Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-21 / 224. szám
195S. szeptember 21: SIOTMÍW MFOYFI NÉPLAP T lg, csípés SZATIRIKUS OLDAL l3í?ö' ~J «« »- M|lll ■.-■<-«!— —.1 --------------------------•—.—^.3-——»» fi tízéves szövetkezeti mozgalom eredményei SZÁMBELILEG IS GYARAPODTAK pjs* Ezt nem lehet félreérteni Elköltöznek a gólyák — Most már majd bevihetjük az ágyad, kedves uram —* hűvösek az éjszakák.---------------—----------------------ME GTÖRTÉNT A GÉPESÍTÉS Jcthja Gfendi három prédikációja Jahja Efendi a közelkeleti sztyeppék egyik kis faluiéban Küdosüköjben telepedett le hosszas vándorlás után. A kevéssé jövedelmező lelkipásztoti hivatás mellett kis földecskéjét művelte, ügyes foltozószabó is volt, úgyhogy szerfelett meg volt elégedve helyével. A hívők is szerették papjukat, aki nem ró rájuk nagy kötelezettségeket vallási buzgalmuk teljesítésében. Egyszer azonban — a katonai szolgálatból visszakerült fiatalemberek, — akik a városban megszokták az ékesszavú prédikációkat — szemérevetették imánjuknak, hogy ő sohasem prédikál. A fiatalok elégedetlensége — mint ahogy az lenni szokott — az öregebbekre, az egész falura ráragadt. Efendi nehéz helyzetbe került, — mikor a pénteki ima Után lassú léptekkel felballagott a szószékre. Régen elfelejtett prédikálni, hiszen hívei jól megvoltak enélkül is évekig. De még sem kerülhette mostmár el. — Oh, ti hívők. Tudjátok-e miről prédikálok ma néktek? — kezdte kenetteljesen. A hívők egymásranéztek — Nem, nem tudjuk. Az imán erre így szólt: — Nos, ha nem tudjátok, eddig sem tudtátok és akkor nyilván nem is hiányzott nektek, ét Ezért el sem mondom prédikációmat. A lelkipásztor lesétált a szó* székről és hívei csalódottan távoztak a mecsetből. Efendi, azonban örült, hogy jól megúszta a dolgot. Amikor a következő pénteken ismét fellépett a. szószékre és ugyanazt a kérdést tette fel a híveknek — ezek okosabbak akartak lenni', mint legutóbb: azt válaszolták, tudják miről akár beszélni. Efendi, azonban ezúttal is megúszta a prédikációt. — Ha amúgy is tudjátok miről akarok beszélni, akkor felesleges elmondani. A bosszankodó hívők elhatározták, hogy legközelebb ravaszabbak lesznek. Mikor a következő pénteken Jahja Efendi újból feltette az ismerős kérdést, a hívők egyik része igennel, a másik része nemmel felelt. Az imán elégedetten bólintott. , — Öh ez csodálatos — válaszolta. így tehát azok, akik tudják, mondják el azoknak, akik nem tudják. E bölcs kijelentés után újra levonult a szószékről. Nem követeltek többé tőle ékes prédikációt, azonban válasza keleti szólásmondássá vált: .,Bilen bilemeje- ne söjlesin” (Aki tudja, közölje azzal, aki nem tudja).-----------------------------------------Lá zasan készülnek a JB Vasas ellen MEGVÁLTOZTAK A MUNKAVISZONYOK FOKOZATOSAN EMELKEDIK A KULTURÁLIS SZÍNVONAL— öcsikém, legalább 39,6-ig fokozd az iramig
