Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-30 / 231. szám

1958. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Átadták a szolnoki állatorvosi rendelőt A szolnoki dolgozó parasztok és az állatetgészségügyi dolgozók régi kívánsága valósult meg a három éves terv első évében. Elkészült az állatorvosi rendelő; szombaton délután került sor az ünnepélyes átadásra- Megjelent Szarvas elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, Kapás elvtárs, a városi tanács elnöke, Elek elv­társ, a városi tanács elnökhelyet­tese, Bajtai elvtárs, országgyűlé­si képviselő és még számos meg­hívott vendég. Az állatorvosi rendelő jelen­tős mértékben elősegíti majd az állategészségügy további javulá­sát. Az ünnepségen Szolnok vá­ros állatorvosa még jobb mun­kára tett Ígéretet. Elmondotta, hogy a rendelő építéséhez több tízezer forinttal hozzájárult a városi tanács, ezen kívül mél­tatta Hamada Lajos és Zsidai Miklós fáradhatatlan buzgalmát, kik több ezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítették az új létesítmény megvalósulását. Nem lesz ebből baj ? A Kossuth téri Háztartási Bolt riadói nem kis bosszúság közben á lapítják meg, hogy naponta el- I úiik az udvari raktárukból 5— 10 hypós-üveg, vagy más „apró­ság ‘. Évek óta szabad ég alatt »■áj többezer forint értékű vegyi- ír'.’, Ilyen körülmények között u m is csoda, ha ennek-annak . ’ába-kel*’. Könnyen kivihetnek akármit, éjjeliőr nincsen, a kerí­tés rongálódott. Többször előfor­dult. hogy a bolt dolgozói nem I alál Iák a szappant, vagy festéket azon a helyen, ahová tették. Cso­dálkoztak rajta, hová tűnhetett? A vegyiraktárban állandóan 450—500 liter benzint, petróleu­mot, vagy más gyúlékony anya­got tárolnak. Az ideiglenes rak­tár drótkerítéssel van körülvéve. Ügy látszik a Kiskereskedelmi Vállalat nem tudta megoldani másképpen a raktárproblémát. Mióta az üzlet több megyei ház­tartási boltot lát el áruval több­ezer forint értékű áru szorult ki a szabadba. Az ideiglenes raktár lakóházakkal van körül­véve. A lakók gyermekei játék közben könnyen felgyújthatják Csak egy szál gyufa keli hozzá. A íarfásdíj kötelezettség bűnös elmulasztását büntetik Nem egy olyan levelet kap­tunk már, amelyben azt pana­szolja az édesanya, hogy külön­élő férje nem fizeti a tartás- díjat, munkahelyét gyakran vál­toztatja, eltitkolja hollétét, hogy ne tudják levonni fizetéséből az összeget. Az 1958. évi 21-es számú tör­vényerejű rendelet a tartásdíj kötelezettség bűnös elmulasztá­sát — szándékos, vagy gondat­lan mulasztás esetén egyaránt — minden további feltétel nélkül büntetendőnek nyilvánítja. Két évig terjedő börtönnel büntetendő az új törvény szerint az, aki családi kapcsolaton ala­puló tartási kötelezettségét nem teljesíti — úgyszintén az a férfi is, akit a bíróság jogerős hatá­rozattal gyermektartásra kötele­zett és a kötelezettségét nem teljesíti. Súlyosabb az eset akkor, ha a kötelezett törvénybe ütköző ma­gatartásával a tartásra jogosítot­tat súlyos nélkülözésnek teszi ki, továbbá, ha a tartási kötele­zettségét munkakerülő, iszákos, vagy züllött életmódja miatt nem teljesíti.. S végül, ha a jelzett bűntett miatt korábban már börtönbüntetésre volt ítélve és a büntetése kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésé­től öt év még nem telt el. (Visz- szaeső.) Ilyen esetekben a bün­tetés 3 évig terjedhető börtön. A vásárlók igényeinek jobb kielégítése a cél — Tanácskoztak megyénk kereskedelmi dolgozói — TEGNAP A MEGYEI TA- NÄCS NAGYTERMÉBEN a szo­cialista' kereskedelem 10 éves jubileuma alkalmából tanácsko­zást tartottak megyénk kereske­delmi dolgozói. A délelőtt 9 óra­kor kezdődő tanácskozáson Fo­dor Mihály elvtárs, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket. Megnyitó szavai­ban röviden értékelte a keres­kedelmi dolgozók munkáját. A megnyitó után Kalocsai Béla, a Megyei Tanács VB. Ke­reskedelmi Osztályának vezető­je tartott tájékoztatót megyénk kereskedelmének tízéves fejlő­déséről. Beszéde elején részlete­sen elemezte a kereskedelem 10 évvel ezelőtti helyzetét. Majd arról a hősies helytállásról em­lékezett meg, amit a kereske­delem dolgozói tanúsítottak az államosítások és később az el­lenforradalom idején. A fejlődésről beszélve hang­súlyozta: Szocialista kereskedel­münk küzdelmes, de eredmé­nyekben gazdag 10 éves múltját a párt politikája, a nép érdekei S2abták meg. S az életszínvonal emelkedését szemmel láthatóan bizonyítja az áruforgalom emel­kedése. 1953-at véve alapul a kereskedelem és a vendéglátó­ipar által forgalomba hozott élelmiszerekből 46, ruházati cik­kekből 50, vegyes iparcikkekből 128 százalékkal emelkedett a forgalom. S az összforgalom te­kintetében 1950-et alapul véve, 4.8-szeresére emelkedett a for­galom. Nagy helyet kapott a beszá­molóban a kereskedelem előtt álló feladatok összessége. Kalo­csai elvtárs 7 pontban foglalta össze ezeket a feladatokat. Mint rtíOndotta: a kereskedelem to­vábbi fejlődése érdekében elen­gedhetetlenül fontos, összponto­sítani az erőket a vásárlók nap- ról-napra fejlődő igényeinek ki­elégítését biztosító értékesítés fokozására. Ezt azonban csak úgy tudják elérni, ha javítják az árukészletek összetételét, biz­tosítják a színvonalasabb keres­kedelemhez szükséges technikai feltételeket, javítják a gazdál­kodás eredményeit. Azonban csak fél munka len­Hogyan lehet jobban és olcsóbban építen i FELKERESTÜK LÁSZLÓ JÁ­NOS elvtársat, a Szolnok me­gyéi Állami Építőipart Vállalat igazgatóját és megkérdeztük, — hogyan lehet jobban és olcsób­ban építkezni? — Az építőipar egyik nagy hiányossága az, — mondja Lász­ló elvtárs — hogy kevés a jó szakmunkás. Ezzel nem azt mon­dom, hogy nem fejlődtünk az elmúlt éveik alatt, mert csak a mi vállalatunknál körülbelül 300 kőművesipari tanuló szabadult fel. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csupán az ipari tanu­lók képzésére fordítjuk a fő súlyt. Szükséges a szakmunká­sok továbbképzését is megindí­tani. Nehézségeink itt is vannak, mert 74 munkahelyünk van. Mégis meg kell oldani ezt a fel­adatot a főépítésvezetőségeken belül. De továbbra is döntő je­lentőségű az ifjú szakmunkás- képzés. Az építőiparban vannak már hároméves tanulási időt igénylő mesterségek, azonban eléggé hátrányos az, hogy a kő­műves tanulók tanulmányi ideje két év. Ez nem elégséges nekik arra, hogy önállóan dolgozni tu­dó kőműves szakemberek legye­nek. Ezen úgy segítettünk, hogy a felszabadult fiatal segédek mellé jóképességű idős szakmun­kásokat állítottunk. —■ A másik nagy gond, ami foglalkoztat bennünket, az épí­tőanyagellátás problémája. Nem a mennyiségi ellátásnál mutat­kozik elsősorban a baj, hanem a minőségnél. Például ha két csemipelapot egymásra helye­zünk, 4—5 milliméteres eltérés mutatkozik, s ugyanakkor olda­laik sem állnak derékszögbe. A burkolótéglák eldeformálódtak, így nehéz kifogástalan minősé­gű munkát végezni. SÚLYOS HIÁNYOSSÁG még az építőiparnál, hogy a fejlet­tebb technikát nem alkalmaz­zuk. Az építőipari vállalatnak kevés gépi berendezése van, s az építtető szerv nem hajlandó a kölcsönbe vett modem építő­ipari gépek díját fizetni. Az épít­kezést gyorsítaná a nagy daruk, futószalagok használata. Most bizony azt lehetne mondani, hogy egyes építkezéseink hason­lóak a régi római korban alkal­mazott módszerekhez. Az építte­tők idegenkednek az újszerű szerkezetektől, például az előre­gyártott falelemek felhasználá­sától. Igaz, ma még eléggé költ­ségesek az előregyártott elemek. Ennek oka abban rejlik, hogy az építőanyagiparban még nem találták meg a gazdaságos ter­melési lehetőséget. — TOVÁBBI jó eredmé­nyeink kiindulópontjaként az építő anyagiparnak kell a minő­séget javítani, hogy a másod-, harmadrendű, vagy sok esetben selejtes alapanyag helyett minő­ségi árut biztosítson az építkezé­sekhez. Szükséges volna az is, hogy a megrendelt anyag idejé­ben érkezzen és főként olyan mennyiségben, ahogyan igényel­te az építő vállalat. — Persze, az építőipari válla­latnál is van hiányosság és ten­nivaló. Főként a munka szerve­zésénél mutatkozik ez. Elég sok a meddő idő, ami a művezetők szakmai felkészültsége hiányá­nak tudható be. így a jobb és olcsóbb munka biztosításának döntő feltétele a szakmai to­vábbképzés, a jó irányítás, — fejezi be nyilatkozatát László Já­nos elvtárs. — ab — ne, ha mindezek mellett nem fordítanának az eddiginél is na­gyobb gondot a kereskedelmi dolgozók magatartására, a tár­sadalmi tulajdon fokozott vé­delmére s a dolgozók és veze­tők szakmai képzésére. AZ ÜJ KERESKEDELMI FORMÁKKAL kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azokat bát­ran kell alkalmazni. Megfelelő körültekintéssel ön- és gyors- kiszolgáló boltokat kell létesí­teni ott, ahol erre adottságok kínálkoznak. A tájékoztatót követő vitában a résztvevők közül sokan fel­szólaltak. Papp Lajos, a Szol­noki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója az árupropaganda fo­kozásáról beszélt. Szóvátette, hogy az új iparcikkek bemuta­tására a megyeszékhelyen érde­mes volna bemutató termet lé­tesíteni. Héber Imre, az Állami Áruház igazgatója az ipar és a kereskedelem kapcsolatát bírál­ta és a garanciális javítások idejének csökkentésére tett ja­vaslatokat. Pintér Dezső, a me­gyei Tanács VB ipari Osztály vezetője az ipar és a kereske­delem kapcsolatéról szólva el­mondta: a megyei helyiipar csak akkor tud segítséget nyúj­tani a hiánycikkek megszünteté­sében, ha megszűnik az az ál­datlan állapot, hogy azon vitat­koznak, ki menjen a másikhozj A többi hozzászóló is a keres­kedelem fej lődését szolgáló mód­szerek bevezetéséről 3 takaré­kosság és a társadalmi tulajdon fokozott védelméről beszélt A hozzászólások után a kitün­tetések átadására került sor. A Belkereskedelmi Minisztérium képviselője Hack Mártonnénak, Pomaházi Károlynak, Dénes Jón nosnak, Popovics Jánosnak, Bu­dai Mihálynak a Szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalat dolgozói­nak, Szőke Sándornak, az Álla­mi Áruház dolgozójának, Juhász Bélának, a Füszért V. dolgozó­jának, Vámos István megyei KISOSz titkárnak, Kocsis Mi­hálynak, a kunhegyes! földmű­vesszövetkezet áruház vezetőjé­nek, Balázs Sándornak, a Rövi- köt osztályvezetőjének és Szabó Bélánénak, a Papírértékesítő Vállalat vezetőjének átnyújtotta a „Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója’" jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat. DÉLUTÁN volt a vita össze­foglalója. Az összefoglaló ta­pasztalatai azt mutatták, hogy megyénkben a kereskedelem dolgozói a jövőben még nagyobb akarással küzdenek majd a vá­sárlók növekvő igényeinek mi­nél jobb kielégítéséért. RAKTÁRT TÖMNEK, vagy megszűnnek a hiánycikkek Már az időjárás is bizonyítja, hogy közelgőnk az őszhöz. Ez az évszak melegebb ruhát kénysze­rít az emberekre. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan készült fel a szolnoki Ruházati Vállalat az őszi idény ruha-cikkeinek gyár tására. Korom János elvtárs, a vállalat igazgatója adja meg a választ: — A Ruházati Vállalat mun­kájának fő célja, hogy a lakos­ság szükséglete szerint termel­jen, s különösképpen a kereske­delemben mutatkozó hiánycik­keket gyártsa le. Az őszi idő be­álltig elqtt felkerestük a Kelet- Magyarországi Textil Nagyke­reskedelmi Vállalat konfekciós osztályának vezetőjét. Megkér­deztük. mik azok a hiánycikkek, melyeknek gyártása szükséges lenne az elkövetkezendő negyed­évben. Azt a választ kaptuk, hogy gyermeknadrág, férfi szö­vetnadrágok, szövetöltönyök és a kék munkásnadrágok iránt mutatkozik nagy kereslet. Ter­mészetesen nemcsak a nagyke­reskedelmi vállalatnál, hanem a kereskedelmi boltokban is ér­deklődtünk. — Az elmondottakon kívül például egyáltalán nem lehet kapni 5 éves gyermekeknek fla­nel] hálóinget, amit a vásárlók szintén nagyon keresnek. — Minden szezon előtt hason­ló nehézségekkel kell megbirkóz­nunk — folytatja Korom elv­társ. Végigjárjuk az eladószer­veket, megállapítjuk, hogy mi kellene a lakosságnak és min­dentől függetlenül továbbra is Mem is olyan kisbaba Pápai Istvánná, a kunszent­mártoni Zalka Máté Tsz tagja a községi szülőotthonban 5 kiló j 26 dekagrannnos fiúgyermeknek I adott életet.. Pápai Istvánná el- I ső gyermeke 61 centiméter. Az újszülött édesanyjával együtt j jó egészségnek örvend. csináljuk a fiú és leányka szö­vetkabátokat, kulikabátokat, amik zömével találhatók a rak­tárakban, mind az üzletekben: — Régi gyártmányaink mel­lett történt némi változás is a IV. negyedévben. Ezer darab gu­mi molino fiú és leányka eső­kabátot, 50Ü darab leányka mű­bőr kulikabátot, továbbá külön­féle minőségű ingeket gyártunk; Továbbra is készítünk leány­ka és fiú szövetkabátokat. — Mindenesetre a vállalat szempontjából és úgy érezzük, a lakosság szempontjából is helye­sebb volna az új ruhatípusok mellett a hiánycikkeket gyártani. — Természetesen a vállalat csak akkor gyárthat új típusú ruhákat, ha arra megrendelést kap. S ez a megrendelés jelen­leg is késik. Ügy érezzük: a leg­felsőbb szerveknél is látják, hogy mire van szükségük a vásárlók­nak. Nem volna helyes, ha a ke­reskedelem az őszi felkészülés­nél is hasonlóan járna el. mint az a nyáron történt. Ugyanis a nyári szezon kellős közepén jöt­tek rá, hogy több cikk közül hi­ányként szerepel a női, férfi short-nadrág. Mire aztán legyár­tásra került a sor, gyönyörű*'’! őszbe fordult az idő. — Az őszi szezonra jobbnak mutatkozik a felkészülés, azon­ban a hiánycikkek gvártása még mindig nincs megoldva, és ezt elsősorban az illetékes kereske­delmi szerveknek kell látni. Az üzem le tudja gyártani a lakos­ság által várt ruházati cikkeket. — s b — HEMUELEI a baromfi- és tojás-magánkereskedők árubeszerzéséről A Magyar Közlöny szeptember 26-1 szama közli a belkereskedelmi mi­niszter rendeletét a baromfi- és to­jás-magánkereskedők árubeszerzésé­nek szabályozásáról. A rendelet kimondja, hogy a ba­romfi-. illetőleg tojás-kereskedés gyakorlatára jogosító iparigazol- vánnyal rendelkező magánkereske­dők 1958. szeptember 26-tól 1959. ja­nuár ol-ig terjedő időben élő- és vágott baroműt. valamint tojást Bacs-Kissjiun, Békés, Csongrad, Szol­nok és Ilajdu-Blhar megyek térülő­ién. továbbá Győr-Sopron megyé­ben a Szigetköz területén nem sze­rezhetnek be, ezekről a területekről részükre feladott baromüt és tojást nem vehetnek át. * A rendelkezés nem vonatkozik a korlátozás által érintett területeken telephellyel rendelkező magánkeres­kedőkre. akiit telephelyükön való értékesítés eéljábó! megyéjük' terű* létén jogosultak baromfit és tőjásí beszerezni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom