Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-13 / 191. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mindenki művelődési otthona A Kunszentmártoni MEDOSZ munkások, vagy egyszerű óvó- Kultúrotthonban jártunk. A tér- nők. mek ekkor üresék voltak, a szín- Szó eshet zenekarról is. Tag- házteremben félhomály ásított, jai: két pedagógus, egy szöve-t- mégis, fényképekből, plakátok- kezeti bognár, a Tisza Cipőgyár ból, rövid beszélgetésekből — két munkása, vezetője pedig hiszen a látogatók is nyilatkoz- Imireh Béla, a művelődési ott- tak — magunk elé idézhettük hon pénztárosa. Valamennyien, azokat a perceket is, amikor a kottaismerők és két-két hang­zők? Kik azok, akik Goldoni vígjátékára, vagy a színművé szefci főiskolások Pantomimjére, némajátékára, vagy Bilicsí éne­kére kíváncsiak. A saját műso­rokon kívül ugyanis ilyen nívós előadásokra kerül sor a kun­szentmártoni világot jelentő deszkákon. Érdekes: az értelmi­ség nagyrésze, ha kíváncsi is, nem jön eíL Sokallja a belépő­díjat, amely 8-tól 20 forintig terjed. Ellenben jönnek a mun­kások, az állatni gazdaság gép­műhelyének dolgozói, a ter- ményforgalmi munkásai, az építő ktsz tagjai. Van egy kö­rülbelül hatvan személyes törzs- közönség, amely mindent meg­néz. Maga az állami gazdaság a köttönl tanyáról van szó — a Csárdáskirálynőre harminc, viszont — és ez figyelerme mél­tó —, a Tanítónőre is huszon­nyolc jegyet igényelt. És ezek az emberek látogat­ják a klubot is, ahol biUiáiv dozmd, rexezni, sakkozni és ol­vasni lehet Igaz, a törzsközön­ség még a régi látogatókat Is magában foglalja (a művelődési Otthon valaha iparosotthan volt) De hogy kik járnak ide, az el­sősorban társadalmi nevelés kérdése: hivatali intézkedések­kel ilyesmin nehéz lenne változ­tatni. Kiről szóljunk még? A fotós* körről? Beszéljen helyettük a két kép, amelyet ők készítettek. A könyvtárról, amelynek „fiók­ja", ládakönyvtára van az ál­lami gazdaságban és a gépállo­máson is? Amelyik még jobban is működhetne, ha a helyiség- hiány nem pótolná munkáját. Vagy talán a televíziós készü­lékről, amely hol az állami gaz­daságban, hol Kunszentmárton- ban gyönyörködteti a nézőket? Esetleg a keskeny!ilmes mozi- < j ról, amely szintén ide-oda „pend- r Űzik” a' központ és az állami! gazdaság között? Itt e kis tu-< zsúfolt széksorokban tapsvihar zúg, amikor a zenekar próbál hátul, a kisiparosok szobájában, hogy ne zavarja az előadást és amikor kattannak a fotósok gé­pei. Mert ftt minden van, ami egy művelődési otthonban — és méginkább körülötte lenni szo­kott Van szánj átszócsoport, két műsorral és vagy negyven tag­gal. Most éppen a Tanítónő-t játsszák, ezt az igényes, szép darabot, Bródy remekművét — sikerrel. — Kunezmtmártonban már ötször, vidéken háromszor adták elő telt házak mellett A tanítónő szerepét Gácsd Margit óvónő, egy téglagyári munkás leánya játssza. S ha hinni lehet öt előadás 1500 nézőjének — vagy talán a mellékelt fénykép­nek — kitűnően. Gácsi Margit — úgy mellesleg — még az énektrió tagja és a bábszakkör vezetője, ónodi István, az ál­lami gazdaság kovácsa 6 kilo­méterről kerékpározik minden próbára. Egyébként mozigépész és énekel is. Nagy Istvánná sze­repét pedig Kardos Erzsébet, a földművesszövetkezet dolgozója alakította. Lám, aJdk adják a művelődés kincseit a kunszent­mártoni dolgozóknak; kétkezi Réten, réten, sej a füredi réten... £ zt a nótát is eldaloltuk már csak azért is, mert ott rent dezte vasárnap délután nagygyűlését a Hazafias Népfront. Megérkeztek Tiszafüredről a népfront hívó szavára a ta­nács és a párt képviselői —• a tanyai emberek lassan szállin- góznak. Előbb el kell látni a jószágot, csak aztán eleget tenni az invitálásnak... Az Úttörő és a Hámán Kató Tsz tagjai szénát részelnek. Teherautóval hordják, idejére itt lesznek ők is. A tiszafüredi—réti iskola udvarán, a nagydiófa alatt ke c*- kelábú asztal körül gyülekezünk. Gyönyörű a határ. A tarlók sárga foltjait tengeri és lucernáidblák elevenzöldje élénkíti, A széna és diófa illatához a bográcsok felől a paprikás íny­csiklandozó szaga csatlakozik. Beszélgetünk. Vincze József 12 holdas paraszt és Nagy Tibor a lucematermesztés jobb mód­szeréről vitázik. Nemes Miklós bácsi, népfront járási elnökségi tag, tapasztalt parasztember, ő a vízzel kevert trágyalével való locsolást ajánlja. Az egyik beszélgető csoport felől ez hallatszik: Jó az a „joksi” malac. Másiknál ez: A traktor-szántásnak nincs párja. Az asztal végén régi ismerősök örvendeznek. Emlékszel, mikor még itt jártunk iskolába? Ma is áll, pedig be akartam kenni vagy kétszer. (Tudniillik szalonnával, hogy elvigye az eb...) Mintegy hatvanam gyűltünk össze; Nagy Imre, a Hazafias Népfront járási titkárának megnyitója után Nagy Tibor, Ha­zafias Népfront elnökségi tag ünnepi beszédét mondja. A hirosímai tragédiával kezdi, aztán azokról a milliókról szól, akik a béke mellett állnak, mert látják, hogy nemcsak „japán ügy” volt ez, minthogy ma sem „arab ügyről'’ beszé­lünk, hanem a béke ügyéről. A béke védelme minden becsü­letes ember dolga. Mi, magyarok, a szocialista gazdaság fej­lesztésével is a béketábort erősítjük. Jónás Imre községi tanácselnök a községfejlesztési hozzá­járulás céljáról világosítja fel a tanyákból egybegyűlteket, összehasonlítást tesz. Míg a múltban a befizetett adónak csak kis részben látta hasznát a dolgozó, ma az állam a vállalati nye­reségekkel megtoldva adja vissza a falusi lakosság befizetett adóját. Szociális és kulturális létesítményekben, mint amilyen ez évben Tiszafüreden a 250 ezer forintos költséggel készülő körzeti orvosi rendelő. Domán Kálmán mintegy válaszként ígéri a többiek nevé­ben: ,JMint idáig, úgy ezután is pontos adófizetéssel állunk a rendszer és a béke mellett!” Magyar Lajos, az Űttörő Tsz brigádvezetője így szól: „Miért vannak a háborúk. Miért kellett az én apámnak is meghalni az első világháborúban? Cseléd volt Adorjánnál, egy talp­alatnyi földje sem volt, mit védett hát? Mert a háborúban nem azok haltak meg, akik miatt kitört, hanem a dolgozó milliók Mikola László, Sípos József, Domán Máté és Antal réti kis- és középpavasztok már a paprikás utáni sörözés közben mondják el, mennyire tetszett nekik ez az összejövetel. Még azt, hogy a Réti út kikövezését 50 év óta várják, remélik, hogy most majd erre is sor kerül. NAGY JÁNOS, Tiszafüred — Vidám népi tánc a szabadtéri színpadon. Ok az utóbb!. mellett dön­töttek. — Hetente kétszer pró­bálnak. Ok kísérik a zenés elő­adásokat, muzsikálnak vasárna­ponként a táncmulatságon és napközben dolgoznak, mint min­denki más. Érdeklődtünk, kik itt a né­FHmHírek mindenhonnan Carlos Velo argentin filmren­■ jdező TORRERO című filmje egy • 'neves torreádor pályafutását mutatja be. A film legmegrá­zóbb jelenetei a spanyol nép szegénységét, nyomorúságát mu­tatják meg. <' Lengyel — svéd — finn kopro­■ idukcióbam készítik el Zola: A jfMALOM ELLENI TÁMADÁS $ [című novellájának filmváltoza- C »tát, amelynek rendezője a finn < (Erik Blomberg, főszereplői Fdke itSundquist és A. Andersson. Tószeg tűzkárosultjain segített a falu Mészáros József VB elnök­helyettes írja Tószegről: „A köz­ség területén az elmúlt hetekben vihar vonult át és két dolgozó házába belecsapott a villám. A háztető teljesen leégett. A la­kás sajnos, nem volt biztosítva... így a kár megtérítésére a káro­sultak nem számíthattak. Sze­rencséjükre segítette őket a köz­ség lakossága, a helyi Vöröske­reszt-szervezet és a Nőtanács. — Gyűjtést kezdeményeztek és mintegy 14.000 forintot adtak át a bajbajutottaknak. Lapunkon keresztül mondok köszönetét a község lakóinak e nemes csele­kedetéért.’* — így szód Mészáros József elvtárs levele. írásához Mtéttenül hozzákí­vánkozik még néhány sor. A két tószegi dolgozót váratlanul érte a baj és valóban csak az elisme­rés hangján lehet szólni azokról, f kik segítették őket. De... Ez á szerencsétlenség újból az elő­relátásra figyelmeztet! Arra, hogy mindenkit érhet elemi csa­pás, vagy egyéb szerencsétlen ség s ilyenkor nagyon jó, ha valaki az anyagi kárt megtéríti. S ez a „valaki“ az Állami Biz­tosító. Halló, Karcag 05! Ha ezt a számot hívja valaki, pillanatok múlva (szó szerint!) jelentkezik a tűzoltóság. A be­jelentés után sem késlekednek azok, akiknek az élet- és va­gyonmentés a hivatásuk: a tűz­oltók. Szirénázva, búgva indul­nak a szürke autók oda, hol pusztítani kezd a „vörös kakas’’... A karcagi megelőző tűzrendé­szetről — egy apró jele alapján — kevésbé elismerően kell nyi­latkoznunk. A Széchenyi Szálló ‘űzrendészeti ellenőrző könyvé be billantottunk a minan. A könyvet — Inkább füzetecske ugyan — 1955. április 13-án hi­telesítették; de azóta sem jegy­zett bele senki semmit. Mit gon­doljunk?... Vagy nem járt itt senki ellenőrizni több mint há­rom év alatt, vagy nem vett ész­re 6emmi tűzrendószeü hiányos­ságot. Pedig van, például a rög­zítő bilincs nélkül szomorkodó kályhacsövek. Igaz, messze még a fűtési idény..; de talán a padláson is akadna vizsgálxü- való. Az ördög és a „vörös ka­kas" nem alszik»*. U\ kinyi/, Szalatnai Rezső: KEMPELEN, A VARÁZSLÓ 2. kiadás (Móra). Kb. 380 oldal, kötve 22 Fi A regény a XVIIL század Magyarországába vezeti olvasó­ját. Szalatnai bemutatja a ko­rabeli Pozsony és Bécs életét, végigvezet az alföldi pusztákon egészen a temesvári haramia­világba. Mert Kempelen Farkas, a nagy varázsló ott is rendet te­remt Nem fogja a golyó, mint ahogyan nem éri el a bécsi tit- kosrendőrség keze sem, amikor a Martinovics ügyben nyomoz. Kép, Szalatnai Rezső Jelenet Bródi Tanítónő című szftwnwvébőU 1 szeren játszanak. Válaszstanáok lehetett: kis zenekar, nagyobb , fizetéssel, vagy nagy zenekar : kisebb fizetéssel. dósítás végén inkább megkö-! szönjük a művelődési otthon ve-' zetőinek, Ökrös József, Surányi' István és Imreh Bélának önfél-1 áldozó munkájukat, amely reg-1 gél 8 órakor kezdődik és tart[ gyakran éjjel egy óráig. ‘ J *- BAKACS — j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom