Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-13 / 217. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 13. EÖTVÖS JÓZSEF Születésének 145-ik évfordulójára A mikor most a magyar re- jrl gény első nagy művelőjé­re, a modem regényirodalom megalkotójába, a bátor pedagó­giai újítóra, Eötvös Józsefre gondolunk, felmerül a kérdés: Hogyan lehetett az, hogy a kö­zépkori rettenetes vármegye­rendszer ellensége, a jobbágyfel­szabadítás, a modem polgárosult Magyarország harcosának élet­pályája nem egyenes, abban buk­tatók, vargabetűk varrnak? Nehéz felelni erre a kérdésre. Eötvös egész életét kellene át­vizsgálni, elemezni ahhoz, hogy a rejtély nyitját meglelhessük. Mert benne lóét lélek lakott. A nagybirtokos Habsburg-udva- rone nagyapa és apa, a német Eélten bárói családból származó anya nevelésének szabályos né­metajkú udvaroncot kellett vol­na faragnia a kis Józsefből. Hogy ez nem sikerült nekik, azt neve­lőjének, Pruzsinszky Józsefnek köszönhette, aki tevékeny része­se volt Martinovics forradalmi mozgalmának. £ z a nagybirtokos fiatalem­ber első nagysikerű regé­nyével, a Karthauzi-vál olyan problémát vetett fel, amely ide­haza Magyarországon csak évti­zedek múlva lett időszerű. Fran­ciaországban ugyanis megismer­kedett azzal a világgal, ami után itthon szünet nélkül sóvárgott: a polgári demokrácia világával. Csakhogy ez a világ keserű csa­lódást tartogatott a számára. Azok a nagyszerű eszmék, ame­lyek Voltaire-tól és Rousseau-töl a korai szocialistákig a fiatal Eötvös szellemi táplálékát nyúj­tották, a kapitalizmus Francia­országában a sikertelen júliusi forradalom után csak torzképük­ben éltek tovább. Eötvös súlyo­san csalódott ás rettenetes csaló­dását a Karthauziban vetítette papírra. És mégis ezért harcolt, ezt a fejlődést sürgette hazánkban, mert látta, hogy a korhadt és borzalmas feudális rendszert ösz- sze kell tömi végre, hogy ez a fejlődésben évszázadokkal elma­radt szegény ország talpraálljon. Ezért hozta létre a centralisták csoportját néhány felvilágosult barátjával együtt, ezért írta meg legnagyobb hatású realista regé­nyét, „A falu jegyzőjét". Ez a regény szenvedélyes vád­irat a feudalizmus ellen. A Nyú­zó szolgabírók, a lelkiismeretlen Réti féle alispánok, az egész ke­gyetlen rendszer szembenálinak az elesettek tömegével és a ma­roknyi becsületes emberrel, aki szembeszáll velük. Harcos agi­táló alkotás volt ez a regény, barát és ellenség egyaránt felis­merte a jelentőségét ]U[ égegyszer figyelmeztette az -Z *-*■ urakat, hogy már nem kés­lekedhetnek sokáig. „Magyar- ország 1514-ben” című regényé­ben Dózsa Györgyöt idézi. És ha alakja nem egyértelműen pozitív is, ha osztálykorlátai elhomályo­sítják is helyenként a történelmi valóságot, a mű akkor is a leg­szebb dokumentuma az egész nép boldogulásáért folytatott harcának. Magától a forradalomtól azon­ban visszariadt. 1848-ban emig­rált és főleg Brüsszelben élt. A kiegyezéskor kultuszminiszteri tárcát vállalt. Azonban lelki egyensúlyát már nem sikerült megtalálnia. írásaiban vitatko­zik, a maga igazát kívánja bizo­ny it ni, de azt a magaslatot, ame­lyet a haladás érdekében írt müveivel biztosított magának, többet elérni nem tudta. H azáját azonban nem szűnt meg soha szeretni. Mint az oktatásügy legfőbb intézője so­kat tett és mégtöbbet akart ten­ni érte. Sajnos, egyházi körök elgáncsolták törekvéseit. Az 1870-es években írt „Jelentés’’-e a népiskolai nevelés állapotáról vádiratnak is beillik az egyházi iskolák rendszere és a rettene tesen elmaradt állapotok ellen. Eötvös József a haladás ügyé­nek a szolgálatában eljutott ad­dig a pontig, amely Petőfinek kiindulásul szolgált. Életműve — tévedései ellenére — népünk ér­tékes kulturális hagyatéka. HERNÁDI TIBOR. Az ember behatol a csillagok világába Milyen lehet az élet a bolygókon ? A nemzetikor geofizikai év programjának keretét)e-rr felbo­csátott szputnyikok hatalmas lé­péggel vitték előre a földöntúli élet, a bolygókon levő életlehe­tőségek tudományos vizsgálatát. Ahogy egyre inkább a valóság képében jelentkezik az űrhajózás megoldásának, a többi bolygó megközelítésének lehetősége, úgy fordul egyre jobban az emberi érdeklődés a bolygókon lehetsé­ges élet megismerése felé. Az iz­galomtól átfűtött érdeklődés tel­jesen érthető, hiszen ma már a tudomány a legkomolyabb lói­méban foglalkozik' az űrhajózás útjába • álló problémák: a koz­mikus sugárzás, súlytalanság, hőhatás elleni védekezés kérdé­sével s ha a teljes válaszig talán még évtizedekre van is szük­ség, nem kétséges, hogy amér- földes - léptekkel haladó tudo­mány ezt a kérdést is megoldja. Mit találna az első utas a Holdon? A Holdra érkező első utas za­varba. jönne, hogy mikor feküd­jön le és mikor keljen fel. Ezen bolygóin ugyanis nincs különb­ség' á nappal és éjszaka között. A, Holdon nincsen, olyan légkör, mely szétszórná a fényt, s ezzel magyarázható az a tudományos tény, hogy itt nincs virradat és nem száll le az alkony. A Nap által sütött részeken viszont a látási viszonyok kedvezőek,. job­bak, mint a földön. A légkör hiánya következté­ben sötét égboltozaton a csilla­gok jelentős része nappal is lát­ható. Ha a Holdról a Földre, te­kintünk, bolygónk négyszerié nagyobbnak látszik, mintha pél­dául'a Földről nézzük a Hol­dat. Az égboltozat érdekes lát- \ any aval szemben a Hold fék színe kevés megragad ót nyújt: barnás és szürkés színű kőzetek alkotják, a felszínen hegyláncok, kráterek, szakadékok váltakoz­nak. Több mint harmincezer kráter van a Hold felszínén s ezeknek keletkezése élénken foglalkoztatja a tudományt. A kőzetet egyes helyeken vulká­nikus hamu, máshol kővé der­medt láva alkotja. Komor, titok­zatos sziklák sziluettje félelme­tes látványt jelent az első utas számára. A Föld világvárosai­nak zaja után szinte kísérteties és nyomasztó az a mély csend, ami ezen a bolygón fogadja az embert, akinek már a kék égbol­tozat, a zöld pázsittakaró, erdők suttogó lombkoronája, folyók csillámló ezüstszalagja is hiány­zik. Kopár világ ez, hegyek, vo­nulatok, kráterek, szakadékok, mindenütt, az életnek .semmi nyoma. És a Marson? A legújabb tudományos vizs­gálatok adatai azt bizonyítják, hogy a Marson lényegesen több életfeltétel látszik biztosítottnak. Az űrhajóból kilépő ember ész­lelheti, hogy itt is fellelhető az életet jelentő föld, víz, levegő, felhőzet s éghajlata sem tér el jelentősen a földtől. Mindezek alapján jogos feltevés, hogy a Marson lehetséges élet, de mivel levegője lényegesen ritkább, mint a földé és összetétele is más, az életnek a földi élettől eltérő formája alakulhatott ki ezen az égitesten. Egyes tudósok szerint a legegyszerűbb mikroor­ganizmusok, szervezetek élnek csak itt, míg mások magasabb- rendű életet is feltételeznek. Még ez a kérdés nem dönthető el pontosan, mivel a pontosabb tudományos vizsgálatokat aka­dályozza a Föld légköré, mely­nek mozgása miatt tökéletes megfigyelés a legérzékenyebb optikai műszerekkel sem lehet­séges» A Mars felszínén gyak­ran észleltek porviharokat, ami arra enged következtetni, hogy a bolygó egyrésze sivatag. Az asztrobiológia tudományos ku­tatói azt is megfigyelték, hogy a Marson nyáron kékes-zöld foltok vannak, amelyek ősszel meg­sárgulnak. Tyihov szovjet aka­démikus és munkatársai meg­állapították, hogy ezen a ré­szen növényzet, sőt állatvilág lé­tezése feltételezhető. A Marson tehát megvannak az előfeltételek, de ezek eltérő­ek a mienktől, tehát ember ott nem élhet. A Vénusz felhő lepelbe burkolózva A Vénuszra érkező űrhajó utas a földihez hasonló elvisel­hető levegőt talál. Tyihov szov­jet akadémikus szerint a bolygó növényzete nem zöld, hanem fe­hér színű, — az éghajlat szub- trópikus, légköre ritkább, mint a földé. A Vénuszról aránylag kevés tudományos megállapítá sunk van, mert a megfigyelése­ket erősen megnehezíti az átha­tolhatatlan vastag felhőréteg, mely szinte beburkolja az égi­testet. A tudományos kutatók megállapítása szerint némi nö­vényi élet van a Vénuszon, em­beri életnek nem lelték nyomát az eddigi kutatások. A világmindenségben keringő többi bolygóról ezideig még ke­vesebbet tudunk. A Merkúrról, mely a Naphoz legközelebb fek­szik megállapították, hogy nap­sütötte részén 400 C-fok hőség, árnyékos részén 260 fok hideg van. Itt tehát életnek nyoma sem található. Az asztrobiológiai történeté­ben azonban új fejezetet nyit a szputnyikok keringése a világ­űrben, érzékeny tudományos műszerekkel, felvevőkkel. A szovjet mesterséges holdak se­gítségével rövid időn belül egész sereg ma még homályban levő kérdésre kap választ a tudo­mány. Szeptember 13 Szombat Ludevika A Nap Béli 5.18 h-kor, nyugszik: 18.01 h-kar. —> A Hold kél: 5.07 h-kor, nyugszik: 17,47 h-kor. — KÖZÉP- és Távol-Kelet napjainkban címmel külpoliti­kai beszámoló lesz szeptember 17-én este 7 órakor Szolnokon a Magyar-Szovjet Baráti Társaság klubhelyiségében. Róbert László, a Népszava munkatársa tart él­ménybeszámolót közép-keleti útjáról — A HÁROM ifjúsági terme­lőszövetkezeten kívül több elő­készítő bizottság kezdte meg működést megyénkben. — Ki- szisitálk alakította előkészítő bi­zottságok működnek Tiszaroí- fon, Fegyvemeken és a járás több községében» — 300 FORINTOS pénzbír­sággal sújtották Petyus Lajos tiszaföldvári zugkimérőt, aki több esetben mért ki kisebb té­telekben pálinkát. *—■* 120 EZER forintos beruhá­zással bővítik a tiszafüredi film­színházat. Az építési munkála­tok során ikervebítőgépet sze­relnek fel a gépházban és kor­szerűsítik a nézőteret. — , . -------------­kM äwO’h.at szeptember 21-én a Bakouyba Az IBUSZ szeptember 21-én, vasárnap különvonatot indít a Bakonyba. A vonat reggel kb. 3,30 h-kor indul, s kb. 24 árakor érkezik vissza. A program: ki­rándulás a Bakony festői tájai­ra és a Cuha patak völgyébe, valamint Porva-Csesznekre. Részvételi díj 41,80 forint. Je­lentkezni lehet szeptember 17-ig (szerdáig) az IBUSZ szolnoki irodájában. A lottó nyerőszámai: 7, 23, 26, 70, 88. TÍZ szelvényből álló bérle­tet adott ki 25 százalékos ked­vezménnyel a Szolnoki Szigli­geti Színház az 1058/59-es színi évadra. Az új évadban 5 zenés és 5 prózai művet tekinthet meg a közönség. — 239 EZER forintos támoga­tást kaptak a szakcsoportok az fmsz-től mezőgazdasági kisgé­pek vásárlására, ™ 86 EZER FORINTOS költ­séggel 670 folyóméter járda ké­szült el ebben az évben Jász- felsőszentgyörgyön a községfej­lesztés során. — HÜTÖVAGONOKBAN szállítják megyénkből a köriét külföldi országokba. Eddig 4 vagonnal indítottak útnak Cseh­szlovákiába és a Német Demok­ratikus Köztársaságba» — TERVEK szerint 200 ezer forintos költségen szélesvásznú filmszínházzá alakítják át a szolnoki Vörös Csillag, és a túr- kevei mozit Gyűjtsd a vadgesztenyét! Klszlsták! Fiatalok! Úttörők! A vadgesztenye brikettiparunk fontos alapanyaga» Amennyiben népgazdaságunk a megfelelő meny- nyiséget nem tudja biztosítani, úgy kénytelenek vagyunk importanya­got behozni. Kérünk benneteket, falvakokban, iskolátokban, terüle­teteken gyűjtsétek a vadgesztenyét. Az összegyűjtött vadgesztenyét a MÉH vállalatok átveszik, pénzt ad­nak érte. Egy mázsa vadgesztenyé­ért 34.— Ft-ot kaptok, Szocialista hazánk, előrehaladá­sunk érdeke, hogy minél több im­portanyagot takarítsunk meg. Munkátokra számít a: Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei Elnöksége Felhívás a motorkerékpár és autótulajdonosokhoz A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség városi elnöksége még ez év­ben szeretné létrehozni a saját mo­torral és autóval rendelkezők „Mo­toros Túra Szakosztályát'*. Régi kí­vánságuk teljesül ezzel a szolnoki motorosoknak. Célunk tömöríteni az autós és mo­toros turisztikát kedvelő járműtu­lajdonosokat. A motortechnikáról, turisztikáról előadásokat tartunk. Rendszeres túrákat rendezünk a motorosok technikai képzettségének és állóképességeinek növelésére» A motoros és autós túra szakosz­tály tagjai 16 évet betöltött motoro­sok és autósok lehetnek. Belépési nyilatkozatokat a Magyar Honvédel­mi Sport Szövetség szolnoki elnök­ségén (Ságvári Endre út 14—16, föld­szint -6-os számú szobában) minden nap reggel fél 9-től délután 5 óráig kaphatnak. Ugyanitt a szakosztály működési szabályzata is átolvasható. Minden autó- és motortulajdonosl szeretettel vár: a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség Szolnok városi elnöksége E8&* JVcrpf postánkból A szeptember 11-én és 12-én beérkezett levelekre üzenjük: Szabó Imre, Fegyvernek, frá- sát köszönettel vettük, feldolgoz­zuk. Tartalmas levelével máskor is keresse fel szerkesztőségün­ket. Bagán Andrásné, Szolnok. Pa­naszát továbbítjuk az illetéke­sekhez. Válaszukat levélben kö­zöljük. Nagy János, Tiszafüred. írását feldolgoztuk. Várjuk további le­veleit. B. Kovács Zsigmond, Mezőtúr. Levelét megkaptuk, örömmel vesszük, ha tartalmas írásaival ezután is felkeresi szerkesztő­ségünket,. Kiss András, Jászdózsa. Pana­szára választ kaptunk. Az ered­ményt levélben közöljük. Seller István, Horgász Antal- né, Patay Lajos, Szolnok, Csótó Géza, Túrkeve, Dénes András. Tiszafüred. Levelüket megkap­tuk. Tatai Ferencné, Kisújszállás. Kislánya ügyében érdeklődni fo­gunk. Tájékoztatást levélben küldünk. Szíves türelmét kérjük. Varga István, Jászárokszállás. Panaszát továbbítjuk az érdekelt vállalathoz s kérjük mielőbbi intézkedésüket. Rakonczai Gyula, Mezőtúr. Verseit lektoráljuk. Választ a „Szerkesztői üzenetekben ke­resztül adunk. Radócz József, Kunhegyes. Tá­jékoztatásáért ezúton is köszö­netét mondunk. Bense László, Cibakháza. Pa­naszát megvizsgáljuk, az ered­ményről értesítjük. Addig is tü­relmét kérjük. Lajtos Mária, Karcag, Ignácz Rozália, Tiszagyenda, Lugosi Margit, Űjszász, Kardos Ottilia, Tiszaszentimre, Lisznyai Erzsé­bet Túrkeve. Kedves kis Pajtá­sok! Leveleiteket továbbítottuk az „Úttörők Fórumá”-hoz. Sze­retettel várjuk ezután is írásai- t tokát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom