Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-12 / 190. szám
1958. augusztus 12. SMLNos DMilti NtPl.Sr 5 K-U-N S-Z E N-T M-Á R-T-O N Harcos múlt Virágsó nagyüsemi Kunszentmárton szegényei a múltban urak cselédjeként tengődtek. A szűkös mindennapi megszerzése közben azonban nem váltak szolgává* Lelkűkben a szigor ellenére is élt a vágy a szabadság után. Ezt bizonyítja■ az 1881-es zendülés is, amikor a község Szegényei fellázadtak a vezetők éllen. Elkergették a polgármestert és helyébe Ipacs Jánost, a felsőtemető csőszét választották meg. Napokon keresztül tartották kezűkben a hatalmat. Végül azonban a vármegye alispánja egy század katona- segítségévéi leszámolt a szegénységgel. 300 szentmártoni zsellér ügyét tárgyalta ebben az időben a karcagi bíróság. Többen közülük a karcagi börtönben haltak meg. Később, a századforduló után az 1905-ös oroszországi forradalom hatására ott találjuk a kunszentmártoniakat az akkori idők legtöbb agrárszocialista megmozdulásában. Szervezői és résztvevői az aratósztrájkoknak. Az első világháború idejére már tapasztalt munkásgeneráció alakul ki, akik közül sokan felismerik, hogy a háború nem a nép érdekeiért folyik. Az 1918-as forradalom után megalakítják a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezetét. Eletrehivják a direktóriumot. S amikor a külső és belső ellenség támad, elsők között fognak fegyvert. A 68. gyalogezred legénységének nagyrésze a községből való, de más csapategységnél is szolgálnak kunszentmártoniak. 1919 május másodlkán tevékenyen közreműködnek Szolnokon az ellenforradalmi felkelés leverésében. A Kézsmárki testvérek, Baranyi József, Gyalal László nevét ott találjuk az északi hadjárat és a szentes—szegvári átkelésnél vívott harcok katonáinak nevei között. A Tanácsköztársaság bukása után sem törnek meg a harcosok. A helyi hatóságok pedig mindent elkövetnek, hogy egyszer és mindenkorra felszámolják a baloldali mozgalmat. 1933-ban betiltják a munkáskört, mert a tagok nem fogadják el a hatóság által javasolt vezetőket. Ebben az időben minden megmozdulás — köztük az 1933. februári munkanélküli tüntetés is — a munkáskör szervezése alatt történik. Megpróbálták leszerelni a mozgalmat úgyis, hogy felajánlották a kunszentmártoniaknak: lépjenek be a Magyar Elet Pártjába. Még tagdíjat sem kellett volna fizetni. Válaszul a kunszentmártoniak elzavarták a képviselőket. Megszégyenülve távoztak Böszörményi, Száláéi, Meskó agitátorai is. Nem tudtak tömeget toborozni. 1944 októberében a felszabadulás másnapján megalakul a községben a Kommunista Párt. Az első választás idején 37 százalékát a szavazatoknak a Kommunista Párt kapja. Nem aludtak a kunszentmártoni kommunisták az ellenforradalom idején sem* November 1-én a Zalka Tsz helyiségében jönnek össze, ahol megbeszélik a kommunisták tennivalóit. November 5-én már aktívaülést tartanak és, a rádióból hallott felhívás alapján az MSZMP megalakításáról tárgyalnak. S a jelen? A harcosok közül még sokan élnek. Melléjük felzárkóztak a fiatalok és most egy sorban dolgoznák a békéért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a jobb életért. Kardos Balázs 1052-ben a tagosításkor alakult. összes területe 5118 kát. hold. Komoly nehézségekkel küldött éveken keresztül, mert szétszórt, elhanyagolt földeken, gazdasági épületek és berendezésiek nélkül kezdett gazdálkodni. S ma 200-as tehenészete van, ahol az év végére az egy tehénre eső fejésd átlag elén a 3600— 3700 litert. Szép eredményeket ért el a mesterséges borjúnevelésben. A borjak napi súlygyarapodása egy kilón felül van. Tenyészüsző telepéről ez évben eddig 80 üszőt adott el továbbtenyészt ésre a termelőszövetkezeteknek. Eredményes a sertéstenyésztés is. Az idén már 150 tenyészkocát és kant adott át a tsz-gazdaságoknak. Jelentős a gazdaság baromfi- tenyészete is. Jelenleg 1000 tyúk, 1000 liba és 200 gyöngytyúk van a kialakult törzsben. S a közfogyasztást az idén 4000 rántani- való csirkével és a szövetkezeti gazdaságokat pedig 3800 napos- libával segítette. összességében az állatenyésa- tés az első félévben 360 ezer f<v rirrt többletjövedelmet biztosított. A gazdaság a jövőben la törekszik állatállományának növelésére, szaporítására. Követelik ezt gyengébb minőségű földjei, ahol a növénytermesztés csak úgy lesz korszerű, ha megfelelő mértékben trágyázzák. Mintegy 500 dolgozó dolgozik a gazdaságban. S nem is akárhogyan. A cséplés idején például 200—250 mázsa gabonát csépeltek naponta. Azonban nem volt ritka a 300 mázsa* napi teljesítmény sem. Kint a földeken is, a növénytermelésben mindent elkövetnek a dolgozók azért, hogy a Kunszentmártoni Állami Gazdaság az ország legjobb gazdaságai közé kerüljön. Péter László Hét&zM, g&cpetiülc össze a tokot... így mondták a kétkedők és ellenségeink, amikor 1948-ban nyolcán — volt cselédek, kubikosok — megalakítottuk a Zalka Máté Tsz-t. Az első jószágállományunk 15 pár galamb volt. Azóta tíz év telt el. S ma már csak emlék a kezdés, mert a régi helyén gyönyörű gazdaság alakult ki. 200 tehenünktől az első félévben 220 ezer liter tejet fejtünk. 124 hízottmarhát adtunk át az idén az államnak. A legutóbb átadott 51-ből csak 7 volt elsőosztályú. A többi mind export minőségű. 300 hízónk hízik az ólakban. Tavalyról még mintegy 30 vagon kukorica maradt. Elmúlt a szükség ideje is. Jószágaink kényelmesen fémek a már megépített 300 férőhelyes és a jövőben elkészítésre kerülő 50 férőhelyes istállóban. Az eddigi cs’plésj eredmények alapján termésátlagunk 1—2 mázsával magasabb, mint az egyénieké. Kétszer sem görgetjük össze a tököt — mondották az alakuláskor egyesek. És lám csak 1953-ban és 1956-ban is együtt maradtunk. Tíz év van mögöttünk. És a tíz év gazdag eredményekben. Tagjainknak már nem kell mondani, tudják: a magyar paraszt felemelkedésének egyetlen járható útja a termelőszövetkezet. Kardos 2500 méter járda, villany és vízvezeték Áprilisban szokatlanul sok ember gyűlt össze a községi tanács nagytermében. Nem Is fórt be mindenki. Sokan a folyosóról figyelték, hallgatták a köz- ségfejlesztési tervről szóló vitát. Eljöttek a papszász-majoriak, akik évek óta kérték, hogy a cserkeszöllői betomúttól járdát építtessen részükre a tanács. — Megjelentek a Kolló telep lakosai is, akik vízvezetéket szerettek volna maguknak. A Serház utcában serény kezek munkája nyomán készül az új járdává községfejlesztési terv alapjaik Alapos tanácskozás volt. Hosz- szú vita után fogadta el a tanács a tervet, amelyben hely jutott minden fontosabb kívánságnak. Voltak kétkedők is, akik azt mondták: szép, szép ez a terv, de ml lesz belőle megvalósítva? Ez azonban áprilisban volt. Azóta sok víz lefolyt a Körösön és a tervből is sok minden megvalósult. Teljesült a papszász- majoriak kérése, mert elkészült a majorig 500 négyzetméter járda. Vizet kaptak a kollótelepiek is. És így készült el a község lakóinak 15 ezer forint értékű társadalmi segítségével az évi községfejlesztési tervbe beállított 3520 négyzetméter járdából 2500 négyzetméter. Persze korai lenne azt mondani, hogy mindent megcsináltunk már. Korántsem. Az ideihez hasonló körültekintő tervezésre és áldozatos munkára van izükség ahhoz, hogy községünk teljesen felszámolja a múlt örökségét, az elmaradottságot. Kézsmárki István vb titkár * i Korszerű, modern gimnázium A kunszentmártoni gimnázium a megye egyik legszebb és legmodernebb Iskolája. — Az elmúlt évben érettségizett 39 tanulója közül 17 diák ment egyetemre vagy más főiskolába. Ez az adat még alig közöl valamit. Mondanivalója csak akkor lesz teljes, ha felidézzük Veress Jánost, aki ,,Régi idők fakult írásai1’ című munkájában ezt írja: A megelőző rendszer is- kolapolitikájának következményeként az elmúlt időkben két évtized kellett ahhoz, hogy Kun- szentmártonból és környékéről 11 tanuló feljuthasson egyetemre vagy főiskolára. A gimnáziumot a kunszentmártoni járás lakóinak kultúr- szotnja hívta életre. A felszabadulás utáni dolgozók tanítóképzője, majd a későbbi óvónőképző helyére hosszú évtizedek álmaként került. Azóta teljes a tanári kar s az oktatás színvonala is a kor követelményeinek megfelelő. Jelenleg 2 első, 2 második, 3 harmadik és 2 negyedik osztályban folyik a tanulók nevelése. Az épület azonban nemcsak kívülről szép. Az ajtókon belül a betérő látogató iskola-múzeumot talál. A folyosókon érdekes oktatási kísérletek körvonalai tárulnak az érdeklődő szeme elé. S az emberek, a tanárok? Jenéi József igazgató több évtizedes munkássága alatt az iskolák egész sorát vezette. Ott volt a dolgozók tanítóképzőjének megalakításánál, szervezte az óvónőképzőt és a gimnáziumot Is ő indította el azon az úton, amelyen napjainkban jár. Hosszú lenne felsorolni a nevelők, tanárok neveit, érdemeit. Munkájuk ott tükröződik a gyönyörű Iskolában, a fiatalság nevelésében, az életben. Turcsányi István Jóltcvplált, fajtiszta tenyészüszóket nevelnek az Államé Gazdaság tenyészüsző telepén,
