Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-17 / 220. szám

1958. szeptember IV: SZOLNOK MFOVEI NÉPLAP s Csak nyomor, szolgaság... Nem is tydom, hol kezdjem, amikor a község történetéről akarok írni. Régi feljegyzések szerint halászfalu volt már a tö­rök időkben is. A defter ftörök adókönjw) adatai szerint mát abbáh az idődéit adóztunk. Hasonlóan a többi tisztiméiül köz­séghez, Tiszakürt sem volt gazdag. Lakúi többnyire földiáién zsel­lérek, kisparasziok. Hitelés feljegyzések a birtokviszonyokról csak. 1887-tői pun­nak. Ezek szerint a község 10 245 holáhyí háláidból 6743 hold í: .(jjbirtokosok kezén volt. Három család birtokolta: gróf Bclz'á, a Keszlerfi örökösök és a Bogiak. A község lakói 3111 hold fol­d’d birtok. Ebből 25—40 holdas kulákok kezén HÓI hóid v.olt, a közjpparasztók 1600 hóidnak voltak gazdái, s a kisparasziok mindössze 600 hold földet mondhattak magukénak. községünkről mit.dankt úgy emlékezik még, niint az egyik. ■5b bortermő vidékről. A szőlőkultúra többszáz éves. Állító- már a török időkben is került egy-egy sző'öparcel’la. A tu- ■' i mképpehi fellendülés azonban a szőlőtermelésben csak ükkör p >”'t meg, amikor az elmúlt század Végén óz egyik eladósodott • ■ - er fi örökös parcellázta a bogaráéi és a korhányi határrészt. l‘.)T- te már 1994 höld szőlőterület van a község halárában. Az . •■’erősítés szervezetlensége ebben az időben még gátolja a kül- ,-t fejlődését, az új tulajdonosok megerősödését. gsrilyósábbah azonban óz adóterhek növekedése hatott '•'előleg a fejlődésire. ÉVdémes meg jegyez ni, hógy amíg IS 51- ■•I egp takosró 1,50 korona ódót Vetettek ki, Ódáig 1908-ban cifék már 21,40 kotóha adót fizettek. Ekkorra a korábbi i .5 korona adóalap 69 ezer korona fölé emelkedett, tehát fO’Tj mint 100 százalékkal növekedett a közteher.-Az első világháború Után rohamosan szaporodott a. közsáp f’"'ossága. Énnek ellenére a birtokúiszóhyöh Wtég rtírmté ó háború előtti állapotban váltak. A nyomár szinté leírhatatlan Éren u helyzeten még az sem változtatott, hagy a tönkrement Bo'za gróf vagyonVáltság címén előbb 800 hold szánté haszna­vehetetlen földet kiparce Háztetőit, majd később a sasi, kürti, k"lemi hátárrészén 1500 holdat. Mondani sem kell, hogy azok jntottak földhöz, akik többel tudtak ígérni a többnyire legelő­földekért. Kínék vélt jó egyáltalán nálunk? Kétségtelen, a birtokosok­nak, a zsirosparasztoknak. Utóbbiak egyrésze uzsorából hará­csolta össze vagyonát. 18—20 százalékos kamat mellett adott a helyi takarék hitelt. S aki nem tudott fizetni, ónnak Vitték a jószágát, dobraverték összes értékeit. így árverezték el Kerekes Imre, Bézi Sándor házát, Bózik Károly szőlőjét és házát. Tóth István szőlőjét pedig Radványi Ödön kormányfőtanácsos jóformán fillérekért, potom áron sze­rezte meg. A már leirt helyzet csak a felszabadulással változott meg. 3000 holdra csökkent nagybirtokot 594 dolgozó szegény paraszt között osztottuk fel. Megindult a falu fejlődése. Az azóta eltelt esztendők során annyit fejlődött a község, mint azt megelőzően 50 év alatt. Vagy talán többet? Valószínű, az utóbbi az igazság. S néhány év múltán pedig odaérünk, hogy elmondhatjuk: a hajdani nyomorgó zsellérfalu helyén, közművesített, modern, pezsgő külturális életű község nőtt fel. • BÄRTA SÁNbQR 64 gyermek talált otthonra « fiúnevelő otthonban. Tanulás után társasjátékká, jakkal szórakoznak a fiatalok, akik már csak híi-ből ismerik a régi lélencos sorsot. ;ejft vött jobb a helyzetük. Si­vár, kilátástalan élet — ezzel le­■ ' he't jellemezni sorsúkai. A felszabadulás az ő sorsú k- ; ban is változási hozott. Iníéze­■ : tek épültek és nyíltak theg, 1 amelyben otthonra találtak. Ti- j szakürtöh, a régi Bclzá-kastély- jj ban i-ehdézétt hé kormányunk ilyen intézetet. 1954-ben fejezték be az átépí­tést 300 ezer forintos költséggel. S azóta 'évente 8Ő0 ezer forintot fctdít államunk az Otthon fenn­tartására. Jórészt ánvagyerekek- --------------­Ug ye, így már sokkal köátiyebb ? Az elmúlt évek­ben 30 lakásba vezették be a vizet. S az idén újabb 1030 méter vízve­zeték és 3 közki­folyó váltotta fel a régi egész­ségtelen gémes- kutakat, a közseg- ' é ilésztés során. Tiszakürt A nvpidemokrávia esztendei adták Az elmúlt évek során a haj daúi Tiszákürtből két közséj lett. A korábbi Kisasszonyszől. Cserke szőlő néven új község# alakult. De ez még semmit sen mond. A szavaknál jobban érvel ; fejlődés mellett a rhai község áhol a 3 éves terv ideje alat kigyulladt a villan* és felvál tóttá a petróleumlámpát. Bővül az iskola. A régi 3 tantéren helyén ma már hat, korszert segédeszközökkel felszerelt tan- terembért tanúinak a közsé? gyermekei. 160 ezer forinfo: költségen államunk fiúneveli otthont létesített 100 gy érméi befogadására. S a légi ásott kútak hélyett i községben ma már 12 közkifolyó elégíti ki 2106 méter hosszú víz­vezetékhálózattal a vízszükség­letet. S a sáros utcákban láO't folyóméter betonjárda épült. 7£ Közvilágítási lámpát szerelteted fél a községi tanáts az elmúlj évék soráh. S ezek mellett ren­dezésié került a belterület is. Parkok, új áutóbusZváró'tererh átalakított csinos kúltúrház ta­núskodik a község lakóinak kül- túrigényéről, a tanács gondos­kodásáról, körültekintő munká­járól. Nem ingyen Valósüiták meg a felsoroltak. A községbeliek áldo­zatos hozzájárulása segítetté a tanácsot abban, hogy 300 ezer forintot fordíthasson á község fejlesztéséré. csinosítására. Sokan kérdezik: milyen lesz a jövő? Mit lehet mondani ezek­nek az embereknek? ’Palán eny- nyít: a jövő olyan lesz, amilyen­re építjük, amennyire nem saj­náljuk erőnket a község fejlesz­tésében. Bárdos Sándor------------ --------------­Sz atócsboltok helyén kors erű üzletek-A tiszakürti földnrűves6zövet­kezet 1948-ban az elsők között alakult. Az első években nehé­zen indült muhkája. Boltjai még mindig a régi kis szatóésbóltok, raktárkészlete minimális, a fel­lendülés 1952-ben köVétkéZetl be, amikor felépült a körsfcérű kisáruház, amely szemben a ko rabbi 50 ezer ’forint forgalom­mal, közéi 506 ezer forint fötgal mat bonyolít le s raktárkészlete eléri az egymillió forint értéket. Ezenkívül 2 vegyesbolt, tüZép- telep és italbolt áll á dolgozók rendelkezésére. Négy felvásárló telepe van a szövetkezetnek. Ebből három a szőlőkben, hogy ott helyben át­adhassák termelvén veiket a dol­gozó parasztok. Talán egyetlen hibája, hogy nem hasznosítja a sertéshizlal­dát. Azt mondják: ráfizetéses üzemág. Am a takarmány bizto­sítása egyre könnyebb lesz s a jövő tervei között már újra sze­repelni kell a hizlalda üzemel­tetésének, mert éz lényeges Vol­na a község húsellátásának biz­tosításában, 3. S­JCadarkn, vzUny*, lieoiduika Aranybánya ez a mi határunk — így mondta egy tiszakürti gazda, amikot a bogarasi határ­részen jártam, találkoztam vele. S valóban. A község környékén az alföldi boroknál sokkal jobb — mondhatni nemes szőlőfajták, jó borok teremnek. Hírük már túljutott a megye határán. „Tiszakürti kadarka” néven palackozva hozzák forga­lomba az Ország egész területén. Az országos borversenyen pedig az Üj Élet Termelőszövetkezet vöröskadarjával első díjat nyert. S. Kovács László gazda bora ott volt a nemzetközi borversenyen is. — Nyert díjat, nem? Ez talán nem is fontos.-------------­So kkal fontosabb enné! az, hogy a tiszakürti gazdák egvie inkább a jól bevált nemes faj­tákat termelik. Az új örökítések­nél a régi szőlők ÍWújftá*~*->ái már arra törekednek, hOgv ő z- ta egyedeket alakítsanak ki. Egyre inkább uralkodóvá vilik a vegyes szőtőtábiák helyért a kövidinka, kadar, a riziing és a mézesfehér. 3 az elkövetkező esztendők jóminőségű termése már lehetővé teszi, hogy a köz­ségben termett bort átsorolják és kiemeljék a többi. Ötödik táj­egységbe sorolt alföldi borok kö­zül. _______ ■ tekSL ■ A mi bölcsődénk Idegenek előtt úgy tűnik, mintha egy kicsit hagyzolnánk 15 férőhelyes bölcsődénkkel. Nem nagy, de mégis 20—22 gyer­mek talál benne napközben ott­honra. így, ahogy írem, otthonra, mert a tanács gondoskodása megnyitásától kezdve valóban otthonná varázsolta ezt a kis bölcsődét. Évente rendszeresen 5—6 ezer forintot kapunk, berendezési tár­gyakra, játékokra, felújításra. S a 48-as helyzet, amikor még a szülők vonakodva bfzták a böl­csőde gondjaira a gyerekeket, már régen a múlté. Hamarosan kirtőjjük a jelenlegi kereteket. Szeretnénk, ha jövőre növelni lehetne a férőhelyet. Bízunk ben­ne, hogy a tanács — a lehetősé^ gektől függően, mint már ans*- nyíszor — most is segít majd. Kárász Mária Nem hányatott az árva Ki nem emlékszik a régi le­lencetekre, akik ki voltak téve a nevelőszülők ütlégeinek, a cse­lédsorsnak, az éhezésnek. A köz­ségben is volt belőlük jócskán. Sorsuk reményteleh, jövőjük bi­zonytalan volt, hiszen sokszor még áz iskolát sem végezhették el, dolgozniuk kellett. S ha törté­netesen nem nevelőszülőknél, hanem árvahézban voltak, ott nek nyújt otthont az intézet, fe­ledtetni próbálja velük az ár­vaságot. A régi lelence» éléiről mér csak mások elbeszéléseiből tudnak, hiszen az otthonban, Szakkörök, különböző kultúrcso- ptírtők, énekkap tölti ki tanulás utáni szabadidejüket. Az Intézet felső tagozatok fiú­otthon. Lakói közül a jő tanu­lók az általános iskola elvégzése HfMffl’ÜÉ MÉÉtiMfe* után gimnáziumba, technikum* ba mennek, attól függően, kinek ’mihez van kedve. Éadig 55 nö­vendék került ki az intézetből, t közülük húszán középiskolákban tanúinak. A nyári szünetet részben mun» kával, részben pihenéssel töltik. Az idén Szegeden nyaraltak; Ám ha nem nyaralnák, akkor is jól érzik magukat, hiszen szép, virágos udvar, szőnyeggel, ké­pekkel lakályösSá Varázsolt há­ló- és tánulótérmek, emberséges nevelés feledteti árvaságukat. Megyeri Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom