Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-16 / 245. szám

1358 október 1« SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Witold l.utasla'vski, lengyel zeneszerző zenekari művet írt Bartók Béla emlékezetére, Gyász- zene címmel. Az új művet a varsój rádió közvetítette első íz­ben. A Gyászzene tízszólam ú vonószenekari mű, négy részből áll. * Venezuelában iskolahiány miatt 600 ezer gyermek marad írás tudatlan. A délamerikai ál­lam Kormányé nem ad engedélyt új iskolák építésére. * India nemzeti színházának alapjait rakják le Uj-Delhiben, ahol évek óta folynak az előké­születek egy hívatásos színé­szekből álló, európai fogalmak­nak megfelelő színház szervezé­sére. Állandó otthona még nincs a társulatnak, a próbák és az előadások különféle alkalmi he­lyiségekben folynak. Első darab­juk amelyet, színre hoztak, a Sakuntala eíinü klasszikus in­diai dráma. * A szovjet kormány 1!)5S—-1059. évben nyújtott ösztöndíjából 12 Kulturális kis hírek indiai szakembert képeznek szov­jet aspiraturán. Az indiai sajtó közölte az indiai kormány által kiválasztott ospiránsjelöLtek név­sorát. Az indiai aspiránsok mag- fiziloát, szerveskémiát, elektro­technikát és sok más tudomány­ágat tanulnak a Szovjetunióban. * A csehszlovák posta „kultu­rális személyiségek'’ címmel bé­lyegsorozatot adott ki. A bélye­geken Julius Fucik (1903—1943), Gustav Zechenter (1824—1908), Karel Capek (1890—1938) és Svatoelik Cech (1846—1908) arc­képei láthatók. * A Moszkvai Külföldi Irodalmi Kiadó cikkgyűjteményt rendez sajtó alá „Napjaink revizioniz- musa ellen'’ címmel. A gyűjte­mény a népi demokratikus orszá­gok, valamint több tőkés ország (A PR6HIRDETÉSEKi marxista filozófusainak cikkeit tartalmazza. * Wagner 26 kéziratának, köztük A bolygó hollandi, a Walkür és a Siegfried kéziratának sorsa, 13 évi kutatás utón most vált ismeret esté: a kéziratok 1945- ben Hitler bunkerében megsem­misültek. * Ismeretlen Mark Twain-mű kéziratát fedezték fel a califor- núfi egyetemen. Az „Uj dinasz­tia” című írás a tőkés kizsák­mányolás szégyenletes rendsze­rét leplezi le. (Trybuna Lile- racka) A moszkvai Kis Színház Zo- ron: „Örök forrás” című művé­vel, a stúdiószínpad pedig Kin: „Égő szív” című regényének színpadi változatával nyitotta tneg 135. évadját. Rövidesen be­mutatják Komyejcsuk: „Miért mosolyognak a csillagok?” című darabját és Zarudnij ukrán író: „öröm” című, mai tárgyú vígjá- tékáf. (Trybuna titeracha) UJ ;,BUKSI“ kötőgép betanítással eladó. — Nagy, Szolnok, Hübay Fe­renc utca 15. villamos és lakatos «zatanunkáa többéves gyakorlattal eHielyezkedn.e állami gazdaságba, gépállomásra; — termelőszövetkezetbe^ — Lakas szük­séges. — Cs. Varga Mihály, Kun- ezentmárton, Monns ülés _ut_161___ A TISZAFÜREDI Mezogazdasagi KTSZ azonnali belépésre főkönyve­lőt keres, aki a KTSz könyvelésben jártás. Jelentkezés: Tiszafüredi So-, mogyi Béla utca 54 sz. NAPI 5 órai elfoglaltsággal öltöz­tető szabót keres a Szigligeti Szin- ház. .lelentkezés: a titkárságon. SZ.APPANCSERELEST állandóan \ hI1h1 — szombat kivételével — kg- ként 6.— forintért a Szegedi Szap­pan és Vegyipari KTSZ Szentesi telepe, Sima Ferenc ut 60. Kellet^ KERÉKPÁR, motorkerékpár és áru­szállító tricikli javítása legolcsóbb a Szolnoki Vasipari Vállalat Malinov- szki úti üzemében. NEOPERPBTUM és Zefir kályhát veszek. Arát. nagyságát közöljek: Mózes Imre ’ Budapest, Klauzál u. •16 sz. II. emelet 3. TISZAVARKONYI szőlő alatt 5 ka- tasztrálls hold szántóföld eladó. Ér­deklődni: Szolnok, Dobó István út 3. A M. U. M; 606. számú Ipari Tanu­ló Intézet tanműhelye mindennemű lakatos- és esztergályos munkát el­vállal. Szolnok, Körösi ut 1 szám. PATKÓS CSÁRDA Ki ne ismerné Jaltai „Egy ma­gyar nabob” című regényének főalakját. Kárpáti János földes- urat és a „Mégis mozog a földi­nek. Csalién Bérűjét? A nagy mesemondó két regényhőse va­lóban létezett, élt, de nem eze­ken a neveken, hanem Pankolai Jósa György néven, aki Tisza­füreden volt földesúr. Roppant nagykUerjedésü földbirtoka a Tiszától húzódott, fel egészen a Hortobágy széléig. Pankolai Jósa (Mjörgyöt annakidején Tiszán- innen—Dunántúl mindenki is­merte, és mindenkinek csak Jó- zsa Gyyrí néven volt ismeretes. Sok gazdatiszt és cseléd dolgo­zott a birtokán, de pénzfizetést senkinek sem adott, azzal elégí­tette ki őket, hogy lopjanak amennyit alkarnak és éljenek úgy, ahogy tudnak. A füzesabony—debreceni or­szágút mentén, Tiszafüredtől S kilométerre, ott, ahol az út el­ágazik Egyek—Csege felé, a má­sik meg a megyesi útra; volt a híres Patkós csárda, mely szin­tén Józsa Gyuri birtokához tar­tozott. Ezt a csárdát 1939-ben le­bontották s helyette másikat épí­tettek: a régi csárdába járt mu- %letozui borivó barátaival Józsa Gyuri, Egész héten át képesek voltak itt dorbézolni. Józsa ci­gánybandájának, zenéje mellett, kik állandó cselédei voltak. Ha a barátai megszöktek tőle, a ci­gányaival elfogatta az arra járó férfiakat és ott tartotta maga mellett, etette, itatta őket. Ezen a. füzesabony—debreceni úton döcögött Petőfi Sándorral is egy szekér 1847. május 12-én, mikor Debrecenen és Nagykárolyon át Erdődre ment, az n Juliskáját meglátogatni. Petőfi Sándor egyik levelében megemlékezvén Tiszafüredről, így ír; Átkelve a Tiszán, éri az em­ber Füredet, s mindjárt a szélén A LEGÚJABB divatú őszi és téli ru­ha újdonságokat, ballon és műbőr kabátokat, férfi és női divat cipőket cs mindenféle ruházaU szükségletet beszerezheti a Jászberényi Őszi Vá­sáron október 16—19-én a Jászjákó- halinai Foldmüvesszövetkezet -10 iné teres pavilonjában. Vendéglő pavi. Ionja pedig kiváló hideg-meleg éte­lekkel és kitűnő italokkal várja kedves vásáriátogaió közönséget. BERVA-MOPED motorkerékpár alig használt, eladó (részletre is). Balázs, Sztünok. Madách u. 16. (Érdeklődni az esti órákban). ________ HÁ ROM szobás beköltözhető romos házat nagyobb telekkel megveszünk. Szolnoki Háziipari Termelőszövetke­zet Szolnok, JCogsuth tép J. sz. (iro­daház). RÉSZBEN beköltözhető fél ház ela­dó. Érdeklődni: Szolnok Úttörő u. 9. ELADÓ Szolnok, Kisfaludy u. 1 szá­mú ház — beköltözhető. Érdeklőd­ni egész nap. JÁSZBERÉNY NESZUR I. dűlőben .14 sor és 16 sor szőlő eladó. Érdek­lődül leliet: Jászberény, sármány u 4 sz. ÉDESANYÁK! Az anyatej életet menti A felesleget add át az anya­tejgyűjtő állomásnak. Literenként 45 forintot kapsz érte. Rendelőintézet, Szolnok, llösök-tcre 2—4 az. Vili. kapu. A Szolnok megyei filmszínházak műsora október 16-tól 19-ig: Abádszalok 16—17 Értük éltem — 18 t-19 A feleség Cibakháza J7—19 Római vakáció — —Matiné: 19 Rejtett talpé Fegyvernek 17—19 Bum. a katona — Matiné: 19. Puskás emberi Jánoshida 16—17 Egy halálraítélt meg szökött — 13—18 A Fecske'* küld' tése Jászalsószeritgyöygy 16—47 A;,Fecske <» küldetése — 18—49 Gróf Monte Christo I—II. — Matiné: 19. Ä fiú Jászapáti 17—dB 'Amiről az utca mesél — Matiné: 19: Csapájev Jászárokezállás 17—19 Időzár — Matiné: 19. Mese a moziban Jászberény 16—19 Akkor Párizsban — M Matiné: 19. Emirátus bukása Jászdózsa 16—17 Gróf Monte Christo I.—n. — Matiné: Ha a világon min­denki ilyen volna — 18—19 Egy halálltélt megszökött Jászfényszaru 17—19 Négy lépés a fellegekben — Matiné: 19. Kék vér- csék erdejében Jászjákóhalma 17—19 Szállnak a dar vak — Matiné: 19, Fekete erdőtől a Fekete tengerig Jászkisér 17—19 Patkányfogő 16 évi. Matiné: 19. Látogatás a felhőkből Jászladány 17—19 Újévi áldozat —Matiné: 19. Riadó a hegyekben Kenderes 17—19 Anatol úr kalapja Kisújszállás 17—19 A bigámista — Matiné: 19. Vadvizország Kunhegyes 17—19 Svejk, a derék ka topa, L — Matiné: 19. A hegyi tó titka Kunmadaras 17—19 Trapéz — Matiné : 19. A sas fia Kunszentmárton 17—49 Az élet küszöbén — Matiné: ifi: Nehéz anya nélkül Mezőtűr Dózsa 16—25 Chaplln-pará dé — Matiné: 19, Bátorság Iskolája Mezőtúr Szabadság 16—19 Országúton Öcsöd 17—19 Aranypók — Matiné: 19. Modern kalózok Rákóczifalva 17—19 Külön utakon —Matiné: 19. 306-OS számú Úgy Szolnok Vörös Csillag 16—19 Újévi áldozat Szolnok Tisza 16—19 Múló évek — Matiné: — Áruló jel Tiszaföldvár -7—19 Apák es fiuk — Matiné; 19. Argentinétól — Mexi­kóig Tiszafüred 17—19 Ne várd a májust— Matiné: 19. Volt egyez« egy király Tiszakürt 18—19 Szerelem és íecsegé p Tórökszentmiklós 16—J9 A fejedele m bajnoka — Matiné: 13. A kisdobos Türke ve 17—19 Rendőrök és tolvajok — Matiné: 19. Elveszett nyom Ujszász 17—49 A királyasszony lovagja — Matiné: 19. A kis karmester Karcag 16—49 Retörő az albérlőm — Matiné: 19. A folyón túl---------------—11 i'i'M ■ A böszoknya Az óra mutatója közel jár a hajnali félnégyhez, mikor kiin­dul a kiskunfélegyházi vonat és célba veszi a 6Ínpár Szolnok irányát. Az út kezdete nem za­jos. Az első mozgalmas állomás Alpár. Tíiszaikécskén már nagy a forgalom. Népes tömeg szállítat- ja magát a szolnoki piacra. A következő kis állomások azután ►Ml MA-*­V&zafücedi léfiséyek istenben boldogult, vagy ördög­ben boldogtalanult, Józsa Gyuri elkezdett cs abbahagyott palotá­ját. Ott álldogál mogorván va­kolatlan falaival, ásító ajtókkal és ablakokkal, mint egy óriási csontváz. Üres termein át tolvaj­ként szaladgál a. szél, s bosszan­kodó süvölt ess el hagyja ott, mert nem lelt benne semmit. Maga Füred is ilyen kietlen, szomorú; rideg, dülcdezö házak, ezek fö­delén is, az udvarokon buja fű és paréj, Az emberek sápadtak és szomorúak, az utcák üresek, zajtalanok. Hagyjuk cl ezt az élő sírboltot és menjünk, vágtas­sunk kelet felé, nagyszerű lát­vány következik, a puszta, g Hortobágy.” Es igaza volt Petőfinek, mert abban az időben csak a nyereg- készítők és fazekas mesterembe­rek éltek gmberi életet, a többi szegény, robotos, rongyos a Jó­zsa Gyuri, meg egy pár földbir. tolcos cselédje volt. Ezeket lát­hatta Petőfi, mert ezek voltak sápadtak, szófiának és szomo­rúak. Józsa Gyuri emeletes, de vakolatlan, ablaktalan, kémény- telen palotájából is már csak egy domb látható, labontották és megette az idő vasfoga. A Patkós csárda belseje ma is olyan, mint Józsa Gyuri életében lehetett. Léckerítéssel ellátott kármentő­ben, füstölgő petróleumlámpa mellett fogyasztják az esti uta­sok mikor van: sört, s mikor vten: bort, no meg a kisüstit. MEGYESI CSÁRDA Most is megbújva, kis erdő mellett, Tiszafüredtől 24 kilomé­terre van ez a esárdoház. A vas­út és a debreceni országút kö­zött, a széles régi országúton. Ez az üt. volt valamikor a. főútvo­nal, de közben felépült az új, * most már csak a. környéki, ta­nyasi lakosok használják. A csárdában már nincsen italmé­rés, a Czinegc családnak szolgál lakóhelyül. Rózsa Sándort, az alföldi hara­miavezért nagyon szorongatta nemes Lelwczki András uram, a. vásárhelyi csendbiztos és 24 pandúrja 1S66 telén és 1S67 tava­szán. Annyira jutottak, hogy nem mertek maguknak főzni, mert éjjel a tűz fénye, nappal meg a füstje odacsalta az állan­dóan portyázgató pandúrokat. A jobbmódúak kezdték megtagadni az oldalszalonnák, szép nagy ke­rek kenyerek, meg a bor, dohány kiadását. A szegényeket pedig — akik menedélcet nyújtottak néha a bujdosó betyárnak — a pandúrok zaklatták, így nem mertek sem ételt, sem szállást adni nekik. A csaladjukhoz sem tudlak ellátogatni, mert állan­dóan figyelés alatt állt. a házuk. Rózsa Sándor ezért elhatározta, hogy addig az ideig, míg a csendbiztos nagy vadászókedve lelohad, öt hxi emberével felhú­zódik Borsodba, a hegyek alá. Megvárták az orosházi vásárt, lecsaptak négy jómódú szekeres gazdára, szereztek egy csomó bankót, meg ruhát, csizmát. A pénzből adlak a dorozsmai csár­dásadnak, aki szívesen vállalko­zott arra, hogy a családjuknak eljuttatja. Itt jól ettek-ittak, s mire a csendbiztos a dorozsmai csárdához érkezett, ők már Nád­udvar előtt ütöttek tanyát. Ezen a napon volt a hortobágyi hídi- vásár. Onnan kocogott hazafelé Püspökladányba egy jómódú polgár négylovas ekhós szeké­ren, Ettől elszedtek 1000 forintért, s nekivágtak a Hortobágy szélén Nagyiván irányába. Alig halad- tak ä 0^—60 lépést, « gazda a ko­csiról utánuk lőtt és a vágott- szájú Ökrös Nagy Lörinczet elta­lálta, Rózsáék is ulánalövöidöz- tek a kocsinak, de rém találtak #senkit. A kocsi gyorsított és el­ment, A vágottszéjú azonnal meghalt. Nem. volt szerszámjuk gödröt ásni, ezért belelöktek egy kis ingoványba, Ezután elballag­tak. Majd Nagyiván elölt a nagy pusztában jobbra fordultak, s Kócson át. rátaláltak a Megyesi csárdára, itt húzódlak meg éjjeli pihenőre azzal, hogy másnap át-1 vágnak Tiszafürednél a Tiszán,t s úgy föl Mezőkövesden ál a he-« gyek alá. Azonban olyan rejtett - helyen állt a csárda, hogy még utas is alig fordult meg benne. Ezért a csárdában maradtak, s innen tettek ..tcirándutásolcat" és minden alkalommal gazdag zsákmánnyal tértek viasza'. Nagy evést-ivást rendezlek, mulatoz­tak. A környék lakosaitól nein| kellett félniük, azok nem árultákt el őket. Fél éve voltak már ítt.i amikor az újvárosi csendbiztos- J nak valaki csak besúgta őket, ki elindult, a pandúrjaival elfogá­sukra. Am. ez nem. sikerült, meri valaki meg Rózsa Sándornak súgta be, hogy készülnek, elle­nük, Mire a csendbiztos a csár­dához érkezett, már Rózsáék bú­csút mondtak a kapufélfának és Tiszafüreden át sielve fordultak Tiszaroffnak, ott a Tiszán át­kelve bejutottak a Jászságba, és onnan tértek haza a család­jukhoz. Nem maradtak sokáig egy helyen, púért nagy a puszta, s ott érezték csak jól magukat, A csárdát műemlékké nyilvá­nították és a falba helyezett szürke emléktábla hirdeti, hogy Rózsa Sándor betyárfészke volt c csárda 1867 ben Bents András me« a vasút) ontják a nagy kosarakat, mely­ben ízletes, zamatos gyümölcs van. Ezzel nem is volna baj, mert helyes, hogy a vidéikiek termékeikkel ellátják a városi piacokat. Csupán az a baj, k-ogy ezek a derék utasok emlegetik . a MÁV dolgozóinak nagymamá­ját iS azért, mert olyan alacsony« ra készítették az ülőpadokat, ráadásul fűtőtesteket is helyez« tek el alattuk. így akadályozzák a kosarak „illegális’’ utazását: De miért „illegális’’? Azért, mert a több mint 100 éves vasút paragrafusaiban a2 található, hogy egy utas 20 kiló« nál nagyobb csomagot utazőrfül« kében nem szállíthat. No és egy utas sem szánja rá magát, hegy 19 és fél kilóval sétáljon a piac« ra. De a kosárfonó is hibás, mert magasra hajlította a kosár füleit. Egyesek persze igyekez­nek laposra verpi. No, 4e mi lenne, ha az emberiség kifogyna az ötletből. Van itt mentő kö­rülmény. És mit gondolnak, mi­re való hát a bő szoknya? A harmonikára emlékeztető rán­cok széthúzásával bővül a lepel annyira, hogy két-három kopár is megbúvik alatta. Azonban a kosaraknak is van önérzetük és ki-ki kandikálnak a ráncok mö­gül, tiltakoznak $z effajta bá­násmód ellen. Úgy vélik, ké­nyelmesebb lenne a poggyászko­csiban utazni. Azok az utazók, akiknek nincs hasonló terjedel­mes kaskájuk, csupán munká­jukba sietnek, zsibbadt lábbal, kínos arckifejezéssel alig vár­ják az út végét, hogy végre megpihenjenek. A kupé nem is piac, hanem hetivásár zsongásá­val ér fel: Egyszerre síri csend lesz a ku­péban. Sötétkék egyenruhájá­ban megjelenik a jegyvizsgáló: „Kérem a menetjegyeket fel­mutatni”. És a békésen szemlé­lő mit olvas le a ráncos szoknya tulajdonosainak arcáról? ..Iste­nem, csak elmenne már”. De a kalauz szigorú, hivatalos, felra­kott ellenzőkkel csupán a je­gyet látja. Talán el is pirulna mimóza lelke, ha megnézné, hogy mit takar a bő szoknya ránca. A kényelmetlenül utazó utasok nem szólnak csépi mit, fá­sultan beletörődnek, hogy ezefl a vonalon már így szokás, «inra hatalom, ami már ezen változ­tatni tudna. Vajon ki a tóiétól mindezekért? ►= mar &

Next

/
Oldalképek
Tartalom