Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-12 / 216. szám
«* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 12. Gondolatok as őszi betakarítás és az őszi vetések előtt NAPJAINKBAN kedvezőnek mondhatjuk az időjárást; ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel a betakarítás egész ideje alatt számolhatunk; Nem ritka megyénkben a csapadékban dús. ősz, ‘amikor a cukorrépát állandóan permetező esőben kell ásni és amiken: a tengelyig érő sárban vonszolják az állatok a két-há- rom mázsás teher alatt beragadt kerekeket. Nem is számítva azt, hogy a cukorrépa, meg a kukoricaszár tekintélyes része kinnmarad a beálló fagyos időkig és elmarad a trágyázás, valamint a nélkülözhetetlen őszi mélyszántás. Éppen ezért a mostani kedvező időt használja ki mindenki és feszítse meg minden erejét annak érdekében, hogy az őszi növénytermesztési munkákat jól és idejében végezze el. Megyénkben többezer hold őszi növény vár betakarításra. A legkisebb területen termelt növények gondos és gyors betakarítása éppen olyan fontos, mint a nagy területen termeiteké. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szerződéses növényeknél, ahol betartják a gyárak, illetve a szerződtető vállalatok előírásait, ütemezéseit — ott komoly elmaradás nem fordul elő. A legnagyobb gondot a kukorica okozza, illetve a kukoricaszár betakarítása. A kukorica- szár a legtöbb helyen késő őszig áll kupacokban a földeken; pedig ez az egyénileg dolgozó parasztok egyik fő téli takarmányalapja. Feltétlenül biztosítani kell a kukoricatörés után a szár azonnali behordását és a szükség szerint sdlózását is. A kukoricaszár béltartalma közvetlen csőtörés után egy mázsára számítva: másfél kiló emészthető fehérje és 26 kg keményítőérték. EGY-KÉT HÉT MÚLVA ugyancsak egy mázsára számítva a fehérje: 0, a keményítőérték 17 kg. A novemberben és decemberben betakarított szár viszont csak tüzelőnek való. Nézzük meg, mit jelentene megyénkben, ha 160 ezer kh-on termelt kukoricaszárat azonnal betakarítanánk és besilóznánk. Elkerülhetnénk mázsánként másfél kiló emészthető fehérje és 12 kg keményítőérték veszteségét és megmenthetnénk 7,2 millió kg fehérjét és 57 millió kg keményítőértéket; A kukoricaszár gyors betakarítása még azért is fontos, mert megyénkben a kukorica a búza fő eiőveteménye. Az igen gyorsan lekerülő szár után még szárazságban is kielégítő talajmunkát lehet végezni. Helyes munkaszervezéssel a kézi és szállító kapacitás jó kihasználása esetén éppen olyan gyorsan eltűnhet a földről a szár, mint eltűntek nyáron a keresztek. Igen komoly feladatot jelent a lóhere és a lucemamag elcsép- lése. Ebben az évben mintegy 4 dzer kh-dal növekedett az elmúlt évhez viszonyítva a lóhere és a lucemamag termesztése. A megnövekedett területről lekerülő termést azonban ugyan-’ annyi gépnek kell elcsépelnie. mint az elmúlt esztendőben; Ép-1 pen ezért fontos, hogy az egyé-i nileg dolgozó parasztok a közéé-' gek által kijelölt szérűre hord-] ják az elcsépelendő lucernát és] vörösherét. Ajánlom, hogy a1 községi tanácsúk és gépállomások szervezzék meg az éjszakai cséplést, hogy az igen értékes vetőmag mielőbb a zsákba kerüljön. Igen nagy veszélyt rejt magában a lóhere és a lucernamag keveredése, amelynek elkerülése érdekében feltétlenül fontos, hogy előbb lucernát, majd a vörösherét csépeljük el. Az átállás alkalmával a gépeket tökéletesen ki kell tisztítani, mert a keveredés nagy anyagi kárt jelent a termelőknek. A RIZS .LASSAN, de igen szépen érik. A termésátlag hamarosan eléri az átlagos 15 mázsát. A lecsapolásokat most már sürgősen be kell fejezni. A tökéletes lecsapolás főleg ott fontos, ahol a gépi aratásnak megvan a lehetősége. Fontos ez azért is, mert a rizstarlók őszi mélyszántását csak úgy lehet elvégezni. Azt tanácsoljuk, hogy a r-izs lekerülése után a termelők elsősorban a rizstarlókon azonnal végeztessék el az őszi mélyszántást. Az őszi búza termelése sikerének egyik döntő előfeltétele a jó talajmunka. Erre receptet adni Szolnok megyéiben — ahol igen sok talajféleség előfordul — nem lehet. A homoktalajokon jó vetőágyat készíteni nem nehéz; ugyancsak nem jelent nagyobb problémát a könnyebb vályog- talajok előkészítése sem. Komolyabb nehézségek adódnak az erősen kötött, réti agyag és a szikes talajok elmunkálásánál. Ha ezeket a talajokat száraz időben szántjuk, a talaj nagyon rögös, hantos lesz, amit még többszöri gyűrűshengerezéssel sem lehet elmunkálni. Ilyen esetben ajánljuk a fordítás nélküli talajelőkészítést, melynek előfeltétele a gyommentes talaj, az alacsony — lehetőleg földszín alatti — kukoricatarló. EZT ELSŐSORBAN disztillerrel, avagy. tárcsával lehet biztosítani. így kevés költséggel rögmentes magágyat állíthatunk elő. Egybevetve: mindent el kell követni annak érdekében, hogy a búza minél hamarabb a földbe kerüljön; Ne feledjük az 1952-es évet, amikor sárba-vízbe vetettük a búzát!:: Minden község részére biztosítottuk a minőségi ve'őmagot. Minden termelő kicserélheti vetőmagját a Terményforgalmi Vállalatnál,, amikor is egy mázsa vetőmag helyett 110 kg búzát kell átadni. A vetőmag elsőrendű, nemesített vetőmag. Tanácsos a cserével igyekezni, mert a csere idejét, illetve lehetőségét bizonyos időre korlátoztuk. A búzavetőmag csávázásárak szükségessége ismeretes a termelők előtt. A csávázáshoz ez évben is a Higósan-t és a Germi- san-t ajánljuk. Felhívjuk a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok figyelmét a két nagyteljesítményű porcsávázó gépre, amelyekkel a ken- deresi növényvédő állomás mázsánként 2,40 forintért végzi el a munkát. A csávázógép napi kapacitása 250 mázsa. Mind a termelőszövetkezetek, mind a községi tanácsok VB-je által összegyűjtött igényeket a növényvédő állomás elégíti ki. VÉGÜL AZ ŐSZI mélyszántás és trágyázás jelentőségére hívjuk fel a figyelmet. A gépállomásoknak elegendő gépi kapacitás áll rendelkezésére; úgyhogy mind a tsz-ek, mind az egyéniek megrendeléseinek eleget tudnak ‘ — i. Vedrődy Gusztáv megyei főagronómus. , UJ GYÓGYSZER A MOS MEGBETEGEDÉS ELLEN Jobbak-e a külföldi gyógyszerek, mint a mieink ? Hazánkban a gyógyszergyártás a század első éveiben igen szerény keretek között indult és eleinte főleg a külföldi készítmények utánzására törekedett. Sok nehézséggel kellett küzdenie és csak az első világháború alatt sikerült olyan kiváló új gyógyszerféleségeket előállítanunk, hogy csakhamar a világ minden tájára megindult a kivitel is. Az utolsó két évtized alatt csaknem ezer új gyógyszer- készítmény került nálunk forgalomba és ezeknek csak 22 százaléka volt külföldi eredetű. Azonban a felszabadulás előtt a sok kisebb-nagyobb üzem és gyár között egészségtelen verseny fejlődött ki. Egymás készítményeit leutánozva, ugyanazt a gyógyszert nem egyszer 10 néven hozták forgalomba. Az Országos Közegészségügyi Tanács és az Országos Közegészségügyi Intézet igyekezett rendet teremteni és ennek az egészségtelen túlprodukciónak korlátot szabni, mégis ez csak akkor sikerült, midőn a Népköztársaság állami kezelésbe vette a gyógvszergyárakat és azokat egységes vezetés alá helyezte. Ma a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Tanács irányítása mellett folyik az új gyógyszerek utáni tervszerű kutatás a Gyógyszeripari Kutató Intézetben és az egyetemek kémiai és gyógyszertani intézeteiben. A klinikák feladata pedig a feltalált új gyógyszerek gondos kipróbálása és szigorú kritika mondása. Hazánk gyógyszeripara, amely tehát több mint fél évszázados múlttal, értékes műszaki hagyományokkal és jelentős szellemi értékekkel rendelkezik, eddig sok eredményes erőfeszítést tett közegészségügyünk fejlődésének elősegítésére és számos országba irányuló exportjával a külföld megbecsülését is kivívta. Itt van pl. a régebbi kiváló készítményeink közül a Dr. Isse- kutz Béla Kossuth-díjas akadémikus által feltalált közismert Novurit gyógyszer, mely az ösz- szes létező, hasonló hatású szerek közül a legerőteljesebb, amellyel keringési elégtelenség okozta vízbőség (ödéma) köny- nyen lecsapolható, mert a vizeletkiválasztást bámulatos gyorsan és nagymértékben fokozza. A Novurit rendszeres használatával a szívbetegek élete évtizedekkel nyújtható meg. Vagy nézzük pl. az újabb gyógyszerkészítmények közül a Tolazolin-t, mely perifériás értágító gyógyszer és hatásában semmivel sem marad el a külföldi Priscol-tól, hanem ezzel teljesen megegyezik és az érbetegek számára nagy kincset jelent. Az emberiség egyik legnagyobb veszedelme a rák. Azelőtt a mindennapi gyakorlatban a daganatos beteg először sebészhez került, és ha a beteg nem volt operálható, akkor sugárkezelésben részesült. Üjabban már több olyan gyógyszerrel rendelkezünk, mely joggal foglalja el helyét a daganatos betegségek sebészi és sugaras gyógymódja mellett. A rosszindulatú daganatok kemoterápiája a mustárszármazékok megjelenése óta sok új vegyülettel szoporodott. Nálunk Is sikerült előállítani Vargha Béla akadémikusnak egy, a külföldi készítményekkel egyenrangú, sejtoszlásra ható anyagot, melyet a legnagyobb gyógyszer- gyárunk, a világhírű Chinoin gyár Degranol néven hoz forgalomba. Még nagyon sok gyógyszert sorolhatnék fel, hivatkoznék a nemzetközileg elismert kiváló Penicillin gyártásunkra is, de ez nem célom most, csupán azért ismertetem a fenti példákat, hogy érzékeltessem, milyen magas színvonalon áll gyógyszerkutatásunk és gyógyszergyártásunk. Előkelő helyet foglal el gyógyszeriparunk világviszonylatban is. Egész törekvésünk arra irányul, hogy mindenfajta gyógyszert saját magunk itthon is elő tudjunk állítani, ennélfogva minél kevesebb behozatalra szoruljunk és inkább mi szállítsunk külföldre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy olyan fontos gyógyszert, aminek előállítását nem ismerjük, vagy anyagi, vagy egyéb okokból még készíteni nem tudjuk, külföldről ne vásárolnánk. Azt hiszem, ennek bizonyítására elég, ha csak arra utalok, hogy tavaly a nagy gyer- mekbénulási járványban milyen nagy anyagi áldozatokat hozott államunk a Salk vaccina védő oltóanyag behozatalára és széleskörű felhasználására. Befejezésül leszögezhetjük: büszkék lehetünk a magyar gyógyszergyártásra. Dr. Szele Béla a 15/49. gyógyszertár vezetője. -------------------------------------A dolgosok iskolájának megnyitása Szeptember 15-én, hétfőin lélután 5 órakor kezdődik a dolgozók és levelezők esti tagozatún az V,—VI., VII. és a VIII; szíályosok tanítása a szolnoki Beloiannisz úti általános iskoláján. Az iskola igazgatósága ezúton -éri a jelentkezőket, hogy a éreti időben pontosan lelenje* tek meg. Maris néni bosszúsan taszigál- Ha a lábasokat, haraggal dögö- ínyözte a rétestésztát, elkesere- Jdetten sulykolta rézmozsarában >a cukrot. Nincs tán a megyében 'még egy hozzá foghatöan balszerencsés asszony... Olyan, akit ?az övéhez hasonló értetten emberrel vert meg az ég. Megátalkodott, mint akibe az ördög bújt. iMeg — jutott eszébe — olyan, \akár a fiskálisék papagája, tmind csak egyet hajt. A különbség csak annyi, hogy a madár reggeltől estig azt mondogatja: [„Jó reggelt, jó reggelt, Faragóék iCsöptkéje vagyok!” — az ura [meg ezt: „Hallgass, asszony, hall- >gass! Többet termelek én, mint \amazokl” A megvetően mondott i„amazok" aiatt a szövetkezetiek \voltak értendők az ember szótárában . i j Maris néni tudta, \hogy ez nem főbb kifogásnál. Ó, >hogy az a. .. Hát nem kifutott \a tej?!... Persze, így van az )olyan helyen, hol az asszonyra \vár a főzés is, meg a gazdaság- politika is... A gazdaság-politi- | ka, amit a minapi falugyűlésen thallott az előadó szájából, s igen \megtetszett neki. Annál jobban tcsak az, amit arról hallott, hogy \mennyivel termel többet a nagy- iüzem, mint a kisparcella — s \hogy ennek okozataként mennyivel könnyebben, jobban él a szövetkezeti ember az egyéni parasztnál. Hiszen effélét sejtett 6 ‘már akkor is, miikor esztendeje i— zárszámadás után — a Bal- \langó Miskáék háza-tetejére valami furcsa vastákolmányt esz- |kábáitok. Televíziós készülék an- ,tonnáját, ami a masinával együtt |kicsi hijján nyolcezer forintba ikerült. Az ember is látta, per- 'sze... ö meg harmadéve rimánkodik hasztalan az urának egy * új kerékpárért. Pedig a megd• vön már több a rozsda, mint a zománc. „Nincs miből. Niui.. ' — mindétig ezt kell hallania, ha ' az annyira kívánt b'ciklível elő- ; hozakodik — noha a régi olyan 1 rozoga, hogy használója egyene■ sen vitézségi éremre volna mél- '■ tó... Ilyet azonban nyikorgó ■ masinán való kerekezésért — i köztudomásúlag — nem adnak. ■ Maris néni mindezt nem először i hányta-vetette meg; s idejét lát- . ta annak, hogy végre-valahára ■ dűlőre vigye a dolgoti i * ■ Jól fizetett a répa; Balázs de■ rűs hangulatban állított haza. Az ■ asszony vidám tekintettel nézte, i mint falatozik az ura. Tudta, hogy a férfinép szívéhez a leg- i rövidebb út a gyomrán keresztül | vezet; az eszéhez pedig a szívén át. Eljött az én időm — gondol■ ta, s hogy Balázs torkán lefolyt a vacsora utáni pöhá/r bor, ki'■ rukkolt,• — Sz. Nagy járt itt délután. i Kendet kereste ... — A csoport-titkár? —<i Az. — Osztón mit hozott ? Vagy inkább vitt vóna? — évődött az ember. — Papírt hozott. Belépési nyilatkozatot. Balázs arcáról lehervadt a mosoly: — Hányszor mondjam mér; hogy nem megyek?! Értsd meg nem teszem csúffá magam .., — Mivel tenné? Azzal, hogi többet termel a földjén? Vagi azzal, hogy nem fájditja répasze dés után egész éjjel a derekát ahelyett, hogy ... — Nono, — dörmögte Báláz. — most nem arról van szó .. Maris te! Hiszen tudom én, hogx igazat szólsz, csakhát.-.; Csakhá én magam annyiszor mondtam Nem megyek — hogy most mái restellnék másként beszélni. — Mondott ilyet más is: mégis belépett azóta! — így az asz szony. — Mondott, mondott — sóhaj tott nagyot az ember —, de eOl sem olyan hangosan, mint én — Ha nem mondta volna menne ? — sandított rá Marii néni. — Hát! De mennyire... — Akkor szüret! Idefigyeljen kend... — fogta Maris néni sut togó-titokzatosra a hangját. Embere fülelt, bólogatott... * Ezután történt, hogy nohc ember-asszony együtt ment el c közgyűlésre, Maris néni vitte c szót. Balázs pedig csak bólogatott hozzá, s olykor-olykor — c látszat kedvéért — köhentctt orrát fútta, mint ki nagyon megfázott. Az aláíráshoz pedig nem kell szólni.. -. így ravaszkodta ki Maris néni, hogy az ura ne kerüljön ellentétbe a saját szavával — mégis szövetkezeti gazda legyen. Aki nem hiszi, hogy így fürtén — járjon utána. Nem az Űperencián túl, hanem a beseny- szögi határban ... = bor váró ==
