Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-23 / 225. szám

1958. szeptember 23.

8ZOLNOK MFOVEJ NÉPLAP

3*

Szállítsunk gazdaságosabban!

A növényvédelmi pavilonból ,> jelentjük

Tíz évvel ezelőtt a közúti személyforgalmat hét ócska autóbusz látta el megyénkben, s a teherforgalmat mindössze kilenc „maszek.” kocsi bonyolította le.

1047-ben indult a fejlődés az autóközlekedés vonalán megyénkben. Ma már arról beszélhetünk, hogy 51 községet kapcsolt be az autóbuszforgalomba nagy befogadóképességű, m-dern Ikarus gépkocsikkal a Szolnoki 51. sz. Autóközlekedési Vállalat.

A teherforgalmat pedig ma már 150 tehergépkocsi biztosítja. Csak a tejszállítással 20 tehergépkocsi foglalkozik, Emellett a kereskedelemnek, a termelőszövetkezetek, s az állami gazdaságok részére szállítanak árukat. Nagymértékben köti le a gép- kocsiparkot a darabáruk fuvarozása. Ezen túlmenően nagy forgalmat bonyolít le autóbuszaival és tehergépkocsijaival a Jászberényi 10. sz. AKÖV is.

A rövid idő alatt nagyszerű a fejlődés az 51-es AKÖV-nél, de mégsem elégséges. A szállítási követelmények gyorsabban nőttek, mint a szállítóberendezések, így elengedhetetlen követelmény a vállalat részéről a gazdaságos szállításra való törekvés. Természetesen ez nemcsak a vállalat érdeke, hanem népgazdasági érdek is. A jól megszervezett gépkocsi-teherfuvarozás nagyban mentesíti a vasutat. A nagyobb távolságra való szállítás gazdaságosabb vasúton. Azonban kisebb körzetekben eredményesebb tehergépkocsival, ugyanis a gépkocsik hasznos kihasználása 6—50 kilométeres távon belül a legjobb. Különösen fontos, hogy a szállíttató vállalatok k szem előtt tartsák ezt,

Ha például egy vállalat szállítani akar rövid távra, akkor előnyös, ha gépkocsival egyből a helyszínre szállítja az árut, mert csak egy fel- és lerakás idejét veszi igénybe. Ha azonban rövid távra vonaton szállít, akkor a telepről gépkocsival az állomásra viszi az árut, majd átrakja vagonba, s a rendeltetési állomásról ismét gépkocsival szállítja a megrendelő telephelyére. Ehhez külön kommentár nem kell. Mindenki láthatja, hogy ez a szállítási mód hosszadalmas és költséges. De ugyanakkor a népgazdaság szállítási feladatára is kihat, mert fölöslegesen köti le a vasút kocsiparkját:

A tehergépkocsin való szállítás gazdaságosságára jelentősen kihat az állás- és rakodóidő csökkentése. Több árumozgatás lehetőségét is jelenti ez a népgazdaságnak;

Szolnok megyei viszonylatban elég nagyfokú pazarlás mutatkozik a tejszállításnál felmerülő állás- és rakodási időknél. Igaz, az AKÖV-nék ezek az állásidők gazdasági kárt nem okoznak, mert a szállíttató vállalat az állásidőt is megfizeti; Azonban a népgazdaságnak súlyos károkat okoz ez.

Az 51; sz. Autóközlekedési Vállalat — félretéve az egyéni érdekeket — alapos vizsgálat alá vette az állásidők által okozott munkakiesést. így többek

Uj termelőszövetkezet alakult

J ászárokszálláson

Az elmúlt héten ismét szaporodott a termelőszövetkezeti gazdaságok száma. Jászárokszállá- son 12 egyéni gazdálkodó, 120 «at. hold földön „Vörös Csillag” névvel új termelőszövetkezetet Uakitott. A szövetkezeti gazdák elhatározták, hogy az őszi munkákat már közösen végzik, — Igyanakkor igyekeznek tovább gyarapítani taglétszámukat.

között egy példát ragadunk ki Az YD—001-es számú tehergépkocsi szolgálatban volt szeptember 17-én este fél 6-tól 18-án délelőtt 10,40 óráig. Ez 17 órát tesz ki. Ebből a munkaidőből a gépkocsi állási ideje a 12 órát is meghaladja. Ilyenkor az állásidőre' a ráfizetés csupán a gépkocsivezető bérköltségét nézve is több mint 60 forint. S ez csak egy nap, egy kocsinál. Mennyi lehet országos szinten?

Az YD—920-as gépkocsi menetlevele azt árulja el, hogy egy helyben való 140 perces állásiból a tényleges rakodás csak 70 perc volt. Ezek a számok arra intik a szállító, és a szállíttató vállalatot, hogy komoly harcot kell folytatni az állás- és rakodási idő csökkentéséért,

Az 51. sz. Autóközlekedési Vállalat eddig is komoly munkát végzett a pazarlás felszámolásáért. A vállalat minden egyes területet érintő önköltségi tervét egyénekre bontották. Még fokozottabban fogják figyelni és ellenőrizni az elkövetkezendő

si költsége 600 forint. Nem gazdaságosabb-e, ha a helybeli 51. sz. AKÖV látja el ezt a feladatot?

Van egy másik visszás dolog a megyében. A tiszasiilyi fmsz és az állami gazdaság is a távoli telephelyű jászberényi 10-es AKÖV-vel szállítja Szolnokra áruját. Határozottan olcsóbb lenne, ha ezt a szolnoki vállalat végezné. De az sem gazdaságos, ami a közületi szállításoknál rendszeresen előfordul, hogy egyirányú terheléssel futnak a kocsik. Feltétlenül szükséges, hogy a szállításban résztvevő vállalatok szem előtt, tartsák azt a közös érdeket, hogy az őszi szállításoknál jó szervezéssel szállító területet nyerjenek és hanyagságuk folytán ne kössék le a gépkocsiparkot és a vasúti kocsik tömegét. — ab —

A mezőgazdasági kiállítás ismét megnyitotta kapuit az ér* deMődők és szakemberek százezrei előtt, örvendetes sereg* szemle ez: minden, ami az ország mezőgazdaságában az él* múlt kiállítás óta történt, a táblázatokon, a bemutatott állató* kon, a növénytermesztés szép, modern csarnokán keresztül valami más, kézzelfoghatóbb, anyagszerűbb alakot ölt a szemlélő előtt; életté és kézzelfoghatóvá nemesíti mezőgazdasági statisztikánkat.

Uj színfolttal gyarapodott a

kiállítás: a növényvédelem önálló pavilonnal hívja fel magára az érdeklődők figyelmét, ezzel is bizonyítva komoly jelentőségét. Tévedésbe ne essünk: nem a növényvédő állomások szűkkörű kiállításáról van szó, hanem mindarról a sok szépről és jóról, melyet a növényvédelmi szakemberek tesznek a mező- gazdaság segítségére.

A kiállított gyűjtemény anyaga korszerű; a legveszélyesebb mezőgazdasági kártevőket nemcsak üveg alatt, mereven láthatjuk, hanem károsítás közben is. S a kiállított készítmények nemcsak az érdeklődőknek, hanem a szakembereknek is mondanak újat. Emellett láthatjuk,

hogy a növényvédelem ma már

rendelkezik feladatának megfelelő teljesítményű gépparkkal.

Már első nap sok érdeklődője volt a kiállított „PO—2‘‘ típusú növényvédelmi repülőgépnek; Az ifjúság szinte teljes egészében „leviziteit‘‘ — nem csekély izgalmára a felügyelettel megbízott szakembereknek ... Megtekinthető az új, nagyteljesítményű csávázógép működés közben is, s a többi motoros permetező- gép. Aki a kiállítási csarnokot megtekinti, gazdagabban távozik. Nem a növényvédelmi ismerétterjesztő anyag, a prospektusok elvitelére gondolunk csupán, hanem a szaktanácsra, melyet az érdeklődő kérdéseire kap.

— LABOR —

MUNKA UTÁN

időikben a tényszámok alakulását. De az egyedül nem élég, hogy a szállító vállalat szem előtt tartja a gazdaságosságot, szükséges, hogy a szállíttató vállalatok is hasonlóképpen járjanak éL Segítsék elő, hogy a ko-. esi munkaidejét hasznos teherrel, úton töltse.

Még mindig több pazarlással találkozik a szemlélő a megyénkben. Például a 11. AKÖV Szolnokra telepített ki egy gépkocsit a Budapesti Útfenntartó Vállalat szolnoki kirendeltségére. Egy gépkocsinál a gépkocsivezető és és két rakodómunkás napi szállása és kiküldetési díja 99 forint. Ugyanakkor a gépkocsi Szolnokra való kiállítáNem is olyan régen az építőipari munkásokat úgy tudta elképzelni az ember, hogy tarisznyába, vagy kockás kendőbe összekötött kenyéi-rel és szalonnával járták az országot. Egy- egy építkezésen szállásuk az épülő ház sarkába ledobott szalmacsomó, vagy egy kis deszkából összehajított bódé volt. Hét- ről-hétre száraz koszton éltek, főtt ételre nem telt. Üzemi konyha nem volt. Az a kevés pénz, amit kerestek, kellett a családnak. Sokszor gyalog mentek 80—100 kilométereket, hogy a vonatiköltséget is megtakarítsák. S mennyire megváltozott az életük. Ma már ezek a képek csak szomorú emléket idéznek fel az öreg építőkben.

Rákóczifalván vagyunk. Ko-----------------------------------------KÉ

SZ AZ EBÉD

A törökszentmiklósi Mezőgépgyárban naponta 400—450 személynek főznek. A gyári munkások mellett innen kapják az ebédet a téglagyár, a gyógyszertár, a posta-, a Nemzeti Bank fiókja és az iskolák dolgozói is. Az üzemi konyhán mindössze tíz asszony dolgozik, s mégis — akik főztjükből esznek, tudják tanúsítani, milyen ízletes ebédet készítenek. — Képünkön: tálakba meri a levest Pádár JózSefné.

ráintsem kell azt hinni, hogy itt valami nagy építkezés folyik. Nem, csupán sok építőmunikás lakik ebben a községben, akik a Szolnok megyei Állami Építőiparnál dolgoznak. — Naponta autóbuszon járnak munkába és mikor hazamennek, munka után van hova menniük. A jól felszerelt „Építők Klubja" nyújt szórakozást, felüdülést a nehéz munkát végző kőművesek, ácsok, betonszerelők részére.

1954-ben fogtak össze az építők, hogy klubot építsenek maguknak. Kibéreltek a tanácstól egy romos épületet évi ezer forintos bérért. Igaz, hegy a lakbért munkában számolják el, mégpedig úgy, hogy társadalmi munkával rendbehozzák, tatarozzák az épületet. A rákóczi- falvai építők szeretik klubjukat, s nemcsak szórakozni járnak oda, hanem társadalmi munkával rendbehozzák az udvart, fal- salakozzák, fedett ikerpáros kugldzót építenek, csinosítják, szépítik. Az Építőipari Vállalat komoly segítséget adott ehhez a létesítményhez. M.a már lemezjátszós rádiójuk, televíziójuk, billiárd és rex asztaluk, sakk és más társasjátékuk van, sőt az építők gyermekei részére is találhatunk szórakoztató játékokat. De megtalálható a klubban a keskenyfilmvetítő gép is. A könyvtár 1200 könyvét sokan olvasgatják. Általában hétköznap este is 50—60 építőmunkás szórakozik a klubban. Szombaton, vasárnap alig lehet a helyiségben mozogni, mert több mint kétszázan vannak. Az Építőipari Vállalat vezetői sűrűn *♦♦•♦♦♦♦* * *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦«*♦♦♦♦♦♦♦*♦

meglátogatják az olt szórakozó építőmunkásokat. Elbeszélgetnek velük, megismerve problémáikat, igyekeznek segíteni azon. Panaszuk is van az építőmunkasoknak, hisz ebben a nagyforgalmú klubban roppant kevés a sör. A hordóst és családit összevetve havonta alig haladja meg a 800 litert.

*

Átmegyünk a martfűi építkezésre. Munka után vagyunk. Az építőmunkások szállásaik felé iparkodnak. Benépesedik a felvonulási épületekben elhelyezett munkásszállás és környéke. Harmincnégy ipari tanuló rendezgeti, takarítja szállását. Nem valami fényes szállodát találunk itt. De ennek ellenére tiszta, nem zsúfolt, egészséges helyiségekben laknak a munkások. A ’tanulók mellett még 103-an vannak itt és az alvállalkozó „átmenő szállásán" havonta mintegy 160 főt helyeznek el. Az állandó lakók kéthetenként kapnak tiszta ágyneműt. Az átmeneti szálláson minden vendég után cserélik azt. Az étkezésre sincs panasz, meit a Tisza Cipőgyár üzemi konyháján reggel, délben és este olcsó áron étkezhetnek.

Ezen az ideiglenesnek tekinthető szálláson is megvan a szórakozási lehetőség. 150 könyv jár kézről-közre a dolgozók között. Emellett a szobákban négy rádió, sakk, ping-pong, dominó biztosítja a szórakozási lehetőségeket. A Tisza Cipőgyár dolgozói szívesen látják vendégül az építőmunkásokat televíziós adáson, sportrendezvényeken és a mozielőadásokon.

Ismét megkezdődött az olajbányász szakmunkásképzés

Többéves szünet után az Alföldi Kőolajkutató Vállalatnál ismét megkezdődött a szakmai oktatás, a szakmunkás-képzés.

Az augusztusban megtartott két és fólhetes bentlákásos mc- torkezslői tanfolyam is ezt a célt szolgálta. Tizenhét olyah dolgozót képeztek ki motonkeze-. lőnek és fűtőnek, akik munkájúiknak megfelelő szakképesítéssel még nem rendelkeztek. A résztvevők 3.1-es eredménye jó nak mondható és ez is azt bizonyítja, hogy érdemes volt a tanfolyamot megszervezni.

A fúrások dolgozóinak szakmai képzését is fontosnak tartja a vállalat és úgy határozlak, hogy háromhónapos tanfolyamot indítanak fúrási munkahelyenként. Az előadásokat a kutaknál lévő fúrómémökök, fúrómesterek és geológusok tartják meg. A vállalat a hallgatókat és az előadókat központilag látja el tananyaggal.

A fúrások dolgozóinak érdeke az önképzés, mert munkájukat tökéletesebben tudják végezni ás kevesebb lesz a fúrásoknál előforduló balesetek száma,

i