Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-07 / 212. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958; szeptember 7. LX.Í.I. ÖRS ZÁGO S MEZŐ GAZ DASAö 1 *»♦« Ökrös József, az abádszalóki Lenin Tsz főállattenyésztője — mint az elmúlt években — idén is meglátogatja a kiállítást. Néhány nap múlva, szeptember 12-én nyitja kapuit a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A magyar föld termékeit, kincseit mutatjuk meg or- szágnak-vllágnak. Azt, hogy milyen magaslatokba ér el a szövetkező ember, mit produkál a legfejlettebb szocialista nagyüzem: az állami gazdaság, és a békés alkotómunka eredményeként miként gyarapodik, gazdagodik az egyéni paraszt Ez a nagy seregszemle egyben iskola; s nem is középiskolás fokon, hanem egyetemi szinten tanít. Sok-sok tízezer látogatónak nemcsak eredményeinkről adunk számot, hanem bemutatjuk, milyen a korszerű gazdálkodás, — mit jelent a gépek sokasága és hogyan alkalmazhatják ezt dolgozó parasztjaink. Túlzás nélkül állíthatjuk: az egész ország fog ott kezet. Szolnok megye Is méltó módon képviseli magát és — mi tagadás — nagyon sok szőkébb hazánkbeli ott tudja meg csak igazán, hogy mennyi nagyszerű eredménnyel büszkélkedhetik a Jászkun föld. meglátszik gazdáink életén is. Hazámban egy tsz-tag napi átlagos jövedelmi 140 Lek. Ragyogó, új, egészséges házakban laknak, szépen öltöző szövetkezeti parasztjaink. — Miként jutottak idáig? «-• Államunk segítsége révén a közös gazdaságok kimagasló eredményeket értek el, melyek vonzóan hatottak az egyéniekre. A kommunisták párt-feladatul kapták, hogy ezeket az eredményeket ismertessék az egyéniekkel. A tsz-gazdák ugyanezt a megbízást kapták szövetkezetüktől Sajtónk rendszeresen foglalkozik a szövetkezeti mozgalom előrehaladásával de problémáival is. íróink, képzőművészeink legjobbjai szívesen alkotnak olyan műveket, melyek parasztságunk életével foglalkoznak. Sajnos, ez nem általános művészeink. íróink körében, — mondja szocialista emberhez illő őszinteséggel vendégünk. „Akárcsak nálunk!*’ *— gondolja a hírlapíró s egy-két szót ejt arról a vitáról, mely napjainkban a népi írók működéséről folyik. Jorgji Coka elvtárs helyesli azt a törekvést, mely az elvi kérdések tisztázására irányul. Véleménye szerint az eszmei bizonytalanság előbb-utóbb visszaüt a termelésben: ugyanakkor az egy nyelven szólás motorja a fejlődésnek. Annak a fejlődésnek, melyről Albánia mezőgazdasága a kiállításon számol be. Az eredmények ismertetése mellett arra is van gondja az albán földművelésügyi minisztériumnak, hogy érés Hazám ipara a felszabadulás óta több mint ezeregyszáz százalékkal fejlődött —, pillant vissza vendégünk az elmúlt tizennégy évre. — Ahhoz, hogy népünk életszínvonala ennek megfelelően emelkedjék, a mezőgazdaság nagyüzemesítésére,' szocialista átszervezésére elengedhetetlenül szükségünk volt. 1946-ban mindössze 7 termelő- szövetkezet működött Albániában. 1950-ben már 90, 1957-ben 1698, idén július elsején pedig 1935-öt számolunk. Földterületünk 72.8 százalékát szövetkezeti parasztok művelik, 2 százalékát pedig állami gazdaságok dolgozói. A szocialista nagyüzem többet termel mint a kisparcella —■ ez az igazság Albániában is érvényes. Atsz-ek —1957. évi statisztika szerint — búzából 1.5 q-val, gyapotból 3 q-val, cukorrépából pedig 70 q-val termeltek többet hektáronként, mint az egyéni gazdák. Ez a különbség a kezdeti években még nagyobb volt; az esztendők során az egyéni gazdák sokat tanultak a szövetkezetiektől: ez terméseredményeikben mutatkozott meg. Évről-évre csökken Albánia élelmiszerimportja. Ma már kizárólag búza behozatalra szorul, szükségletét a Szovjetunióból szerzi be — lényegesen kedvezőbb feltételek mellett, mintha kapitalista államokkal kereskednék. A természeti adottságok a felszámolt kapitalista rendszerből önként adódó elmaradottság hagyatéka volt a jegyrendszer, melyet az 1957-ben elért termés- eredmények alapján fel lehetett számolni. Ez a szocialista, gazdálkodás érdeme. 1980-ra Albánia már gabonából sem szorul behozatalra. — Erőfeszítéseinkből tevékeny részt vállaltak az aránylag kis földterülettel rendelkező állami gazdaságok is, — folytatja vendégünk. — A Malik Mucsó Állami Gazdaság 5,2 zsír- százalékú tejet állíU elő; tehenészetben gyakran megfordulnak a szövetkezeti tagok, vezetők, hogy tanuljanak. Tudományos előképzettség nélkül nincs eredményes gazdálkodás! Ezérl a tsz-elnökök, agronómusok, és brigádvezetők részére lehetővé, — Néhány nap múlva megérkeznek azok a repülőgépek, melyek élő citrom-, olajbogyó-, mandarin- és narancsfákat hoznak Albániából, — ígéri Jorgji Coka elvtárs. —> Gondolom, még szebbé teszi navi Ionunkat... Magunk is úgy véljük; s — fölös óvatosságból — csak ennyit teszünk hozzá: Mindent a szemnek, semmit a kéznek.- — b. z. — Mi van á ponyva alatt? Kiállítási kívánesiskodás kapunyitás előtt Sűrűn emelkedik az Országos Mezőgazdasági Kiállítáis és Vásár sorompója; teher- és személy gépkocsik érkeznek, indulnak. Odabenn sziszeg a hegesztőpisztoly, kopp an a kalapács, acélban fiittyent a fúró, edzett munkáskezek lódítják a gerendákat. Tervszerű a munka; mégis igyekezni kell, hiszen nagyon közeleg a vásár megnyitásának napja. Befejezéshez közeleg az Élelmiszeripari Minisztérium két hatalmas vasbeton-üveg pavilonja. Egyenként 1500 négyzetméter területen kerül Itt kiállításra gyümölcs, zöldség, dísznövény. Amott a SZÖVOSZ épülete ké- «zül A helyszínen, hideg eljá- TBással hajlítják az acélcsöveket, melyek egy függő, üvegből ké- «zült Irodahelyiség hordozói Néhány simítás kell csupán a Szovjetunió hatalmas csarnokán. A kommunizmust diadalmasan építő ország valamennyi vendég között a legnagyobb a területen: 5000 négyzetméteren állítja ki anyagét; ebből a területből 3000 négyzetméter gépeknek jut, A magyar anyagból itt látjuk a huszonhat államban szabadalmazott Szabó-féle PP—50 mintájú ekét, melynek üzemeltetéséhez nyolcvan helyett ötven lóerős traktor elegendő. Távolabb liliputi ’ sátortábor látszik. Közelebb kerülve derül ki, hogy a sátortábor — ponyvákkal letakart gépcsoport. Megemeljük a takarót, alábúvunk.;. Fényes-piros az angol David— Brown-cég szőlőművelő traktora. Az ülés mögött kéthengeres Diesel-motor. A művelési szélesség — amint nagyjából learaszoljuk — 120—140 centiméterre tehető.], Angol vendégeink nem tudnak«: pontos adatot mondani, mert —“ nyolcadika után érkeznek csupán. Az ezüstösre festett, alacsony- építésű FE—35 „Luxo” traktort' szintén angol cég, a Massey—ri Fergusson küldte a vásárra.^ Szellemes megoldása — gumilánctalp — folytán gyorsan szerelhető; a szántóföldón biztosan halad s könnyen gördül az úton ügy halljuk, a gépeket a pest környéki nagygazdaságok egyi kében gyakorlatban Is bemutat ják majd. A kiállítás, annak eilenéi-e hogy csupán épülőt j van, rö vid séta után Is meggyőz: ily&r meg nem volt Magyarországon Gyönyörű sertései vannak a Nagykunsági Állami Gazdaságnak Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Galambos Pál sertésgondozó mutatja be ezeket a szép „malacokat". Vásárí belépő - utazás - bélyegzés ják és a kiinduló vasútállomásnál, majd a kiállításon és visz- szautazáskor a vasútállomáson lebélyegzik. Az előző években akkor is igénybevehető volt a kedvezményes utazás, ha a belépőjegyet Budapesten váltották meg — de az idén csak a fentiek szerint tarthatnak igényt kedvezményre a látnffatnk. i i 1 j vmosua iMczugazuasagi * Kiállításra megyénkben minden ^községi tanácsnál, termelőszövetkezetnél, állami gazdaságban, j 'földművesszövetkezetnél, áruház- i ban, trafikban. IBUSZ-nál. va- i sútáRomáson lehet kedvezmé- ■! nyes elővételi jegyet váltani. Az elővételi jegyek ára hat forint. « A jegy csak akkor jogosít az öt- | ven százalékos vasúti krdvez- menyre, ba azt vidéken megváltJHazám először szerepel kiállításon...64 Jorsii Coka elvtárs nyilatkozata a Néplap részére Derűs, kékszemü, agilis fiatalember. Minden nap elsők között pattan le a villamosról és net az Országos Meztgazdasági Kiállítás és Vásár munkától hangos parkja, felé. A gépkocsit, melyet a kiállítás vezetősége felajánlott számára — nem fogadta el. Vendégünk: Jorgji Coka, az albán földművelésügyi minisztérium tájékoztatási osztályának vezetője a nti számunkra taka- rékoslcodik i ». sőt kőtelezővé tettük a tanulást Ilyen körülmények között tsz- eink is részt vehetnek abban a kutató munkában. amelynek oroszlánrésze 23 állami gazdaságunknak jut a felsőbb tudományos szervek Irányítása mellett A közös gazdálkodást a fokozatosság elvének szem előtt tartásával kedveltették meg Albánia parasztságával a kommunisták. 1948-ig sok. a mi egyes típusú szövetkezetünkhöz hasonló csoport működött az országban. Az utolsó tíz évben már valamennyi a legfejlettebb utat, a termelőszövetkezetit járja. Jorgji Coka elvtárs jól emlékezik az albán szövetkezeti mozgalom hősi. kezdeti korszakára. Azokra az áldozatokra, melyeket a párt útmutatása nyomán a kormány hozott, hogy előbbre segítse a parasztságot Albániában a felszabadulás előtt összesen húsz traktor dolgozott, ma pedig kettőezer- egyszáznyolc. A tsz-ek megsegítése ma. a felvirágzás korában sem szűnt meg. A mi 3004-es kormányhatározatunkhoz hasonló szellemű rendelkezésekben foglalt kedvezmények lendítik a termelőszövetkezetek munkáját. — Állami gazdaságainkból származó nemesített vetőmagot, tenyészállatot, az államtól hitelt kapnak szövetkezeti gazdáink. Az eredményeik bizonyítják: méltók a támogatásra. Hazám első ízben vesz részt kiállításon; ez igen nagy részben szocialista mezőgazdságunk érdeme. Eddig — minek is tagadnám. •— nem sok volt. amit érdemes lett volna megmutatnunk a világnak. A Szovjetunió eszmei és anyagi támogatása, kommunistáink fáradhatatlansága, parasztságunk összefogása eredményezte Albánia fejlődését, — fejtegeti Jorgji Coka osztályvezető. — A felemelkedés
