Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-14 / 192. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 14. Falusi tanító j a mai paraaxti élet sodrában Á PARASZTSÁG évszázados 1 termelési rendje elöregedett és életképtelen. Ez világszerte így van. A régit felváltja az új és el­sodorja a haladás. A kisüzem­nek nincs sok ideje hátra sehol a világon. A haladó történelem felzavarja a 62sumyákálókat és elörenézésre kényszeríti azokat is, akik mindig csak önmaguk­ra voltak utalva, elég volt ne­kik a mán eligazodniok, tehát sa idejük, se erejük nem volt ahljoz, hogy a holnappal torőd- jepek; Sok-sok ezer egyéni gazda vá­laszúton áll, tűnődik, számolgat, összehasonlításokat tesz. sok­szor szidja az újat, előre is menne, de nehezen indul, mert húzza a megszokotté ág, az apái­tól örökölt ósdi hagyomány. S az emberi sodrásban, vajúdás­ban rengeteget számít a biztató 6ZÓ, a tanult ember megfontolt, okos tanácsa, eligazítása. Ugyan kit tart a faluin élő dolgozó paraszt a maga körében legtanultabb embernek? Egye­bek között elsősorban a tanítót, aki őt oktatta, vagy gyermekeit éppen most oktatja ismeretlen tudományokra. S a tanító ebben az esetben Ujszászon a Nagy kerti iskola igazgatója, Molnár János elvtárs. Mennyire ismeri vajon a pa­raszti élet mai problémáit, 6zem- léiője-e, vagy segítője is az elő­rehaladásnak. Az iskola körül sorakozó házacskák lakóit, kör­nyezetének egyszerű embereit mire és hogyan tanítja? BESZÉLGETTÜNK. Molnár elvtárs alapos ember. Minden szava erről tanúskodik. Tudja, miért kell a nagyüzem, s ami nagyon jó dolog, jól ismerj az újszászi termelőszövetkezetek eredményeit, de problémáit is. Sűrű vendég a közös gazdasá­gokban, Időnként vagy kerék­páron, vagy gyalog végig járja egyik-másik szövetkezeti birto­kot, beszélget az emberekkel és már maga ez a körülmény Is bizonyítja, hogy nem afféle elő­kelő idegen, aki csak távolról szemlélj a mai paraszti élet sok­fajta, új rezdüléseit. Örömmel újságolja, az ottani Bem Tsz ez évben 13 mázsa búzát takarított be holdanként. Szépen fejlődik Szabadság Termelőszövetke­zet, nagyon jó a munkaszerve­zés. Az emberek becsülik egy­mást, viszont a Bem Termelő- szövetkezetnek éppen azért nincs jó híre, mert sok a civódás, a marakodás. A cívódást pedig legtöbbször a tudatlanság idézi elő. Művelt emberekkel bizonyos dolgokat könnyebb megértetni. S az igaz­gató elvtárs azt tartja legfonto­sabb feladatának, hogy tanítsa, nevelje a falu parasztságát, sok­szor még arra i& hogyan kell élni. —I Hiszek a nagyüzemi gaz­dálkodásban, Azt vallom és azt tartom, hogy a dolgozó parasz­tok életét szebbé, jobbá teszi. De azt is tudom, hogy sok még a visszahúzó erő, az értetlenség, a félés — mondja az igazgató elv­társ. S sokat tűnődik azon, ho­gyan, milyen módon lehetne ki alakítani már a közösségen be­lül is a még jobb kollektiv szel lemet. Nemrég beszélt Cs. Nagy Gá­bor egyéni gazdával. Éppen szövetkezetről volt szó. Cs. Nagy Gábor ügyes gazda, előrelátó ember. így vélekedett: — KÉREM, JÓ AZ ÖSSZE­FOGÁS. Rendben is volna, csak azért félek, mert a Bem Tsz-ben állandóan marják egymást. Mit lehetne itt tenni azért, hogy ez az állapot megszűnjön, s az egyénieket ilyen dolgok se tartsák vissza. Molnár elvtárs szerint a tsz-en belül előadáso­kat tartani, megtanítani a tago­kat a munkaegységszámításokra, mert legtöbbször ebből erednek a hibák. S ő, Molnár János vál­lalja is a tanítást, de támogas­sa, segítse a Bem Tsz pártszer­vezete. Szívesen kijár akár min­den héten. Nemrég, néhány hó­nappal ezelőtt párszor volt is ilyen céllal a tsz-ben, de nem jöt­tek össze az emberek. Pedig ha meghallgatnák az igazgatót, ak­kor nem vesznének össze min­den gyufaszálon, s nem tévesz­tenék össze a szabadság fogalmát a szabatossággal. Nem tétlen az igazgató elvtárs akkor sem, amikor kissé kényes kérdéshez kell nyúlnia. Az egyik szülő három gyermeket járat hozzá iskolába. A gyerkőcök piszkosak, elhanyagoltak voltak. Ez is rossz fényt vet a szövetke­zetiekre. Az igazgató behívta az édesanyát és beszélt vele. Azóta a gyerekek tiszták, ápoltak, gon­dozottak. De sok-sok más apró összete­vője van annak a munkának, amely látszólag jelentéktelen ugyan, de mégis sokat számít. Sokat jelent az is. hogy az igaz­gató elvtárs beszél a szövetke­zetiül, s ha q is mondja, akkor mégjobban elhiszik az emberek. MOLNÁR ELVTÁRS ismeri a paraszti élet nagy problémáit. Maga módján segíti a mezőgaz daság szocialista átszervezését. Helytáll, nemcsak a gyermeke­ket, a felnőtteket is tanítja szí­vére, eszére hallgatva. Szekulity Péter 3e suis enchanté, Monsieur! A zaz; El vagyok bűvölve Uram!.,« «— hangzott el a minap /t francia udvariasságnak e bemutatkozást követő formu­lája az országház előtt. Az újdonsült ismerősök egyike Henry Boulay úr voli, egy francia títristacsoport vezetője, a másik pedig lapunk egyik munkatársa. A pendég — mint ilyenkor szokás — elismerően nyilatkozott a tokaji zamatéról ás a pesti nők elra­gadó bájáról; a szolnoki pedig Paul Ekrward-ról és Luc wane Boyer-rö I... Nemsokára a francia mezőgazdaság helyzete került szóba. Henry Boulay úr elmondta, hogy a háború után, különösképpen pedig az utóbbi években mindinkább a nagygazdaságoké hazá­jában a vezetőszerep. A kisparasztok helyzetük súlyosbodását az­zal igyekeznek enyhítem, hogy összefognak, szövetkeznek. «— Főleg Dél-Franciaországban szaporodtak el a tejszövetke­zetek. A parasztok közösen vásárolnak gépeket, ezeket a szö­vetkezet tagjai használati dij fejében kölcsönözhetik. A tej fel­dolgozását, értékesítését maguk végzik. Több községben közösen vásárolják meg a vetőmagot — így olcsóbban jutnak hozzá... ™ a saját szövetkezetének fizet géphasználati díjai a tag? kérdi a biztonság kedvéért a hírlapíró. «- Igent — feleli a francia vendég, a szemmel láthatóan, nem érti, mi ezen a csodálnivalÁ. Arról nem fa hallott partnerünk, hegy a parasztok táblá- sítva, vagy éppen közös birtokká alakítva művelnék földjüket. A túristák kissé türelmetlenül toporognak a beszélgetők körül; polgárok, kareskr 'ők, iparosok, akiket vajmi kévéssé érdekel a mezőgazdaság... A szolnoki felteszi az utolsó kérdést: r-, Mivel támogatja az állam a szövetkezőket? M, Henry Boulay — ha lehet «— még kerekebbre nyitja szemét, mint az imént; majd alig észrevehető vállvonással felel: — Semmivel Vendégeink már az orsz&gháza puha szőnyegét tapadják, mikor a parlamenti őr, kinek elmondtuk: miről is folyt a szó, fanyarul elmosolyodik: ~ Nem sok örömet találhat az ottani kisparaszt a effajta szövetkezésben.., A bemutatkozástól talán igen, da az ilyen társulástól aligha lehet elbűvölve... A pirospatolis szakaszvezető — ctuilban panuztftú ~ fején találta a szöget,,, t>, g. _ llalászlcvet a Ligeti Halászcsárdában fogyasszon! A vásárban is megtalálható: az Állami Aruház udvarán« —• ízlelje meg a „szolnoki barcsagulyás«-t! Disznótoros ételek kaphatók a vásár „Park Éttermében", a „Béke Étteremben“ és az „Alföldi Vendéglőben*; Falatozóink, sörözőink a vásár minden útvonalán megtaláltatok. Szolnok és Vidéke VENDÉGLÁTÓ IPARI VÁLLALAT °OQ‘a9°°QQ‘*°a':ioc**30°00°°°°coopoaeoa^^ Hogyan tanítsunk helyes beszédre?... A gyermek nyári betegsége Sok vita forrása nyáron szülő és gyermek között, hogy sza­bad-e vizet inni? A gyerek játszik, kimelegedett, minden por- cikája a vizet követeli, a szülő pedig megtiltja a vízivást. Ki­nek van igaza? Mindenesetre nem a követelőző gyereknek, de a szülőnek sem. A hibát a szülő követte el, mert rendszertelenül szoktatta a gyermeket. A gyakori ivás csupán rossz szokás. Az igazi turisták pl. órák hosszat gyalogolnak anélkül, hogy egy cseppet is innának. Természetesen az a gyerek, aki rosszul volt nevelve, egyik napról a másikra nem szokik le a vízivásról s különösen nem a forró nyári melegben. Mi tehát a megoldás? Ragaszkodjunk hozzá, hogy felhevült állapotban hideg vizet nem ihat. Víz helyett tartsunk készenlétben világos teát. A hidegebb idő be­álltával aztán hozzászoktathatjuk a rendszeres, étkezések utáni víziváshoz. Víz helyett gyümölcsöt is adhatunk, annak nagy nedvtartalma oltja a szorojat. Milyen gyümölcsöt adhatunk? Ez mindig a gyermek korá­tól függ. A kisbabának olyat, amit fog nélkül is jól elrághat, puha őszibarackot, körtét, nagyon porhanyós nyári almát, stb. szőlőből a kifacsart levét. A többi gyümölcsöt reszelve adjuk. A nagyobb gyerek már minden gyümölcsöt megshet, azonban fordítsunk nagy gondot a tisztaságra. Makacsul tartja magát az a hit, hogy a gyümölcsevés után nem szabad vizet inni Ez nem így van. Ha a gyümölcs tiszta, hibátlan, nem történhet baj. Az éretlen, romlott, vagy mosatian gyümölcs, a fertőzött, vagy szokatlan víz önmagában is beteg­séget okozhat. Ha már megvan a baj, és a kisgyermek megkapta a nyári hasmenést, rendszerint válogatás nélkül csokoládéval tö­mjük. Ez igen tetszik a kis páciensnek, de nem biztos, hogy hasz­nálunk neki Van hasmenés, amikor egyenesen hajt okozunk, ha megállítjuk. Ezt mindig az orvosnak kell eldönteni, hogy foko- aott bél tisztításra, vagy ellenkezőleg, tömítő étrendre van-e Hasmenéses gyermeket feltétlenül vigyünk orvoshoz. Leg- feJjéhh egy napot várhatunk, de ezt is csak akkor, ha a hasme­nés nem jár lázzal, általános elesettséggel, vagy hányással. Arra ügyelni kell, hogy hasmenéssel járó' folyadékveszteséget pótol- jjgfe Kdriátlapul Adjunk a gyerkeknek világos lehűtött teát. A gyermek beszédfejlődése a 7. életév körül éri el a fel­nőttek beszédének kezdő fokát. Tehát csupán a 7 éves kortól kezdve minősíthetjük a beszéd­ben mutatkozó rendellenessége­ket beszédhibának. Eddig az időpontig a beszédzavar — fő­ként a selypítés — önmagától ki­küszöbölődhet. Mégis azt kell mondani, hogy a 7 éves kartól megmaradó beszédhibák nagy része a 3. életév körül keletke­zett. A szülőkre hárul tehát a feladat, hogy a beszédhibákat észrevegyék és megbeszéljék a javítás módját a nevelővel, is­kolaorvossal. Természetesen nem elég csak felismerni a bajt, mert a szülőkre gyakran a beszédhiba javításának (korrekciónak) tekin­télyes hányada hárul. — Hogyan előzhető meg a be­szédhiba? Először is biztosítani kell, hogy a gyermek környezetében ne le­gyenek beszédhibás személyek. A kisgyermek páratlan utánzó képességével utánozza környeze­tének beszédét. Átveszi a környe­zet tagjai által rosszul kiejtett hangot és hangsúlyt. A megelőzés másik szempont­ja, hogy a környezet beszéde, kiejtése például szolgáljon. Ezen a téren találjuk azt a nagyon gyakori és nehezen felszámol­ható nevelési hibát, hogy a fel­nőttek átveszik a gyermek gő- gicsélését, gügyögő hanglejtését, rosszul képzett hangját, s ezen a hangon beszélnek a gyermekhez. Pedig nem érti meg a gyermek jobban a mondanivalót, ha a felnőttek gügyögve is mondják neki. Ha a felnőttek átveszik a gyermek által eltorzított szót és rendszeresen használják a gyer­mekkel való beszélgetésben, ak­kor megerősödik o gyermek hi* bás hangképzése, és meghosszab­bítják a kisgyermekkor termé­szetes pöszeségi szakaszát. Alap­vető szabályként kell kimondani, hogy a környezet minden tagja „felnőtt” nyelven, helyes kiejtés­sel beszéljen a gyermekhez. A család nemcsak megelőzheti a hanem elősegítheti a be­szédfejlődést. Ugyanis az egyes hangok kialakulásában van olyan időszak, amikor a már jól kép­zett és a még rosszul képzett hang felváltása fordul elő. Pl. a két és fél éves gyermek még nem tud „es”-t képezni. A „csa­csi” helyett hol „tati”-t, hol „caci”-t mond. Egy napon meg­jelenik^ a „es" hang, de még nem állandósulva. A gyermek ilyen­kor hol csacsi”-t, hol „caci”-t, hol „tati”-t mond. A környezet­nek ilyenkor segítenie kell az j hang megerősödését.- Milyen legyen a családi lég­kör, mely a beszédhibás gyereket körülveszi? Árasszon ez a légkör optimiz­must! A 7—8 éves gyermek tuda­tában van beszédhibájának. Sze­retne kigyógyulni e fogyatékos­ságból. A javulás sokszor hosszú, fáradságos munka, a így a gyer­mek hamar elcsügged. A család­nak kell őszintén bízni abban, hogy a kezelés eredményre vezet. Ezt a bizalmat a gyermek felé kifejezésre kell juttatni. Ez hoz­zájárul a gyermek önbizalmának fokozásához. Teremtsük meg á nyugodt, tü­relmes környezetet. Ha a gyer­mekkel foglalkozunk, magatar­tásunk legyen szeretetteljes. Ne a szemrehányást, a rosszalást ol­vassa ki a gyermek magatartá­sunkból, hanem az őszinte segí­teni akarást. Hogyan tartósítsuk a tojást télire? A tartósításnak az a lényege, hogy a tojáshéjon levő párusok eltömíté­sével megakadályozzuk a lélegzést, a párolgást és így meggátoljuk a baktériumoknak a tojásha való ju­tását. Legegyszerűbb módszer, ha rövi- debb időre akarunk nagyobb meny- nyiségű tojást tárolni (lakodalom, stb.) a tojásokat száraz, hűvös he­lyen polcra rakva, gyakran forgat- Juk. Hosszabb Időre legjobb a mészvl- zes tartósítás. Ilyen esetben a friss tojást 10 százalékos mészvlzbe (1 kg oltott mész, 10 liter víz) rakjuk. Ez a módszer biztos, de hibája, hogy gyakran érezni a tojáson a mész-ízt és a fehérje nemigen ver­hető fel, Tartósítják úgy Is a tojást, hogy hirtelen, egy pillanatra forró vízbe mártják. Ilyenkor a tojásfehérjének külső rétege megalvad, elzárja a to­jás pórusait. Az Így tartósított tojás csak egyes ételek készítésére alkal­mas, fehérje szintén nem habzik. A legtisztább tárolási módszer a 10 százalékos vízüvegoldatos. Ennél a módszernél a tojásnak nincs mi lékíze és fehérje Is jól felverttel Sajnos, kevés háziasszony tud e hez a tartósító szerhez hozzájut: Faluhelyen gyakran igen egyez rűen, mégpedig a szalonnabőrös t járással tartósítják a tojásokat. Sz lonnabőrrel Jól bedörzsöljük a tojás kát és a rárakódott zsírréteg me akadályozza a tojás párolgását és baktériumok bejutását, Utólagos szerződést lebet kötni tér melő&zvetkezeteknek és egyé nieknek a GYAPJÜFORGALMI VÁLLALAT kirendeltségénél, — Szolnok Irodaház, «a jerke bárányra ürfl bárányra, jerke teklyón és örú toklyóra aug. ll-lg ......................................................................... I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom