Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-14 / 218. szám

1958. szeptember 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

A KORMÁNY SZÓVIVŐJÉNEK SAJTÓKONFERENCIÁJA

(Folytatás a második oldalról)

tu egyes városokban lévő katonai, hadiipari és más fontosabb ipari objektumok valamint a Magyarországon tartózkodó szovjet fegyveres erőknek felderítését. Az átdobott ügynökök közül jónéhányat azzal is megbíznak, hogy az amerikai hírszerzőszerv részére Magyarországon kémhálózatot szervezzen.

Az amerikai hirszerzőszerv álla 1 beszervezett és kiképzett több ilyen ügynök, amikor kémfeladatával a magyar osztrák határra ért, súlyos lelki vívódáson ment keresztül. Ott a határon döbbentek rá, hogy tulajdonképpen mire vállalkoztak, mire bírták rá őket az amerikai hírszerző,szervek, s e feladatok végrehajtásával, hazájuk, népük, szüleik, testvéreik, barátaik, ismerőseik előtt is ellenséggé válnak. Jónéhányan ilyen beszervezett ügynökök arra az elhatározásra jutottak, hogy a határ átlépése után azonnal jelentkeznek a határőrségnél ahol feltárják a velük történt eseményeket. így tett például a már említett Krizsai András is. A magyar kormány megbízásából az illetékes szervek mindent elkövetnek, hogy ezeket a megtévedt embereket, miután bűncselekményeiket ön- kéht, őszintén feltárták, visz- szavezessék szocializmust építő társadalmunkba.

Több arra utaló adat van birtokunkban, hogy a Magyarországra átdobott amerikai ügynökök nemcsak a titkosirásos levelekkel. a rádióadókkal és a futárokon keresztül tartják megbízóikkal a kapcsolatot, hanem a Szabad Európa Rádió is szolgálatukra áll. A SzER beosztottai ugyancsak végeznek ügynöki kiválasztó, beszervező és kiképző munkát, s rádióadásokban jeligével nyugtázzák egy-egy ügynök által kiküldött jelentés vételét, illetve utasításokat is adnak ezeknek az ügynököknek.

A Magyar Népköztársaság Igazságügyi szervei a leleplezett, kémek ügyében bűncselekményük részletes és alapos meg- xtsgá'.ása után igazságos ítéletét hoznak- Azok a kémek, akik

időben felismerték, hogy milyen tevékenységre vállalkoztak, s azt félbeszakítva, önként jelentkeznek az állambiztonsági, szerveknél és őszintén feltárják eddigi bűnös tevékenységüket, számíthatnak a Magyar Népköztársaság ellen elkövetett bűncselekményük megbocsátására. Itt ül közöttünk Kopcsa Sándor, aki többóven keresztül az amerikai kémszervezet ügynöke volt, s ez évben önként jelentkezett az állambiztonsági szerveknél és felajánlotta, hogy segítséget nyújt az amerikai hírszerzőszervek aknamunkájának leleplezéséhez, vagy például a mér említett Krizsai András és Vass István, akik közül az utóbbi több esetben már Ausztriában visszautasította az amerikai hírszerzőszervek beszervezésre szóló felhívását. Ók szintén jeleb vannak, kegyelemben részesültek, s ma már társadalmunk megbecsült tagjai. De az olyan elvetemült személyekkel szemben, akik nem ismerték fel, hogy milyen aljas aknamunkára vállalkoztak hazájuk ellen, könyörtelenül lesújt a magyar nép igazságszolgáltatása, nem számíthatnak kegyelemre.

A Belügyminisztérium szervei állandó harcban állnak az amerikai kémügynökség embereivel. Minden becsületes állampolgár legyen tudatában annak, hogy az imperialista aknamunka leleplezése a békés építőmunkánkra törő kémek és gazdáik megfékezése csak úgy lehetséges, ha népünk továbbra is még fokozottabban, mindenben segítséget nyújt az állambiztonsági szerveknek, s bejelentéseikkel, jelzéseikkel megkönnyítik a Magyar Népköztársaság biztonságáért folytatott kemény és áldozatos munkájukat.

Befejezésül meg kell állapítanom, hogy az amerikai hivatalos és illegális szervek kémtevékenysége és aknamunkája a támadási kísérletek egész sorozatát jelenti népköztásaságuok államrehdje ellen és benne a magyar néppel szemben ellenséges politikai tendenciák tükröződnek. (MTI).

Ipari gócpont lett Jászberény

Pezsgő az élet a Jászság fővárosában. Emberek sietnek reggelenként a munkahelyükre, a gyárakba, hivatalokba. Az új gyárak falát még az idő sem barnította meg. Jászberény az utóbbi években ipari gócponttá fejlődött.

Az utcák képe is változott. Jólöltözött emberek gondatlan arccal jönnek-mennek. Mi történt itt? Változott a helyzet, s megváltoztak az emberek is.

Jászberény is, mint az „úri Magyarország’' annyi mezőgazdasági jellegű városa, néhány család kiszolgáltatottja volt.

A NAGYBIRTOKOK ZSELLÉR- VÁROSA

Itt minden úgy tör_______________ tént, ahogy

— ——— a Pénzesek,

Konctsikok, Sárköziék és a Mizseiek akarták; A föld 70—72 százalékát a ltétezáz- tizenkét kulák és nagybirtokos uralta. A megmaradt 28— 30 százalékon osztozkodtak a kisbirtokosok egy-két holddal. A város lakóinak nagyrásze a 80 filléres napszámból tengette életét. Sokan az útépítésnél, majd részes aratással és földmunkával keresték kenyerüket. Az ipart csak kevés kisiparos képviselte. A szakmunkások az ország különböző részeire vol tak kénytelenek menni, hogy munkát tudjanak vállalni.

Akik hivatottak lettek volna képviselni a város érdekeit, azok nem törődtek azzal. De hogy is törődött volna gróf Ap- ponyi Albert, akiinek érdekei ellentétesek voltak az egyszerű emberek érdekeivel? Pedig 53 évig volt Jászberény országgyűlési képviselője. Nem érezte ő azt a nyomor*., amit a sokezer jászberényi. Vagy talán az őt felváltó Takács Tolvay altábornagy úr — mint képviselő többet nyújtott? Többet — a nyomorból, a szenvedésből. A fasiszta képviselő csak szorított a hurkom, ami a jászberényi egyszerű embereket fojtogatta. És ezt a fojtogató hurkot vágta szét örökre a felszabadulás.

A FELSZABA* 1 indult az DULÁS UTÁN I élet a kommunisták vezetésével. A földosztás véglegesen felszámolta a földbirtokosok, bankigazgatók uralmát. — Annak adta a földet, aki megművelte. Megváltozott azóta a helyzet. A munkáshatalom irányításával a becsületes dolgozók önfeláldozó munkájával épült, szépült Jászberény.

Ma látni azt a hatalmas múmiát, amit a munkásosztály legjobbjai végeztek. Nem volt itt egy nagyüzem sem. Most már azonban van, mégpedig olyan és nem is egy, melynek termékei az egész világon ismertek.

1950-ben 52 milliót fordított a népi állam az Aprítógépgyár megépítésére. Még ennél is többet költött gépi beruházásaira. Az első ötéves tervben — alig egy év múlva — újabb üzem épült 158 millióval.

A munkások rövid időn belül 72 gyönyörű új lakást is kaptak. Az új bérházak új embereket fogadtak magukba. Azokat, akik a párt vezetésével megtanultak embernek lenni. Öntudatossá vált ipari dolgozókkal gyarapodott Jászberény.

A múlt évben elkészült kenyérgyár és a helyiipari vállalatok, ktsz-ek is munkalehetőséget biztosítanak. Nehéz lenne elsorolni mindazt, amit a munkáshatalom adott, a városnak. Az üzemi, valamint a városi bölcsődékben és napközikben nevelik a dolgozók gyermekeit. Egészségük megvédésére gyermek-kórházat kapott Jászberény. Az iskolák fejlődése is nagyarányú volt, s az új leánygimnázium megépítésével tovább fokozódik.

MEGVÁLTOZOTT A MEZŐGAZDA SÄG KÉPE

A zsellérekből „nagybirtokosok’’ lettek. — Igen Nagybirtokosok a négy termelő- szövetkezet parasztjai. Uj utakon haladnak, hogy jobb életet biztosítsanak maguknak és családjuknak. Ezt az utat járják a négy termelőszövetkezeti csoport és két szakcsoport tagjai Is. A nagyüzemi mezőgazdaság legszebb példáját mutatja a Felsőjászsági Állami Gazdaság,

Tangazdaság és az Ujerdei Álla* mi Gazdaság; A munkát megkönnyíti a Jászberényi Gépállo*

más.

De nézzünk meg egy közös gazdaságot. Hogyan élnek és dolgoznak a Kossuth Tsz tagjai?

Bizton mondhatjuk: jól. Tizennégyen a szövetkezeti munkából építettek házat maguknak. Tízen vásároltak házat a szövetkezetben szerzett jövedelemből. A háztáji gazdaságban mintegy 62 tehén van és általában minden családnál 4—5 sertés röfög az ólban.

Ezévben munkaegységenként 52 forint jövedelem üti a szövetkezeti gazdák markát. Ha azt számoljuk, hogy az átlagos 350 munkaegységre mit keres a szövetkezet tagja a háztájin kívül, akkor azt látjuk, hogy haventa több mint 1500 forintot biztosít a közös gazdaság'.

Megváltozott tehát Jászberény arculata. A zsellérből gazda lett, az alkalmi munkásból nagyüzemi dolgozó. A munkanélkülttég- ben élő mezőgazdasági városból a Jászság fővárosa, igen fejlett ipari város lett. A grófok helyett egyszerű földmunkás, Be-zteri Mihály képviseli az ország előtt a jászberényiek érdek ejt. — ab

47 000 négyzetméter lakóterület! szabadul fel Prágában

A csehszlovák népgazdaság irányításának átszervezése nem csak az irányítást teszi rugalmasabbá, hanem az adminisztratív munkaerők számának csökkentésével azt is elősegíti, hogy egyre több hivatali helyiség szabaduljon fel lakás- és iskolai célokra. A prágai városi tanács elnökhelyettese a közelmúltban kijelentette, hogy az átszervezés következtében 47.000 négyzetméternyi irodai terület szabadult fel. A felszabadult irodahelyiségeket lakás- és iskolai célokra adiák át. Csupán a központi hivatalok 25.000 négyzetméternyi területet szabadítottak fel eddig.

ri>BBBaasB9a9s:9Bsae3asBaiBaB99saacaBsa>BaiiKpa««BaaaE!Be!aBss93siais9ae--s-BE-9SB-B3Bse.«s!Sü9-s!s*-:«sasss!S9B:ssE:s!g£B-g'seE3s>--:-ss5sss«Bs>-sss>e>E-9!SE9:s-ss:sssss!

csendórőrsparancsnok szuronyán megvillan az októberi napfény, ámvAt vállához emeli a puskát.

És ekkor a tömegből előlép Lovas Nagy Sándor, a közgyűlések ellenzéki embere, a maradlak vezére, vagy ahogy a párt- titkár tréfásan szokta mondani: „a kerékkötők clubbjának elnöke”. Úgy lép ki, mintha a közgyűlésen volna. Tempósan és nyugodtan. Megáll a csendőr szuroilya előtt egy méterrel és a nép felé fordulva imigyen szól: „Senki tőlem nagyobb híve nem lehet a szövetkezetnek s éppen ezért a forradalmat ellenzem. Javaslom tisztelt tagtársak, hogy a földet és jószágot a kezünkből ki ne adjuk, mart az a miénk. Igaz-e, emberek?! Én javaslom a tisztelt tagságnak, hogy a forradalmat szavazzuk le és az illetéktelen egyéneket a szö- vclkezet udvaráról távolítsuk el! Szavazzunk hát, emberek!”

V azzal a vasvillát maga elé ^ szúrja a földbe s szavazásra e meli elsőnek, töredezett körmű kérges kezét. S szerte az udvaron a géppisztolyok csöve előtt szavazásra emelkednek a kérges paraszti öklök ... Először egy-két kar, majd tíz-száz, mind, kivétel nélkül.

S most Lovas Nagy Sándor az őrsparancsnok felé fordul.

„No, számolja hát a szavazatot, Tiszthelyettes Ur!”

A feszültség feloldódik. Valaki clneveti yiagÁt hátul. A nevetés

ragadós.. S a szuronyon puskák és géppisztolyosok előtt egy felemelt karú nevető embertömeg áll.

Sándor bácsi pedig komótosan előhúzza a tajtékpipát, a do- hámyzacskot, rátöm, rágyújt nyugodtan, persze csak félsze- mfet reszkírozva a pipára, másikkal a fegyvereseket figyeli, akik tanácstalanul, elképedve állnak ennyi ösparaszU hidegvér nyugalom előtt.

A vérgőzös ábrándokat, a pillanatnyi diadalmámort az őket semmibevevő paraszttömeg lesütötte, szempillantás alatt szerteoszlatta. A fegyver remeg a kezükben és leereszkedik. Most már csak azL érzik, itt állnak egy zárt udvarban tizenöten, húszán és egy rajtuk nevető, vasvillákat, fütykösöket villogtató tömeg veszi őket körül... S szembe velük egy derűs nyugalommal pipázgató öreg paraszt, Lovas Nagy Sándor, aki leszavaztatta egy szavával egész sinm- világukat.

Sándor bácsi egyet szív a pipacsutorán, egy bodor füstfelle- get a bőrkabátos képébe fúj, egy nagyot sercint a csendőr csizmája felé és nyilatkozik. „Hát akkor amimondó vónék, hogy maguk el is mehetnek!”

S a véresszájú ordasok birka- módra kikullognak a kapun. A.Z- óta hívják Sándor bátyámat Szavaztató Nagy Sándornak.

rj alán mondanom se kell,

■* hogy azóta Sándor bácsi egészen átváltozott. Az ellenforradalom után az ellenzéket feloszlatta, a maradiak pártját teljesen a vezetőség mellé állította, sőt ő maga igazgatósági tagságot is vállalt. Miniahogy vasárnap

délutánonként a kocsmában ménéi getni szokta a fiatalságnak, a „forradalom őt is megrendítette". Rádiót vett, újságelőfizető leti s az unokájával egész estéken át felolvastatja a nagyvilág híreit. Sándor bácsi haladó gmbe■ lett.

Mikor a szövetkezet a lólétszám csökkentését határoztü el, mint lóhoz értő ember vállalta negyven csikó és harminchat ló eladásának irányítását. Ezt ÍQV jelentette be a közgyűlésen. „Senki tőlem nem lehet nagyobb híve a szövetkezetnek, azért hát azt mondom, elég lesz minden száz holdra egy pár ló. Traktor kell ide, emberek!” A lovak árából történő tehénvásárlásban is tevékenyen részt vett. A gépállomási szerződés megkötésénél, mint az igazgatóság egyik kiküldöttje követelte, hogy ne hét, hanem tizenegy kombájn arasson a nyáron a szövetkezet földjén. Mikor a közgyűlésen egyesek a kombájn ellen szóltak, vmígy védte a kombájnokat: „Nem igen kell már nálunk a tőrek. Kulák tömte törekkel a jószágját. Silót etetünk mi már, emberek, nem csutkát mea töre- ket”.

A gyümöcstelepítésnek most

már ő lett az úttörője. Eddig még, katonaidejét kivéve, nem járt túl a megyeszékhelyen. Most teherautón Dunántúlra is elment a szilvacsemetékért. A kétkedőket most már ő maga tromfolta le: „Gyereknek lekvár, embernek pálinka, telepítsük a gyümölcsöst emberek!”

Ezek mind gyökeresen nagy fordulatot jelentenek Sándor bátyánk viselkedésében, de az igazi nagy tett, amiért harmadik nevét kapta a tavaszon következett be.

p gyik februárvégi igazgató- sági ülésen a tavaszi munkák sorját tárgyaltuk s a műtrágyaszórás körül parázs vita alakult ki. A vita központjában a gépállomás-igazgató és Sándor bácsi tüzeskedtek. ölvenhét vagon műtrágyát kellett volna elszórni s a gépállomás nem merte vállalni, mert kevés volt a gépje. Sándor bécsi megállapította a gépállomásról, hogy „fejletlen és nem halad a korszerű agrotechnikával. A gépállomás- igazgató mérgiben visszavágott. ,,Szórja el akkor Sándor bácsi lóhátról!”

„Majd elszórom én olyan lóról, amilyenről Ti még csak nem is álmodtak”, acsarkodóit az öreg és kidohogott az irodából. Három napig senki se látta. Harmadnapra beálltíott az elnökhöz és egy papírt tett elébe. „Mi ez, Sándor bácsi?” kérdezte az elnök. „írd alá, aztán hadd gyűjjenek!” „Mik jöjjenek?” „Hát a repülősök, a nvűtrágyaszóró repülősök.”

Az elnök szó nélkül aláírta ó papírt. S másnap már jöttek á repülök. Sándor bácsi lett a repülősök patrónusa. A repülősök nem is jártak ezzel rosszul, mert vasárnaponként olyan paprikáscsirkét főzetett nekik a feleségével, hogy ha másért nem is, de a paprikáscsirkére visszajönnek a jövő tavasszal, mint a fecskék, El is lett szórva hamar az ötven vagon műtrágya. Sándor bácsi maga is felült, vagy kétszer a repülőre, amikor kiszállt a gépből, így nyilatkozott a körülötte bámészkodóknak: „Ezé a jövő, emberek!”

A közgyűlésen indítványozta is Sándor bátyánk: „Senki tőlem nem lehet nagyobb híve a szövetkezetnek, de azért mégis a fiatalok közül kellene vagy kettőt elküldeni repülőiskolára, aztán jövőre vennénk, vagy két repülőt, mert mégis csak más, ha saját géppel szórjuk majd a műtrágyát. Igaz-e, emberek?’’

Ezt ugyan a közgyűlés egyelőre mégsem szavazta meg, hiába harcolt érte a maradiak pártjának egykori vezére, de annyit mégis elért Sándor bátyánk, hogy legújabb, immáron harmadik neve Repülős Nagy Sándor lett. De, inert hogy egyesek Lovasnak, mások Szavaztaiónak, amazok Repülősnek hívják, legújabban a keveredés elkerülése végett legtöbben Háromnevű Nagy Sándornak tisztelfki