Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-17 / 220. szám
1958. szeptember SZOLNOK MFGVE1 NffPLAP 9 | Falusi emberek J '2tó-bel vatt-e a távol? [Óá iKó-bc&a ab öté# kuCikó-d ? A FÜZESEK ALATT álmodozva hömpölyög az------------------- Tisza. Las sú sodrása ki tudja, hány évszázad óta viszi el messzire a partjához támaszkodó kisközség: Tiszavárkony örömeit, sóhajait. Este, ha nóta csendül, mind többször új örömökről szól a dal; az egykori kubikos megváltozott életéről, boldogabb napjairól. Es a régi zeg-zugos utcácskák, ez apró házak tövében épül az új Tiszavárkony, a nagyablakos, kényelmes, modern villalakások, villanyai, tágas, napsütéses tornáccal, amelyet néhány év múlva befut majd a folyondár. És az emberek?... Hogyan változtak meg ezek a falusi emberek, akik életük nagy részét nehéz munkában töltötték és akiknek panaszos sóhajait nem hallotta más, csak az öreg Tisza?... Tehéncsordát hajtanak az úton, s lám, a szemlélőt itt éri az első jóleső meglepetés, mert a fiatal, ostorát pattogtató gulyás karján óra csillan. S távolabb, a kastély tetején televíziós antenna látszik. Odatartunk. A kastély a Petőfi Tsz székháza. Délidő, pihenőidő van; szövetkezeti gazdák cigarettáznak, beszélgetnek. A televízió adásairól folyik a szó, arról, hogy mióta megigazították az antennát, igen élvezhető a kép, s úgy érzi magát az ember, mintha moziban ülne. Egyébként a televízió ma még nagy esemény Tiszavárkony ban s a készülék annyira népszerű, hogy Ferenczi Imre elnök mondása szerint a szövetkezeti székházat esténként csapatostól lepik cl a kívülállók, hogy gyönyörködjenek a techni- Im eme csodálatos vívmányában. A Petőfi Tsz egyébként is nemcsak gazdasági központ, hanem valóságos kulturális bázis, mert tagjai — amellett, hogy sokat termelnek — itt a termelő- szövetkezetben nap mint nap művelődnek. Igen, művelődnek. Idős Bába Sándor öreg kubikost faggatom, mondja már el, hogyan-miként érzi ő, hogy okosabb, tájékozottabb és igényesebb, mint volt egyéni gazda korában. Sorolja. — Nem tudom, tudja-e, azelőtt hányszor járt moziba a kubikos ?... Mivel, hogy én is az voltam. Nagyon ritkán. Annyira ritkán, hogy én 1948-ig életemben csak egyszer láttam filmet, valamikor 1936-ban Nagykőrösön. Megmondom őszintén, nem is hiányzott. És most nézzen rám, az öreg kubikosra, vén fejemmel minden héten beülök a moziba és ha egyszer nem mennék — hát már nagyon hiányozna. Tavaly még mozibérletem is volt. Igaz, most jószággondozó vagyok és magam sem értem, mi tör tént velünk, de — rászoktunk a kultúrára. AZ ÖREG I a mai szöveté KUBIKOS I kezeli gazda< szóval tart, at tsz könyvelőnője az íróasztalában keresgél, majd felém nyújtja az egyik zöldfedelű füzetecskét. — Nézzen csak bele, elvtárs, érdemes! Megtudja belőle, hogy{ Bori István bátyánknak Petőfi a legjobb barátja. Nevetnek, de nem gúnnyal, ha nem a jogosan dicsekvő embereki tartózkodó, de mégis büszke kacagásával. S a füzetecske valóban azt mutatja, hogy Petőfi1 Sándor nemcsak Bori Istvánnak, hanem a többi szövetkezeti tag-f nak is valóban jó barátja, A tsz gazdái Petőfi összes költemé-! nyeit, Salohov egényeit, MáHcz Zsigmond írásait, más magyar és külföldi írók remekeit forgatják. Majd valamelyik idősebb ember megkérdi tőlem: — Mit gondol, újságíró élvtárs, közel van-e a távol? Hümmögök, mert nem tudom, mire akarnak kilyukadni. Elme idják; a tollforgaiá ember őszinte meglepetésére ... — Először mi is úgy gondoltuk, hogy ami távol van, az nin s közel. De aztán — amióta gépkocsira ültünk — közel lett a távol. Ám, majd a könyvelő elvtársnő megmondja, — hunvorít az egylvori öreg kubikos és az említett nem is kéreti magát, — Sándor bátyám a színházra gondol. Mert a Szigligeti Színház távol van tőlünk, de mégsincs olyan meszi, hogy mi ne lennénk állandó vendégei. Az eUnúU évben mindenük előadását megnéztük, és a következő évben is megnézzük. Mi, szövetkezeti embereit már enélkül nem is tudnánk megjelenni... Falusi emberek. A hömpölygő, öreg Tisza partjának lakói. Szövetkezeti gazdák. így élnek ők 1958 őszén. Nem csoda hát, ha mind többször új örömökről szól a dal, este a kiskapukban, nem csoda, hogy vidámabb a nóta. hiszen másfajta errefelé már az élet... Szckulity Péter Kész lakásokból összeállított ház A szovjet építőipar már olyan fejlett, hogy az építkezéseknél előregyártott elemekként egész lakások szerepelnek. Az újfajtáié ház kísérleti modelljét elkészítették és nemrég bemutatták Moszkvában az új építkezési technika kiállításán. Képzeljenek el egy 5.1 méter hosszú, 4.3 méter széles és 2.75 méter magas szobát. A szobában minden készen van: padló, mennyezet, falak, ablak, ajtó és beépített szekrények. Az ilyen szobákból álló emeletes ház felépítése rendkívül gyorsan történik. Egy 60 lakásos, 4 emeletes épület 10 nap alatt felépíthető. A tipusszobákat úgy készítik, hogy kemény vasbetont öntenek egy erre a célra szolgáló acélformába. Ezzel a módszerrel évente körülbelül 1000 tipusszo- ba állítható elő. A forma változtatható úgy, hogy egyszerre egész lakást: konyháyal, W. C.-vel és egyéb mellékhelyiségekkel ellátott szobát, lépcsőház részt is lehet gyártani. 1959-ben megkezdik Moszkvában, Leningrádban, Kijev- ben, Minszkben és még néhány nagyobb városban az ilyen házak építését. A NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGOK KÖSZÖNIK AZ EDDIGI BIZALMAT44 NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMUNK egyre szélesebb területen vonja be a dolgozókat a közügyek intézésébe. A népi ellenőrzésről megalkotott 1957. évi VII. törvény is egy ilyen új területet jelent. Szolnok megyében eddig 600 népi ellenőr van. Egyszerű fizikai vagy szellemi dolgozók. Vannak közöttük munkások, tsz- tagok, dolgozó parasztok, értelmiségiek, háziasszonyok, nyugdíjasok, különböző szakterületen dolgozók. Nem hívatásos ellenőrök ők, megbízatásukat társadalmi munkában végzik. Becsületből! Népi államunk iránt a dolgozó nép iránt érzett kötelességtudatból. Talán azért is van olyan bizalommal a lakosság a Népi Ellenőrzési Bizottságok iránt. Ez a bizalom abban nyilvánul meg, hogy egyre többen keresik fel a ■lakosság köréből levélben és személyesen a Népi Ellenőrzési Bizottságokat. Tesznek bejelentéseket, fölhívják a figyelmüket különböző hibákra, visszaélésekre és kérik azok kivizsgálását. A megyében lévő Népi Ellenőrzési Bizottságokhoz rövid pár hónapos fennállásuk óta 233 közérdekű és 126 magánjellegű bejelentés érkezett. Mit jelent ez? Azt, hogy a hibák kijavításában a különböző visszaélések, csalás, sikkasztás, korrupció felderítésében, a társadalmi tulajdon megvédésében nemcsak a népi ellenőrök veszik ki részüket vizsgálataikon keresztül, hanem a lakosság is azáltal, hogy tudomásunkra hozza azokat. A kunszentmártoni járási NEB vizsgálatot tartott a csépai Alkotmány Tsz-nél, megállapi- tották, hogy a pénzgazdálkodás nem előírás szerint történik. A kiadásokról találtak hamis okmányokat. Az elnök 1957-ben kevesebb súlyú és kevesebb értékű malacokat vásárolt, mint amit elszámolt a tsz felé. Az építési anyagból kölcsönadtak boldognak, boldogtalannak. Részben azt sem tudják kiknek. A tiszafüredi járási NEB a tiszafüredi Üttörő Tsz-nél különböző visszaéléseket, sikkasztásokat derített fel. Magyar Imre elnök a tsz-el vetetett magának motorkerékpárt. Megvette a tsz egyik házát 30 ezer forintért és nyomban eladta 40 ezerért. Mit csinál ezekben a tsz-ekben az ellenőrző bizottság? Hogyan ellenőrzött, s a tsz-tagok miért nem törődnek jobban a saját vagyonukkal. A karcagi NEB leleplezte Varga Sándor földművesszövetkezeti főkönyvelő 50 ezer forintos sikkasztását. Az ügyet átadta az ügyészségnek, aki azonnal letartóztatta. A MEGYEI NEB-hez bejelentés érkezett, hogy a Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozó szivattyúház lebontásából kikerült használt anyagot térítés nélkül Kétezerhatszáz holdra tehető az a szántóterület, melyen Kun- 'csorba egyéni parasztjai gazdálkodnak. Dolgos nép lakik érvre, kedvelője a munkaigényes növényeknek. Ez az oka. hogy )ezer holdnál aligha volt több ebiben az évben a kalászosok vetésterülete. Olyan gazda, aki forgattál szántott — alig volt. — Ki bolond nyomni az ekét, mikor olcsón elhúzza a traktor? i— von vállat a közismert igazság fölött Koncz János egyéni 'gazda. — Amiben egyik-másik iegyéni még nem ért egyet: az a társulás. Tavasszal 534 fogott 'össze és kapott kedvezményt, 134 egyéninek nem fűlött hozzá a foga. Pedig ők is megtakaríthattak volna minden középKONCZ JANOS 527 forintja mélyszántott holdnál 20 forintot, mélyszántottnál pedig huszonnyolcat. A szántási társulások iránt egyre nő Kuncsorbán az érdeklődés. — Engem már nem kell agitálni, — jegyzi meg Koncz János, ki egy hold saját, hét hold haszonbérelt földön gazdálkodik. — Három és fél hold gabonámat aratógép vágta le. 735 forintot fizettem munkájáért. — Kiszámítottam, hogy 527 forinttal kevesebbe került ez így, — mintha aratópárokat fogadtam volna fel. Holdanként kereken elhurcolták. A népi ellenőrök kivizsgálták és megállapították, hogy Marton József, a vállalat egyik dolgozója engedélyt kapott téglatörmelék elszállítására. Erre ő közel egy házravaló jó téglát vitt el. Hiba volt az, hogy az Igazgatóság oda adta egyik dolgozójának a használhatatlan téglatörmeléket? Nem, nem volt hiba. De az már igen, hogy nem ellenőrizte senki, mit szállít el Marton onnan, s az is, hogy nem vették számba, nem leltározták a bontásból kikerülő anyagot, és nem is keresték hova lett az. A kunhegyesi járási NEB bejelentésre megvizsgálta a szolnoki Temetkezési Vállalat kunmadaras! lerakatát. Megállapította, hogy Tolvaj Imre vezető a vásárlóknak „tévedésből” 150 —180 forinttal többet számolt. Volt, amikor számlát sem adott, vagy amikor az egyik vásárló erélyes fellépésére visszafizette a 186 forintot, azt mondta neki, hogy „de erről ne szóljon senkinek”. Hát igen. S van, aki nem szól. Nem szól, mert nem akar az illetőnek „rosszat”, pedig az igazság: az ilyen megsajnálok elhallgatásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a „megtévedtek” még mélyebbre süllyedjenek. Talán Tolvaj Imrét is sikerült volna jó útra téríteni s esetleg megúszta volna egy fegyelmivel, ha az első esetben jelentették volna, amikor többet számolt. De így már csak a bíróság dönthet az ügyében. Itt-ott találkozunk olyan véleménnyel is: minek kell ezeket a dolgokat dobra verni, nem nagy dicsőség, hogy a mi rendszerünkben még ilyenek is előfordulnak. Igaz, nem dicsőség, de hallgassuk el? Akkor hova jutnánk, hogyan harcolnánk ellene? A mi rendszerünknek nem bűne, hanem nehézsége, hogy az emberek egyrészében még ott élnek a kapitalista csökevények. Mi ezt nem eltitkolni, hanem leküzdeni akarjuk. Hogyan? Ügy, hogy következetesen harcolunk ellene. Senki se legyen elnéző a hibák, a törvénysértések, a visszaélésekkel szemben. A kisújszálási népi elenőrök vizsgálat közben a Csorbái Állami Gazdaságban 14 vagon pétisót találtak kint a földeken szanaszéjjel tárolva, részben az esőtől kilúgozva, melynek értéke 120 ezer forint. Egy gyönyörű családiház értéke. De ha úgy számítjuk, hogy egy mázsa műtrágya 2 mázsával emeli a terméshozamot, akkor ez 28 vagon termény, melynek értéke 616 ezer forint. Hát — ha már a gazdaság vezetőinek ez elkerülte a „figyelmét”, a dolgozóknak, akik nap mint nap ott jártak el mellette, nem szúrt szemet? Nem fájt ne150 forintot takarítottam meg; ugyanakkor nem kellett hajszolnom sem mást. sem magamat. Úgy hírlik, a kuncsorbai határban ezen a nyáron mindösz- sze harminc holdon aratott a gép, — ezer hold gabonavetésterületből. Kilencszázhetvenszer 150 forint megtakarítást hagytak veszni azok, akik görnyedve, verejtékezve kaszával arattak. 145 ezer 500 forint maradhatott volna a zsebükben, vagy — ami még célszerűbb — ennyiért vá- sárolhatak, építkezhettek volna. Jól tudja ezt Koncz János is — és mint düllőfelelős elmondja gazdatársainak. Hadd legyen jövőre még könnyebb, még jövedelmezőbb a gazdálkodás Kuncsorba határában. kik, hogy a sok műtrágya oüi megy tönkre? Hogy ez az ő zsebükre és mindnyájunk zsebére is megy? A TŰRKEVEI NÉPI ELLENÖRÖK vizsgálatai során megállapították, hogy a bölcsőde vezetője 7 éven keresztül a szolgálati lakásért, fűtésért, világításért semmit nem fizetett, s ez 5300 forintot tesz ki. Nem nagy összeg ez, de sok kicsi sokra megy. Okulhat belőle a szakellenőrzés, aki ezt hét éven keresztül nem vette észre, A törökszentmiklósi NEB a július 26-i országos vásáron 17 ellenőrzést végzett s ebből 14- nél talált visszaéléseket, szabálytalanságot. Például Almási Ferenc kecskeméti cukrász ipar- engedély nélkül árusított. Vagy pedig a nyomós mofém iront 4.70 helyett 5.70 forintért, a 12 forintos zsebkendőt 13.30 forintért árulták. Oláh József né vásárosnál az előre kicsomagolt 5 dekás cukorkás zacskókban csupán 4 deka volt. Takács Ferenc a 4.90 forintos kolbászt 5 forintért mérte. Sütő Zoltán a törökszentmiklósi 9-es számú italbolt vezetője a népi ellenőröknek próba- vásárlás alkalmával 2 deci pálinka helyett másfél decit mért. Hogyan lehet az, hogy csak egy vizsgálat ennyi szabálytalanságot tár fel? Nyilván azért, mert nem szokták ezeket a vásározókat ellenőrizni, vagy csak nagyon ritkán, s így elfajulnak, nincs amitől tartsanak. A népi ellenőrzés céljh: nem a mindenáron való hibakeresés, nem a vizsgált szerv, vagy személy mindenáron való „kicsiná- lása”, hanem megnézni, van-e hiba, visszaélés, miből fakad az* mi az oka. Hozzá nem értés, más el nem hárítható akadály, vagy tudatosság, kiket terhel ezért a felelősség, milyen mértékben, hogyan lehet elkerülni és kijavítani a hiányosságot. A vizsgált szervek látják is a segítőszándekot és általában jól fogadják az ellenőröket, segítenek nekik, a kért adatokat rendelkezésükre bocsátják, elismerik a hibát, és utána jóindulatúan hozzáfognak azok kijavításához. Mint például a Papírgyár vezetői is, a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat raktár dolgozói, vagy a jászapáti 2-es számú földművesszövetkezet a vizsgálat után az eddig kint rozsdásodó mezőgazdasági kisgépeket rendbetette és fedél alá vitte. Bár ennek ellenkezőjét is tapasztaltuk a túrkevei NEB visszatérő ellenőrzést végzett a 11-es számú, valamint a papír- és iá- tékáru földművesszövetkezeti boltokban, s megállapították, hogy az előző vizsgálatnál feltárt hibák, szabálytalanságok ugyanúgy még ma is fennállnak. Reméljük, hogy a MÉSZÖV vezetőt javaslatunk alapján a két boltvezető ellen fegyelmi eljárást fog indítani. Visszatérő ellenőrzések folytatásával vigyázunk arra, hogy a )már feltárt hibák kijavításra keiről jenek. Miféle ellenőrzés lenne az, amely megállapítja a bajokat és utánna nem történne Isemmi. Pedig egyes szakterületeken sajnos elég gyakori az ilyen instruktori vizsgálat. Énének semmi értelme, csak időtöltés és pénzpocséklás. , A népi ellenőrzés új szerv* még nincs elég tapasztalatunk és gyakorlatunk, de a jóindulat lés akarat megvan hozzá, hogy a jiuár megszerzett bizalmat továbbra is megtartsuk. A lakossággal, a bejelentőkkel együtt jküzdeni fogunk a hibák megszüntetéséért. Juhász Imrévé dr. megyei NEB elnök,
