Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-02 / 207. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 2. <•* /}hífy a bennszülöttek sem Ne hamarkodja el a választ, kedves Olvasónk, mikor feltesz- sziik a kérdést: ismeri-e Szolnokot? Lehet, hogy sok utcában régi ismerősként üdvözlik, lehet, hogy tájékozott a város politikai és társadalmi életében. Mégsem valószínű, hogy Szolnok életének minden fontosabb eseményével, tízezrekre kiható sorsfordulatá- val tisztában vem, még ha itt született, akkor sem. Mi sem aka­runk tudálékosak lenni. Csak néhány fontos részletkérdés kör­vonalaival ismertetjük meg: Városok, Községek, Emberek A Tíszamentí Vegyiművek fejlesztési terve A szuperfoszfát üzem nélküli gyár jelenleg féllábon álló óri­áshoz hasonlítható. De nem so­káig. A hosszú évek óta szorgal­mazott szuperfoszfát gyár építé­sét kormányzatunk rövidesen valóra váltja. A jelenleg terve­zés alatt álló modem, folyama­tos üzemű feltáró berendezések­kel működő szuperfoszfátüzem építését 1959 első negyedévében kezdik meg, ami maga után von­ja majd az aluminiumf lórid gyártását is. A tervek szerint az új üzem 1962-ben már szuperfoszfátot gyárt és ezzel együtt a jelenle­gi termelési érték évi 320 száza­lékra emelkedik. A jelenleg csak kénsavat ter­melő üzemben a dolgozók lét­száma 240 %-al emelkedik majd, A munkásfluktuáció teljes meg­szüntetésével kialakult törzs­gárdában jelenleg sok olyan szakmunkás van, aki az üzem­ben tett szert szakmai ismere­tekre és jelenleg művezetői be­osztásban dolgozik. így például Kálmán Imre, Bognár László, Sinkó Sándor, stb. Az üzembőví­tésnél ismét lehetőség nyílik a szakmai ismeretek növelésére. Jő igazgatók a munkások LAKOSSÁGÉRT Szolnok város területén a felsza­badulás előtt olyan vállalatok, me­lyek a lakosság szükségleteit lettek olna hivatottak kielégíteni, — nem voltak. A szükségleteket bizonyos értékben a magántulajdonban lé­vő gyárak mellett kisiparosok lát­ták el, A felszabadulás után egy ideig még ezek a gyárak és kisiparosok mü- ; ködtelt, Ez azonban nem volt ele­gendő ahhoz, hogy a lakosság egy­re növekvő igényeit kielégítsék, A város szocialista fejlődése és a lakosság növekvő igényei megkí­vánták, hogy új vállalatok alakul­janak, melyek a gyáripar mellett 2a közvetlenül jelentkező helyi igé­iét ki tudják elégíteni A nö­vekvő igények mellett cél volt az is, hogy minél több munkást tud­junk foglalkoztatni és ezáltal biz- ; tosítani annak lehetőségét, hogy a dolgozók életszínvonala emelkedjen. ’ Ezen elvek alapján kezdtek hoz- \íá városunkban a tanácsi helyi ipar ■megteremtéséhez és kihaszlásásához. ivarosunkban 1048-tól 1952-ig 18 vál­lalat alakult, melyek létszáma kü­lönböző átszervezések és csoporto- ’sítások után a jelenlegi időre U-re Icsökkent. A vállalatok létrehozásuk­kor 800 dolgozót foglalkoztattak. A 'fejlődés során a dolgozók létszáma lállandóan növekedett és jelenleg el- ■éri az 1200-at. I A vállalatok létrehozásával és kia­lakításával egy sor probléma Is je­lentkezett, hiszen meg kellett terem­teni a megfelelő körülményeket, — 'épületek és gépi felszerelések szem- ipontjábél Is. Népgazdaságunk ko- ;,-noIy áldozatokat hozott ezen válla­latok fejlesztése érdekében, összeg­szerűen közel 13 millió forint beru­házást — épület és gép — eszközölt 'az elmúlt hat év alatt. A kanyargó Tisza mentén... V i A Szolnoki Papírgyár nagy­része az 1905 augusztus 20-án le­égett gőzmalom helyére épült fel. Az építkezések 1935-ben kez­dődtek meg hazai papímagy- kereskedők kezdeményezésekép­pen. A hevenyészve összeállított épületekben Ausztriából egy ki­selejtezett papírgépet ócskavas­ként megvettek és helyezték üzembe. E géppel 1936 nyarától 1937 őszéig termeltek papírt ma­gas önköltséggel, rossz minőség­gel és ezért a tulajdonosok csődbe jutottak, a gyárat leállí­tották, a munkásokat elküldték. A hadiipari szükséglet követ­keztében 1940-ben az áUam és az Első Magyar Papíripar meg­vette a csődbejutott gyárat és egy új papírgép felállításával megindította a termelést. A gaz­dasági egyensúly, a magas költ­ségek miatt nem tudott helyre­állni, mert 1944 végén a gyár tulajdonosai már 5 millió pengő­vel tartoztak különböző bankok­nak. A háború alatt csak rövid ideig állt le az átvonuló front miatt a termelés. 1945 augusztus 1-én a hazai papírgyárak közül ] másodiknak megkezdte termelé­sét. A szilárd gazdálkodás alap- jót legalább részben a jó forint, súlypontilag azonban 1948 már­cius 21-én bekövetkező államo­sítás teremtette meg. A terme- . lés ettől kezdve szinte elképzel- i hetetlen ütemben — folya/mato- I satt' emelkedett. j 1952. évben jelentek meg a : gyár területén a szathnacellulóz- ; gyár építői, akiknek munkája ! eredményeképpen 1954 február í 16-án megindult Közép-Európa ' és hazánk első rizsszalma cél- > lulózgyára. E ceUulózgyár — ha- j bár kísérleti jelleggel épült — ( jelentős segítséget adott im- < port eredetű nyersanyagok bel- ; földi eredetű nyersanyagokkal ; való helyettesítése tekintetében. Az államosítás után a mun- kásigazgatók vezetésével a gyár új tulajdonosai bebizonyították, hogy megtanulták a vezetés ? művészetét, a népgazdaság érdé- j kében maximális mértékig ki- < használták a termelő berendezé- - seket. Az államosítás előtt mind- j végig veszteséges vőXtobaéol nye- 1 reségessé tették, asmt bizonyít j az 1958 április elején kifizetett ] egy hónapi nyemes égrésze se - 5 des 1% A szacSBBks fejlődéi, együtt ha- j i "kait a gyár termelésének fejlő- í élésével. Míg az államosítás előtt i í te-VgfigeR, ■saacyüu mjéekeáés ki- < merült egy női és férfi zuhanyo­zóban, addig ma a szociális épü­letben a dolgozók üzemi-kony­hán étkeznek, az üzemi orvos rendszeresen ellenőrzi egészsé­güket, minden üzemrészben van csempézett mosdó és zuhanyozó, a kulturházban mozi és televí­ziós berendezés szórakoztatja a dolgozókat, míg a lakótelepen 13 család részére biztosítottak ké­nyelmes otthont. A papírgyár dolgozói az eddig elért sikereiket tovább akarják fokozni, részben a meglévő ter­melőberendezések modernizálá­sával, ezen keresztül a papír- termelés mennyiségi és minő­ségi eredményeinek növelésével, a hazai termelésű papímyers- anyagok felhasználásának foko­zásával. A hároméves terv mű­szaki intézkedései között szere­pel az energiaszolgáltatás kor­szerűsítése, az I. számú papír- gép rekonstrukciója, valamint új, modem zacskóüzem felépí­tése. Távlati terveikben pedig egy új nagyteljesítményű papír­gép felállítása is. | Mi történt egészségügyi vonalon? A haladó orvostudomány amely magában foglalja j fejlett szovjet orvostudomány é a nyugati államok gyógyító is meneteit, részben megfelelő sze mélyi és jól kiépített tárgyi fel tételek mellett érvényesül — Szolnok városban az orvosol száma olyan rohamosan emel kedett a felszabadulás óta, hog az 1950. évben nyilvántartott 7; orvos létszáma a mai napig töbl mint duplájára emelkedett. Gyó gyító orvosaink közül körzet orvosi állást 13 tölt be. Ezek < körzeti orvosok' sem magámén delőjükben fogadják ma már < dolgozókat, hanem külön erre < célra épült, tágas, jói felszerelt úgynevezett körzeti orvosi ren deiőkbem. Ilyen körzeti orvos rendelő a város területén m; már 6 működik, mégpedig úgy hogy a város perifériás-részei i • el vannak látva körzeti orvos ♦rendelővel. így mindenki köny l nyen jut a szükséges orvos I gyógykezeléshez. Sikerűit az ad ♦ dig a város központjában össze ♦ zsúfolt gyógyszertárakat is úg; | rendezni, hogy a gyógyszertá 2 rákból a városszéli részek I re is jussanak. X A körzeti orvosok munkájá I kiegészíti a Szolnokon több min X14 millió forintból létesült mo ♦ dern rendelőintézet szakorvos X szolgálata. A felszabadulás eiőt | az egész megyében napi 3! ♦ munkaóra szolgált a rendelőin * tézeti szakorvosi szolgálat lebo | nydítására, jelenleg a rendelő X intézetben a szolnoki betegei X éllátására napi 174 óra áll ren J delkezésre Egészen módén } röntgen-felszerelés, jól felsze X reit, korszerű laboratórium, spe X ciáiis vizsgálati módszerek stt X állnak rendelkezésére a szak X orvosoknak a betegségek meg ♦ állapításához. A gyógykezelés 2 ben viszont a rendelőintézet ♦ munkahelyeken mindazok J ♦ gyógyító felszerelések rendelke 2 zésre állnak, amélyék ma a mo r, dem gyógyításban szerepelhet- a nek. A hűléses megbetegedéseit, s ideg betegségek, nőgyógyászati ba- •- jók, gyermekbetegségek, gyógy- ■- módok, hőfénysugár kezelés és gyógytorna is rendelkezésre áll. ” A rendelőintézet a körzeti k orvosok mellett szorosan együtt- -* működik a város területén lévő y megyei kórházzal. Míg a felsza- ^ badulás előtt az egész megye b területén 458 kórházi ágy volt, [7 addig a Szolnokon lévő megyei “ kórházban — egymagában — a ma 614 kórházi ágy, a tüdőkór­i- házban 355 ágy szolgálja a dol- a gőzök gyógyulását. Ezekben a a kórházakban ma már a külön- szobák nem a jól fizető magán­l7 betegek, hanem a súlyos beteg il dolgozók gyógykezelését szolgál- a jak. 3 A kórházi gyógykezelésnek sj minőségi javítására jellemző, L hogy míg a felszabadulás előtt y röntgenosztály, idegosztály, uro- lógia, szájsebészet, orr-, fül-, gó- gészet, laboratórium, kórbonc- y tani és kórszövettani osztály, _ szemészet nemcsak a megyében, ._ de Szolnoktól Budapestig és Deb- " recendg sehol sem volt, addig ma már ezek az osztályok a me- gyei kórházban dolgoznak. i- nemcsak a gyógyításban, jj hanem emellett és elsősorban t a betegségek megelőzésében is 2 nagy fejlődés tapasztalható. A város területén működik a Köz- egészségügyi és Járványügyi Ái­j_ lomás, öt orvossal és öt egész- k ségügyi középkáderreL Ez az j_ intézmény szigorúan ügyel a közegészségügyi feltételek biz­tosítására, település, egészség- ,3 ügy, iparegészségügy, élelmezés 3 egészségügy, s a fertőző beteg- ,J ségek terén. Ugyancsak ez az r„ intézmény szolgálja előadásé K­kai, brosúrákkal, vetítésekbe:, 2 kiállításokkal az egészségügyi a ismeretterjesztést is. A fertőző betegségek terén a közegészség- ügyi és járványügyi állomás munkája a fertőzőbetegsegeket soha nem remélt mértékben le- ; szállította, a betegzárlat a fer- : tózések mellett kiváló eied- ménnyel alkalmaztat a szcv. i- lista egészségügyünkben oi; jól bevált védőoltásokat, mint ; diftéria, himlő, szarná rköhog-es, | merevgörcs. E védőoltások m«I- ;le:-t ma már a gümőkor eiloiü ; oltások is jelentős eredményt értek el, s a legutóbb pedig a | város gyermekednek szinte ma- radéknélkülá beoltásával a gve.-- mekbénulási megbetegedéseket sikerült megelőzni. A megelő­I zést szolgálja, ezenkívül az többirányú speciális egészség­ügyi munka, amelyet a szo­cialista egészségügy beteggondo­zás címén foghat össze. A tüdő­gondozó a betegek felkutatásá­val, nyilvántartásával és gyó­gyításával — a gümőkórtól védi a dolgozókat. Ugyanezt teszi a bőr- és nemibeteggondozó a sa­ját munkája területén. Emellett városunkban igen eredményes gondozó munkát végzünk rák és egyéb rosszindulatú betegségek, I a trachoma, a gyomorfekély és az idegbetegségek megakadályo­zása érdekében. A gondozás 10 védőnővel heti 7 csecsemővédelmi és heti 5 terhesvédelmi tanácsadással védd a csecsemőket, kisdedeket és a terhesanyákat a megbete-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom