Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-30 / 231. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IMS; aaeptembcr 30. n túlkoros gyermekek „túlkoros“ problémái a A MÁJ ÄLTALÄNOS iskolai rendszer egyik legnagyobb prob­lémáját a túlkoros gyerekek be­iskolázása, vagy inkább elvesz­tése jelenti. A cél az, hogy a 14. évet betöltött, de az általános iskola nyolc osztályát eddig a korig el nem végző tanulókat tovább is taníthassák és megad­ják számukra azt az alapot, amely ma már az élet minden területén szükséges. Sajnos, ez az esetek nagyrészében meg is marad célnak: megvalósítani nem mindig sikerül. A túlkoros gyermekek nagyobb része nem fejezi be általános iskolai tanul­mányait. Ezek a fiatalok elvesz­nek az iskola számára, de olyan korban élnek, amikor ezt a mu­lasztást a gyakorlati életben is fogják érezni. Nemcsak a társa­dalom veszít ezzel, hanem ők maguk is. Tavaly, az ellenforradalom utáni esztendőben kb. 800 túlko­ros gyereket sikerült beiskoláz­ni. Ez a szám kisebb, mint a megelőző években volt. Idén ugyan még nem állnak rendel­kezésünkre pontos adatok, de az eddig beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy a korhatárt túllépő, ám mégis iskolába járó gyerekek száma emelkedett. Kü­lön problémát jelent azoknak a cigányszármazású gyerekeknek kérdése, akik esetleg már évek­kel elhagyták az iskolaköteles kort, azonban még elemi mű­veltségük is hiányzik, iskolába csak nagyon keveset, vagy egy­általán nem jártak. Ezeknek a fiataloknak részére több helyen külön, összevont tanfolyamot szerveznek, ahol megtanítják őket írni, olvasni, számolni, Ilyen összevont tanfo­lyam indult már Jászapátin, Kunmadarason; másutt is ter­ * • vezték, de ezek megindulásáról még nem érkezett hír. Egy ilyen oktatás megszervezéséhez ter­mészetesen mindenekelőtt az ér­dekeltek beleegyezése kell: ezért ez nem is annyira adminisztra­tív, mint inkább társadalmi ne­velési kérdés. Ezeknek a fiata­loknak beiskolázása azt bizonyí­taná, hogy a helyi állami és tár­sadalmi szervek ügyes kézzel fognak a még ma is fennálló szociális problémák megoldásá­hoz. Viszont az, hogy hasonló tanfolyamot mindössze két he­lyen szerveztek meg máig, nem erről tanúskodik, ALTALABAN meg lehet ál­lapítani, hogy a túlkorosak meg­győzése a továbbtanulás fontos­ságáról csupán palástolhatja az igazi kérdést: az általános isko­lai rendszer bizonyos fogyaté­kosságainak kérdését. Ma ugyan­is az a helyzet, hogy általában a tanulók 65 százaléka jut el a nyolcadik osztály befejezéséig. 35 százalék menetközben, vagy túlkorosság következtében ki­esik. A 14. éves korhatár mellett ugyanis elegendő csupán egyet­len év elvesztése, akár bukás, akár betegség vagy más ok kö­vetkeztében ahhoz, hogy a ta­nuló 14 éves korában idő előtt búcsút mondhasson az iskolá­nak,----------—— A p osta a távbeszélő köz­pontok befogadóképességének növelésén kívül gondot fordít arra is, hogy — ahol a leg­szükségesebb — bővítse a há- I lózatot. Ez a feltétele ugyanis Igaz, ma már úgyszólván nincs az oktatásnak vagy akár az ipa­ri képzésnek olyan területe, aho­vá ne követelnék meg minimális követelményként a nyolc általá­nos elvégzését és ennek követ­keztében sokan — pl. ha ipari tanulónak akarnak menni — a korhatár elérése után is tovább járnak az általános iskola falai közé. Ez azonban csak a ki­sebbség. Nem változtat jelentő­sen az arányon az sem, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével mind több az olyan parasztember, aki nem azt tart­ja céljának, hogy fiát minél ha­marabb magához vehesse segí­teni a gazdaságba, hanem tovább akarja taníttatni, A 35 százalékos szám figyel­meztető: ezen a helyzeten minél hamarább változtatni kell. Ügy tudjuk, az illetékes szervek már dolgoznak a megfelelő intézke­déseken. A túlkoros gyerekek beiskolázásának mai rendszere — amikor csak személyes ké­résükre lehet tovább is iskoláz­tatni őket — már nem felel meg az élet követelményeinek. Így csak tompítani lehet a kérdés élét — de megoldani csak gyö­keres fordulattal lehet. — baracs —-------------­an nak, hogy a központok sza­bad állomásait eloszthassák. A negyedik negyedévben Buda­pesten és vidéken csaknem négy millió forintot költenek erre a célra­Az utolsó negyedévben csaknem négymillió forintot fordít a posta a telefon kábelhálózat bővítésére „Művészi alkotásokat a lakásba" Egy látogató gondolataiból művészet kapcsolata a je­lennel, a jövő kifejezése nem más, mint a művész szívé­nek és agyának együttes mun­kája. A téma a művész lelkében fogan, talán adva van, s gondol­kodása, világnézete dönti el: a halqdás útját egyengeti-e ecset­je, tolla, színpadi játéka. Jelen esetben ugyan, a Megyei Tanács KISZ szervezete és a Szolnok megyei Képzőművészeti Csoport kiállításán vizsgálgatni mindezt nehéz, esetleg nem is elsőren­dű feladat. A kiállítás címe ugyanis: „Művészeti alkotásokat (i lakosba." Ebből adódóan a tár­lat kifejező formációi, csendéle­tek, tájképek, kisplasztikák. E képzőművészeti műfajuk mondanivalójába. megjeleníté­sebe nehezebben hatol be ko­runk szelleme, mint teszem azt — a freskó, a szobrászat s a fes­tészet, képzőművészet más fa­jaiba. A művészeti irányzatok­ról. formalitásokról nem szólok természetesen, arra nem vagyuk illetékes. Mégis nem érdemtelen ..vigyázó szemünket” arra vetni, a lakáskultúra eme művészeti • 'Vitájában a szokott témá­kon. az évszázados alanyokon kiviil jelen van-e korunk lük­tetése. Igen. Jelen van. Elsősorban Simon Ferenc két plasztikájá­ban: „Pihenő munkás”-ában és „Álló parasztijában, Gácsi Mi­hály. Bokros László azonos című képeiben, a „Bolgárkertészet”- ben, s. Nagy Sándor „Akvárium” csendéletében. Ügy érzem, ez utóbbi munkája témájában külön iáé Itatandó eseménye a kiállí­tásnak, Szinte jó-értelemben ki­hívónak tűnik a tárlat többi mü­ve közül. Vagy legalábbis magá- rávónja a látogatók figyelmei úgy, hogy a művészet e vállfájá­ban sem törvény a virágcsokor, a terített asztal, újdonság ked­véért a terített asztal és a virág­csokor ábrázolhatósága. Nagy Sándor minden bizonnyal nem alkotott újat szóbanforgó olaj­festményével, de hogy áttörte a szokványosság kordonját, s hogy akar újat alkotni, az bizonyos. gyébként (a művészetben kevésbé otthonos láto­gató egyéni ízlése ugyan) azt hi­szem a rézkarcok nyerik meg mondanivalójukban, kidolgozá­sukban is a látogatók tetszését. Közülük is leginkább Mészáros Lajos „Kiáradt Zagyva”-ja, „Téli táj"-a, „Szekeres”-e (a kiállítás rézkarc-csopurtosilása különben Mészáros Lajos bőséges termését bizonyítja), Bokros László ,,Te- henes táj”-a. Gáesi Mihály „Va­dászok” művei. Nem vagyok hívatott sorren­det állítani sem. bár sokak sze­rint is Botos Sándort és Chiovi- ni Ferencet illetné az elsőség. Chiovini: ..Lakodalmas menet”- e ,.Delelés"-e, „Magpiac” és a „Tehenek” című munkái — vala­mennyi olaj — a megszólalásig terjedő élethűséggel kényszerí­tik a látogatót, hogy időzzön előttük, csodálja a műveket, ma- gábaszívja szépségüket, megértse a művész lelkét. Kisplasztikában Simon Ferenc „Tavasz”-a a legkifejezőbb, leg- megejtőbb. S még egy. Szolnokiak va­gyunk, az is érdekelt, miután művészeink is Szolnokon élnek (a kiállító tizenhárom művész közül kettő kivételével), váro­sunk mennyivel ihletójc mun­kásságuknak. Nos, csupán a cí­mekből is kitűnik: eléggé. Gecse Árpád: „Zagyvapart télen” (olaj), Mészáros Lajos: „Kiáradt Zagyva” (rézkarc), Bokros Lász­ló: „Tabani házak” (olaj) és Bo­tos Sándor: ugyancsak „Tabáni házak” (olaj) című munkái tanú­sítják. A kiállított művekről többet nem akarok szólni. Ellenben, ami szerintem a legörvendetesebb az egészben, a Megyei Tanács KISZ szervezetének kezdeményezése. Oláh György elvtárs, a Megyei Tanács elnöke a kiállítást meg­nyitó beszédében hangot is adott mind. ennek. Úgyszólván napon­ként szemtanúi vagyunk, hogyan árasztják el megyénket is a gics- csek, mázolmányok. A vásárló­kat, az egyszerű háziasszonyokat, akik lakásukat otthonossá, ízlé­sessé akarják varázsolni, nem hibáztathatjuk. Mi magunk hi­bázunk, amikor nem propagál­juk eléggé az igaz művészetet. Ez a kiállítás nagy segítség eb­ben. A kiállított képek méretei, témái is mind megfelelőek laká­sunk díszítésére. (Különben a helyszínen megvásárolhatók, a prospektus szerint nem is olyan drágán.) L pületes dolog a KISZ szer­vezettől a kiállításrendezés azért is. mert Szolnokon baj van ittélő művészeink pártolásával. Vendéglátóipari üzemeink étter­meiben, egyes kultúrotthonok- ban, közintézményekben dilet­tánsok csinálmányái tarkállanak, dekoratőrök, piktorok munkái rongálják ízlésünket. S a hivatá­sos és tehetséges szolnoki művé­szek, az országosan is nagyhírű szolnoki művésztelep alkotásait kevesen ismerik megyénkben. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség ilyenirányú első lépése reméljük eredményes menetet nyitó aktus. Megyénk KISZ szer­vezetei, kultűrotthonai, s üzemei is éljenek a példával, vigyék to­vább a kis tárlatot. Boriak Lajos A Hotel Tiszából jelentjük A Tisza SzáMó, Szolnak városénak messze földön híres szép szállodája idén rekord idegenforgalmat bonyolított le. Körülbelül ezer turista kereste fel 18 csoportban: szovjet, csehszlovák és angol vendégek. De ezenkívül megszálltak itt kelet-németországi kereskedők, itt lakott a Nyírfácska együttes megannyi szép, su­dár táncosnője, vagy a román kulturális küldöttség is. A külföldiekkel együtt összesen mintegy tizennyolcezer ven­dége volt idén a szállodának. A vendégek legnagyobb része hiva­talos ügyben szállt meg Szolnokon. A Tisza Szálló kulturáltsága, szépsége közismert és a vendégek — a külföldiek éppúgy, mint a hazaiak — elismeréssel nyilatkoztak róla. A szálloda nyereség­gel működik, annak ellenére, hogy magasfokú szolgáltatást kell nyújtania. A terveket eddig két negyedévben teljesítették és a harmadikra is bizakodva néznek a vezetők. Nagy forgalmat bonyolít le a szálloda étterme. Naponta négyszáz vendéget szolgálnák ki. Míg az elmúlt években a fo­gyasztás nagyobb részét az italféleségek tették ki, ma ez az arány örvendetesen megváltozott: az ételforgálom az összforgalom 55 százalékát adja. Része van ebben a Szálloda két kiváló dolgozó­jának, Takács Géza konyhafőnöknek és Horváth András cuk­rászmesternek. A közönség különösen a halételeket és a speciális cukrászkészítményeket kedveli. A Nap kél: 5.41 h-kor, nyugszik: 17.26 h-kor, — A Hold kél: 18.34 h-kor, nyugszik: 8.03 h-kor. Idő jár ás jelentés Várható időjárás: kevés felhő, száraz idő, mérsékelt déli, dél­nyugati szél, a hőmérséklet emelkedik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet: 19—22 fok között. Távolabbi kilátások: az év­szakhoz képest meleg idő. — SIKERREL ZÁRULT a jászfényszarui földművesszövet­kezet vasárnap rendezett áru­bemutatója. A három sátorban és a kisáruházban kiállított áru­kat körülbelül 4500—5000 em­ber tekintette meg. A vásárlá­sok értéke meghaladja a 150.000 forintot. — OKTÓBER 4-EN este Kar­cagon a művelődési otthonban vendégszerepel Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjével a Szolnoki Szigligeti Színház művészgár­dája­— SZÁZNEGYVEN vöröske­resztes alapszervezet közül 135 tartotta meg eddig a küldött­éé vezetőségválaszto taggyűlést. A hátralévő öt alapszervezetnél a hét folyamán tartják meg a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket. — MA DÉLELŐTT 9 órakor Szolnokon a Megyei Tanács kis­termében tart ülést a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Na­pirend: állami tartalékföldek hasznosítása és a cukorrépa szer­ződés termelése és átvétele té­májú vizsgálat megindítása. — KÖZÖLJÜK Kedves Olva sóinkkal, hogy a szolnoki téli menetrendet a Békekölcsön szá­mainak közléséből adódó anyag­torlódás miatt — holnapi lap­számunkban hozzuk. * A Magyar Rádió és Televízió Szolnoki Stúdiójának műsora — szeptember 30-án: 233 méteres középhullám, — 17—18 óráig: Hírek. — Riportok—tudósítá­sok a nap eseményeiből. —Nők­nek szól — hasznos tanácsok a háziasszonyoknak. — Mezőgaz­dasági híradó. — Múlt és jelen: bemutatjuk Varga Ernő tanul­mányi felügyelőt. — Sporthírek. — A tánc története, a mazurká- tói a tsa-tsa-tsá-ig. — ------------v^>­---------------------------­ÉD ESANYÁK! Az anyatej életet ment! A fe­lesleget add át az anyatejgyűjtő állomásnak, literenként 45.— forintot kapsz érte. Szolnok, Hősök tere 2—4. Rendelő Inté­zet, VII. sz. kapu. Szeptember 30 Kedd Jeromos Feher flaucsb anyagú köpeny- kabat. Őszi nujiakia

Next

/
Oldalképek
Tartalom