Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 2, Mindent tegyünk meg értük... 1 Síig at Steffi emberek is meg- frTlnak néhány pillanatra, amint elhaladnák! Szolnokon, a Ma­gyar utca 4. számú ház előtt. Gyermekzsivaj szűrődik ki a kapun, hat-tizennégy éves gye­rekek hangja* ami nem is csoda, «nert a Megyei Tanács gyermek­védő otthonában éppen most ^nagyüzem” van. Patkós Gyula elvtársi, a gyere­kek sízeretett igazgató bácsija ad felvilágosítást kérdésünkre: — Negyvennégy állami gon­dozott gyerekünk adott „találko­zót’" egymásnak nálunk. ' Olyan gyerekek, akiket a továbbiakban gyermeknevelő intézetekben kí­vánunk • továbbtaníttatni: Hogy miért? Vagy a rossz tanulmányi előmenetel, vagy pedig, a rossz nevelőszülők miatt. Van köztük ugyanis több túlkoros gyerek, aki — önhibáján kívül — jóegy- néhány évvel elmaradt iskolai tanulmányaival,­— Mi ennek az oka? — Egyik ok e szülők felelőtlensége hanyagsága, a másik pedig, hogy az iskolák sem szeretnek foglal­kozni a relatív-túlkoros gyere­kekkel. Többek között ez is ma­gyarázza azt a célunkat, hogy igyekszünk mielőbb minden ál­lami gondozott gyermeknek in­tézeti elhelyezést, nevelést adni. ■ — Hová kerülnek intézetekbe ezek a gyermekek? — Miután kicseréljük, illetve kiegészítjük ruházatukat, Debre­cen, Kisújszállás, Tiszadob, Be­rettyóújfalu, Tiszakürt intézetei­ben adunk új, jobb otthont ne­kik. Sajnos, ez olyan szükség­megoldás, amelyet már évek óta követnünk kell a beiskolázások­nál. Azért mondom, hogy szük­ségmegoldás, mert ha a gyerek messze kerül szülő megyéjétől, városától, édes- vagy nevelőszü­leitől, ez nincsen j oh at ássál éle­tére. Szükség lenne legalább egy 300 férőhelyes gyermekotthonra a megyében. — A magasabb korosztályú gyermekeknél is vannak hasonló problémák? — kérdezzük. — Vannak — hangzik a vá­lasz: — A 14—18 év közötti gyer­mekek közt is sok van, akinek nincs meg a VIII. osztálya, akik­nél amellett, hogy el kell végez­tetni az iskolát, már arra is kell gondolnunk, hogy kenyeret ad­junk a kezükbe, mert 18 éves korukban megszűnik az állami gondozásuk. Bár van az ország­ban több olyan intézet, ahol az iskola elvégzése mellett szakmá­ra is tanítják a gyermekeket, de kevés. S nagyon kellene egy ilyen intézet Szolnok megyébe is. Több száz gyerek sorsát, jö­vőjét oldhatnánk meg. ezzel. Nyílik az ajtó. Egy asszony lép be, karján pólyásbabával. A má­sik szobába tart, s amint becsuk­ja az ajtót maga után, Patkós elvtárs elgondolkozva néz egy percig utánuk: •— Látja, itt van ez a kisbaba is — mondja halkan. — A szülők rossz viszonyban élnek a férj iszákos, az asszony elvált tőle, aki dolgozik. Legalább át­menetileg kellene segítenünk rajta, s nem tudunk. Van Sza- párfalun egy 60 férőhelyes cse­csemőotthon, több se. Nincs hely, nem tudjuk felvenni. Legalább 150-es befogadóképességűvé kel­lene tenni ezt az otthont is. 3 éven aluli gyermekeket nem ad­hatunk ki nevelőszülőkhöz. Van­nak tehát problémáink, a bölcső­től majdnem a húsz évig. * 60 millió forint... Ez az az összeg, amelyet kormányunk a 3 éves terv időtartama alatt a gyermekvédelem céljaira kíván fordítani; Remélhetőleg Szolnok megye is kap annyit a 00 millió­ból, hogy amit az állami gondo­zott gyermekek javára csak fo­rinttal lehet megoldani, megvaló­sítsák. Gondolunk itt elsősorban azokra az égetően szükséges be­ruházásokra is, amelyeket a Megyei Gyermekvédő Otthon igazgatója, Patkós Gyula elvtárs vázolt, s azokra is, amelyekre most nem tértünk ki. Felvetődik azonban a kérdés, csak egyszerű anyagi beruházá­sokkal biztosítható a többezér Szolnok megyei állami gondozott gyermek sorsa, jövője? Nincs-e szükség a társadalom másirányú segítségére? Elérhető-e a éO millió forinttal sok szülő felelősségének feléb­resztése gyermeke élete, sorsa iránt, amellyel egyszerűen nem hajlandó törődni, hanem bűnös, erkölcstelen módon megfeled­kezik arról? Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy ez nem elég. S ha már a társadalmi se­gítségről, vagy ha úgy tetszik: mozgalomról esik szó gyerme­keink jobb sorsáért, jövőjéért, érdemes lenne Patkós Gyula elvtárs javaslatának megvalósí­tásán gondolkozni, amelynek ez a lényege: Hozzuk létre a me­gyében, a KISZ mintájára a Gyermek- és Ifj'úságvédelmi Ta­nácsot, amelyben minden jelen­tős társadalmi, politikai és gaz­dasági szervezet képviseltetné magát, mintegy szimbolizálva a mozgalom társadalmi jellegét. Ne felejtsük el egy pillanatra sem: az elkövetkezendő évtize­dek munkásairól, dolgozóiról van itt szó, életekről, amelyek egy még jobb életen akarnak és fognak nemsokára munkálkodni. Mindent tegyünk meg érlük, amit csak tehetünk. Bubor Gyula Szeptember 2 Kedd István A Nap kél: 5.04 h-kor, nyugszik: 18.23 h-kor. - A Hold kél: 20.03 h-kor, nyugszik: 9,11 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: változó fel­hőzet, több helyen kisebb eső, mérsékelt északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet alig válto­zik. i Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 21—24 fok között. Távo­labbi kilátások: továbbra is fel­hős idő, kisebb esőkkel. (MTI.) <-> A SZÖVETKEZETT gazdák életéről és a termelőszövetkeze­tek eredményeiről a közeljövő­ben színes, mélynyomású kiad­ványt jelentet meg a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya. — VASÁRNAP, ünnepélyes külsőségek között átadták ren­deltetésének a törökszentmiklósi 8 tantermes és a tiszavárkonyi 4 tantermes új iskolát. — MÉG EZ ÉVBEN villanyt kap Tiszajenő község. 695 ezer forintos költséggel 9 kilométer­nyi villanyvezetéket építenek. Ezzel a leözség villamosítása meg­oldódik.--AZ ÁLLAMI Biztosító Szol­nok megyei Igazgatósága az el­múlt féléves versenyben orszá­gosan első helyre került. — ELBOCSÄJTOTTÄK állá­sából ^ és feljelentést tettek La­ding József nagykörűi italbolt­vezető ellen, mert nem a szab­ványnak megfelelő árut hozott forgalomba és súlycsonkítással árulta az italféleségeket. — 13 Üj BELÉPŐVEL erősö­dött augusztusban a jászárok- sagülásd Május 1 Termelőszövet­kezet. ŐSZI VÁSÁROK a megyé­ben: Októberben Törökszentmik- lóson, Jászberényben és Mező­túron 2 napos — az ünnepi vá­sárhoz hasonló — őszi vásárt rendeznek. A vásárokra felvonul a megyéből több tanácsi és szö­vetkezeti kereskedelmi vállalat. — 2 EV ÉS 6 HÓNAPI BÖR­TÖNRE, valamint mellékbünte­tésekre ítélte a bíróság Szertáréi Palnét, a tiszaprsi földműves- szövetkezet volt■ dolgozóját, tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett sikkasztás bűntette miatt. Az ítélet nem jogerős. —. VÍZGAZDÁLKODÁSI tár­sulás alakult Tószegen. Az ösz- szefogott gazdák jelentős beru­házással csatornázási munkát végeznek majd és gátrendszert építenek. — E HÉT végén, szombaton másodszorra ül össze a megyei mezőgazdasági fejlesztési bizott­ság. Ülésén megtárgyalja a fej­lesztés jelenlegi helyzetét és a feladatokat. — A GÖDÖLLŐI Agrártudo­mányi Egyetem Növénytermesz­tési Tanszéke a KISZ és a Föld­művelésügyi Minisztérium közös rendezésében gépi bemutatóval egybekötött ankétot tart vra a Szenttamási Állami Gazda­ságban a gödöllői ikersoros ku­korica termesztés üzemi tapasz­talatairól, ______ Je gelt kosarakban exportálják a pecsenye-libát, kacsát Kecske­métről Franciaországba, Olaszor­szágba és Becsbe. Eddig több mint százezer hízott libára és kacsára, harminckettőezer puly­kára kötöttek szerződést Bács megyében, (MTI) A feledékenységről- Elmélkedés az iskoláét) kesd^tén Jíapfpostánkból Az augusztus 30-áa és szép- j Ügyében a legsürgősebben in- tembsr 1-én beérkezett leve- tézkédünk. Addig is kérjük szí­reg is volt mar, hogy mi is iskolába jártunk: Lám, most is megkezdődik egy új ta­nulási év. Mennyi nebuló kap­ja hátára a táskát és mennyi mindent fognak bevágni olyas­mit, amin mi komoly, felnőtt emberek már régesrég tál va­gyunk. Mi már mindazt megta­nultuk, amit csak most fog be­fogadni a gyerkőcök feje. Valahogy így elmélkedtem, amikor egy véletlen folytán kezembe került az általános is­kolák V—Vili. osztálya számá­ra készült tamterv. Fölényes mosollyal ütöttem fél, viszont annál nagyobb döbbenettel for­gattam. — Rá kellett jönnöm ugyanis, hogy ha minden jól megy, a mai 10—14 évesek egy csomó olyan dolgot fognak tud­ni, amiről nekem és felnőtt tár­ssaimnak — talán — halvány sejtelmünk sincs már. Vessen csak számot magával « kedves olvasó: tudja-e, me­lyek a forróövi monszun éghaj­lat fő jellemvonásai? És ha tudja, meg tudja-e mondani, melyek Portugália fő termékei, vagy esetleg: melyek hazánk fő medencéi-, A legutolsó kérdésre .például ggy 11 éves ötödikes ne- ttdó is felelni tud a tanterv sze­34 fizika rejtelmei szintén elmerültek már a magam és meginterjúvolt fel- nőttársaim emlékezetében. A sötétkamráról igen kevesen tud­tak számot adni, a fény áthala­dásáról plánparalel lemezen pe­dig pláne senki sem tudott. — Senki sem volt képes megmon­dani, mi a testek alakváltozásá­nak oka. A Q fogalmát illetően felnőtt körökben a legteljesebb zűrzavar uralkodik, ahogy azt megállapíthattam. A tehetetlen­ségről pedig csupán egyes anyag- beszerzők és vállalatigazgatók tudtak részletes felvilágosítást adni, de azok sem szorosanvett fizikai vonalon. Hát Archimé- des törvényéről ki tudja még a kis versikét? Vagy itt van a kémia. Azt hi­szem, nagyon kevesen lennének képesek következtetéseket le­vonni az oldás és a diffúzió je­lenségéből az anyag szerkezetére vonatkozólag. S a víz tulajdon­ságairól a laikus felnőttek alig tudnak többet, minthogy ned­ves: azt hiszem, csúnyán meg­buknának az iskolában. S ha jól körülnéznénk, igen kevesen nyilatkoznának megnyugtatóan a nitrátok és a szulfátok problémá­járól. Városi ismerőseim ámulattal lapozgatták a biológiai részeket. Mély hallgatásba burkolóztak, amikor arra kértem ókéi, mond­janak pár közvetlen szót a gyü­mölcsfák ültetéséről és a csont- héjjas gyümölcsökről. A módo­sult gyökérről fogalmuk sem volt. A sertést, amelyet pörkölt formában oly kitünően ismer­nek, egyikük sem tudta f beso­rolni és végül valaki súgásra mondta csak be, hogy párosujjú patás, nem kérődző. A nők, a divat nagy szakértői semmit sem tudtak a selyemhernyó életmódjáról, holott tízéves gye­rekek csak úgy fújják majd a x°letetet a „suliban". z egyszerű forgástestek két képsíkos vetületi áb­rázolásáról, amelyet az ötödik­ben tanítanak, már szólni sem merek. Csüggedten becsuktam a könyvet és arra gondoltam, hogy az iskolában tanultak jórésze elsüllyedt a múlt ködében. Cse­metéink többet tudnak nálunk. Csak az vígasztalt, hogy húsz év múlva talán elfelejtik ők is. Akkor már szabad. De most még nem. Most még keményen tanulni kell, bevágni a két képsíkos vetületi ábrázo­lást és a fény egyenesvonalú terjedését, meg a forróégövi monszun éghajlat fő jellemvo­násait. Mert ha nem, ha húsz évvel előbb felejtik el a kelle­ténél, mindjárt helyszínen — bi­zony csúnyán megbukunk ”■» is­kolában. — baraes — lekre üzenjük: Szitás István Tiszakürt. A le­velében közölt dolgokkal kap­csolatban érdeklődtünk. Az ered­ményről levélben tájékoztatjuk. Szíves türelmét kérjük. Szanku Tamás Jászapáti. Le­velét megkaptuk. Ivanics József Szandaszöllős. Beküldött írását köszönjük. Fel­dolgozzuk. Várjuk további leve­leit. Nagy Károly Kunszentmárton. Kérését továbbítjuk az illetékes szervhez. Ügy gondoljuk, a jogos panaszt orvosolják. Bornemissza Sándor Kisúj­szállás. Tájékoztatásáért köszö­netét mondunk. írásával más­kor is keresse fel szerkesztősé­günket. Pataki István Kenderes. — béli ötvenkétéves Katharina Keim asszony tizenkét éven át rejtegette férjének holttestét, — amelyet az idén április 17-én egy házkutatás alkalmával találtak meg. A vádlott asszony 1946 októ­ber 29-én egy veszekedés hevé­ben a mosásnál használt sujko- lóval agyonütötte férjét. Tettének elkövetése után az asszony férje holttestét háza i padlásán, a szalma alá rejtette. I A réndőr sé mé] bejelentette. — •hogy térje eltűnt és 19-19 május vés türelmet. Ifj. Fülöp Lászlóné Kengyel. Panaszát eljuttatjuk az illeté­kesekhez intézkedés végett. — Amint választ kapunk, közöl­jük levélírónkkal. Bistey András Jászapáti. Írá­sát lektoráljuk. Az eredményt levélben közöljük. Id. Hudra István Jászberény. Panaszát megvizsgáljuk. Tájé­koztatást küldünk a vizsgálat eredményéről; Oláh József Kunhegyes. írá­sát köszönettel vettük, feldol­gozzuk. Gulyás Erzsébet Kengyel, Laj­tos Mária Karcag. Kedves kis Pajtások! Leveleiteket továbbí­tottuk az „Űttörők Fóruma hoz. Szeretettel várjuk további írásaitokat. 11-én kimondatta a válást. Ami­kor a házból elköltözött, a mu- miaszerűvé vált holttestet egy ládába csomagolta és lelakatol­ta. A ládát új lakásának udva­rán egy kamrába rejtette. Közben azokra a híresztelé­sekre, hogy az asszony meggyil­kolta férjét, a rendőrség többször is nyomozást indított, de mindig eredménytelenül. Csak amikor a rendőrség 1958 áuriiis 17-én zsarolás vádjával őrizetbe vette Katharina Keimet és házkutatást tartott, akkor került elő a láda. Az asszony azonnal mindent be­vallott. (MTI), Tizenkét évig rejtegette meggyilkolt férje holttestét MARBURG (DPA). A Treysa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom