Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-20 / 223. szám
1958. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 saa Szolnok megye mezőgazdasága | és a 3 éves terv KOSSUTH LATOS 1802. szeptember 19-én született Monokon Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége, aki talán legközelebb jutott a magyar nép szívéhez. Népdalok, népi elbeszélések őrzik Kossuth- apánk emlékét. De a történelem lapjain is úgy van neve feljegyezve, mint aki életével, tetteivel mindig a haladást segítette. Már a forradalomban döntő szerepe volt abban, hogy a nemzeti függetlenség, haladás és a polgárosodás kérdése teret nyert a kis- és középnemesi rétegek sorai- iban, és az elnyomott népi tömegek szellemi ébresztése is megindult. Bármennyire igyekezett a megkövesedett feudális társadalom és a gyarmati elnyomáshoz görcsösen ragaszkodó bécsi udvar megakadályozni a reformokat, ez nem sikerülhetett tartósan. 1848 tavaszán ugyanis szerte Európában a forradalmak friss szelei ébresztették a népeiket. Párizs, Bécs és más fővárosok népe mellett 1848. március 15-én a pesti nép is felkelt elnyomói ellen. Kossuth Lajos ugyan nem vett részt a pesti forradalom első napjaiban, mert Pozsonyban és Bécsiben volt akkor fontos szerepe. De rögtön utána szinte az egész szabadság- harc vezetője lett. „A márciusi napok áttörték a megdönthetetlennek látszó földesúri rendet Magyarországon. Az áprilisi törvények szentesítették a forradalom vívmányait: a törvény előtti egyenlőséget, a közös teherviselést, a jobbágyság megszűntetését, az első felelős minisztériumot. a népképviseleti országgyűlést.” Az európai forradalmakat azonban sikerült leverni. S a bécsi udvar igyekezetted pesti forradalom vívmányait is megsemmisíteni és 1848. nyarán nyílt támadást indítottak a magyar kormány ellen. Ez ellen a nemzetnek védekeznie kellett. A semmiből kellett hadsereget teremteni. Pénzt, ruhát, felszerelést. S hogy ez sikerülhetett, abban jó része volt Kossuth Lajosnak, aki nemcsak az országgyűlést igyekezett ennek megnyerni, hanem alföldi toborzó útján maga toborozta a népet szabadsága védelmére. A szabadságharc vezetésében ► természetesen adódtak hibák is. ► Kossuthnak magának is része k.volt abban, hogy nem mert teljesen a népre támaszkodni. Nemesi kötöttségei miatt a maradiaktól sem tudta teljesen függetleníteni magát, hiába figyelmeztette erre Petőfi maga is. De Kossuth Lajos érdemei mégis el- vitathatatlanok, mert lángoló lelfftdtt id ab dl mert ismét nyugodtan akar aludni A vita során felvetődött a kérdés: Az aratás gépesítése nem vitbe-e el a jövedelem nagy részét? Faragó József tsz-elnök a maguk példáján keresztül bizonyította: nem. A belterjes gazdálkodás lehetővé teszi, hogy az emberi erőt munkaigényes növények ápolására fordítsák. A Táncsics Tsz-ben aratáskor a tagok fénymaggal foglalatoskodtak, s igen szép summát sepertek be utána. kesedése, energiája, bámulatos szónoki készsége mégis felül- múlhatatlanná tették. Küldetésének évfordulóján elevenítsük fel emlékét. Érdemes ez alkalommal egy levelet közölni Kossuth Lajos írásai közül, amely világosan mutatja az 1867-es kiegyezésről vallott véleményét. 1867. július 26-án a Jászkunságban, az egyik választókerület, amelyben Jász- ladányon kívül Jászkisér, Jász- alsószentgyörgy, Túrkeve és Kunszentmárton választói voltak, 478 aláírással levelet írtak Kossuth Lajosnak Torinoba. 1867. augusztus 5-én Kossuth Lajos meg is írta válaszát. Ez az értékes dokumentum most a Néplap hasábjain jelenik meg először nyomtatásban. Hosszú levélben köszönte meg a nép bizalmát, de egyben meg is indokolta, hogy az akkori politikai viszonyok közt miért nem vállalhatja a képviselői megbízást: „...Kedves Hazámfiai! ...Igaz érzéssel köszönöm megemlékezésüket, s megtisztelő bizalmukat, — különösen köszönöm azon vígasztalatos nyilatkozatukat, hogy ez ajánlatukkal, a Nép változhatatlan szereteté- nek zálogát kívánják igénytelen személyem iránt felmutatni A reám ömlött sok keserves csapás nagyon elfásított minden öröm iránt. De önök becses nyilatkozata ... megerősített a megnyugtató öntudatban, hogy jó volt az irány, s helyesek voltak az elvek, melyeket hazám szolgálatában követtem, miután az idők és viszonyok minden változatai daczára fenntartották számomra a romlatlan Magyar Nép bizalmát s jóindulatát. Lelkem mélyéből köszönöm Önöknek a megnyugtatást, ez elégtételt. De midőn hálámat fejezném ki a jóakaratért, egyszersmind kötelesnek érzem ma« 4 4 Nagy Miklós ezt mondotta:! „Mindössze két hónapja vagyok< a jászjákóhalmi Kossuth Tsz! tagja, máris napról-napra erő-* sebben győződöm meg arról * hogy helyesen választottam.’* < A tanácskozás vége felé az* fordult ki a gombolyagból, hogy1 a jelenlévők közül többen fog-* lalkoznak új szövetkezet alapi-* tásának gondolatával. Segítséget* várnak kezdeményezésükhöz. Nem hiába várnak. Segíti őket; a párt, a tanács — s néhány hét múltán számos parasztcsalád in-; dúl el Jászjákóhalmá-n a szebb.' jobb élet felé. Csakúgy, mint; sokezer más a megyében, a ha zában. — r—a — nem lan) gam határozottan kije• lenient; hogy politikai elveim, melyekhez lelki* ismeretes meggyőződés* sei ragaszkodom, Ha* zánk jelen helyzetében a felajánlott képviselői ál* lást elfogadnom nem engedik. Felszólítanak Önök, vessek fátyolt a múltra, s győzzem le a múltak keserűségéből merített fájdalmat. Fátyolt vetni személyes fájdalmakra lehet, sőt midőn azt a Haza érdeke kívánja, kötelesség is. De a komoly meggyőződéssel vallott elvekre fátyolt vetni nem szabad, legkevésb- • bé akkor, midőn minden, ami történik, megany- nyi tanúság, hogy ezen elveken kívül nincsen és nem lehet üdv a Hazának... Számba véve az európai conjuncturákat (melyeknek ismeretében vagyok egészen járat- . arról is meg vagyok győződve, hogy... ha nemzetünk az Osztrák birodalommal összeolvad, s magát a Bécsi udvar nagyhatalmi állásának végzelmes politikájával azonosítja, oly hatalmas érdekeket zúdít fel maga ellen, s oly vihart vonz magára, hogy Hazánk belülről szétbomlással, kívülről szétdarabolással vagy végenyészettel lesz fenyegetve. Nincs eme vezérelvben semmi túlbizakodás, semmi nyugtalan- kodási viszketeg... Nemzet vagyunk, s jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni. Nem is oly elv ez, melyet csak mi állítottunk fel 1848—49-ben. Mi csak védtük azt, törvénnyel előbb, fegyverrel utóbb, Én elveimmel e téren állok..j És minő térre kellene állanom, ha önök felhívásának engedve á képviselői állást elfogadnám? A jelen országgyűlés által elhatároztatott, hogy,.. Hazánk állami personalitása eltöröltetett, s Magyar Ország részint alávettetett a Birodalmi Ministérium- nak, részint az Osztrák birodalommal politikailag egy állammá összeforrasztatott... S mintha mindezen rettenetes áldozatok, megannyi nyeremények, megannyi jótétemények volnának, melyeket drága pénzen is méltó volna megvenni, az Országgyűlés elhatározta azt is, hogy szegény hazánknak anyagilag már is tönkre tett lakossága a Bécsi kormánynak négy ezer millió ezüst (tíz ezer millió váltó forintot megközelítő, minket semmi méltányossággal nem illethető adósságaiban osztozni fog. Mind ez már el van végezve. Mind ez már törvény. A koronázás is ezen az alapon hajtatott végre, s azon ünnepély, mely közéi kllencszázadon át a nemzet szentesítését képezte, az önéként feláldozott nemzeti’‘ jogok ;sírját tetőzte be. A dolgok tehát \már annyira vannak víve, hogy '.a képviselők számára alig ma- : radt fel békés úton egyéb leen- : lő, mint megállapítani a hánya- Idot, mely szerint Hazánk... ■ népe a közös költségek terhét : viselni fogja... ■ És jegyezzék meg ezt kérem, ■ jól maguknak Honfitársaim!,... ■ez oly végzelmes határozat, melyet — ha egyszer a Bécsi Reich■ rath is hozzá járult, a Magyar Országgyűlésnek nem álland öbbé hatalmában békés úton megváltoztatni.... Tizennyolc éve eszem a számkivetés keserű kenyerét... de bármennyire sóvárogjon is lelkem Hazám felé, e sóvárgásnak engedni tilt az elvhűség s a kö- -lesség . .. Turin. Aúwrtffs 5-kén 186?, Kossuth Lajos” Népgazdaságunk fejlődését a közeli esztendőkben hároméves rervunk irányelvei határozzák meg. Nagy, de nem túlzott számok, érdekes adatok szerepeinek ebben; egytől-égyig arra hívatottak, hogy ha nem is rohamléptekkel, de egyenletesen emeljék életszínvonalunkat, tegyék könnyebbé munkánkat, szebbé életünket. Ebben a munkában az egész ország résztvesz, eredményeit valamennyien élvezzük. Vajon milyen feladatok várnak az elkövetkező években megyénkre?. Valóban feladatok: hiszen önmagában az az összeg mélyét a hároméves terv megyénk fejlesztésére előirányoz csak akkor juthat érvényre, ha dolgos kezek milliói fáradoznak ázért. Megyénk mezőgazdasági jellegű megyKlsősorban az érdekel ben nünket, milyen feladatok vár nak a Szolnok megyei paraszt ságra, a mezőgazdaság szak embereire a hároméves terv ben. Elsődleges feladatunk; a terméseredmények növelése. Értékei segítője lesz ilyen irányt törekvésünknek a megyénkber felépülő műtrágyagyár, mely nek közelsége kiküszöböli a ma gas szállítási költségeket. Nag: szükség van termelésére, hiszen nemcsak a 3004-es kor mányhatározat által támogatót termelőszövetkezetek, de az ál lami gazdaságok, sőt az egyén termelők műtrágyaigénye ii erősen emelkedő tendenciát mu tat. Mennyiségileg is növekedi! ugyan állatállományunk, mégi számottevőbb a minőségi gyara podás; A tejhozam emelkedése ezzel kapcsolatosan az önköltsé! csökkenése már idén — az els< tervévben — is tapasztalhat! volt. Megváltozik az állatállomány arculata, összetétele. Észreve hetöen megnőtt termelőinl szarvasmarhatenyésztési ked ve. Örvendetes jelenség ez hiszen a szarvasmarhatenyész tés a belterjes gazdálkodá: alapja. Ez nem jelenti azt, hogy í sertéstenyésztés háttérbe szó rul, de jelenti azt, hogy a me gyei sertésállomány minőség megjavítására törekszünk első sorbar A megyei juhállomány terv szerű növelését elsősorban ipa runk fokozódó gyapjuigénye te szí indokolttá. Azzá teszik me gvénk adottságai is. Karcag, — Kisújszállás, Nagyiván határá ban, sőt más területeken i olyan legelőkkel rendelkezünk melyeket egyéb állatok nen tudnának kellően értékesíteni. Az állomány minőségénél emelésében joggal számítunl a cukorgyári célgazdasái nagydíj-nyertes tenyészjerké- ire és tenyészkosaira. Ez az esztendő sok termelő szövetkezeti gazda előtt a gya korlatban cáfolt rá az ellenfor radalom egyik hazugságára „Nem érdemes nagyüzembei baromfit tenyészteni.” 1957 ele jén — például — a törökszent iniklósi járás húsz termelöszö vetkezetéből mindössze ötbei folyt nagyüzemi baromfitenyész tés. Ezzel szemben ma alig két három olyan tsz működik ezen ; területen, mely még mindig nen döbbent rá az egyszerű igazság ra: a nagyüzemi baromfitenyész tés kifizető, jövedelmező. Hisz szűk, hogy a jászberényi és jász apáti járás több tsz-e mielőbl benépesíti ma még üresen, ki használatlanul álló baromfiéi jait. A jövedelmező gazdálkodá fontos tényezője a megfelel« kapacitású géppark. Ezen a té i ren is sokat nyújt a három éves » terv. Kisgépekben sem lesz hi- : ány, elsősorban mégis á nagy- ■ gépek száma emelkedik. Ezeket- jobbadán a gépállomások kap• ják, melyek — szakszerű irányí• tás mellett — mind a szövetkezeti, mind az egyéni gazdákat- segítik. A gépeket részint hazai , iparunk állítja elő, részint a ba- ráti szocialista államokból im- , nortáljuk azokat. Hatalmas fejlődés előtt áll- : nak termelőszövetkezeteink. 1 Ezek állóeszközeinek értéke 1 kh szántóra ma 2000—2500 !. forintra tehető. A hároméves terv során ez az érték meg- ’ kétszereződik. Mit von ez mai ga után? A belterjes, nagy• üzemi gazdálkodás további 1 fejlődését. Kevesebb ráfordítással jobbat _ és többet termelünk — feltéve ._ hogy a gépeket teljesen kihasz- náljuk. A kihasználás helyessé- . ge nemcsak a gépekre, de a lé- _ tesítményekre is vonatkozzék Megyénk szarvasmarhaállománya 17 ezer háromszázra tehető, ezzel szemben a férőhelyet« 7 száma kb. 18 ezer 500. Tehál 1 először ezeket, az épületekei 1 kell benépesíteni, majd azután- gondolni újak építésére. Az életszínvonal megyén!« ” egész területén — csakúgy, mini hazánkban — emelkedik a há- '■ roméves terv során. Legjelento- I sebb mértékben természetesen ,j azokon a vidékeken, ahol no- s vekszik a belterjesség, tért hó- i- dít a nagyüzemi gazdálkodás. Szakálos Lajos I *\ @iUkiink tiyntnthi ♦i Lapunk július 15-ikj számában *c „Raktár a ruhaszekrényben” ÍJ címmel cikket írtunk,arról, hogy íj a Bizományi Áruház leértékelt.* áru-részlegében rendkívüli túl-L Í zsúfoltság uralkodik, az üzletbe forgalmának hátrányára van esi1 a város képét is rontja. |l A cikkünk megjelenését köve-