Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-26 / 228. szám
SKOt#9K MFfíTET NÍFIAF 1358 szeptember 26 A zene varázslója Rrrrtnlr Rélrr Vi rflrrlrrnrrlf ővfnrrltilnirrrrr A fenti megtisztelő címet a nyugati lapok, a nyugati közvélemény adományozta Bartók Bélának, ahol modern, új formájú, nyugtalan zenéje óriási népszerűségnek, tiszteletnek örvend. Nekünk, magyaroknak Bartók lényegesen többet jelent, mint zened újítót, mint a modern zene egyik szülőatyját és legzseniálisabb művelőjét. Elsősorban a magyar népdal felfedezőjét, új- jáélesztőjét tiszteljük benne. Bartók fellépéséig a nemzeti zenét a cigányzenekarok által előadott népies műdalok képviselték, amelyék — mint ahogyan ezt egyik levelében kifejti, — csak a felületes, elrontott zenei ízlés kiszolgálásiéira képesek. Az igazi népi zenét a nép körében kell keresni, ez volt a véleménye. Kis falvakba látogatott el, rég elfelejtett parasztdalokat hallgatott meg öreg emberek ajkáról, a fonográf hengerébe, kottalapok sokaságára véste a népi dallamokat. 1905-ben adta ki Kodály Zoltánnal közösen az első nagy népdalgyűjteményét; Bartpk Béla mint zenetudós hitte és hirdette a népi zenék rokonságát. Hosszú időt töltött a Havasalföld kis falvaiban, romám népdalokat gyűjtögetve. A magyar zene rokonságát keresve' 1913-ham bebarangolt# a2 Arab-félszigetet és Biszkra kornyékén éldegélve az arab népzenét tanulmányozta. Mindezekből logikusan következik, hogy nem lehetett más. mint harcos humanista és a népek barátságának tántoríthatatlan harcosa. Ennek számos léveiében, nyilatkozatában adta tanujelét. — A Horthy-korszak nem tudott mit kezdeni vele. Ahhoz túlságosan népszerű volt külföldön, hogy ki lehessen kezdeni, így hát megpróbálták Hu- bay Jenőt, Dohnányi Ernqt, a tehetséges, de Bartók zsenijpkalomszerű volt, amely beiolvfe solta a felkészülést es a közönségszervezést egyaránt. Hiányosságként említik még # munkásosztály világnézeti nevelésiének elhanyagolását is. A jelentés a feladatokat is megjelölte. Ezek közül első helyen a munkások közti ismeretterjesztő munka mennyiségi és minőségi megjavítását emeli ki. Külön kell foglalkozni a munkásosztály leghaladottabb rétegének nevelésével, másrészt fokozni kell az ismerettprjes/tő munkát a munkásosztály legelmaradottabb tömegeiben, a két- lakiaknál és a szálláshelyeken. A falun különösen a szocialista szektorokban dolgozókat kell világnézeti tudásban megerősíteni, nem elhanyagolva persze az egyénileg dolgozó parasztság nevelését sem. A jelentés ezután ismerteti az ismeret terjes/fés formáit és módszereit, továbbá az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat; Ezekre a későbbiekben visszatérünk.- bt Az „erdei iskola“ A közelmúltban érdekes napra virradtak a kunszentmártoni gimnazisták. A tanítás kirm a Tuláton — ahogy errefelé nevezik a Körös jobbpartján elterülő. erdőt —. volt megtartva. Nem csoda, ha mindenkit izgalommal töltött el ez a szombati nap. Nyolc órákor felsorakoztunk az iskolaudvaron és indultunk az „erdei iskolába”. Az erdőben teljes csend fogadott bennünket. Egy tisztáson megálltunk, amelyet azonnal el is neveztünk iskolaudvarnak. Itt megkaptuk az utasításokat és osztályonként elvonultunk. Minden osztály keresett magának megfelelő helyet és máris kezdődött a tanítás. Nálunk az első óra magyar irodalom volt. Az órák gyorsan elteltek. Amikor a gyülekezés jele felhangzott, mindenki sietett az „iskolaudvarra“’. Igazgatóbácsi bejelentette a 40 perces szabad foglalkozást. Elkezdődtek a mókás versenyek, kötélhúzás, szembekötősdi, stb. A „becsmgetés“ (sípszó) után még két óra következett, de mi már alig vártuk a közös osztályfőnöki órát, amelyet az igazgatóbácsi tartott. Végre meghallottuk: gyülekezői Felpakoltunk minden halmit az iskolaudvarra, siettünk. Az igazgatóbácsi arról beszélt, hogyan kell egy közép- iskolás diákngk viselkedni, felhívta figyelmünket a komoly, következetes munkára, a zene, 1 * * * V a művészet, a természet szeleteiének szépségére. Majd költőink azon verseit elevenítette felelőttünk, amelyben az Alföldet dicsérték. Az osztályfőnöki óra további része szórakozással telt el. Eljátszottak Drinápoly ostromát, s amikor kifogytunk a játékból, énekelni kezdtük iskolánk hagyományos indulóját, a „Rigó, rigó”-t. Igazgatóbácsi és Hada Sándor tanár hegedűn kísérte a mi vidám nótázásunkat. Végül eljátszották nekünk a La- votta szerelmét. Ezután került sor az elvesztett tárgyak kiváltására. Ki hinné, hogy ennyi feledékeny tanuló van? A bűnösök megkapták büntetésüket. Fáramászás, bukfenc, cigánykerék és még sok érdekes dolog szerepelt a büntetések között. Az erdei iskolából hangos nótaszóval vonultunk haza. Ezt a szép és kellemes szombat délelőttöt Jenei József igazgatóbácsinak és Turcsányi István tanárnak köszönhetjük. Az ő ötletük volt ezelőtt 30 évvel, hogy a Tuláton erdőt létesítenek. Ök már akkor arra gondoltak, hogy ez a munkájuk nem vész kárba, s az erdő az ifjúság kedvenc kirándulóhelyévé válik. Köszönjük munkájukat, s a kellemesen eltöltött — kirándulással egybekötött tanítást, Nagy Irma, Kunszentmár to n. Gimnázium, FlLMfltREK mnen-onnan 1 L’Humanité ünnepségeivel kapcsolatban nemzetközi filmvetítéseket tartottak s többek között bemutatták a PAVEL KORCSAGIN című szovejt, és a FOLD SÓJA című amerikai filmet. V Georges Sadoul a velencei fesztiválról írt beszámolójában megemlékezik Alexandre Así- ruc EGY ÉLET című filmjéről, amelyet kitűnőnek tart, mert hűen adta vissza Máupgssant szeUemet, A taskenti ázsiai filmfesztiválon nagy sikert aratott az indonéz filmgyártás TURANG című filmje, amely a holland gyarmati uralomról szól. * Rövidesen új bolgár filmek kerülnek ki a szófiai filmstúdióból. A TENGER TÖRVÉNYÉ- nek forgatókönyvét Haim Oliver és Angel Vagenstein írták. Ezen kívül elkészül a GOLEMANOV, a 13. SZÁMÚ KEDVENC és az ÉJFÉLI TALÁLKOZÁS című játékfilm is. Ivídtét vév A csodálatos ultrahang új fejezetet nyit a sebészet történetében lött van és a professzor a műtőasztal mellől elektronikus utón irányítja páratlan pontossággal. Hogy ezt a pontosságot biztosítsa, a műtét előtt szinte feltérképezi a beteg testrészét, tehát adott esetben az agyat. Ennek alapján állítják be ügy a készüléket, hogy a sugarak hatáspontja éppen a szükséges területre essék. Ezt a vezérlőberendezés segítségével végzi a sebész a milliméter tizedrészére kiterjedő pontossággal. A beteget =-? egyelőre a kísérleti állatot —■ a műtőasztalra rögzítik s fejét a beállító készülékbe helyezik, melyben szabályozható fémrudak rögzítik a koponyát. Szabaddá teszik az agy felületét és pontosan simuló, alján nyitott fémtálat helyeznek a felnyitott koponyára, majd élettani konyhasó oldatot töltenek hele. A fémtál fenekén, a [olvadék alatt ott az élő, lüktető agyvelő. A négy ultrahangveü- tőt a folyadékba mártják és kezdetét veszi a tulajdonképpeni műtét. A műtétet végző profesz- szor elfordít egy kapcsolót A folyadék a tálban villanásnyit hullámzik. A kapcsolótáblán pgy mutató kilendül. A sebész újra elfordítja a kapcsolót. Az egész néhány másodperei műve s a műtét véget ért. Az egy «— két milliós rezgésszámmal működő, tehát alig három milliméter hullámhosszú ultrahang befejezte feladatát. A kísérleti állat íelboneolása után megállapították, hogy az ultrahang bámulatos pontossággal végezte el a műtétet. Elvághatták az agyvelő fehér állományát anélkül, hogy a szürke állomány a legcsekélyebb sérülést szenvedte volna, de ugyanezt fordítva is. A sugár adagolása lehetővé tette, hogy csupán a beteg idegszövet semmisüljön meg, de az erek épségben maradjanak. Az állatkísérletek kitűnő eredményt bizonyítanak. A következő lépés: az emberen végzett műtét lesz, amire csak toyábbi alapos, minden részletre kiterjedő kutatások után kerülhet sor. I 1 hez egyál talán nem mérhető zenészeket kijátszani vele szemben; Ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt. A magyar zenét külföldön elsősorban Bartók zenéje jelentette. A Fából Faragott királyfi, a Kékszakáfl herceg vám, a Csodálatos mandarin — táncjátékai, hangverse- | nyed, zongoradarabjai régen is, | ma is rengeteg operaház és ; hangverseny állandó műsorszá-' mai. Szándékosan beszélünk kül-' földről. Nálunk ugyanis jóidéig! meg nemértés mutatkozott Bar-| tóikkal eszemben. Műveit nam nagyon játszották, a széles tő-, rruegekhez nem tudták eljuttatni. Csak a legutolsó néhány, evfaen mutatkozik változás, ze-, nei életünk vezetői komoly íé-j péseket tesznek annak érdekében, hogy Bartókot minél töb-; ben megismerjék, műveit megTj szeressék. Az ordas fasiszta világ szám-; üzetésbe kergette. New Yorkban1 * * * V élt egészen haláláig. Ha élne. 77 éves lenne és nagyon örülne neki, hogy az új nemzedék ma, már a magyar népi zene szere-; tétével nevelődik és nagy fegyvertáráéval, Kodály Zoltánnal! együtt megindítói lehettek ze-! zei életünk megújhodásának. — hernádi — \ s a minap lograrKozott a Meggyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a művelődésügyi osztály jelentésével, amely az 1957—58. évi »ismeretterjesztő mimika eredmé- 4nyelt és az 1958—59. évi fel- padatekat tárgyalta, í- Néhány igen érdekes számot ^ismertetett a jelentés, t Az 1958. első félévben 1213 -j ismeretterjesztő előadást tar- | toltak » megyében, 306 1a! í többet, mint 1957 második fél1 évében, 3 A látogatók száma 1958-ban gl 10 885 volt. Az előző félévinek í majdnem kétszerese. Ez azt bi- |zonyftja, hogy fokozódott az er- fdeklődés a politikai, műszaki tu- sdománnyal és az irodalommal Iszemben, örvendetes az is, hegy 3 megyénk jellegének megfelelően 2 sikerült emelni az agrártudoraá- |nyi előadások szaunát a közsé- agefcbetn 91-ről 272-re. t A jelentés 5 az eredmények között említi ? meg a jászárokszállási és > nagyároki népfőiskolák meg- 5 rendezését is. 5 Nem hallgatta el a jelentés azt 2 sem, hogy az előadások zöme alAz ismeretterjesztés ügye a Megyei VB előtt A műtő olyan, mint a többi; a lámpa hideg fénye vakító sugárral öntözi a műtőasztalt s a beteg körül fehérkopenyes, gumikesztyűs orvosok, mütősnővór, asszisztens állangk. ESY tekintetben azonban mégis különbözik ez a többi operációtól: itt nem vág a hegyes műszer húsr- ba, nem tárulnak fel a beteg szervek. A műtétet egy készülék végzi láthatatlan sugaraival: az ultrahanggal. Ez vér nélküli műtét, melyet egyelőre még kísérleti állatokon hajtanak végre. Az ultrahang titka Az ultrahang kutatása és alkalmazása több államban folyt a század elején. Langevin francia fizikus 1915-ben ultrahanggal működő készüléket szerkesztett, melyet a radaréval szinte teljesen azonos elvek alapján tengeralattjárók felkutatására használtak. A készülék alkalmazása során megfigyelték, hogy az ultrahangsugarak béní- tólag hatnak az útjukba vetődött halakra. Ez a megfigyelés adta az első lökést azokhoz a hosszú évekig folytatott kísérletekhez, amelyekkel az ultrahangnak az élőlényekre gyakorolt hatását vizsgálták. Megfigyelték, hogy kisebb állatok nemcsak megbénulnak a sugaraktól, hanem teljesen elhalnak s valósággal szétesnek. A frekvencia növelésével hasonló hatást észleltek szívó- siabb és nagyobb állatoknál. A kóros szövet is elpusztítható Ez a gondolat vetődött fel, amikor kétségtelenül megállapították, hogy az ultrahang elpusztíthatja az élő szövetet. Innen már csak egy gondolatmenet volt, hogy végeredményben a sebészet is a kóros szövetrészek elölése, eltávolítása. Miért ne lehetne akkor megvalósítani a vértelen műtétet, kés helyet' sugarakkal végezni el az operációt? Egyszerre feltárult az új I lehetpsóg nagy jelentősége főleg az agysebészetben, ahol a műtét nehéz, bonyolult, yeszé- ■ tyes. Felbukkant azonban egy nehézség. A sugár végig, egész útja mentén roncsol, tehát nemcsak a beteg, hanem az egészséges szöveteket is elölné. Fry professzor, az illinoísi egyetem fizikusa kísérleteket folytatott az ultrahaing sugarak egy pontra gyűjtésére és pontos irányítására vonatkozólag, ami megoldást jelentene, hogy ""»k a beteg szöveteket öljék el. A négysugarú optikai készülék A kutató fizikusit az élettan, idegélettan és szövettan kutatói is segítették és a munkaközösség a megoldást megtalálta egy olyan optikai berendezésben, amelyen vékony és pontosan irányítható sugarak haladnak át. A késszülék úgynevezett poliszti- rén lencsékkel úgy irányítja a sugarakat, hogy azok pontosan pélba, tehát a beteg szövetekhez találnak. Ilymódon megoldották az ultrahang sugárnyalábok ösz- szegyűjtését és tökéletes irányítását. — A feladat mindannyiszor az agy bizonyos területének az ultrahang sugaraikkal való elpusztítása volt. A készülék segítségével hajszál pontosan kellett beállítani a négy sugárnyalábot, hogy azok az elpusztítandó szövettalajon keresztezzék egymást, itt hassanak roncisolólag. Térjünk vissza a műtéthez P. Mauvan a Sciences Et Ave- nirben leír egy ilyen sugarakkal végrehajtott, vértelen operációt. A műtő fölött ott függ a készülék, mely hosszú rúdon levő négyágú csillárhoz hasonlít. A kar ultrahangot gerjesztő készülékben végződik. Ebből szűrődik ki az optikán át a láthatatlan sugár, mely ezúttal a gyógyító kést helyettesíti Á készülék irányító szerkezete a műtőasztal fp-'
