Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-24 / 226. szám
1958 szeptember 24,! SZOLNOK MEGYEI NIPLAP 5 assHj Történelmi dokumentum Igen, történelmi dokumentum ez a fénykép, mert tíz esztendővel ezelőtt készült azokról az elvtársakról, akik megalakították a jászberényi Kossuth Tsz-t. Ez a bátor, lelkes kis csapat kezdte a mai gazdag, többmillió forintos vagyonnal rendelkező közös gazdaság alapozását;---------------■ ---------------------Cy rankiewiez miniszterelnök a lengyel gazdasági élei fejlődéséről Cyrankiewiez lengyel miniszterelnök beszédet mondott Varsóban a bányaépítés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tudományos kongresszuson. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország a nagy nehézségek ellenére felszámolta a háborús pusztításokat és egész népgazdaságában jelentős fejlődést ért el. A lengyel miniszterelnök számadatokkal jellemezte a lengj'el ipar eredményeit. Ezek szerint 1947-töl 1957- ig Lengyelország széntermelése 59,1 millió tonnáról 94,1 millió tonnára, a barnaszénnel együtt több mint 100 millió tonnára, a villamosenergia-termelés 6.6 milliárd kilowattóráról 21,2 milliárd kilowattórára, az acéltermelés 1,6 millió tonnáról 5.3 millió tonnára, a cementgyártás 1,5 millió tonnáról 4,5 millió tonnára emelkedett. Lengyelország az 1945 és 1957 közötti időszakban több mint 264 millió tonna szenet exportált, ennek ellenében nyersanyagot, gépeket, iparcikkeket és élelmiszereket hozott be . Cyrankiewiez miniszterelnök hangoztatta, hogy Lengyelországnak létérdeke fűződik a bányaipar fejlesztéséhez. Az elkövetkező időszakban sok új szénbányát, ércfejtőt és egyéb bányaipari vállalatot kell építeni. Beszéde végén kijelentette, hogy a nemzetközi tudományos együttműködésben a világ állandó haladásának, az emberiség élet- színvonala emelkedésének jelentős biztosítékát látja. (MTI). Talajfúrás gázzal Harkovi tervezők nemrégiben újfajta fúrógépet szerkesztettek, amellyel a legkeményebb hegyi talajban is rövid idő alatt nagy mélységekbe juthatnak le. Az új gép a léglökéses motorok elvén alapul. A nyersolaj és az oxigén elégésekor keletkező gázsugarakat másodpercenként több mint 3000 méteres sebességgel lövik ki, s ez a sugár még a legkeményebb talajon is áthatol. A kísérletek azt mutatták, hogy a fenti típusú fúrógép tizenhat- szőr olyan gyorsan dolgozik, mint az eddig használt mechanikai gépek. 3 év alatt Jobban élünk A HÁROMÉVES TERV adatait mutató hosszú számskálából talán egy sem olyan széles körben ismert, mint éppen az élet- színvonal várható emelkedésére utaló 6 százalék. Érthető is ez, mert mindenki szeretne jobban élni — és a józanul gondolkozó embereik tudják, hogy ezek a szerény életszínvonal-százalékok —'egy-két esztendőt kivéve — terveink során meg is valósultak. Bátran mondhatjuk, hogy a bizalom a dolgozók széles körében most is megvan — épp az utolsó év tapasztalatai, tényei alapján. Ismeretes, hogy az ellenforradalom után, mikor az ország rendkívüli károkat szenvedett, bizonytalan volt a termelés helyzete is, az emberek többsége azt hitte: a kormány szükségképpen a reálbérek csökkentésével, a parasztság jövedelmének visszaszorításával pótolja a kiesést. Hasonló helyzetben talán egy ország sem cselekedett volna másképpen. A párt álláspontja azonban az volt, hogy nem szabad a reáljövedelmekhez nyúlni, sőt javítani kell a megélhetési viszonyokat. Egyrészt azért, mert pótolni kell az előző évek kiesését, másrészt, mert a beadás eltörlésével — az egyik legnagyobb dolgozóréteg — a parasztság életszínvonala automatikusan emelkedett. Az első 20—25 százalékos nominal béremelések lényegében azt a célt szolgálták, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megfelelő arányban álljon, részben törlesz- sze az előző esztendők gazdaság- politikai hibái miatt elmaradt életszínvo-na lenielés t is. És soli an akkor azt hitték, nem lesz mód arra, hogy a párt, kormány a nominálbérek emelésének hatását reálbérekben is fenntartsa. Ma. már tudjuk, hogy felesleges #’olt az aggodalom. A pénzesboriték nem ..papírforint- t«l” vastagodott. Bár néhány százalékot valóban elvett a burkolt — de azóta megfékezett áremelés — lényegében a legfontosabb cikkek, melyeket a munkáscsaládok vásárolnak, változatlan áron kaphatók. 1956-hoz képest 12—15 százalék a reálbéremelkedés. Ez az egyszerű tény is, amit a legsötétebben látó ember sem tagadhat le, alapja a terv iránti széleskörű bizalomnak, s általában az életszínvonal tervszáma iránti érdeklődésnek. A stabilizáció jele az, hogy az elmúlt évben mintegy 600 000 OOO forintot tett takarékbetétbe a lakosság, s ez az összeg ebben az évben még tovább növekedett. NEM A VÉLETLEN JATÉKA, nem valami titkos erőforrás okozta, hogy az ellenforradalom terheit nem sínylette meg az életszínvonal. A Szovjetunió, sa baráti államok jelentős segítséget, kölcsönt nyújtottak ebben az időben és nyújtanak még ma is. A párt javaslatára a nemzeti jövedelem jelentős hányadát közvetlen a lakosság fogyasztási alapjára fordították, hogy fedezni tudjuk a megnövekedett vásárlás miatti csökkenő export és növekvő import különbózetét. Természetesen örökké nem számíthatunk barátaink ilyenfajta támogatására, s termelő- eszközeink kiöregedésére, végső- soron az újratermelés folyamatának lelassulására, az új generáció munkanélküliségére vezetne a nemzeti jövedelem aránytalan felosztása a fogyasztás javára; Nagyon természetes, hogy a hároméves tervben, mikor aktív fizetési mérleget akarunk elérni —• törleszteni kell a kényszerű államadósságok egy részét és a körülményekhez képest jelentős — 32 milliárdos — beruházási programot valósítunk meg, nem vehették terébe az életszínvonal olyan ugrásszerű emelkedését, mint 1956-tól 1957-re. Ezért a fő célkitűzés a most következő 2—3 esztendőre, hogy tartósan megalapozzuk az eddigi életszínvonalat, sőt évente 2—2 százalékkal növekedjenek a reálbérek. Mégpedig nem az átlagbérek valamiféle emelésével, céltalap normalazítással, hanem mindenekelőtt a nyereségrészesedéssel, mely 1957-bán is kereken 1 milliárd forintot tett ki, és jó munkával, takarékossággal még nökőrulményejkkel általában meg» elégedették, s elsősorban azt ki« várijaik, hogy ez tartósam így ma* radjon, éa csak másodsorban várják majd a reálbérek emelését; Valóban, a magyar dolgozók — bár vannak még sürgető bér- problémák, lakásgondok, nyugdíjügyek —* összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint a fel- szabadulás előtt, jobban sok civilizált, a miénknél termelési kultúrában és természeti kincsekben gazdagabb országban. Megyénk minissítériumi iparában a havi átlagbér megközelíti az 1400 forintot a bérrendezés előtti 900—1000 forinttal szemben. Ez azért reális emelkedés, mert egy év alatt vállalatainknál a termelékenység is 10 százalékkal emelkedett. A béren kívül a szociális és kulturális juttatások egész so- ra tartozik még az életszínvonal fogalmához. A 3 év alatt 100 ezer új lakás. 800 tanterem épül fel, 1958-ban 5,8 milliándot fordítanak társadalombiztosítási célokra — közel 300 millióval többet kulturális, 250 millióval többet egészségügyi célokra, mint egy évvel ezelőtt. NAGYRÉSZT A JAVULÓ életkörülményekre vall, hogy sokan végeznek komoly családi beruházásokat. 1958 első három hónapjában megyénkben 511 család fogott lakásépítéshez, s ennek fele bérből és fizetésből élő ember. Egy év alatt 10,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom és ezen belül 15—20 százalékkal a ruházati cikkeké, tartós iparcikkeké. SOROLHATNÁNK MÉG pélé dát javuló életkörülményeinkre, mely azt mutatja, hogy a 3 éves tervben ígért stabil életszínvonal — és bizonyos emelkedés már az első évben is érezteti jeleit. S az már csak tőlünk függ, lesz-e nagyobb emelkedés is a szelíd keretszámnál. Ha emelkedik a termelékenység, teljesíti tervét az ipar, feltétlenül nagyobbodnak a fogyasztási alap növelésére fordítható erőforrások. A takarékosság közvetlenül nyereségrész formájában is a havi béren felül a dolgozókhoz kerül. Az iparvállalatok meKönnyebb, de olcsóbb-e? Arról ma már kar vitatkozni, hogy könnyebb-e a nagyüzemi termelés, mint a kisparaszti munka; Akinek még kételye volna. am. húzza csak fél holdon a kaszát — majd pedig hátát tapogatva tekintsen a zúgó kombájnra ..: Annál többen csóválják hitetlenkedve fejüket, ha ezt hallják: a nagyüzemi termelés nemcsak könnyebb, de olcsóbb is. Magam úgy vélem: a kétkedők tévednek. Ám vessünk számot! Sárospataki János 12 hoidas szelevényi gazda őt holdat kitevő búzatermése 10,7 mázsás átlagtermést hozott. Melyek voltak költségei?... Vetőszántás és vetés 260,— Ft csávazás 4,- „ vetőmag ára 225,50 „ tavaszi fogasolás 25,— „ aratás 205,— „ behordás 120,— „ csépié« 241,30 „ pénzadó 263,30 ,. földadó 65,60 „ Összesen: 1609,70 Ft Amellett megtermelt: 10,7 mázsa búzát értékben és 16,05 mázsa tőröket 2163,50 Ft szalmát, pelyvát értékbem 308,90 Ft Termésének összértéké tehát 2462 forint 40 fillér volt. A költségek levonása után kiderül, hogy egy mázsa búza előállítása Sárospataki János egyéni gazdának 120 forint 3 fillérjébe került. Lássuk, miként alakul a számvetés a szelevényi Szikra Tsz közös, nagyüzemben vezetett birtokán. Az 583 kh-val bíró tsz 176 kh-on vetett búzát. Jóval gyengébb a földje, mint Sárospataki Jánosé, így búzaátlagtermése csak 8,22 mázsa lett. sorra a költségeket; Vegyük Vetőszántás 70,— Ft vetőmagtis-z t it as 3,40 „ vetőmag 225,5-0 „ vetés 16,— „ magtakarás 5,növényápolás 48,73 „ műtrágyázás 10,80 aratás 91,— „ kévék összerakása és hordása 90,— „ cséplés 177,10 ,. , adó és vezetési költs. 189,71 „ Összesen: 927,24 Ff 8,22 q szemtermés értéke 12,3 q szalma, töre-k 1685,10 Ft és pelyva értéke 221.90 Ft összesen: 1907,— Ft A fentiekből könnyű megállapítani ,hogy egy mázsa búza ára a szövetkezeti gazdáknak 95,85 Ft-jába került, tehát mázsánként 24 forint 45 fillérrel termeltek olcsóbban, mint az egyéni gazda. Meg kell jegyeznünk, hogy a Szikra Tsz-ben az aratás nem kombájnnal, hanem aratógéppel történt. Kombájn használata esetén a költségek még alacsonyabbak lettek volna. A rosszabb föld termését műtrágyázással, gondos növényápolással emelték a szövetkezetiek. Azok a kedvezmények, melyeket a 3004-es kormányhatározat biztosit. számukra, valamint a korszerű agrotechnika tette lehetővé, hogy ugyanazt a terményt olcsóbban állítsák elő, mint az egyéni gazda. Nem más e tekintetben a helyzet megyénk többi tsz-ének és egyéni gazdájának költségalakulása körül sem. Az érdeklődő gazdaember könnyűszerrel utána számolhat. Fáradozásának eredménye csak egy lehet: meggyőződést szerez a nagyüzemi gazdálkodás kifizető voltáról. Keresztes Péter főagronómus vélhető. AZ ÍGÉRET TEHAT nem fellegekben jár, hanem reális talajon nyugszik, s éppen ezért megvalósítható, valóra is vélik- De nyugodtan állíthatjuk, a tisztán- látó dolgozók többségének kívánsága egybeesik a ten’ célkitűzéseivel. Szorgalmas, fegyelmezett munkások megélhetési gyénfcben mintegy 20 milliós megtakarítást, a rizstermelő gazdaságok 8 milliós, a gépállomások 2,5 milliós, a MÉSZÖV 3,7 milliós megtakarítást tervez. Ha széles mozgalommá lesz mindenhol a takarékosság, okos gazdálkodás, úgy feltétlenül több jut ícgysztásra, az életszínvonal emelésére is. Palatínus István Lj koutakt=keineueét kap a Vegyiművek A Tisza-menti Vegyiművek igen fontos berendezése a kontakt-kemence. Működése nélkül nem tudnak kénsavat előállítani. Mivel az üzem folyamatosan termel, nagy problémát okoz a kontakt-kemence javítása. Az alapos javítás másfélkét- hónapig is eltart. Ennyi ideig a gyár nem állhat. Karbantartás nélkül pedig tönkremegy a berendezés. Ezért vált szükségessé egy tartalék kontakt-kemence építése, melyre váratlan hiba, vagy a karbantartás időszaka alatt át lehetne vezetni a gázt, s így kü- lórL^-hb zökkenő nem következne be a termelésben. Az új kontakt-kemence építése közel 700 ezer forintba kerül. Előreláthatólag a jövő hónap végére lesz üzemképes. Már ebben a hónapban használható állapotba került volna, ha a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár szállította volna a masszatartó perforált lemezeket. FIGYELEM! Az I. sz. csirkeszerződési akció teljesítési határideje: szeptember 30. A szerződött csirkét mindenki igyekezzen határidőre beszállítani. n . uaromliíeldolgozo Vállalat TÖRÜKSZENTMIKLÖS
