Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-27 / 229. szám

1958. szeptember 27» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 3 év alatt 25 millió forint értékű beruházás a Szolnoki Papírgyárban A népi államunk a felszaba­dulás óta, de különösen az álla­mosítás időszakától közei 50 mil­lió forintot fordított a Szolnoki Papírgyár korszerűsítésére, fej­lesztésére. Ezzel a jelentős anya­gi ráfordítással az üzem műsza­ki és szociális elmaradottságát nagyrészben sikerült felszámol­ni. Azontúl több termelési és műszaki feltételt biztosított; A jelenlegi 3 éves tervben az üzem bővítése és korszerűsítése tovább folyik. A munkás-paraszt kormány 25 millió forintot for­dít e célra; Ezzel az összeggel számos olyan probléma megöl- j dására nyílik lehetőség, ami az üzem eredményesebb munkáját ezidáig akadályozta. Ezek közül a legjelentősebbek: 1959-ben 4 papírzacskó-gyártó géppel indul a termelés. Az el­múlt években gazdaságtalan volt az, hogy az üzemben gyártott papírt Budapestre szállították és ott készítették el a zacskókat. A kész zacskók tiszántúli megyék­be való visszaszállítása újabb ki­adást jelentett. A négy gyártó­géppel ezt kiküszöböli a Szolnoki Papírgyár; Nemcsak az alap­Smi a mezőgazdasági kiállításról kimaradt Bizonyára a mezőgazdasági kiállításon is sok csodáléja lett volna a fiatal lány kezében lévő körtének. Ez a szép gyü­mölcs Fógel Márton szolnoki mozdonyfűtő Csallóköz utcai kert­jében termett. A fája birsalmafába oltott körtefa, amely ebben az évben hozott először termést, mindössze egyet, de az aztán nem akármilyen: egy kilogramm és 3 dekagramm. anyagot, hanem a kész árut is az üzemben gyártják és csök­kentik a szállítás költségeit. Komoly jelentőségű a Papír­gyár legnagyobb termelő egysé­gét képező 1-es számú papírgé­pének korszerűsítése; Ennek eredményeként 20 százalékos termelésfelfutás várható. Ugyan­akkor új, nagyteljesítményű te- kercsvágó-gépet állítanak üzem­be, amivel nagyrészt meggyorsít­ják a kiszerelés ütemét és nem utolsósorban jelentős minőségja­vulást érnek eL A jövő évben a jelenleg fenn­álló hőenergia-ellátási nehézsé­gek átmeneti megoldása céljá­ból gáztárolót helyeznek üzem­be. Igaz, ez ideiglenes megoldás, de szükséges, mert szűk kereszt­metszetet számolnak fed mind­addig, amíg a tervidőszak legje­lentősebb beruházását, az új erő­telep építését megkezdik. Ez a nagyarányú munka előrelátható- laga 1962-ben lesz kész és a nagy teljesítményképességű ka­zánház megoldja az üzem vala­mennyi fennálló energia-ellátási problémáját, sőt alapot biztosít az üzem további bővítésére. Az új erőtelep megépítésének jelentősége igen nagy. A meg­növekedett gőzellátás biztosítá­sán túlmenően, a saját áram- szükségletet is kielégíti. így je­lentős mértékben tehermentesíti az országos hálózatot, sőt egyes időszakokban áramot is szolgál­tat az országos fogyasztás cél­jaira. A már említett jelentős beru­házások mellett számos kisebb, de az tizem szempontjából fon­tos beruházást is végeznek a Papírgyárban. — Ilyenek: az anyagmozgatás gépesítése, az üzem villamoshálózatának kor­szerűsítése, a szennyvízlevezető csatornahálózat bővítése. A népi állam az üzem rendel­kezésére bocsájtott összeggel újabb nagy segítséget adott an­nak érdekében, hogy a Szolnoki Papírgyár fejlesztésével az or­szág jobb papírellátását az ed­diginél nagyobb mértékben biz­tosíthassuk. Novak Sándor tervosztály-vezető Földművesszövetkezeteink a vásáron A 02. Mezőgazdasági Kiállítá­son a SZÖVOSZ önálló pavi­lonnal vett részt. A külső képé­ben és belső megoldásában egy­aránt modern épület alapterü­lete 650 négyzetméter, a kiállí­tás egyik gócpontjában talál­juk. A földművesszövetkezetek munkáját szemléltetően mutat­ja be, kevés grafikai megoldás­sal ég igen sok természetes esz­közzel. Ennek megfelelően a pavilon áttekinthető keresztmetszetét adja a földművesszövetkezetek tevékenységének. Szerteágazó feladataikról, eredményeikről, termelési módszereikről hű ké­pet nyújt Elsősorban a föld­művesszövetkezetek mező- dasági termelést szervező, se­gítő tevékenységével, — így a gépi műn ka megszervezésével, — a szerződéses termeltetéssel kapcsolatos feladataival ismer­tetik meg a látogatót Bemutatja a felvásárlás, áru­ellátás, vendéglátóipar, a mű­trágya- és növényvédőszereí lá­tási földművesszövetkezeti vo­natkozásait, a méhészettel, fa­lusi takarékszövetkezetekkel, könyvárusitással, gyümölcs- és zöldség-exporttal, vadkereske­delemmel Icapcsolatos tevékeny­ségüket is. A bemutató a SZÖVOSZ szemléltetésére szintén kiter­jed. Külön érdekessége a pavilon­nak a zöldség- gyümölcsexpor­tot bonyolító „HUNGARO- FRUCT” Zöldég-Gyümölcsi Szö­vetkezeti Export Vállalat tevé­kenységének szemléltető be­mutatás? Szebbnél- szebb felvételek tá­jékoztatják a látogatót a föld­művesszövetkezetek kískerew kedelmi hálózatának bővülésé­ről, az új, korszerű falusi áru­házakról, szaküzLetekrői — Ugyanakíkor — összehasonlítás­ként — néhány képen bemu­tatják a régi, elavult boltháló­zat egynéhány egységét is, a múlt örökségig. Ugyanitt tájé­kozódhatunk a földművesszö­vetkezetek munkájáról, arról a szerepről, amit a szövetkezeti hálózat ezer könyvbizományo- sa és ezaküzleted játszanak a parasztság kulturális színvona­lának emelésében olvasottságá­nak elősegítésében. A pavilonban helyet kapott a legújabb szövetkezeti forma, a falusi takarékszövetkezet is. — Tevékenységük ismertetésére brosúrát osztanak, amely rész­letesen foglalkozók feladataik­kal, két év alatt elért eredmé­nyeikkel. A földművesszövetkezeti moz­galom nemcsak a SZÖVOSZ pavilonjában,, hanem másutt is képviselteti magát a kiállításon. ölvén kisebb pavilonban ka* pott helyet a földművesszöveU kezeli kereskedelem. Nagy érdeklődés mutatkozik a MEZÖSZÖV kisgépkiállílása iránt, ahol 1.500 négyzetméte­ren bemutatják mindazokat az ismert és új berendezéseket és gépeket, amelyek a korszerű mezőgazdaságnak nélkülözhe­tetlen eszközei. Láthatunk ku- karicamorzsolóktól villanypász- toron keresztül fejőgépekig igen sokfajta modem gépet. A nagy gonddal tervezett csarnok és pavilonok a magyar földművesszövetkezetek fejlődé­séről tanúskodnak. IÍUZVETLEXÜL GY4RB4 AAAAAAAAAAAAAAA^AaAAAAaAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA1^ KI HOGYAN LAT? Bérki vuegfigyéOiett érdé* mes megfigyelve! —■ együtt van négy-öt ember és ezek eseten- kéret egy-egy jelenséget külön- külön másként látnak. Ez nem­csak érdekes, hanem egyben el­gondolkodtató is. Nemrég utaz­tam; menni, emberekkel talál­kozni nagyon jó dolog; különö­sen, ha sokat szemlélődhet, vizsgálódhat az ember, A vonat Lakiteleken hosszabb ideig — vagy tizenöt percig — állt. Az utasok kihajoltak az ablakon, nézelődtek. Az egyik kocsi előtt hetes-körüli szakállal parasztember támaszkodott a lépcsőnek. Foltos nadrág, visel­tes ing, fekete kalap s bakancs volt rajta. Tehát nem ünneplő­ben volt, hanem hétköznapló­ban. Talán éppen a kukoricatö­rést hagyta abba kurta félórács­kára, hogy az állomásra kísérje vendégeit: a fiatalembert, a fia­talasszonyt és az annak karján alvó kisbabát. A fiatalember mágus, nyurga, huszonegynéhány éves, nyak­kendőjét igazgatta. A fiatalasz- szony karóráját nézte, az öreg topogott. A várakozásnak ezek olyan percei, amikor már nincs sok beszélgetni való, hiszen ott­hon elmondtak egymásnak min­dent; de mivel a vonat áM — hát valamit mégiscsak illik mon­dám. — Vigyázzatok magatokra,, fiam, — mondta az öreg és még hozzátette azt, amit otthon bi­zonyára sokszor elmondott: — Miért siettetek ennyire? A szü­retet megvárhattátok volna, jó helyen vagytok. Nem? — Holnap reggel már be kell mennem. A gyerekek megjönnek a kiállításról s kezdődik a ta­nítás, — válaszolta a fiú. S to­vább beszélgettek, kicsit döcögő­sen, sűrűn lesegetve az állomás­épület felé, mikor jön a piros­sapkás indítani. Csevegtek a vonat ablakából kihajoló utasok is. Érdekes volt megfigyelni néhányat, hogyan látták a búc&úzkodó családot; kiben milyen gondolatokat éb­resztett a bakancsos parasztem­ber és a mellette álló jólöltö­zött — minden bizonnyal: peda­gógusházaspár. — Itt a faluban nincs bor­bély? — kérdezte társától vi­hogva egy vöröshajú, szeplős = legény és jelentőségteljesen az- öreg felé kacsintott, majd rá- . gyújtott egy cigarettára és fújta a füstöt Neki minden bizonnyal csak a többnapos szakán kapta j meg a figyelmét — más semmi. Idősebb asszony a babát nézte _ és odaszólt a fiatnál mamához: •— Hozza fel aranyom, ne érje 5 a szél azt a csöppséget! — Ez a jóindulatú nagymama tehát csak l a babát látta. c A vonat sípolt; elindultunk. . Az jutott eszembe, jó lenne _ megkérdezni a kocsi utasaitól, . melyikőjüknek forrósodott meg _ a szíve ettől az állomás előtti _ — kicsit sablonos, megszokott — életképtől?... Attól, hogy egy , idős parasztember tanár, vagy 1 tanító fiától búcsúzott, hogy * megcsókolták egymást . . -. S\ % hogy ez ma már mindennapos ; látvány. Ki látta ezt a jelene- . tét úgy, hogy ez azóta minden­napos látvány, mióta a mi ha- j zány neve; Magyar Népköztár- j ' saság. Kik láttak a szakáiknál, a \- nyakkendőnél, a karóránál sok-\ kai többet, a lényeget?.., Jó lett volna megtudni, dehái i hogyan állítsak ilyesmivel isme-! " rétén ütitársimhoz? ... S SZEKULITV PÉTER ' % >Aszolnoki Tisza Antal Termelőszövetkezet saját fogataival — >mmt képünkön is látható — közvetlenül a cukorgyár! úsztatóhoz l szállítja a répát.-----------­------------------- . IS írkövön nem lehet aludni k * ___. ; s zolnoki Beloiannisz úton, • az állomáshoz közel sírköves te- ;lep éktelenkedik. Látása lohaszt­ja a városba érkező kedvét, csú­fítja a főútvonalat. Éppen ezért •nyugodtan mondhatjuk, nincs [ott semmi keresnivalója. : Különösen most vált szüksé­gessé és sürgőssé átköltöztetése. ;A Szolnok megyei Állami Építő­ipari Vállalat ugyanis engedélyt [kapott egy modern, szépkivitelű, ;3 emeletes, 250 fős munkásszál­ló építésére, s a városi tanács a [jelenleg sírköves telepnek hasz­onéit telket jelölte ki számára. ; A munkásszálló építését meg is kezdenék, ha a sírköveket el- j szállítanák. Igen ám, de a sír­kövesek sem tudnak hová men­ni. Szerintünk helyes volna, ha a most létesítendő új köztemető mellett jelölnék ki telephelyü­ket. Anyagi kár sem érné őket, mert az építőipari vállalat haj­landó térítés nélkül felépíteni a most használt épületek hason­mását. így tehát nincs elháríthatatlan akadálya a költözködésnek, csak jobban kellene szorgalmazni az arra illetékeseknek. Reméljük, halaszthatatlanul sor kerül er­re, hiszen az építőipari munká­sok sem tudnak — bármennyire edzett emberek — a sírköveken aludni. tsimou)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom