Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-20 / 197. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus A „Tízéves a termelőszövetkezeti mozgalom“ pálYázat eredménye Lapunk szerkesztősége május hó folyamán pályázatot hirdetett a tsz mozgalomról írt elbeszélésekre, illetőleg visszaemlékezésekre. A bírálóbizottság a pályaműveket felülbírálta és a következő döntést hozta: Az elbeszélések kategóriájában: I. díj: A háromnevű ember-„Barázdagyöngyök'1 jelige II. díj: Novemberi reggel Gyomai Györgyi Petőfi u. 6. III, díj: Tíz éve múlt Lukácsi László Jászalsóezemt- györgy, Fő út 61, Az első díj összege a pályázat kiírása szerint 800, a második 500, a harmadik 300 Ft. Kérjük a s,Barázdagyöngyök” jeligéjű írás szerzőjét, hogy nevét és pontos címét postafordultával közölje a szerkesztőséggel. A visszaemlékezések kategóriájában díjazásra érdemes pályamunka nem érkezett be. A bírálóbizottság úgy döntött, hogy két pályázatot 300—300 forint jutalomban részesít. Ezek: i,Magyar Ugar1* jelige, Karcag, Kálvin u. 6. IfJ. Király Ernő: mezőgazd, technikumi tanuló, Abonyi IV j Vasút u. 56. sz. Ezen kívül tizenegy beküldött írás szerzője dicséretben és könyvjutalomban részesül: Csató János tíz, Szolnok, NHS. 6015/3. Juhász János Szolnok, Ag ut 8, i,Aratás‘‘ jelige. ..Mindenkinek1' jelige; Gojsza János Jászapáti Gojsza u. 12. szám. „Próba'1 jelige; Kisújszállás. B, Kovács Zsigmond Mezőtúri Földvári út 40. „Vihar1' jelige, Szolnok, ö. Pető Béláné, Nagykörű. Csótó Géza Túrkeve, Május 1 üt 4, Varga Imréné Jászjákóhalma, Magyar u. 2, Kérjük azokat, akik csak jeligét írtak, nevüket, pontos címüket postafordultával közöljék a szerkesztőséggel. A díjnyertes művek közlését vasárnap, augusztus 24-én kezdjük meg. A pályázat eredményeinek méltatására visszatérünk. A szerkesztőbizottság Mit jelent a Járműjavító dolgozóinak a munkáshatalom Megkezdődött a HL országos bizalmi tanácskozás r.A Szakszervezetek Országos Tanácsa augusztus 19-re és 20-ra tanácskozásra hívta össze a szervezett dolgozók legközvetlenebb képviselőit, a szakszervezeti bizalmiakat az Építők Rózsa Ferenc művelődési otthonába. A kétnapos megbeszélés kedden reggel fél 9 órakor kezdődött, amelyen többszáz bizalmi, gazdasági vezető, igazgató, művezető vett részt. Jelen volt a tanácskozáson Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Marosán György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Vas- Witteg Miklós, a SZOT alelnö- ke, Nagy József né könnyűipari miniszter, Sándor József, az MSZMP párt- és tömegszerveze ti osztályának vezetője, valamint az indonéz szakszervezeti küldöttség tagjai. A tanácskozást Vas-Witteg Miklósnak, a SZOT alelnökének üdvözlő szavai nyitották meg. majd Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondott beszámolót. — (MTI). Az Iraki Köztársaság kormányának szilárd elhatározásáról — beszélt lrak külügyminisztere New York (Reuter Az ENSZ rendkívüli közgyűlésének hétfő esti vitájában felszólalt Abdul Dzsajjar Dzsomard iraki külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a külföldi csapatok libanoni és jordániai jelenléte „kétségeket ébresztett a nyugati hatalmak szándékait illetően.” A külügyminiszter hozzátette, „bármilyen kifejezést is használ-' junk, beszéljünk bár közvetett, vagy közvetlen agresszióról, az Iraki Köztársaság ENSZ-kül- döttsége jogosulatlannak és veszélyesnek tartja a külföldi beavatkozást.** Az angol és az amerikai csapatokat ki kell vonni Libanonból és Jordániából, hogy így helyreálljon a zavartalan politikai élet. A továbbiakban a következőket mondotta: „Az Iraki Köztársaság kormányának szilárd elhatározása, hogy megvédi országának függetlenségét és területi sérthetetlenségét. De ugyanakkor megismétli azt a nyilatkozatát, hogy tiszteletben tartja a két testvér- államnak, Libanonnak és JordáFöldrengés Iránban — száz halott '♦oíierin (AFP). Keddre Maradó éjszaka heves földrengés rázta meg Nahavandot, Irán egyik északkeleti községét. A földrengésnek a hírek szerint eaáa halálos áldozata és több Wbesuitje van. niának függetlenségét és iu avatkozik be belügyeibe. Ezután Jose Felix de Lequeri- ca spanyol, és Attilio Piccioni olasz küldött, majd Sthylla, albán külügyminiszter szólalt fel és visszautasította a nyugati határozati javaslatot. Az ENSZ-közgyűlés kedden délután folytatta a vitát. (MTI) TÖBB MINT 102 éves a szolnoki Járműjavító. Az üzem munkálkodásának nagy részét a kapitalisták szolgálatában végezte. Először magán tőkések kezében volt, majd a tőkésállam tulajdonába szállt. Az akkor alig párszáz embert foglalkoztató üzem feladata az volt, hogy a tiszántúli vasúthálózat mozdonyait, kocsijait javítsa. A kezdetleges berendezéssel ellátott üzemben az emberi erő maximumát kellett adni a munka végzéséhez. A MÁV idejében sem javult a helyzet. Nem történt különösebb változás, csupán az igazgatói székben ült más ember. A géppark is kevés maradt, — a régi. A munkásnyúzó, vaskalapos művezetők is tovább sanyargatták a dolgozókat. Legtöbbször két bőrt igyekeztek lehúzni róluk. A napi munka után a művezető úrnál vágták a fát, hordták a vizet, takarították az udvart, kapáltak a földjén. Amellett még azt is elvárta a művezető úr, hogy néhanapján a munkás felesége egy-egy kacsával, vagy libával kedveskedjék. ÉRTHETŐ VOLT akkor, hiszen a művezetőkön múlott a munkalehetőség, a rendszeresítés, sőt a véglegesítés is. Nagy szó volt akkoriban, ha valakit rendszeresítettek. A munkások zömét, mikor az eltöltött munkaévek után hivatalból rendszeresíteni kellett volna, elküldték. Igaz, csak papíron. Másnap felvették. A munkás azonban folyamatosan dolgozott és ezért voltak olyan sokan, akik 25 éve dolgoztak már áz üzemben és még mindig ideiglenes munkásként szerepeltek. Sokan így-is szerencsés embernek tartották magukat, mert az első világháború után nagy volt a munkanélküliség. Itt meg akármilyen keveset is, de havonta kétszer fizettek. A munkások feje felett azonban állandóan Ott . lebegett a „B” lista veszélye. Az üzemben nem igen lehetett beszélni a munkavéde lemről. A munkások a saját ruhájukban dolgoztak, mosdásra egy olajos veder szolgált. Orvos sem volt, legtöbben a szerszám- szekrényben tartották a ruhájukat. Védőberendezésről sem lehetett beszélni. Volt is baleset megbetegedés bőven. A második világháború csak még nehezebb helyzetbe sodorta az üzem munkásait. Katonai szolgálatra kényük kedvük szerint küldték egyesek a munkásokat. Aki a legcsekélyebb ellenvetést merészelte tenni, másnap behívót kapott A háború alatt már nemcsak a Horthy-fasiszta rendszert kiszolgáló művezető urak, hanem a német katonai parancsnak Is sanyargatta a munkásokat. 12— 16 órát dolgoztak, olajos kenyéren, a régi rossz gépekkel. A bombázások nehéz napjai után a Szálasit kiszolgáló keménykalapos urak azt a néhány épségben lévő gépet is vagonra rakták és elszállították nyugatra. A FELSZABADULÄSSAL csupasz üzemet kapott a munkásság. De ~nem csüggedtek, hiszen a maguk urai lettek. A párt nanjpl-napra szólította harcba őket a jobb életért. — Megfogadták az útmutatást és munkájuk nyomán szépült, fejlődött az üzem. Nyolcszáz dolgozó kereste meg itt mindennapi kenyerét. A felvételnél nem kellett a művezetőnek disznót hozni, nem kellett már fát vágni, vizet hordani a munkaidő után. Egyre másra épültek a fürdők, öltözők. Munkaruhát kaptak egy két évi viselésre, a nehezebb munkahelyeken veszélyességi pótlékot, a piszkos munkánál védőruhát, bakancsot adott a munkásosztály állama. Az egészségre ártalmas munkánál véd étellel sietnek a dolgozók védelmére. A munka után üdülést biztosít a szakszervezet, azonfelül a jó munkát végzők jutalom-üdülésben részesülnek, — A rendkívüli családi eseményekben sem maradtak magukra bajukkal a dolgozók, a munkáshatalom támogatja őket segéllyel, kölcsönnel. A munka vidámabb lett, könnyebb, mert új gépek jöttek. Sok új esztergapaddal, különleges megmunkálógépekkel bővült a géppark. A Szovjetunióból - gőzkalapács, nyersanyag és sok jó munkamódszer került ide. A nehéz nagykalapácsot a pneumatikus szerszámok váltották fel, a kézi furdancs helyett a villanyfúrógép könnyített a munkán, a hévért a villanyemelő váltotta fel. Uj kompresszorházzal szüntették meg a levegőhiányt. Épített a munkáshatalom rugó-kovács műhelyt, új cserejavítót, most épül az új futóműhely. Nehéz volna részleteiben mind felsorolni azt, amit a munkáshatalom biztosított. AZ ÜZEM DOLGOZÖI jó munkájukkal tíz esetben nyerték el a büszke élüzem címet, soksok sztahanovista, kiváló dolgozó hirdeti, hogy a munkásosztály pártjához hűen, a munkáshatalom megszilárdításáért harcol. A Hazafias Népfront kendéméHóekédébe.., Lévai Oszkár emlékének megörökítése ......................|-|_u. Kopattruhás, sovány, ktsnö- vésű barna gyerek fordult ki a Tanítóképző kapuján. Fiatal arcát a gond terhe tette öreggé. A kezében szürke, egyszerű csomag, olyan batyuféle, s benne azok a könyvek, melyeket az év folyamán olyan szeretettel forgatott. 'dúJuidebned A második évet végezte. Szeretett ebbe az iskolába járni. Tanító akart lenni. Vágyott a tudomány után. Nagyon sokat akart tanulni és azt a tudást, amit az iskolától kapott, a falu szegény gyermekeinek szerette volna átadni. Régi példaképe volt az egyszerű néptanító. — Most mégis meg kell válnia az iskolától. Pedig az életet jelentette számára. Édesapja, a háromholdas kis- paraszt ágynak esett. Az addig is nélkülözött negyvenöt pengő nem jöhetett a kis barna gyerek címére, hogy megvalósíthassa életcélját. Dolgoznia kell. És az alig tizenhat éves fiú szövőszék mellé állt, hogy megkeresse a mindennapit. Megtanulta nyegszövést. A vágy tovább élt benne. Hajtotta, sürgette a munkában. Minél előbb a zsebében szerette volna érezni a tanítói oklevelet. Nem adta fel a harcot. Célját minden áron meg akarta valósítani. Négy kemény év telt el a szövőszék mellett, mire összerakta a pénzt az iskola folytatásához. Újból tanult, s mikor másodszor távozott az iskolából, már nem volt gondterhes az arca. — Meg férfiasodon, vídámtelivé vált. Ügy érezte, övé a világ. Már látta, mint örül az édesanyja és a még mindig ágyat nyomó apa. Boldog volt, mert sikerült a legszebb álmát valóra váltania. Nagy örömében elfelejtett minden nehézségét, nyomort, nélkülözést, a sok átvirrasztott éjszakát. Tanító lett, igazi okleveles néptanító. Mivel állami iskolában nem volt üresedés, feleke- a sző- iskolához folyamodott állá- azonban sórt. Az Egyek-i Plébánia Iskolaszéknek küldte el pályázatát. Bizakodóan várta a választ. Nem sokáig kellett várnia. Megérkezett a levél, melyben a tisztelt iskolaszék tudatta vele, hogy pályázatát nem fogadhatta el, mert abban „nem tárta fel az 1918-as kommunista tevékenységét". Meghökkent a válaszon. Hiszen ő akkor csak tíz éves volt. Tollat ragadott s megírta válaszát: „Annyira korlátolt iskolaszék irányítása alatt, mely tíz íves gyermeknél kommunista tevékenységet tételez fel, nem kívánok tanítani." Ez a válasz a huszas évek végén annyit jelentett, hogy egyszer és mindenkorra befellegzett számára a tanítói pályának. Tudta ezt és visszament a szövőszékhez. Azóta is megmaradt mellette. Több helyen dolgozott. Egyik tulajdonost a másik követte. A felszabadulás után Mezőtúrra került. Megbízott benne a párt, vezető lett belőle. Nevelői munkáját és erejét az üzemben kialakított jó munkás kollektíva igazolja. Tanítói oklevéllel a zsebében a Mezőtúri Szőnyegszövő üzem vezetője Békési Ferenc. .-.o-s — andrási — jí mar. . meg a Proletár című lap akkori száma. A Hazafias Népfront jászberényi városi bizottsága kérte a munkaügyi minisztert, hogy a városban működő MTH iskolát Lévai Oszkárról nevezzék el. Úgy halljuk, hogy a Tanács- köztársaság 40. évfordulója alkalmából a Népfrontbizottság még más módon is meg akar emlékezni Lévai Oszkárról. Téli tárlatra készüinek a jászberényi képzőművészek A Hazafias Népfront városi bizottságának ösztönzésére a .jászberényi képzőművészek a többi jászsági művész bevonásával november vagy december hónapban megnyitandó téli tárlatra készülnek. A jászsági festők és szobrászok megyei és országos tárlatokon megjelentek eddig is néhány alkotásukkal, de már hosszú évek óta nem volt alkalmuk arra, hogy saját szőkébb hazájukban bemutathassák munkáikat. Ezért is fogadták nagy örömmel a Népfront kezdeményezését. A Népfrontbizottságnak egyébként az a terve, hogy a kiállítás erkölcsi sikerén tűi a lehetőség szerint annak anyagi sikerét is biztosítsa. A népi demokratikus országokba is ellátogat Paul Robeson BUKAREST (MTI). Paul Robeson, a világhírű amerikai énekes nyilatkozatot adott a Románia Libera című lap moszkvai tudósítójának. Régóta foglalkozom azzal a gondolattal, hogy hangversenykörútra induljak a népi demokratikus országokba, a többi között Romániába is — mondotta Paul Robeson, majd közölte, hogy Romániába már a közeljövőben ellátogat Jászberény városa a népfront- | bizottság kezdeményezésére szép I emlékkel adózott Kossuth Lajos, Ady Endre és Petőfi Sándor emlékének, akik néhány napot töltöttek a város falai között. Egy rossz kis kültelki utcán kívül azonban semmi nem örökíti meg Lévai Oszkárnak, B város szülöttének emlékét. Lévai a Tanácsköztársaság népbiztoshelyettese volt. 1920- ban a párt utasítására illegális munka végzésére tért vissza Magyarországra. Itt elfogták, halálra ítélték és 1920 szeptemberében kivégezték. Kivégzéséről
