Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-16 / 245. szám

1958. október IB. SZOLNOK MEGYEI NÍÍPLAP 3 A Téglagyári Egyesülésnél határoztak a nyereségrészesedés felosztásáról Á Szolnok Megyei Téglagyári Egyesülésnél a napokban tár­gyalták meg az 1958. évi nye­reségrészesedés felosztásának irányelveit. Ezen a megbeszélé­sen resztvettek, az egyesülésihez tartozó gyárak üzemi tanácsi el­nökei, párt titkárai cs üzemveze­tői. Megállapodtak abban, hogy az elért többletnyereségből az egyik részt közvetlenül a dolgo­zók kapják, a másikat a vállalat fejlesztésére, illetve tartaléko lasra fordítják. Az egyesülés többletnyeresé­géből az egyes telepek eredmé­nyeik aranyában részesülnek. A dolgozók közül azok kaphatnak belőle, akik 1958 december 31-én a Pállalit állományában dolgoz­nak hat hónapja folyamatos munka viszonyban állnak. Azok, akik récém bér 31-ig a vállalat­nál dolgoztak ugyan, de utána a nyereségrészesedés kifizetésének időpontja előtt kilépnek, a kilé­pés körülményeinek mérlegelése alaptan részesülhetnek nyeraség- jütaV.'kban, de igényüket is el­vesz, hetik. A részesedés kifizetése szem­pontjából a ténylegesen eltöltött munkaidőn kívül a fizetett sza­badságot, a nem tényleges ka­tonai szolgálatot, a szülési sza- ladságot, tanulmányi szabadság mim It eltöltött időt, továbbá a fagyszüneti szabadságra küldött dolgozók idejét, foglalkozási be- l-'gscg, vagy üzemi baleset miatt eltöltött szabadságidőt — hanem a dolgozó hibájából történt — ledolgozott időnek kell venni Nem kaphat a felosztandó alapból az, akit állományonki- vüli béralapból fizetnek, továb­bá azok sem, akik fegyelmi úton leitek elbocsátva, vagy önké­nyesen léptek ki. Más vállalathoz való áthelye­zés esetén akkor jár nyereség- részesedés a munakváílalónak, ha az áthelyezés népgazdasági érdekből történt. Az évközben nyugállományba ment dolgozó az eltöltött idő arányában része­sül nyereségrészesedésben. Az évközben elhaltak részét a hoz­zátartozók kapják. Akik több éve állnak a válla­lat szolgálatában, a törzs-nyere­ségrészesedésnél bizonyos száza­lékkal többet kaphatnak. így 2—4 évig 5, 4—S év után 10, 8—12 év után 20, 12 éven felül 25 százalékkal növekszik nyere­ségrészesedésük. Az igazolatlan mulasztás csök­kenti a nyereségrészesedést: egy nap esetéin 10, 2 nap után 25, 3 nap után 50 százalékkal, 4 iga­zolatlan nap kizáró ok. Csök­kentheti a nyereségrészesedést a gondatlanságból származó gép­törés, szerszámtörés, indokolat­lan anyagbeszerzés, leltárhiány, kötbér, bírság és mindazon tény­kedések, amelyek az üzem, a vállalat gazdaságos menetét aka­dályozzák. Ugyanakkor növel­hető a kifizetett összeg azoknál a dolgozóknál, akik kimagasló munkát végeznek. De ez a nö­vekedés a kéthavi átlagkeresetet nem haladhatja meg. A továbbiakban intézkedtek arról, hogy a nyóre -égrészesedés alapját képezi az alapfizetésen felül a kiegészítő fizetés, pótlék, prémium is. A nyereségrészese­dést az 1958-as év záró mérlege után, a felügyeleti szerv állal való jóváhagyást követő 15 na­pon belül kell kifizetni. JELÖLŐK KÖZÖTT n Kicsordul a pince. Rekord szőlőtermés Szolnok megyében a SZEKÉR döccen, vontató huppan., a dülőuton; órát osan kell hajtani, vagy a rakomány. Megpúpozott kádak imbolyog- vak a kocsikon, izmos legények hordják a préshez a mézízü, hamvas fürtöket, öreg gazdák bizonygatják: húsz esztendeje vem i'olt olyan szürete Szolnok megyének, mint az idei. „Annyi a mustunk, — mondogatják —, temek, aki a rekordtermés át­vételénél naponta tizenöt-tizen­hat órát is dolgozik. — Homok, Tiszaföldvár, Ci­bakhaza és Nagyrév termelői hordják hozzánk a mustot — mondja. — Legtöbben csak any- nyit tartanak meg belőle, amevy- nyi a saját szükségletükre kell. A többit leszerződték, s most hordják-hordják ... Egyedül a bolii ciLloor sem került a hozzá­értő szőlősgazda mustjába. Sér­tődés sem lett a, dologból; Kiss gazdának tán még hiúságát is simogatta az átvevői hitetlenke­dés ... * Megpezsdült a pincék mélyén Gyurik János pincemester Molnár Gyula és K. Szabó Antalné liszaföldvári termelő mustjának cukorfokát vizsgálja. hogy szinte kicsordul tőle a pince.'’ A Pest—Szolnok megyei Álla­mi Pincegazdaság nem szegény hordóban; egyedül Homokon nyolcezer hektoliter mustot tud felvenni Nyolcezer hektoliter!... Hatalmas űrtartalom — s mégis kevésnek bizonyul... Ez a gondja Gyurik János pincemes­tiszaföldvári Lenin Tsz gazdái 100 hektolitert hoztak. Príma must! 19 cukorfokos. Sok mustért sok pénz jár. Az egyéni gazdák átlagosan 15—20 hektolitert hoztak. így olyan is akad, akinek húszezer forint üli egyszerre a markát. Persze, az ilyen „ütés' senkinek sincs ellenére... Ez már igen! — A pincemester és Tóth Sándor gyakornok elé­gedett a liszaföldvári Lenin Tsz mustjának ízével, színével. — Meghiszem! — így a pince­mester. — Nem ritkaság a 20 cu­korfokos must. Általában véve a termelőszövetkezetek magasabb cukorfokos mustot szüreteltek, mint az egyéni gazdák; de az utóbbiaknak sincs okuk a szé­gyenkezésre. Kiss B. Györgyöt említem csupán, aki 23 és fél fokos mustot hozott. Az átvevők túlszépnek tartot­ták az eredményt s — ami biz­tos, biztos!. — vizsgálatra küld­ték. Annak során derült fci, hogy egy laanál nem sok, de annyi a must; forr a bor. Lassanként a fejtésre gondolnak szorgos ter­melői, gondos kezelői. Ország­szerte nem egy terített asztalnál csordul majd palackból pohárba a homoki bor. Pécstől Szolnokig, Soprontól Budapestig emelik majd a poharakat a fény f-lé, vizsgálva a kedvderítő; tisztaságát, szippantva illatát.I Ezer és egy otthonban, vendég ' lőben hangzik majd el az ekő! korty után az elismerő szó: — Jó bor, ugy-e, sógor... < es. f. 5 M ár-már azt hittük, hogy pont most sül fel ez az ak­tivitásáról nevezetes szolnoki I. kerület, öt órára hirdették a Vll-es választókerület jelölőgyű­lését és fél hatkor még alig vol­tak. Valaki mondja: Legtöbben ötig dolgoznak, jönnek azok majd. Aztán egymás után hang­zanak a jóestét köszöntések. Asszonyok jönnek gyors kozme­tika után, férfiak kapkodó ru­hában. És egyre ritkábban ta­lálni üres széket az Achim And­rás úti iskola gyűlésre alkalmas termében. Nézem az embereket. Próbá­lom kitalálni, ki kicsoda. Min­denkinek más és más foglalko­zást adok, más és más emberi jellemvonást vélek elsődleges­nek bennük. Csak egyet olvasol: le minden arcról teljesen egybe­hangzóan: Ezek az emberek egyen se „hívatásos'’ értekez­letre járók, most sem azért jöt­tek, hogy az értekezlet „színvo­nalas'' legyen, hanem azért, mert tudni akarják, ki lesz majd a tanácstagjuk. S az „előadó?” Azt sem nézem hívatásos szónoknak. Beszél, kis lámpalázzal, de moggyőződésből. így kezdi: Nem hoztunk pálin­kát, nem fogunk ígérgetni se, sőt ékes szavakban is szegények vagyunk. — Csak őszinteséget, nyíltságot hoztunk magunkkal. Csak azt tudjuk mondani, ami van, amit tett a kormány, a párt a nép boldogulásáért. Szól a régi választásokról, az ellenforradalom óta elért ered­ményekről, 3 éves tervünkről, jövőnkről, melyre majd a vá­lasztáskor szavazunk. A jelölt Pintér Béla Ktsz dol­gozó. A jelölők kérésére feláll, s .ennyit mond magáról: A Vö­röscsillag út 41-ben lakom, fel- szabadulás előtt cipészsegéd vol­tam, felszabadulás után Ktsz-be léptem. Rég ott dolgozom. Ha jelölnek, bizalmukat szorgalom­mal, a választók iránti tisztelet­tel viszonzom. T ibbet nem tud mondani, zavarban van, az izgalom összemarkolja a torkát. A töb­biek veszik át a szót. Egy idős ember: Nem ismerem Pintér Bélát, de látom, a megyei ta­nácstagjelöltünk ismeri. Együtt jöttek ide. Ö pedig már régóta képvisel minket. Ajánlom, fo­gadjuk el. — Én 9" éve ismerem Pintér Bétát — mindig ilyen szerény, mint most, itt köztünk — mond­ja az újabb felszólaló. » ******************************** Beszélnek, tanakodnak, sőt már feladatot is adnak a jelölt­nek. — Óvoda kellene, de na­gyon sürgősen ám a kerületnek. A jelölt arcán látszik: Móri érti meg, milyen nagy dolog is lesz majd százak hangjára fi­gyelni, százak gondját megosz­tani, a jogost és jogtalant meg­különböztetni. Mindez nagyon nehéz lesz. S amikor az ,.elfo­gadjuk” egyöntetűen elhangzik, egy új Pintér Béla állt fel, aki csak most értette meg igazán, milyen óriási erőt tud kölcsö­nözni a bizalom. B, E. **»»*»*»*****»*******»»,tt»**t* A műit és a jelen emberei i Dr. Kun Árpádot és dr, Spett Er- J nőt Mezőtúr dolgozói, különösen ♦az idősebbek jól ismerték. Népi ♦ demokráciánk 13 éve sem tudta ♦ még elfeledtetni velünk a nem ♦éppen kellemes emlékeket. Kun ♦ Árpádról eszükbe jut az első vi­♦ lágháború éveiben a falat ke­♦ nyárért való sorbaállás, no meg jaz, hogy a katona varroda éhbé­♦ rért dolgozó munkásainak fillé- ireiből a nagyságos polgármester Túr zsebébe is vándorolt vala- ímicske. A hosszúszárú tajtékpi- Tpás polgármesternek soha életé­iben nem jutott volna eszébe ♦ ásót, vagy kapát fogni a kézé­ibe. Erre csak az 1919-es Ta­♦ nácsköztársaság idején tanílot­♦ ták meg a mezőtúri dolgozók, jamikor az előre nyomuló román ♦ hadsereggel szemben védelmi ál- olásokat készítettek a Kőrös gát­inál. i Sokszor beszélünk arról, hogy jtanuljunk meg mind a tiz uj­junkkal, zongorázni, vagyis idő­dben többféle feladatot megolda­ni. Dr. Spett Ernő értett eh hez. Tudta a munkásokat szé] szóval bolondítani, de rendőr séggel is fenyegetni, s ahhoz i: értett, hogy a 30-as évek tájár a munkások, a dolgozók szemé néhány kilogramm krumplival liszttel hogyan szúrják ki. * Mezőtúron az Újváros egy ak kora rész, mint egy nagy köz ség. A múltban ennek a város résznek nemhogy bölcsődéje, di még ivóvize sem volt. 1957 au gusztusában Papp József tanács elnök. Molnár Ernő tanácstitkár Buzi Zsigmond tanácselnök he lyettes, Molnár Mihály és Rác: Mihály, valamint Pető Sándor é: Salánki István ásót, lapátot fog tak és hozzákezdtek az újváros bölcsőde alapjának kiásásához Ezt a munkát szabadidejükbe! .szombaton délután és vásárnál ■jvégezték. Amikor az Újváros la ,’kói látták a kezdeményezést, — ■ok is jelentkeztek társadalm ■munkára. Az építkezésnél a vá irosfejlesztési alapból 15 ezer fő­jem lot használtak fel. 1957 októ 'bér 1-re már tető alá hozták a; fépületet. S ez év szeptemberé' iben az újvárosi dolgozók örö ímére megnyílt a bölcsőde. Ez a. jegy dolog is élő bizonyság arra ihogy a népből választott veze >tök nem szégyellik a fizika jmunkát sem, ha ezzel a dolgo­zók érdekét szolgálhatják. Kötél Imre ‘ Mezőtúr 11**»» *************************** — MENNYISÉGILEG, tudjuk már, nagyszerű a termés. Vajon ilyen-e a minősége is? — kér­dezzük. Egy szép kirakat ütegére A kirakatokban tárolt annj üröm után végre egy cseppnj öröm. Szép, ízléses kirakatot i lehet látni néha Szolnokon, ah< nem a néger nők derekára te kert kelmék (illetve nem a liege nők) és nem a szörnyszülött hal farkú sellők keltik fél a járóke lök figyelmét, hanem a báj t derű. A Beloiannisz úti játék é sportáru üzletre gondolunk, i játék-kirakatban a papírmasé házak ablakaiból tekintenek ki kisbabák, kismackók, mindé: emeleten mások és mások, derű sen, vidáman. No lám, ha a gyerekek megér demelnek egy szép kirakatot, la Ián mi, felnőttek is rászolgál tunk egy kis jóízlésre. Avagy mikor vesznek végre bennünke is a kirakatrendezők — gyerek számba?... ' "' v ltd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom