Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-19 / 222. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1938. szeptember 19.

Aki megfelel rá. ..

Mezőgazdaságunknak szocialistává kell átalakulnia.

Ez olyan igazság, sőt mellőzhetetlen szükségszerűség, melyet népgazdasági számítások ezrei, a világ szinte valamennyi államának a nagyüzemesedés leié fordulása bizonyít. Szövetkezeti gazdáink javarésze ismeri ezeket az okokat, s legalább any- nyian az egyéniek közül is. Miért, hogy még mindig a régi módszerekkel bajlódnak? :.. Miért köti őlket a konzervatívizmus, mert ma még nem merik bizalommal megragadni a szövetkezeti birtok felé hívogató kezet; Bizony, sokszor ki kell azt nyújtani, míg hasonló barátsággal megszorítják..; __

Gazdag Ferenc, a kunmada- rasi Üj Barázda Tsz könyvelője látja így ezt a kérdést. De nemcsak látja, — meg is akarja oldani. Tudja, hogy szövetkezeti agitátornak lenni: megbecsülést érdemlő, ugyanakkor erkölcsileg kötelező feladat. Az, hogy magunk a legfejletteb utat járjuk — kevés. Egyéni gazdatársainkat is rá kell arra segítenünk.

— Az igazi dolgozó paraszti szolidaritás kérdése ez, — véli Gazdag Ferenc. — Nem köny- nyű munka a felvilágosítóé! Olykor tájékozatlanságból, olykor „nem akarom’'-ból fakadó kérdésekre, visszavágásokra kell megfelelnie; s mindig a tiszta igazat, a hitelt érdemlőt.

A kunmadarasi Gazdag Ferenc olyan ember, aki így felel meg ezekre. A minap ezt hallotta valamelyik egyéni gazda- társa tó1

— Nem kell azt nekünk magyarázni, miért lépjünk a szövetkezetbe! Eriggy, komám, 06zt nézz a magad dolga után!

Más talán sértődötten sarkon fordult volna; Gazdag Ferenc mást tett. Eleresztette füle mellett a barátságtalan megjegyzést, 6 arról érdeklődött; milyen volt a termés. Rossz, sajnos, rossz; nem kedvezett néki az idő. A szövetkezeté mégis jó volt, holott — természetesen — ugyanúgy sújtotta az aszály.

— Ezt, mulat Gazdag Ferenc — nem magam mondtam. Egyéni barátom bökte ki; persze akaratlanul .-.; Elnevettük magunkat, könnyebben folyt aztán a szó. Meghallgatott, s azt hiszem, nem veszett kárba a magyarázat.

Némelyik régihez ragaszkodó restelli kimondani: fél az újtól. Ezek közül sokan így „szerelik le’’ a szövetkezeti agitátort: — ..Majd megbeszélem a családdal ..

— Erre a beszédre csak helyeselni lehet, úgy-e? Fontos, ha

olyan lényeges dologban, mint a belépés, az egész família egyetértsen .:. Még biztatom is az ilyet: tegye! — erősíti a szövetkezeti ember.

Mikor ebben megegyeztek, a családhoz látogat el. Ott is elmondja — ha kell: sokszor — az elmondandókat. Mikor aztán az aszony, a fiú, a menyecskelány már ráállt: könnyebb az apával.

Még tart a munka a földeken; be kell hordani a sok fáradozás aránylag csekély eredményét. Azt a terményt, aminél egyköny- nyen termett volna több a közösben — kevesebb munkával. Meg kell várni türelemmel, amíg a szövetkezeti agitátorokon szavai meghozzák eredményű két: behátorítják a termelőszövetkezet nagy családjába a kívülállókat. Ezen fáradozik Gazdag Ferenc szövetkezeti gazda is

Munkásakadémia indul Szolnokon

igazoló emléklapot

Szeptember első napjaiban jelentek meg Szolnok utcáin és az üzemek hirdető tábláin a Munkásakadémia hirdetései. — Megindult a hallgatók -toborzása.

A Munkásakadémia új ismeretterjesztési forrna, amelyet Szolnokon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának Szolnok-megyei Elnöksége együttesen szerveznek. A Munkásakadémia céljáról, feladatáról az üzemi szakszervezeti bizottságokhoz küldött tájékoztató a következőket, mondja:

A Munkásakadémia azt a célt tűzi maga elé, hogy a gyárak és intézmények fizikai dolgozóit a technika mai eredményével megismertesse, hogy dolgozóink lépést tarthassanak a műszaki élet rohamos fejlődésével, elsajátítsák az új technikát.

Előadásaink anyagának könyn.vebb. elsajátítása érdekében a szemléltetés korszerű eszközeit: a kép és film vetítését is felhasználjuk. Ezért előadásaink zömét film vagy diapozitív vetítésével kapcsoljuk össze.

Előadássorozatunk végighallgatása nem nyújt újabb képesítést, de bővíti dolgozóink szakmai látókörét, növeli általános műveltségét, emeli tudását. Egy-egy előadássorozatunk végighallgatása révén ki-ki tájékozódást nyer a technika korszerű állásáról, tudományos eredményeiről. Az előadásokat rendszeresen látogató hallgatóinknak a Munkásakadémia elvégzését adunk.

A Munkásakadémia megszervezése szép új próbálkozása a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Megyei titkárságának, dolgozóinkon múlik, hogy éljenek is ezzel a lehetőséggel és az üzemi szakszervezeti bizottságok útján jelentkezzenek ezekre az érdekes előadássorozatokra.

Termesszünk aranyat!

Mennyit jövedelmez

a lucerna- és vörösherem ag-fogás 'í

Hazánk, különösen az Alföld területe éghajlati és talajadottságai folytán igen alkalmas az aprómagvak termesztésére, főleg a lucerna és vörösheremagéra. Érthető tehát, hogy e két pillangósvirágú takarmánynövényünk magja a világpiacon keresett cikk.

Államunk ennek megfelelően támogatja a magtermesztés sikerét. Miben nyilvánul meg ez a segítség?

A termelők fémzárolt vetőmagot, ingyenes porozószert, magas átvételi árat kapnak. Egy mázsa nyers lucernamag átvételi ára 3 ezer 500 forint, egy mázsa vörösherémagé pedig kétezer forint. Ezek az árak akkor kerülnek kifizetésre, ha az! átadott mag legalább 85%-os csíraképes- --------------Mit m

ondjak?

gyek újból szövetkezeti gazda.

Hát így kerültem én vissza a mezöhéki Augusztus 20. termelőszövetkezetbe és csak any- nyit mondok, meg lesznek velem elégedve.

^HUizirlkáékUat

£ftnkábanv

Orosz nyelvtanfolyam kezdők és haladók részére

A Magyar Szovjet Baráti Társaság Szolnokon és vidéken kezdő- és haladó fokon nyelvtanfolyamokat indít. A tanfolyamokat a legjobb orosz nyelvtanárok vezetik. Az oktatások október 15-én indulnak, időtartamuk 7 hónap. Foglalkozás heti 2 óra. Tandíj: 12 hallgató részvétele esetén a tanfolyam időtartamára körülbelül »0 forint, az összeg fele a beiratkozáskor fizetendő.

A beiratkozás ideje: október 1. Jelentkezés Szolnokon, a Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei titkár-, «ágán, az üzem! baráti körök vehetőinél, * vidéken a baráti körök vezetőinél.

MERT OTT JÁRTUNK velük. Ahogy pergett a film, vetitöd- tek elénk az afrikai tájak, úgy merültünk bele ifjúkori emlékeinkbe, Verne Gyula világába. Mintha mi lennénk az öt hét léghajón című művének hősei, akik egy kezdetleges léggömbbel átrepültek Afrika fölött le- leszállva, tapasztalatokat és izgalmas vadászkalandokat gyűjtve.

Hanzelka és Zikmund, a két fiatal mérnök a technika szerényebb, de jóval megbízhatóbb eszközével, egy Tatra kocsival hatoltak be Afrikába és hozták elérhető közelségbe Afrika népeit, növényeit, állatvilágát. De amíg Verne Gyulánál a romantikáé az uralkodó szerep, és a vad népek csak mint érdekes exotikumok merülnek fel a könyv lapjain, addig a két mérnök már jóval többet látott meg.

Minden leírásnál többet mond számunkra a kávéültetvényen dolgozó öreg néger munkás . ruhája”, amely olyan hihetetlen rongydarabokból áll, hogy szinte megdöbbentő. A vad néger táncok ma már legtöbb helyütt •egyszerű üzleti vállalkozások, tamelyeket a törzsfőnök alaposan I kihasznál. De a fehérek is elő- Iszeretettel rángatják elő az ef- ♦ fajta műsorokat, ha az egyszerű {afrikai elbódításáról van szó. ♦Ennek a gazdag országnak lakói olyan szegénységben élnek, amelyhez hasonló méretű még a legelesettebb nyomorgó európai családnál megközelítőleg sem látható.

Pedig az energiában és nyersanyagban oly gazdag Afrika jólétei. bőséget tudna teremteni. A Viktória-tó vízesésének látványát minden néző lenyűgözve figyelte. Millió köbméter-számra zuhog alá a víz 130 méter magasból. Az óriási zuhatag fölött a víz ezüstös párája lebeg örökké. Ordítva, bömbölve törik meg a sziklákon a féktelen vízáradat, hogy azután harsogva tovarohanjon évezredek során kivájt sziklaágyában. És csak ez az egy vizesé« annyi vízienergiát tudna termelni, hogy egész Dél-Afrikát — az egyenlítőtől délre eső teljes területet bőségesen el tudná látni a civilizáció elsőszámú kellékével, az elektromos energiával.

PEREG A FILM. Most a Dél- Afrikai Unió nagyvárosai tűnnek a szemünkbe. Szinte az őserdőkből, a füves szavannákból minden átmenet nélkül sarjadtak ki ezek a város-óriások, felhőkarcolóikkal, óriási gépkocsi- forgalmukkal. A felvevőgép lencséje a fényes gépkocsik mellett módot talált arra is, hogy lefényképezze a néger páriát, akinek munkájából ez a nagy gazdagság fakadt, aki csak éppen hogy megtűrt lény ebben a

városban és igazolványok tömege nélkül az utcára sem mc hét, mert börtönbe csukják. Igazi Amerika ez a hely. A gyilko; faji őrület ugyanúgy tombol it is, mint a példakép hazájában az Egyesült Államokban.

Végefelé közeledik a film Egyiptomban, Alexandriábar kezdte meg útját a két világjáró. Négerkunyhókat, városokat, békésen legelésző elefántcsordákat fényképeztek, árvízmosta területek járhatatlan útjain kanyargott a Tatra gépkocsi. Fok váj'ősig tartott az út, é: felderítette számunkra a ma Afrikát. Nem olyan, mint amilyennek mi elképzeltük. Az idillikus élet helyett küzdelem gyarmatosítás, nyomor vetítőéit elénk. Meg kell ismernünk ezi az Afrikát, amely nehéz helyzetben ugyan, de szívósan küze azért, hogy hallatlan kincsei' azok használják ki, és azok élvezzék gyümölcseit, akiké ez e föld — Afrika népeié.

EZT TANULTUK MEG í TIT tegnapi filmvetítésén. Sajnos, még erre az érdekfeszítc filmre is csak félig telt meg a> amúgy sem nagy befogadóképességű moziterem. Jó lenne, ha városunk lakói több figyelemmel kísérnék az egész hónapra kiadott moziműsorokat. Higyjék el, aki rendszeresen látogatja a TIT előadásait, kitárul előtte a világ. Megismerkedik a csillagokkal éppúgy, mint a legkisebb atomok nagyszerű világával. És ha valaki sokoldalú, művelt emberré akarja képezni magát, ez nem lehet a számára közömbös

_ Ti A ,-7: _

ségű, 88®/o-os tisztaságú és aran- kafertőzöttsége az egy százaié-« kot nem haladja meg.

A leszerződött terület minőén kh-ja után 30 kg Agritoxot kapnak a termelők. A beszállított vetőmag mennyiségének Hü-Vn-a igényelhető fémzárolt vetőmagként nyersmag-áron.

Ha valakit ezek az adatok még nem győztek volna meg a magtermesztés kifizető voltáról, számoljunk együtt tovább!

A harmadik kaszálás jó termés esetén nyolc mázsa szénát ad; ennek értéke — 160 Ft-jával számolva mázsánként — 1280 Ft.

Közepes magtermés esetén a lucerna holdanként 100 kg magot ad, melynek értéke 3 ezer 500 forint. A vörösheréné! bízvást számíthatunk holdanként 150 kg magra, melynek értéke 3000 forint. Tehát lucerna esetén holdanként 2 ezer 220 forinttal, vöröshere esetén pedig 1720 forinttal biztosít nagyobb bevételt a magfogás, mint a kaszálás.

Kőtelek és Nagykörű, e két kis tiszamenti község termelői — úgy látszik — végeztek eféle számítást. Lucemamagot ugyanis száz, vörösheremagot pedig 798 kh-on termesztenek. A termesztési terület össz-szántójuk 16.8 százalékát teszi ki. A vetésterület ilyen megoszlása jónak mondható. Még megnyerőbb képiét kapunk, ha a magfogásra használt terület százalékos arányát vizsgáljuk — az összes lucerna- és vörösherevetéshez képest, ami 1960 kh-t tesz ki. A két pillangós- növény vetésterületének 45,8%-án folyik magfogás, ami igen jó eredménynek mondható.

További számításaink során kiderül, hogy a két község gazdái a 100 holdon végzett lucerna- magfogással 222 ezer forinttal, a 798 kh-on történt vöröshere- magfogással pedig 574 ezer 560 forinttal, összesen tehát 786 ezer 560 forinttal tettek szert nagyobb jövedelemre, mintha ugyanerről a területről szénát takarítottak »volna be.

í Szóltak a számok, a tények — jezek alapján mindenki meggyő- [zodhet, mennyire érdemes lu- | cérna- és vörösheremagtermesz- {téssel foglalkozni.

: Nagy Gyula agronómus,

»Kenderes, Növényvédő Állomás.

Koraszülöttek » »utaztak“ Budapestre

| Tegnap délután három koraiszülött csecsemőt szállított a •szolnoki sportrepülőtérre a men- |tő. Az országos mentőszolgálat | vöröskeresztes mentőgépe 14 {órakor emelkedett a magasba. A »gép Józsa Istvánt, Szemők Fe- »rencet és Orosz Rozáliát szállí- | tóttá Budap>estre. A csecsemők

Í

a szolnoki bábaképző intézetben születtek. A mentőállomás dob (gozói mindent megtettek, hogy {a kicsinyek idejében kerüljenek |a budapesti kórház koraszülött [osztályára, ahol fejlődésükhöz a {szükséges orvosi kezelést megkapják.

Autóbusz

társasutazás

Az IBUSZ szolnoki irodája I szeptember 28-án, vasárnap ; autóbusz társasutazást rendez ! Salgótarjánba,

; Indulás reggel 4.30 órakor, —

; visszaérkezés kb. 23 órakor.

: Program: Városnézés idegenvezetővel és kirándulás a vámos környékére.

Részvételi díj: 78 forint;

: Jelentkezni lehet legkésőbb szeptember hő 25-én délig gs IBUSZ szolnoki irodájában.

Hosszú évekig voltam szövetkezeti gazda de úgy van ez valóban, ho|y a „kutya is akkor vész méh, amikor legjcAban megy zToiga". 1956-ban elhagytam a tsz-t. De őszintén mondom, nem tudom miért.

Megpróbáltam újból az egyéni gazdaságot, sehogy sem ment. Hiába, aki egyszer már megkóstolta a közöst, annak már nem fülik a foga a rosszabbhoz.

Sokszor nagyon mérges voltam, saját magamat okoltam, hogy meggondolatlanul otthagytam a jobbat. Néhány héttel ezelőtt eszembe vágódott a „ló is megbotlik, pedig négy lába van“, hát én is megtévedtem. Lesz, ami lesz,, mondjanak bármit, visszamegyek, azért talán felvesznek. Elmentem az irodába és mondtam az elnök elv- társnak, adjon nekem egy belépési nyilatkozatot, had le-