapok, nem fogok haragudni, ha előzőleg csak 14-el mondtunk. Viszont, ha előzőleg 17 százalékot! mondtunk, volna, s csak 14 százalékot értünk volna el, akkor ezért mindenki haragudna. Bocsássanak meg, hogy ha nagy dolgokkal tréfál az ember, de van egy terület, ahol megint élenjáró szerepünk van. Miről van szó? Az egy főre jutó kalóriafogyasztás Olaszországban 2570, Hollandiában 2910, Ausztriáiban 2940, Angijában 3250, a Magyar Népköztársaságban pedig 3240. Ha 10 kalóriával is, de már megelőztük az Egyesült Államokat is, Angliát is— ha még nem is az egy főre számított termelésben, de az evésben. (Derültség.)

— Ismét komolyra fordítva a szót — az elért eredmény maga nagy és megmutatkozik annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szocializmus építésének együtt kell járni a dolgozók életszínvonalának emelkedésével. Nyugodtan állíthatom, hogy nálunk ez az elv gyakorlatban is megvalósult. Gazdasági előrehaladásunkban is két tényező volt a döntő: a Szovjetuniótól, Kínától és a többi testvéri országtól kapott segítség, valamint a magyar dolgozó nép becsületes és egyre lendületesebb termelőmunkája.

— Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk a következőket:

csak reális életszínvonal emelkedést határozhatunk cl. Ez az cv arra szolgál, hogy megtartsuk az 1957 decemberéig elért nívót cs megteremtsük a további előrehaladás feltételeit. A célt, amelyet erre az évre magunk elé tűztünk, elértük: stabilizáltuk az életszínvonalat.

Kádár János ezután bejelentette, hogy a párt széleskörűen megvizsgálta milyen kérdések foglalkoztatják a munkásosztályt. A kommunista és párton- kívüli társadalmi munkások körülbelül 45.000—50.000 dolgozóval beszéltek.

— Azt kértük az emberektől, mondják meg véleményüket az egyes kérdésekről. A dolgozók elmondották: helyeslik a párt politikáját. Első és főkövetelésük, hogy ezt a helyes politikát még következetesebben valósítsuk meg az élet minden területén. Ez igazságos és helyes követelés! Nekünk a központban az a dolgunk, hogy következetesen érvényt szerezzünk dolgozóink e fő követelésének.

Van néhány olyan ismert szociális kérdés, amely a munkások jórészét foglalkoztatja. Ilyenek: a nyugdíjasok egyré- szének hátrányos helyzete, a sokgyermekes családok helyzete, továbbá az, hogy a dolgozók egyes kategóriáinak keresete más kategóriákhoz képest elmaradott, végül a lakáskérdés.

■— A Központi Bizottság most megvitatta ezeket a kérdéseket és határozatokat is hozott. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy — az idei év első kilenc hónapjának eredményei alapján és a további fejlődést iigyelembevéve — a jövő évben végre kell hajtani azt az általános életszínvonal növelését, amelyet a hároméves tervben előírtunk. Ezenkívül a jövő év első felében néhány dolgot rendezni kell.

Az a véleményünk, hogy segíteni kell a nyugdíjasok bizonyos kategóriájának helyzetén és gondoskodni kell arról, hogy a nyugdíjak megállapításánál az összes ledolgozott évek száma jobban érvényesüljön, mint jelenleg. (Taps.)

A jövő év első felében segíteni kell azokon a családokon is, ahol három, vagy több gyermek van és azokon a magányos asz- szonyokon, akiknek két, vagy kettőnél több gyermek eltartásáról kell gondoskodnlok. (Taps). Van olyan nézet, hogy várjunk az egésszel még egy két esztendőt, hogy általánosan emelhessük a családi pótlékot. Ezt az álláspontot azzal indokolják, hogy mit fognak szólni mondjuk a kétgyermekesek, ha csak a harmadik gyerek után emelik a családi pótlékot. Van azonban egy másik nézet és ezt fogadtuk el.

Azt mondottuk, hogy a kétgyermekes családoknak meg kell érteniök, hogy az ország gazdasági helyzete pillanatnyilag többet nem enged meg. De ha azt megengedi, hogy annak a körülbelül 110.000 családnak

a helyzetén könnyítsünk, ahol sok gyermek van, akkor nekünk mielőbb kötelességünk segíteni ezeken a családokon!

Ezt meg fogják érteni az emberek. Majd. amikor olyan helyzetben leszünk, hogy általánosan emelhetjük a családi pótlékot, nem fogunk várni egy hétig sem. Viszont már most sem szabad tétlenül néznünk azt, hogy magányos asszonyok négy öt gyermekkel szűkösebben éljenek olyan országban, ahol a nép átlaga lassan a világrekordot éri el a táplálkozásban. (Helyeslés, nagy taps.)

— Ha világosan látjuk már az idei cv eredményeit, akkor, a jövő év elején, bizonyos kategóriáknál emelni kell a fizetést.

Olyan kategóriákról vau szó, amelyek nem a nehéziparban dolgoznak, de a munkások általános jó élete és nyugodt álma szempontjából fontos feladatokat végeznek. Az egészségügyi dolgozókra, valamint az általános cs középiskolai tanítókra cs tanárokra gondolok, (taps), mert a fizetésük bizonyos mértékben elmaradt. Rendezni kell az ügyüket, hiszen ők gyógyítják a dolgozókat, ha betegek és ők faragnak embert gyermekeinkből. Helyzetük további javítása össznépi, össznemzeti érdek.

A három eres tervben 110 000 lakást építünk

A lakáskérdésről többek között a következőket mondotta: a hároméves tervben 110 000 lakást építünk. Ez évi átlagban hatvan százalékkal több mint az elmúlt években. Emellett a jövő év első felében olyan tervet kell törvényerőre emelnünk,

amelyek végrehajtásával 15 év

alatt alapjában megoldjuk Magyároszágon a lakás kérdést.

Ismeretes, hogy a második világháborúban és 1956-ban rengeteg lakás elpusztult. Az igények is megnövekedtek. Emlékezzenek csak 1930-ra, amikor egymás hegyén hátán éltek a munkásemberek, de a fővárosban

8.000 kiadó lakás volt. Senki sem rohant kivenni azokat, mert nem tudta, hogy a következő héten dolgozik e még. Most nem kell félni attól, hogy nem tudják a lakbért fizetni, vagy a jövő héten nem lesz munka. Az igények növekedtek, s mi arra gondolunk, hogy megkétszerezhetjük, sőt megháromszorozhatjuk a lakásépítést, ha a lakásra váró dolgozók egy kicsit takarékoskodnak, szövetkezetei alapítanak, így saját tulajdonukként, saját maguknak előbb fognak lakást építeni. így az állami lakásépítésből is hamarabb jutnak lakáshoz a legjobban rászorultak. A mai lakbérek mellett nincs más út a lakáskérdés megoldására. A lakbérek a fenntartás 70 százalékát sem fedezik. Meg kell mozdulniok tehát egy kicsit a társadalmi erőknek.

A Horthy rendszerben az emberek keresetük negyven százalékát adták lakbérre, most öt hat százalékát csupán.

Komolyan szembe kell néznünk tehát a lakáskérdéssel és kézbe kell vennünk megoldását. Elhatároztuk, hogy 15 év alatt — a társadalom segítségével, mozgósításával — egyszersmin- denkorra rendbe kell hozni a lakáshelyzetet. Nem lehet az unokákra ölökül hagyni. Elég baj, hogy mi nyögjük. Mi a régi uraktól örököltük ezt az áldatlan helyzetet.

A továbbiakban elmondotta, hogy az idén mái- decemberben jóváhagyják a jövő évi tervet. Készül az ötéves terv is, amelyhez az anyag és energiaszükséglet nagyobbik részét már előre biztosítottuk. Foglalkozunk a 15 éves távlati tervvel, s már megkezdődött az előkészítő munka.

— A gazdasági élet fejlődése egészséges. Tovább kell javítani a gazdasági vezetést. A gazdasági vezető tartson rendet á maga portáján. A vezetők legyenek kicsit felelősebbek és igazságosabbak. Nem igazságtalanságot akarunk mi, vagy gorombaságot. Legyünk, hogy úgy mondjam jó emberek azokhoz a munkásokhoz — a munkások 98 százalékához — akik becsületesen dolgoznak, de ne legyünk jó emberek azokhoz, akik nem dolgoznak becsületesen. Követeljük meg tőlük a jó munkát.

— A munka eredményeit láthatták két esztendő alatt — mi arra fordítjuk, amire kell. Felesleges dolgot nem építünk.

A szocialista tábor, a bébeiábor oldatán »an az igazság, cs ez a tábor erejében is hatalmasabb, mint a háborús gyújtogatok csoportja

Kádár János ezután külpolitikai kérdésekről beszélt. Megállapította: külpolitikánk mindenki előtt ismeretes, s az nem fog változni a jövőben sem.

— Büszkék vagyunk arra, hogy népünket barátjának mondja az a szovjet nép, amely négy évtized alatt csodát teremtett az egykori cári Oroszország

helyén. Milyen örömmel és büszkeséggel halljuk, hogy most az Egyesült Államokban hozzáértő emberek kétségbeesetten követelik „érjük utói a Szovjetuniót a tudományos képzésben, a közoktatásban, az energiakutatásban'’. Azt az országot, abM negyven esztendővel ezelőtt tömeges volt az írást udatiau&ág, Ilyen eredményekre csak a szocializmus

képes. Büszkék vagyunk e nagy nép barátságára és rendületlenül mindenkor a magyar— szovjet barátság mellett vagyunk és leszünk. (Hosszantartó, viharos taps.) Ugyanígy hívei és következetes harcosai vagyunk a szocialista tábor egységének. (Nagy taps.)

A világ változik. A Szovjetunió az első szocialista ország volt a világon, de most, ezekben az években lerakták a szoclaliz- ta társadalom alapjait Bulgáriában, Kínában — & az nem akármekkora ország. Közel járnak a szocializmus felépítéséhez Csehszlovákiában és az egész szocialista világ gyors ütemben halad előre a szocializmus teljes felépítésének útján. Minden feltétel megvan ahhoz, h -'gy ml magyarok is kicsit gyorsabb léptekkel haladjunk ezen az ütöm Egység kell, akarat kell, élt*“ kéltség kell!

Külpolitikánkat illetően egyik szomszédunkkal, Jugoszláviává! nézeteltéréseink vannak, — ideológiaiak is, politikaiak is.

A jugoszlávok például nem helyeslik, hogy a 12 szocialista ország egységes táborba tömörült Nekünk viszont az a véleményünk, hogy ha nem volna szocialista tábor, akkor már béke sem volna a világon. A jugoszlávok mostanában olyasmit üzennek nekünk, hogy a viszony javítását óhajtják. Mi ugyanezt akarjuk, és reméljük, hogy a jószomszédi viszony fejlődni fog. Hívei vagyunk ennek. Ha azonban vannak Jugoszláviában olyan emberek, akik azt képzelik, hogy viszonyukat Magyarországgal úgy is javíthatják, hogy közben sajtójuk szidalmazza a Szovjetuniót, Kínát, Bulgáriát, Albániát, — akkor ez az elgondolásuk hibás.

A jugoszláv elvtársaknak meg kell érteniök, hogy a Szovjetunió, Kína, Bulgária, Albánia, Csehszlovákia és a, Magyar Népköztársaság álláspontja között bajszálnyi el! érés sines az elvi kérdések megítélésében, vagy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben. (Lelkes taps.)

A szovjet, a kínai, a bolgár, az albán, vagy a csehszlovák nép nekünk magyaroknak testvérünk és szövetségesünk, — a bajban mellettünk álltak. Nehezen tudjuk a barátkozást elképzelni a jugoszláv elvtársakkal, ha testvéreinkre szitkokat szórnak.

Reméljük, hogy a. jugoszláv elvtársak változtatni fognak ezen a magatartáson cs arra törekszenek, — ami tényleg közös érdek és amit jó volna csinálni, — hogy általában javítsuk kap- csolatainkat.

Szolidárisak vagyunk a nagy Kínával. Kína partmenti szigeteinek kérdése Kína belügye és az igazság a Kínai Népköztársaság oldalán van. Elítéljük és megbélyegezzük az amerikai imperialistákat, akik jogot próbálnak formálni arra .hogy egy hatalmas szabad nép, egy független ország belügyeibe avatkozzanak.

Mi a békés egymás mellett élés hívei vagyunk — folytatta Kádár János. — Békében akarunk élni Ausztriával is.

Mostanában az osztrák kormány tényezői pár olyan kijelentést tettek, hogy elő akarják mozdítani a normális viszony kialakítását Ausztria és Magyar- ország között. Ezt üdvözöljük. Mindent meg fogunk tenni ezért és őszintén reméljük is, hogy kialakul a jószomszédi viszony. N'künk azonban az a benyomá- ak, hogy Becsben működnek bizonyos — az osztrák népen és talán még az osztrák kormányon is kívülálló erők. amelyek nem akarják .az Ausztria és Magyar- (Folytatása a 3-ik oldalon)