Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-20 / 223. szám

1958 szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP h A mezőtúri Petőfi Tsz-ben i: Fiatalok as élvonalban — Nyolc ifjú pár járul as anyakönyvvezetö elé — — KISSÉ J de annál érde- FUPCSA, I kesebb hír ka­pott szárnyra Mezőtúron: lako­dalmat előkészítő bizottság ala­kult a helyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben. Ki az az ember, akit ne furdalna a kíváncsiság, milyen feladata van ennek a bi­zottságnak és egyáltalán miért is jött létre? Mert elvégre hal­lottunk már tsz-előkészítő bi­zottságról, meg miegymásról, de a kollektív előkészítésnek énről a fajtájáról még aligha. Pedig indokolt, és bárhogy is mérle­geljük a dolgot szükségszerű volt ennek a testületnek a létreho­zása. Miről is van szó? Sok fiatal munkakönyves tag­ja van a jó gazdaság hírében ál­ló Petőfi Tsz-nek. S miután jó híre van a tsz-nek, jó módban megelégedetten élnek a tagok is. Ez a tény, na meg a szerelem késztette arra a termelőszövet­kezet nyolc deli legényét és nyolc ifjú leányát, hogy örök hűséget esküdjenek egymásnak. Egyszóval nyolc pár díszes lako­dalmát kell megrendezni a bi­zottságnak, úgy hogy annak hí­re, nyoma legyen nemcsak a Nagykunságban, de szerte az or­szágban. Október 11, a lakodalom nap­ja, még ugyan távolabb van, de az előkészület már lázasan fo­lyik. A termelőszövetkezet fiatal­jai vállalták, hogy a nagy ese­ményhez méltóan ünnepi kön­tösbe öltöztetik a városi műve­lődési otthon nagytermét: Fon­tos, hogy minden rendjén le­gyen, mert nem kevesebb, mint helyet a bőségesen terített fehér asztaloknál. Ott lesznek a ter­melőszövetkezet tagjai, az ifjú párok rokonai, a meghívott ven­dégek és együtt ürítik poharu­kat a fiatal párok egészségére, boldogulására. Ezekben a napok­ban már mozgalmasak az esték a tsz-ben. A LÁNYOK ÉS I fürge moz- ASSZONYOK I Mulattal ké­szítik a csigatésztát. Mint annyi alkalommal, most is a híres kun­sági csigaleves lesz az első la­kodalmi fogás. Ezután a finom, borban áztatott csípős birkagu­lyás, meg egy és más húsféle­ség kerül terítékre. A bő­séges, zsíros eledelt minden bi­zonnyal közmegelégedésre egé­szítik ki, tüzes alföldi bo­rokkal, lakodalmi tortákkal, meg az isten tudja mi minden finom­sággal. Ahogy jólértesült hírekből hal­lani, sok érdekes, színfoltja lesz a mulatságnak. Harminc díszes hintó szállítja az ifjú pá­rokat és a násznagyokat az anyakönyvezető elé. A hivatalos aktus megejtése után 30 leg­híresebb túri népi zenész húzza a talpalá valót a násznépnek. — Úgy hallottuk, hogy a város kol­lektív életmódjának első ilyen eseményét filmfelvétellel is meg­örökítik az utókor számára. A lakodalom napja még távo­labb van, de máris megragad­juk az alkalmat, hogy jókíván­ságainkat fejezzük ki a nyolc ifjú párnak. Éljenek békében, boldogságban és kívánjuk, hogy példájukat kövessék minél töb­ben szerte az országban! tpegyvernekre pár hónapja " hazajött egy fiú, ifi. Rencz Mátyás. Addig Nyíregy­házán tanúit szőlészetet és gyümölcstermesztést a techni­kumban. Levizsgázott, dolgoz­gatott apja egyéni gazdaságá­gában, közben azonban szem­lélte a határt, s egy napon ér­dekes tervvel hozakodott elő: gyümölcsös- és szőlőtermesztő ifjúsági szövetkezetei alakít a községben. Kész termelési terv­vel házal, beszélget a fiatalok­kal. S még hány helyen hasonló­kon törik fejüket a fiatalok. Jaszfe Isősze ntgyörgyön, Jászjá- kóhalmán, s a jászapáti járás­ban az ifjúsági előkészítő bi­zottságok működnek. Úgy néz ki, a Jászságban is győz az if­jú szívek lelkesedése. Szerte a megyében nagyon sok a fia­tal a termelőszövetkezetbe lé­pők között. Minden Szolnok megyei büszkeségére négy KISZ termelőszövetkezet: a ti- szaburai „Bátor Ifjúság”, a roffi „Ifjú Kommunista”, a be- senyszögi „Ifjúság” több mint félezer holdon, több mint ötven fiúval, lánnyal gazdálkodik majd. S milyen nagyszerű lelkesí­tő tervekkel indultak? A tiszai- buraiak 2 hold salátát, egy hold zöldhagymát még az öszönr elvetnek. A tavaszon paprikát ültetnek, baromfit ne­velnek, a tiszaroffiák szintén 20 hold konyhakertészetet léte­sítenek. 16 holdon öntözéses lu­cernát termesztenek. A fegy- vemekiek — mint előbb je­leztük — gyümölcstermesztés­sel akarnak foglalkozni. Szolnokon és szerte a megyé­ben. Az állam típusterveket bo­csát az építtetők rendelkezésére, azonban ma még igen sokan sal­ját elgondolásaik szerint fognak a munkához. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek a saját tervezésű házak általában min­den szempontból alatta marad­nak a típusterveknek: több anyag kell megépítésükhöz, nem használják fel a korszerűbb és olcsóbb tetőszerkezeteket és be­osztásuk is hátrányosabb. Az építésügyi miniszter most ismét szabályozta, hol kell típus­terveket alkalmazni. Természete­sen a magánerőből épülő családi házaknál nem kötelező a típus­terv, de intézkedéseket tervez­nek arra vonatkozóan, hogy a típusterv szerint építkezők bizo­nyos előnyökben részesüljenek. A tipusházakkal szemben általá­ban az volt az építtetők kifo­gása, hogy meglehetősen kis Vá­laszték áll belőlük rendelke­zésre, tehát nem igazodhatnak az építtetők saját ízlésükhöz. Ez év végén több mint fél­száz típusterv közül válogat­hatnak az érdeklődők. Micsoda bátor harc az ed­digi elavult termelési módsze­rek ellen, hogyne vonzaná az ifjúság nagy részét. Mi taga­dás, azért valamennyiünket meglepett a fiatalok ilyen gyor­san, széleskörűvé váló szinte forradalmi mozgalma. Még a KISZ Központi Bizottságban is elcsodálkoztak megyénk fiatal­ságán, s arról a hitetlenkedés­ről nem is kell szólni, amivel az idősebb parasztemberek fogad­ják a hírt helyenként. M történt hát? Őszintén szólva, sokszor haj­lamosak voltunk az ifjúsági mozgalmak szintelenségér'ől, te­hetetlenségéről beszélni. Idő­sebb elvtársaktól is gyakorta hallatszott ilyen kitétel: kihalt a lelkesedés a mai fiatalokból. — kilencszáz vendég —■ foglal Endrész Sándor livusterv — olcsóbb családi ház Családi házak százai épülnek A TISZA CIPŐGYÁR fiatal­jaival beszélgetünk a jól felsze­relt, ízlésesen berendezett inter­nátusbán. Kellemes kis szobák, társalgó, rádió, televízió, könyv­tár, társasjáték, fürdő és min­den, amit meg lehet adni a la­kóknak. Most, az esti órákban sokan moziban vannak, mások az MSZBT klub helyiségében sakkoznak, vagy a vendéglőben REX-elnek. Szórakoznak a fia­talok, mint akiknek nincs gond­juk. Valóban nincs. Legalább is olyan gondjuk, mint a múltban oly sok fiatalnak volt. Itt és máshol is, megbecsülik a fiatal munkásokat, megvan nekik a lehetőségekhez mérten minde­nük. Azon törik a fejüket, hogy jövőjüket még szebbé tegyék. Egészséges törekvésekkel talál­kozunk. Van aki továbbtanul, sportol, a házasságra készül és stafirungot gyűjt. Mindegyikük tervezget és joggal úgy érzi, csak rajta múlik, hogy válóra- váljon terve, mert a munkásha­talom megadta a lehetőséget va- loí'aváltásához. öt hatalmas modern interná­tusbán lányok és fiúk vannak elhelyezve. Nézzük meg, kik laknak ezekben az épületekben? Az egyes leány internátusba n a 203-as szobában hatan élnek. Ér­dekes kis közösség ez, mind fi­zikai dolgozó. Van aki már ré­gebben itt lakik, olyan is, aki néhány hete és mégis mint egy összeszokott család, a legjobb megértésben élnek. B. R. két évvel ezelőtt Tőrök- szentmiklósról jött az üzembe dolgozni. Teljesen árva. Már 12 éves kora óta dolgozik. Koráb­ban a Mezőgépgyárban, majd ál­lami gazdaságban dolgozott. — Mint ő mondja, most már révbe jutott. Munkája után megbecsü­lik és a maga gazdája, úgy ren­dezi életét, ahogy akarja. Gs. E. egy éve jött át a mart­fűi téglagyárból. Martfűi lakos, mégis internátusbán lakik. Fél­árva, az anyja mostoha. Az üzem kommunistái megértették őt és attól függetlenül, hogy he­lyi lakos, nyugodt otthont bizto­sítottak számára. P. 1. szintén félárva, alig egy hónapja került a gyárba Szol­nokról. Becsületes, rendes, dol­gos anyja van, azonban a mosto­ha apától menekülnie kellett a 18 éves lánynak. Dolgozott ed­dig is takarított, a munka nem esett nehezére és a Tisza Cipő­gyárban ő is nyugodt otthonra talált. Már tervezget is. El akar­ja végezni a technikumot, hogy többet tudjon nyújtani a gyár­nak, mely olyan rövid idő alatt a szívéhez nőtt ELGONDOLKOZTATNAK ezek a sorok. Akaratlanul ötlik az ember eszébe, mi lett volna ezekből a leányokból a múltban. Milyen sors várt volna rájuk? Volt-e lehetőség a munkáshata­lom előtt ebben az* országban ar­ra, hogy egy üzemben több mint ezer fiatal leány, fiú otthonra találjon, hogy becsületesen, em­berhez méltóan tudjon élni, hogy a munka mellett tanulásra gondoljon egy egyszerű ember lánya. Nem, erre a múltban nem is gondolhattak, mert akkor a nőknek ea a lányoknak azt ad­Való igaz, látszatra ma ko­rántsem tűnik olyan hősies­nek, romantikusnak az ifjúsági mozgalom, mint a felszabadu­lás előtt, s az azt követő évek­ben. Az illegalitásban börtön, bitó várt a párt eszméinek ter­jesztőire, s ez a hősiesség ma­gával ragadta a fiatalokat. A felszabadulás után olyan nagy szívdobogtató nemzeti felada­tok megoldása várt ránk, — mint a földosztás, a kapitalis­ták kisajátítása, az iskolák ál­lamosítása. Világraszóló forra­dalmi változások napjai voltak, világos, hogy lelkesedett érte az ifjúság S most arra szólított a párt: Szocializmust a mezőgazdaság­ban. Az átszervezésnek hősies mozzanatai, konfliktusai van­nak. A távlati jövő lelkesítőén, merészen rajzolódik ki. Ter­mészetes, ifjúságunk élvezi ezt a távlatot, ő is sietteti mielőb­bi megvalósulása; Az eredményekből az is ki­tűnik, tizenhárom évünk neve­lése, ezméink vonzása a fia- tálokra hatott legerősebben. Az ifjúsági termelőszövetk zetek tagjai jóformán kivétel nélkül olyan fiatalok, akiknek szülei egyénileg gazdálkodnak. Noha akad még olyan parasztfiú, mint az egyik falusi KISZ tagunk, aki azt mondja, jól érzem ma­gam egyénileg, nem vágyom a közösbe, legtöbben már így vé­lekednek: mennék, ha szüleim­mel harag nem lenne emiatt. S egyre többen vallják és cselek­szenek így: megyek, mert más­ként akarok élni? mint az apám. Hogyan akarnak élni ezek a kiszisták, akik az új utat vá­lasztották? Úgy, mint a kunszentmártoni Gödön Pista és menyasszonya Szerényi Éva. Mindketten a Zalka Máté Termelőszövetkezet tagjai, eljegyzésük után ketten házat veitek, s abba költöznek majd be. A karcagi Béke Tsz- ben egy évi keresetükből ki- stafirungozzák magukat a lá­nyok. Az ugyancsak karcagi Leninnek önálló gépparkja van, s a technika annyira von­zotta az ifjúságot, hogy újab­ban „fiatalok tsz-énék” nevezik a Lenint. A tiszaburai „Bátor Ifjúság” tagjai zenekart is szerveztek maguk között, a tiszaroffi fia­talok a gépre építették tervü­ket. Vagyis, a szövetkezeti if­jaknak több idejük van tanu­lásra, szórakozásra, s több a jövedelmük is, mert nagy táb-* Iáikon gépekkel tudnak dolgoz-* tatni. Nyilván, minden ifjúra ösztönzőleg hat a falu terme-* lőszövetkezeti fiataljainak éle­te, fi ez csak a jelen. De ifjú-* ^ Ságunk megtanulta, s ta- tulja a DISZ-ben, a K1SZ- ben, milyen lehetőségek vár-* hatnak rá a szocialista társa-* dalomban. S e fáradhatatlan tanulásnak, nevelésnek érik a gyümölcse. Eddig érthetetlen türelmetlenséggel keze'tük a kiszistákat: mikor csinálnak már valamit? Hát most csinálnak, csak bíz-* ni kell bennük. S a kommu­nisták, akik mindig elsőként re­agálnak a haladóra, a fiatalok mellé állták. A Szolnok megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén határozat született: támogatjuk a kiszisták termelőszövetkeze­teit. Ez a határozat kötelező a falusi kommunista tanácsfunk­cionáriusokra is. Nem diadalmenet az ifjak termelőszövetkezeti mozgalmá­nak útja. A tanácsok aggód­nak, nem lehet földcserét vég­rehajtani. Tiszaroffon egyez­kedni kezdtek a parasztokkal az Ifjú Kommunista Tsz tagjai, s eddig 87 holdat hoztak egy tag­ba önkéntes földcserével. A legtöbb helyen a falu kom­munistái is azután támogatják kézzelfoghatóan az ifjúsági termelőszövetkezetet, amikor már félig megalakult. Sző s& róla, utána is kell a segítség, de a születés óráiban főkép­pen. Ha akarunk, mindent leheti Jó példát adnak erre most ki­szhstáink, akik egész szivükkel rohamra indulnak a régi ellen. Lelkesedjünk velük, segítsük őket. Segítsünk, hogy veté­sünk gyümölcse minél előbb érjen. BORZAK LAJOS ták jelszónak: „maradjon a fő­zőkanálnál'1. De volt-e annak idején munkaalkalom, mikor eb­ben az országban, ahol ma az emberek milliói megelégedetten tekintenek a jövő felé, három millió koldús igazolta a nyo­mort. De nézzük tovább, mi van a fiúk szállásán? Az egyik szobá­ból hegedű hangja szűrődik ki. Aszódi Bandi szórakozik, a test­vérének hegedülget. Békésszent- andrásiak. Szépen berendezett szobájuk tele sok értékkel. Aszó­di Ferencnek nagy rádiója, le­mezjátszója van, sok lemezzel. Ez a szoba is azt árulja el, hogy akik ebben az iaternátusban laknak, nem pocsékolják kere­setüket, hanem megbecsülve gyarapítják magukat és mint az Aszódi testvérek, idős szüleiket is segítik. Dolgoznak, tanulnak, szórakoz­nak tehát a munkásfiatalok, meg is van rá a lehetőségük. — Nincsenek magukra hagyva, mert a pártszervezet, a vállalat- vezetés és a KISZ vezetőség is nap mint nap velük van a mun­kájukban, szórakozásukban. — ab — A dolgozók 1958 évi gépíró és gyorsíró­versenye, idegen nyelvű versenyek t Az Országos Gyorsíró- és ►Gépíró Versenybizottság az [alábbi időpontokban rendezi [meg a dolgozók 1958 év gépíró ;és gyorsíró versenyét, továbbá |az idegennyelvű gépíró és í gyorsíró-versenyeket: Október ►24. Gépíróverseny. Október 25—26. Gyorsíróver- Iseny. { November 1. Idegennyelvű versenyek. A versenyeken szabálysze­rű nevezés alapján bárki indul- |hat. Munkaviszony nem felté­tel. A nevezéseket minden ver­senyszámra külön-külön 2—2 : példányban október 5-ig kell beküldeni, a Budapesten tar­tandó versenyekre a verseny­bizottsághoz, a vidéki verse­nyekre az illetékes állami gépíró és gyorsíró iskola versenyfele­lőséhez. A nevezés tartalmazza a versenyző nevét, telefonszá­mát, munkahelyét, Lakáscímét, a versenyszá-m (fok, nyelv) meg­jelölését. Nevezési díj 2 forint verseny- számonként, amelyet a neve­zéssel egyidejűleg kell befizet­ni, lehetőleg csoportosan. Versenyügyekben felvilágosí­tást ad a Központi Versenyiro­da' (Budapest V, Bástya u. 5. ♦ I. 1. Telefon: 124—593) én a helyi verienj, felelősök. Otthonra találtak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom