Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-25 / 227. szám

srorvoic mtt.vei néplap 1958 (September 25 „4 PARIHOZ JÖ1TÜNK ÜGYÜNKKEL“ Fogadónap a Járműjavítóban ŐSZI ESŐ veri a palatetőt a Járműjavító kultúrotthonán. In­nen az üzem pártirodájából ki­válóan érzékelheti az ember. Gyönyörködni benne persze nincs idő, mert itt benn emberi történetek, életsorsok filmsza­lagjai peregnek le Szarvas Imre élvtárs előtt; Korán reggel híre ment a munkások között: —. Fogadónapot tart a városi párttitlkár. Közérdekű és magán­ügyekkel bárki felkeresheti. Azóta jönnek. Délelőtt tizen- ketten fordultak meg. most ebéd után Kozma Ferenc kopog­tat be elsőnek. Vidéki munkás, Szajolból jár be minden nap. Ott is épített magának lakást OTP- kölcsönnel. A kölcsön megvan, ellenben faanyag hiányzik, s így nem tudja a tetőt felhúzni. Szá­jéiban nincs, a szolnoki TÜZÉP- töl nem kap, mert a vidékiek­nek nem adhatnak ki. — A helyzet valóban az. A szolnoki TÜZÉP-telep a városia­kat látja el. Maguk a szajoljhoz. tartoznak. — Csakhogy ott évek óta nincs semmilyen anyag. — A következőket tudjuk ten­ni: írok a szolnoki járási tanács­nak, nézzék meg, mi oka lehet a szajoliak kihagyásának. Az ered­ményről értesítem magát. — Jó, a 9-esben várom a vá­laszt — búcsúzik Kozma Ferenc. LAKÁSÜGY a következő ket­tő is. Karosai Mihály Szanda- szöllőeről, Révész Ernő Zagyva- rókasról. Ez a leg'több, a lakás- probléma. Akad indulatosabb hangnem is. A legtöbben megér­tik, elég súlyos lakáshiánnyal küzdünk. Nem a mi szégyenünk, a múlt rendszeré, amely a mun­kások lakáskörülményével nem törődött, nekik nem épített. Rá­adásul jött a háború, pusztultak az épületek. A felszabadulás óta megnőttek az igények. Fejlődé­sünk nehézségei ezek. A városi párttlbkár nem ígér. Megmondja, ez a valóság, eny- nyit tudunk segíteni. Csabai Ferenc közérdekű ja­vaslattal hozakodik elő. a válla­latnál szétbontják a kiselejtezett vagonokat tüzelőnek. Kár értük. Ha a dolgozók megkapnák tüze- lűutalványuk ellenében, építkez­hetnének belőle, az üzem pedig megtakarítaná a szétszedésre fordított munkabért. — Okos javaslat — jegyzi Szarvas elvtárs. — Feltétlen be­szélek róla az üzem vezetőségé­vel. Behemót nagy ember állít be. A felszabadulás óta párttag volt. 1952-ig közéleti funkcióban dol­gozott, akkor fegyelmi vétségért leváltották. Visszajött az üzem­be. Az ellenforradalom után a párt szervezésekor lavírozott. Előbb felvételét kérte az MSZMP-be, aztán kihúzatta ma­gát. Később újra jelentkezett Nem vették fel. — Ha most jelentkeznék, iga­zolnák-e visszamenőleg párttag­ságom? — Nem. A múlt év márciusá­ban lezártuk a párttagság igazo­lását. Aki azóta jött, az tagje- löltségi idővel lehet a párt tagja. Nem ismerem a maga helyzetét. Azt mondja, nem követett el a párttal szemben semmit. Biztos ebben? HOSSZABB BESZÉLGETÉS kezdődik. A magas férfi előtt ki­bont akozik a lehetőség: Az üzem kommunistái előtt kell bebizo­nyítania szívós, következetes munkával, az eszme iránti kitar­Mint már jelentettük Romá­niában nagyszabású mozgalom indult új földek hasznosítására. Néhány nappal ezelőtt Iasiban román és szovjet szakemberek gyűltek össze és megállapodtak abban, hogy közös erővel szabá­lyozzák a Prut-folyót. Ennek eredményeként a Prut román partja mentén az árterületből csaknem hatvanezer hektárnyi földet nyernek a mezőgazdaság számára. A folyó mentén kisebb A, Boeskin, az irkucki vizíerö- tnű építésének vezetője a Prav­da hasábjain ismerteti a Szov­jetunió legkeletibb vizierö- művének, az irkucki vízierőmű­nek az építését. Az erőmű nyol­cadik, utolsó üzemegységét szombaton kapcsolták be a ter­melésbe, így most már teljes ka­pacitással szolgáltat áramot ea a hatalmas létesítmény. i Az elmúlt két év folyamán ir­tó ragaszkodással, hogy soha többé nem fog ingadozni, s hogy érdemes a párttagságra. Két munkás jön be egyszerre a futó-részlegről. Osztályuk han­gulatáról számolnak be. Névte­len levelek zavarjak a nyugal­mat, sokan hitelt adnalk nekik. — Úgy gondoltuk, a párthoz jövünk észrevételünkkel. — Jól tették, elvtánsak. Mások is szóltak már erről: A maguk felvilágosítása hozzásegített ben­nünket, hogy intézkedhessünk. Az üzemi pártszervezettel meg­beszélem az ügyet. Kint egyre sötétedik, a mun­kaidőnek régen vége. S a dolgo­zók jönnek még, panasszal, ész­revétellel, javaslattal. Jönnek, s mondják őszintén, kertelés nél­kül. Minden szavukban érzik: bíznak a kommunistákban. Ahogy a párt is bátran a tö­megek közé megy. A pártot a dolgozók jelzései, véleménynyil­vánításai éltetik, forrasztják ösz- sze a tömegekkel. Borzák Lajos vízierőmüveket építenek és be­vezetik majd az öntözéses gaz­dálkodást, ugyanakkor megte­szik a szükséges előkészületeket arra is, hogy újra megindíthas­sák a hajóforgalmat a Prut-on. A Zsil folyó torkolatánál mintegy negyven kilométeres szakaszon nemrég folyamszabá­lyozási munkához kezdtek. — A munkák eredményeként 13.090 hektárnyi földet tesznek meg- művelhetővé. kucki vízierőmű már üzemben lévő egységei mintegy három milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek. Egy kilo- wattnyi elektromos energia ön­költsége nem haladja meg az egy kopejkát, de a továbbiak­ban még csökkeni fog. Ez lehe­tővé teszi azt, hogy a vízierő­mű három esztendő alatt visz- szafizesse a felépítésére fordí­tott összegeket. (MTI). Folyószabályozásokkal nagykiterjedésü területeket hasznosítanak Romániában Homán^ szovjet terv a Prui-folyó hajózhatóvá tételére- ■ ■ -------------------­At irkucki vízierömü már teljes kapacitással dolgozik A természettudományos felvilágosításért Hruscsov válaszai egy nyugatnémet újságíró kérdéseire MOSZKVA (TASZSZ). Az európai béke megszilárdításához a legrövidebb út a Szovjetunió népei és az egész német nép közötti együttműködésen és barátságon keresztül vezet — je­lentette ki Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke. A. E. Johann nyugatnémet író és újságíró kérdéseire adott válaszában. Hruscsov válaszaiban a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait érintő számos kérdéssel foglalkozott. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti test­véri barátság megszilárdításával a szovjet kormány egyúttal építi a Német Szövetségi Köztársa­sághoz fűződő kapcsolatait is a békés együttműködés elvei alap­ján és azon van, hogy ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös biza­lom és barátság szelleme hassa át mind a Szovjetunió, mind pe­dig a Német Szövetségi Köztár­saság érdekeinek megfelelően. Hruscsov hangsúlyozta, hogy Moszkvában szívesen fogadnak minden olyan javaslatot, amely az NSZK és a Szovjetunió kap­csolatainak megjavítására irá­nyul Hruscsov ezután rámutatott, hoigy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya politikájában nem tartja magát a békés együtt­élés elveihez, majd" megjegyez­te, a nyugatnémet kormány egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy ne hangoztassa az Aí- lanti Szövetség iránti hűségét. E kormány gyakorlati munká­jában is megnyilvánul a szo­cialista országok iránti elvakult ellenséges érzület. A Német Szö­vetségi Köztársaság legfelelő- sebb képviselőinek megnyilat­kozásai csak úgy hemzsegnek a 'Szovjetunió eliten irányuló dur­va és megengedhetetlen kiroha­násoktól. Adenauer kancellár és De Gaulle francia miniszterelnök találkozójával kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta: ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya helyénvalónak tartot­ta kijelenteni, hogy szoros együttműködésre lép a francia kormánnyal éppen akkor, ami­kor Franciaországban arról dön­tenek, legyen-e köztársaság, ezzel csak egy célja lehet: az, hogy a francia reakció erőit a demokrácia^ellenes fordulat irá­nyába hajtsa. Egyes országok sajtójában olyan hírek jelentek meg, ame­lyek szerint szó lehet egy „Bonn—Párizs tengely” megala­kításáról. Hruscsov ezzel .kap­csolatban kijelentette: jól emlé­kezünk Hitler—Mussolini 1934 évi találkozójára, amelyen a két diktátor összefogott az európai népek demokratikus szabadság­jogai, a béke ellen. Annak, aki most ismét a kommunistaelleves harc rongyos zászlajával akar fellépni — jegyezte meg figyel­meztetően Hruscsov — nem sza­bad elfeledkeznie arról, hogy nem is olyan régen milyen csőd­be jutottak a különböző kommu- nistaellenes „tengelyek” és „há­romszögek’’. Hruscsov hangsúlyozta, hogy. a Szovjetunió és Nyugat-Német- ország az eddiginél lényegesen szélesebb alapokon folytathat egymással kereskedelmet hisz mindkét ország igen fejlett gaz­daságilag. — A Szovjetunió — mondotta Hruscsov — csak aikkor valósít­ja meg sikeresen a népgazdaság fejlesztését célzó nagyszerű ter­veit, ha béke uralkodik a. földön. A szovjet kormány béke fenn­tartására irányuló törekvései természetesen nem propaganda- célokat szolgálnak. A béke a szovjet állam létfontosságú igé­nye. A nyugatnémet újságíró ez­után megkérdezte,' hogyan véle­kedne a Szovjetunió arról ha a Német Szövetségi Köztársaság lemondana a Bundeswehr atom- felfegyverzésének végreha j fásá­ról és oly mértékben korlátozná a Bundeswehr létszámát éá fegyverzetét, hogy nem lehetne kétség a nyugatnémet hadsereg kizárólagos védelmi célokat szol­gáló szerepe felől. Hruscsov e kérdésre válaszolva kijelentedé, hogy ez olyan nagyjelentőségű és a béke érdekeit szolgáló cse­lekedet lenne, amely a bizalom­éi a barátság alapján lehetővé tenné a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szőrös együttműködését. Ez a lépés ked­vezően hatna az európai helyzet­re s ennek alakulását az Európá­ban fennálló feszültség enyhí­tése irányában befolyásolná. Né­metország egyesítésének ügye is nagy lépéssel jutna előbbre s kikerülne abból a zsák utcából, amelybe Nyugat-Németor izáa militarizálásának politikája S nyugati hatalmak agresszív, tömbjeiben való részvétele kö­vetkeztében jutott. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti jó vi­szony megteremtése nem lehet ártalmára más államokhoz fű*- ződő kapcsolataiknak. (MTI.) Az E\SZ közgyűlésének kedd délutáni vitája A TIT KÉNYELMES KLUB­JÁBAN együtt ül a megyei el­nökség. Fontos kérdéseket be­szélnek meg, hiszen ez az ülés hivatott eldönteni, hogy az őszi és téli természettudományos ok­tató- és felvilágosító munka mi­lyen terv szerint történjék, ho­gyan javítsák ki a hibákat, ame­lyek a TIT munkájában adód­tak eddig. Az értekezletet dr. Schlamma- dinger József nyitotta meg. A jelenlegi helyzetet és a fel­adatokat Lévay István megyei titkár ismertette. Elmondotta, hogy nagyjából sikerült elérni az első félév célkitűzéseit, szám­ban. és minőségben emelni az előadások számát. Az ismeret­terjesztés iránt a megyében nő az érdeklődés. Különösen nagy eredménynek tartja, hogy mun­kásszállásokon és kisebb üze­mekben tartották meg az előad á- sofenak mintegy 30—40 százalé­kát, tehát a kevés kulturális le- lietdséggel rendelkező munkás­rétegnek elég tekintélyes számú Előadást tudtak biztosítani. Ke­vésnek bizonyult viszont a nagy­üzemekben tartott előadások száma. A tervszerűség és a jobb fel­készülés. érdekében most már egyre inkább rá kell térnie a társulatnak az előadássorozatok tartására. Az október elején nyíló mun­kás akadémia az ilyenfajta elő­adássorozatokban jelentős vív­mány. A munkásság öntudatos képzettebb rétege szárnál'a hoz­záférhetővé teszi a technika, a tudomány, az irodalom legújabb eredményeit. Eddig azonban nem kielégítő az érdeklődés. Ok­tóber 1-én indul az akadémia és eddig száztizén jelentkeztek, leg­többen a villamosipari tagozat iránt. Igen gyenge az érdeklődés az építőipari tagozat iránt, aho­va ketten, és a vegyipari tagozat iránt, ahova mindössze egy fű jelentkezett. Igen jellemző, hogy a két legnagyobb szolnoki gyárból összesen ketten jelent­keztek. pedig a Vegyiműveknek ás a Cukorgyárnak igen sok munkása- van. Lévay elvtárs el­mondotta, hogy a szervezési munkát a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa vállalta és a je­lekből ítélve, e téren nem vég­zett jó munkát. Szeretné,®ha a hátralévő időben az illetékes szakszervezeti vezetők, bizal­miak pótolnák a lemaradást és a munkás akadémia minél na­gyobb létszámmal indulhatna fontos nevelő útjára. A FELADATOK KÖZÖTT említette Lévay elv társ. hogv a közgazdasági szakosztálynak ki kell dolgoznia a munkások köz- gazdasági ismereteit kiszélesítő ;előadások tervét és tematikáját. A vita során felszólalt Ku- jruez István, a megyei népműve­lési csoport vezetője is, aki kü­lönösen a megyei népművelési ■szervek és a TIT közötti állan­dó szoros együttműködés jelen- Iőségéről beszélt. Az ülés befejeztével Molnár Dániel törökszentmiklósi és dr. Tésy István jászapáti járási tit­kár számolt, be a városi, illetve is járási TIT-munka jelenleg' állásáról, New York (AFP—AP). Az ENSZ közgyűlésének kedd dél­utáni vitájában Sik Endre ma­gyar külügyminiszter után Thor Thors, Izland ENSZ-küidötte emlékeztetett arra, hogy Íror­szág már 1953-ban hangoztatta, elképzelhetetlen, hogy a végte­lenségig távoltartsák az EN5Z- től azt a kormányt, amely több mint 600 millió lakosú terület fölött gyakorolja hatóimat. A helyzet módosulásának ideje rohamosan közeledik. — India képviseletében Krisna Menőn felvetette a kér­dést, ha a vita megtartása el­len felhozott érvek olyan meg­győzőek, mint ahogy azt. az Egyesült Államok állítja, miért nem jelentkezett felszólalásra az amerikai küldött, hogy kísér­letet tegyen a meggyőzésre. Képtelenség, hogy az ENSZ úgy tekintsen Csang Kaj-sek kor­mányára es hadseregére, amely Táj v a non menedéket kerese 11, mint Ázsia legnagyobb orszá­gára. állapította meg Menőn, majd megjegyezte, hogy a törté­nelem folyamán sok nevetséges helyzet alakult ki, de a mai .helyzet a legnevetségesebb, ami- ■ kor az ENSZ közgyűlésében és biztonsági tanácsában azok a személyek ülhetnek, akik nem képviselik hazájukat, míg a ha­zájukat képviselőklet kizárják innen. Az indiai kormány nezet® sze­rint az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek területi tőnek-, vésel a Távol-Keleten, de cáfol­hatatlan tény, hogy a par tmenti szigetel« ugyanúgy Kína részét jelentik, mint ahogy Long Is­land az Egyesült Államok ré-. sze. Ezért Kimoj és Macu tér­séget nemi lehet a tajvani szoros térségének tekinteni, mert. az * kínai szárazföld térségéhez t*w. tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom