Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-28 / 230. szám

* ezofcvoK meotbü näfeaf I95Í; szeptember ?R A tagkönyvesere idején minden Kl$Z-tag tevékenykedjék December 20-a után kicseré­lik a Kommunista Ifjúsági Szövetség ideiglenes tagköny­veit, s a párttagsági könyvhöz hasonló, pirosfedelü, impozáns ú) tagkönyvet kapnak a KISZ tagok. Addig azonban, míg KISZ tagjaink szívük fölé tehetik tag­sági könyvüket, nagy politikai munka vár a szervezetekre, s az s az ifjúság’ szövetség minden tagjára. A tulajdonképpen szeptember­től februárig tartó előkészítő, összeíró és tagkönyvkwsztó mun­ka oly nagynak látszik, hogy az emberben felvetődik a kérdés: iítegérett-e már erre a moz­galom. Igen, meg, Az ellenforradal­mat követő hősies forradalmi szakasz szülte a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Tagjai, akik akkor vállalták a kommu­nista nevet — alakították a szö­vetséget, valóban kommunista ifjak voltak. Akkor még mások nem igen jöttek, de az is igaz, a mozgalom féltéséből a szerve­zet akkori, sokszor veszélyes fel­adataiból adódóan sok fiatalt nem is vettek fel az alapítók. A konszolidáció, a békés alkotó munka jelenlegi időszakában nyitva áll a KISZ kapuja ifjú­ságunk előtt. S a magyar fiatal­ság, miközben figyeli a kiszisták minden jelentkezését — egyre inkább a szervezet mellé áll, mind többen töltik ki a belépési Nyilatkozatot. Megyénkben 13 ezer tagja van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Körülbelül ne­gyedrésze Szolnok megye össz- fiatálságának. Eredményeik kö­zül elég, ha a négy ifjúsági ter­melőszövetkezetet említjük, a társadalmi munkában végzett 12 ezer. órát, a Hanságot, az ifjú traktorosok versenyét, a fiatal kukoricatermesztők teljesítmé­nyét. Vagyis a KISZ eddigi mun­kája alap arra, hogy utolsó ideiglenes vonását, az ideiglenes tagsági könyvet is megszüntes­sük. Az is igaz: megyénk KISZ szervezetei munkásságában nincs benne minden KISZ tag tevé­kenysége. Nagy az úgynevezett „passzív tömeg" tábora. Ezek a fiatalok megveszik bélyegeiket, olykor­olykor taggyűlésen is megjelen­nek, a szervezet munkájából azonban nem vállalnak részt, formális a KISZ tagságuk. A tagkönyvesere éppen arra kiváló alkalom, hogy mindenkit bevon­junk a munkába, minden KISZ tagnak adjunk megbízatást, hogy aktivistákat neveljünk a passzív táborba tartozóktól. A tagkönyvesere, a taggyűlé­sek, az összeírások idején min­den KISZ tagot tagot felkeres­nek a KISZ agitátorai. Egyben azt is megbeszélik a látogatók: új határkőhöz érkezett a szövet­ség. Ez olyan esemény lehet, a KISZ tagok életében, melytől kezdve résztvesznek a szervezet életében. De szervezeteink bíz­zák is meg most a fiatalokat. Elsősorban az összeírással, osz- szák be őket az elbeszélgető agi­tátor-csoportokba. Ám nem áll­hat a többi munka sem. Küldje­nek eddig félrehúzódó K1SZ- tagokat aZ önkéntes segítőbrigá­dokba, az ifjúsági munkacsapa­tokba, a silózókhoz, a lánytaná­csokba, lánykörökbe, vagy ép­pen a KISZ export-brigádokba. Ezzel egyidöben indul a politi­kai oktatás. Ez is lehet megbí­zatás. Egyszóval olyan légkört kell teremteni a tagkönyvesere ide­jén, amelyben mindenki mozog, minden fiatal dolgozik. fjiszen az akció sikere min­den egyes KISZ-tag meg­feszített munkáját igénybeveszi. A KISZ Központi Bizottságá­nak határozata, s a Szolnok megyei KISZ Bizottság intézke­dési terve előírja: egyetlen ta­got sem lehet kihagyni az össze­írásból, mindenkit személyesen keresnek fel, rendezzék elma­radt tagsági díját, tegyék lehe­tővé számára, hogy letegye a fo- gadalmat, ha azzal is el van maradva. Üj aktívák százainak nevelését, bevonását követeli szervezeteinktől a feladat. KISZ vezetőségeink keressék az ötletességet, az ünnepélyes­séget is. Az előkészítő időszak­ban már kivjanak meg illegális kommunistákat, akik előadást tartanak, hogyan őrizték, be­csülték meg tagsági könyvüket. Szovjet fiatalok példákat tud­nak arra, hogyan áldozták életü­ket Komszomol tag könyvükért szovjet ifjak. Hívjuk meg őket is. — Klubdélutánon elbeszélé­seket, költeményeket, történeti dokumentumokat tudunk ismer­tetni kiszistáinlckal a tagsági könyv becsületéről. Az ilyen bensőséges aktusok a kívülálló­idat is magukkal ragadják. Ha jól hajtjuk végre, politikai értékének megfelelően végezzük a tagkönyvesere feladatát, szer­vezeteink megerősödését • és a < Kommunista If júsági Szövetség számszerű növekedését Is ered­ményezi munkánk. Rorrók fj&jo* Thorez beszéde Vitrvben * PÁRIZS (MTI.) Pimteken a Párizs melletti Vitrybem M. Tho­rez, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott. Tho­rez ennek a francia főváros vö­rös övezetébe tartozó piunkás- lakta városnak 27 éve nemzet- gyűlési képviselője. Most is több­ezren gyűltek össze képviselő­jük meg hallgat ására. Thorez beszédében foglalko­zott a franciaországi fasiszta mesterkedésekkel, a fasiszták is­mételt támadásaival, majd meg­állapította: a nép ellenségei a terrorhoz folyamodnak, mivel nincsenek tömegek a hátuk mö­gött. Mivel nincsen bázisuk a nép körében, arra kényszerül­nek, hogy félelmet keltsenek és a megfélemlítés útján ráerő­szakolják magu/kat a népre. — Thorez a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy de Gaulle tábor­nok hatalomra kerülése óta nem tett semmit az algériai háború befejezése érdekében. Thorez hangsúlyozta, hogy Franciaország nagyságáról el­hangzó szólamok ellenére a de Gauüe-kortnáwy politikája az eddigi vonalat, Franciaország alávetettségének vonalát követi. Emlékeztetett München évfordu­lójára, de Gaulle ugyanarra az útra lép, mint annak idején a müncheni aláírók, nagy barátsá­gi demonstrációkkal fogadták Adenauer kancellárt, a revan- sista Németország tipikus kép­viselőjét, azét a Németországéi, ahol a kommunista pártái — amelyet Hitler is üldözött an­nakidején — ismét betiltották és ahol újból a »wteife az urak.--------------------------------------------------------­A Pravda a Libanon életében bekövetkezett fontos változásokról MOSZKVA (TASZSZ. Az új köztársasági elnök és az új mi­niszterelnök hivatalba lépésével Libanon politikai életében tör­tént változásokat jellemezve, a Pravda szombati számában ki­emeli, hogy ezek a változások az országot a katasztrófa szélére sodró népellenes Chamoun— Szolh-ktíkk teljes kudarcát je­lentik. A Pravda kiemeli az új liba­noni vezetők programjának po­zitív elemeit. A libanoni közvé­lemény széles körei nagy meg­elégedéssel fogadják a libanoni területen állomásozó idegen csor­gatok mielőbbi kivonásának kö­vetelését, a nemzeti egység meg­szíUtrdításAnak és az ország gaz­dasági élete ujjáteremtésének tervét. Helytelen lenne azonban felté­telezni — írja « Pravda —, hogy a libanoni reakció teljes mértékben feladta állásait. A nép elleni nyílt harcban veresé­get szenvedett zavartkeltök al­jas provokációs mesterloedések- hez folyamodnak. Szeretnék alá­ásni a nemzeti felszabadító moz­galomnak az utóbbi hónapok­ban elért eredményeit, hogy ürügyet szolgáltassanak a Liba­nonban állomásozó amerikai csapatok kivonásának halogatá­sán. (MTI.) A Német Kommunista l*ái*t Politikai Bizottságának nyilatkozata Bérli ti (MTI). — A Német Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága a titkos német szabad­ság rádió útján felhívással for­dult a Nyugatnémet Szociálde­mokrata Párthoz és szakszerve­zeti tagokhoz, hogy a munkás- osztály egységes fellépésével, a Német Demokratikus Köztársa­sággal közösen, zárják el a fas­izmus útját Nyugat-Németor- szágban, A felhívás tömeges til­takozásra szólít fel a nyugat- németorSzágl letartóztatások el­len. v . Hegyei pedagógus találkozó Megyénk pedagógusainak kül­döttei ma reggel 9 órakor a Vá­rosi Tanács nagytermében a Hazafias Népfront kezdeménye­zésére v'itadélelőttöt tartanak. A vitaindító előadást Hack Már­ton elvtárs tartja a pedagógu­sok szerepéről a szocializmus építésében. Az Elnöki Innám határozata a választási jogszabályokról A Népköztársaság Elnöki ta­nácsa szombaton délelőtt 9 óra- kór ülést tartott és határosaiét hozott az országgyűlési válasz tásekra vonatkozó jogszabályok hivatalos összeállításának kiadá­sáról. Ez a Magyar Közlöny 1958. szeptember 27-1 számában jelent meg. (MTI). mn roti vökkel I i.i’mariik napja szavaz az algériai lakosság, Ahogy a hí- «■efalö» jelentés mondja, az arab lakosság dönt arról, hogy mhóen alkotmánya legyen Algériának. Hielte Efruitiaország- "ak. amelynek Algéria része — állítólag. Az arab lakosság szabad választása pedig a k (iveik czőkép- folyik: az. urnákat katonai védelem alatt elszállítják a falvakba. Ezeket a helységekéi már napokkal előbb körülvel- le a katonaság. Az országúlakon erős fegyveres őrjáratok cir­kálnak. hogy senki el ne szökhessen állampolgári .jogainak nyilvánítása elől. Az a.lgéria írástudatlan arabok nem Ismerik az alkotmány szövegéi, amelyről szavazniok kell. viszont Ismerik már a marcona katonákat, akik a szavazófülkét őrzik. Közölték ve­lük, hogy a szavazás titkos, de azért ez az őrség nem látszik túl bíztatónak és titokfarlónak azok részére, akik esetleg nem­mel szavaznának. b miután az egyszerű algériai ilyniódon szabadon döntött hazamehet es folytathatja szabad, nyugodt életét, legalább ugyanannyi szurony es puska fenyegető őrizete alatt, mini eddig, vagy mint a szavazás napján. Ugyanannyi vagy még több internáló táborral, terrorral, halállal. De egyébkén! — és Oe (Janiié szerint ez a fő — egyenran­gú francia választópolgár. Od. Ezekben a napokban a tajvani szorosban a népi Kína partvidé­ke közelében provokátorok mes­terkednek Tajvan, az ősi kínai sziget déli kikötőiben egyre újabb és újabb amerikai esapat- egységek szálnak partra. Csang- kajsek.isták lőtték Szantou part­vidék! települést, lövedékeik az amoji egyetem nagyterme és könyvtára mellett robbantak. Az agresszmok természetesen igyekeznek mentegetni, vagy leg­alább Is magyarázni bűne» játé­kukat a veszélyes tűzzel. Ezen nincs mit csodálkozni: hiszen még a házi tolvaj Is próbál fel­I hozni valamit mentségére, ami­kor lehúzzák az idegen ház ab­lakából Micsoda „nemes’’ szán­dékkal lehet magyarázni, hogy 1 amerikai fegyveres erők állo- jtnásoznak többezev mérföld nyíre jsaját hazájuktól: Columbus vl- } toriás hajói még meg sem k8ze- í litették az amerikai partokat, j még nem is létezett a világon a í csillagos-sávos amerikai zászló, (amikor Tajvan kínai szigeten {már kínaiak voltak. Annak a ; nagy népnek az ősei, amely el- 1 idegemthetefclen joga alapján i sorsának ura lett. Ünnep előtt 1 A napokban, pontosan október 1-én ünnepli a Kínai Népköztár­saság megalakulásának évfordu­lóját. A kínai népp'el együtt ün­nepijei a szocialista államok test­véri közössége és az egész lrala- dó emberiség. A kínai nép e di- <csű nemzeti ünnepen hazafias büszkeséggel tekint vissza a né­pi hatalom évei során megtett történelmi jelentőségű útra. — Ugyanakkor még inkább össz­pontosítja erejét az új feladatok megoldásáért A kínai nép telje­sítette feladatát, hogy országát a legrövidebb idő alatt szocialis­ta nagyhatalommá változtassa, amely korszerű Iparral, mező- gazdasággal, kultúrával és tudo­mánnyal rendelkezik. Az első öt­éves tervben lefektették Kíná­ban a szocialista iparosodás alap­jait és az elkövetkezendő tizenöt év során eljutnák oda, ahová egy európai nagyhatalom egy egész évszázad alatt jutott el, azaz a legfontosabb iparcikkek termelésében Utolérik Angliát A Kínai Népköztársaság rend­kívül rövid idő alatt olyan ered­ményeket ért el, amelyre az egész világnak fel kellett figyel­nie. És éppen ezt, a Kínát az Egyesült Államok Imperialista körei nem akarják elismerni. Ami elől nem lehet kiférni... Az amerikai agresszoroknak sikerült az ENSZ közgyűlésén olyan határozatot kierőszakol- niok, hogy a népi Kína képvise­letével ezúttal se foglalkozzék a közgyűlés. Ugyanakkor azonban a szavazás eredménye bebizonyí­totta, hogy a küldöttségek több­sége megingott és ma már csu­pán legjobban lekötelezett csat­lósaikra számíthatnak az impe­rialisták. Nem kétséges, hógy az ENSZ közgyűlés a kínaiak ügyét illető vita a béke erőinek növe­kedéséről tanúskodik. A New York Times pénteki száma isimét hangoztatja, „ideje, hogy mi magunk és barátaink Formozát (Tajvant) illetően szembenézzünk a tényekkel. For- mozáröl nem lehet elfoglalni a kommunista Kínát. A lap még hozzáteszi, Kimoj és Macu, a kí­nai szárazföldhöz közel fekvő két sziget nem éri meg, hogy vért ontsunk, vagy világméretű ka- tasiztrófát kockáztassunk meg ér­te. A Christian Science Monitor bírálta, hegy az Egyesült Álla­mok ellenzi a siép! Kína felvéte­lét az ENSZ-be. A jelenlegi szavazás iránya összehasonlítva a megelőző két esztendőben meg­ejtett szavazásokkal, azt a felte­vést kelti sok megfigyelőben, hogy az Egyesük Államok leg­feljebb egy-két esztendeig képes csak levenni Kína ügyét a2 ENSZ napiredjéről. Ennek az irányzatnak arra kellene kész­tetni az amerikai diplomáciát, hogy komolyan vizsgálja felül eddigi politikáját és taktikáját. A merev akadékoskodás csak árt az Egyesült Államok tekin­télyének és az ENSZ hasznossá­gának”. Az egész világ közvéleménye mindinkább látja, hogy a Kínai Népköztársaság óriási világha- talom, amelynek kiemelkedő a szerepe korunk nemzetközi éle­tében. Hamarosan kudancha fúl­nak azok az amerikai próbálko­zások, amelyek célja Kína nem­zetközi tekintélyének és befo­lyásának csorbítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom