Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-13 / 191. szám
1958. augusztus 18. 870LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 350 000 forint felosztható nyereségrész a 13. havi fizetés kasszájában A szolnoki Járműjavító első félévi munkájával közel került az Élüzem címhez. Termelési eredményei mellett jól alakultak az önköltséget mutató számok — s ez azt jelenti, hogy komoly százezer forintok kerültek ismét a 13. havi fizetés „kasszájába”. A legfontosabb feladatnak — a vasúti mozdony és kocsijavításnak eleget tettek az első félévben, sőt tervüket több mint 2 százalékkal túl is szárnyalták. Ezzel szemben a ráfordítások — a kifizetett anyag — bér és egyébb költség — a tervezettnél mintegy 4 százalékkal alacsonyabbak voltak. A termelési program teljesítése ,— alacsony önköltséggel — jó minőséggel — ez az eredményes, sikeres gazdálkodás nyitja, — amit persze igen nehéz megvalósítani. A Járműjavító kollektívájának azonban az első félévben sikerült és ez azt jelenti, hogy hasznos munkát végeztek. Több, mint két és félmillió forint nyereséggel zártak. Ebből — a nyereség- részesedésre vonatkozó rendelkezések alapján, mintegy 350.000 forint — a rendes munkabéreken kívül a dolgozókat illeti, természetesen akkor, ha az elkövetkezendő hónapokban nem kerül majd veszteségre, ráfizetésre sor. Az eredmények a Járműjavító népes vasaskollektívájának a jó munkáját dicsérik. Ám az eredmények értékelésekor azt is el kell mondani, hogy a munkából nem minden csoport, osztály egyformán vette ki a részét. A mozdonyosztály példamutatóan dolgozott. Júniusban terven felül egy gőzmozdony főjavításával végeztek. Féléves tervüket részleteiben is. minden pontban teljesítették. Túlórákat nem használtak fel, létszámemelést csak a legszükségesebb esetben kértek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelékenység emelkedett. A másik nagy üzemben — a mozdonyosztályon, már nem ilyen jók az eredmények. Bár kocsijavítási tervüket túlteljesítették az itt dolgozók — a termelékenység nem emelkedett, hanem csökkent. Főleg azért, mert könnyen adták a túlórát, nem tudták elérni a tervezett jelenléti munkaórát. A terv túlteljesítése mellett az egyes munkáknál lemaradás van, így pl. személykocsi fővizsgánál, teherkocsi futójavításnál darab szám szerint nem teljesítették a programot. A tervszerűségnél és a munkafegyelemnél tehát itt még javítani kell. A VIII. osztály munkája és tervteljesítése az előző időkhöz képest javult — a IX. osztály munkája igen hullámzó még, a Az év elején nehezen indult a munka a jászberényi Vasipari Vállalatnál. Kevés közületi megrendelést kaptak s a lakosság rendelése sem volt számottevő. A nehézségen azonban hamarosan túltették magukat. Mindén munkát elvállaltak a lakosságtól, termelőszövetkezetektől, tanácsoktól és a félévet 102 százalékos tervteljesítéssel zárták. Ma már nincs munkahióny, sőt egyes megrendeléseket kapacitás hiányában vissza kell utasítani. Az év elején még sok volt a fegyelem lazítás, az igazolatlan távoliét. Az elmúlt időszakban azonban szigorúan léptek fel a mulasztókkal. Három fegyelmit is hoztak. Olyan esetet is kellett tárgyalni, ahol a dolgozó 7 napig volt távol mulatozás mimérlegműhelyben a termelékenység emelésére kell törekedni. A teljes tizenharmadik havi fizetésnek — amit az üzem minden dolgozója szeretne majd megkapni egy sikeres év után — még hijja van. De el lehet érni — s ezt nagyban elősegítheti a szocialista munkaverseny. Az üzem dolgozói a munka további javítása érdekében célul tűzték a bentlévő mozdonyok és kocsik javítási, illetve átfutási idejének csökkentését és a társszolgálati ágakkal való jó együttműködést. Ha minden dolgozó szívügye lesz a munka további jobbá, — gazdaságosabbá tétele, a Járműjavító ismét megszerezheti az élüzem címet. Csömör János üzemi tudósító att. A szigorú felelősségre vonás helyrebillentette a fegyelmet, s megjavult a munka. A munkakedvet emeli az is, hogy az vállalat új üzem-épületét rövidesen befejezik, amit a dolgozók nagy örömmel fogadnak. Köszönetét mondunk a szolnoki vasutas dolgozók nevében azoknak a vállalatoknak és intézményeknek — így a Szolnoki Cukorgyárnak, az Erdértnek, a szolnoki kőolajfurási üzemeknek, a Magyar Honvédelmi Sportszövetségnek, — melyek segítséget adtak a VIII. vasutasnap technikai megrendezéséhez. A Rendezőbizottság Megjegyzések egy „kötelező újításról A TISZÁNTÚLI Áramszolgáltató Vállalatnál is sok szó esik mostanában a takarékosságról, anyaggazdálkodásról, újításról. Fontos feladatok ezek s igyekszik mindenki körülnézni, mit tehet a vállalati eredmények javításáért? Természetesen a figyelmet az sem kerüli el ilyenkor, ami rossz, amin lehetne változtatni. Ami leginkább szemet szúr most a szakemberek körében, az egy felsőbb utasításra bevezetett „kötelező újítás’1 a villany- oszlopok töveinek kátrányozására. Számszerű adatok és tények igazolják, hogy ez a bizonyos újonnan alkalmazott eljárás a kátrányozásra — igen költséges s százezres felesleges kiadást okoz egyedül a szolnoki üzletigazgatóság területén is. De mielőtt elmarasztalnánk a szakmai felsőbbség módszerét és rendelkezését, érdemes leírni, ml'-ől is van szó: A villanykarók tövét, melyek a földbe vannak ásva — védeni kell az idő előtti elkorhadástól, tönkreme- néstől. 1957-ig ez úgy történt, hogy minden oszlpp tövét 50 cm mélyen megszabadították a földtől. Miután jól kiszáradt, a karbantartó munkás híg kátránynyal bekente a fát és újra beföldelte. A villanypóznák élettartama így megfelelően növekedett, kátrányréteg védte a fenyőt a2 elkorhadástól egy ideig. Régóta így csinálták ezt — s ennél az egyszerű megoldásnál senkinek sem jutott eszébe jobb egészen tavalyig. 1957-ben azonban egy újítás bevezetését rendelték el a kátrányozásnál — valószínű úgy, hogy a minisztériumban nem bírálták el elég alapossággal, mielőtt általánosan kötelezővé tették volna. Az új eljárásnál a munka szintén azzal kezdődik, hogy az oszloptöveket 50 cm mélyen kiássák. Ha ez megvan, körül kell fogni az úgynevezett karmantyúval — azután előmelegített, földdel kevert kátrányolajat kell önteni a karmantyúba. Az olajnak és a földnek itt a hivatása az volna, hogy szépen megkössön és egy nedvességnek ellenálló körgyűrű képződjék az oszlop töve körül, mely később betemetve, megvédi a korhadás- tól. Am az első használatnál is bebizonyosodott, hogy a földdel nem köt a kátrányolaj, hanem elporlik s a várt védőgyűrű sem képződik ki. MINŐSÉGILEG — tehát nem sokat lehet nyerni az új eljárással. Ellenben annál költségesebb. Mindenek előtt három dolgozót kell munkábaállítani, hogy a technológiai előírás szerint elvégezhessék a munkát. Ezenkívül szükség van még egy pár lóra, kocsisra is, valamint egy kimustrált katonai „gulyáságyúra’', mert menetközben ebben kell előmelegíteni az olajat. Az anyagfelhasználás is többszörösére emelkedett. A régi módszerrel egy karóhoz 50— 60 dkg kátrányt használtak fel — az új eljárás szerint 6—7 kg kátrányolaj szükséges oszloptövenként. Ez pl. a szolnoki üzlet- igazgatóság anyagigényét figyelembe véve azt jelenti, hogy a szokásos évi 2—3 tonna kátrány helyett 90 tonnát kell vásárolni. Az oszlopok karbantartásra fordított összeg pedig évi 40—50 000 forintról 540 000 forintra ugrott. Persze tetemes beruházási kiadások s egyéb bajok is vannak, mert pl. venni kell ^ßy pár lovat, a lónak abrakot vásárolni, istállót bérelni, stb. S ha tényleg jól bevált volna az új eljárás, senkinek sem lehetne szava — hiszen nem utolsó szempont, hgy növeljék a javarészt import karók élettartamát, még akkor is, ha ez valamivel költségesebb a régi eljárásnál. Azonban az újításnak semmiféle gyakorlati haszna sincs. Ellenben a felesleges kiadásból — ha három évre átszámoljuk — a szolnoki üzletigazgatóság területén betongyámot lehetne rakatni minden olyan villanypózna alá, ahol még nincs. S a betongyám valóban jó megoldás. KOMOLY MEGTAKARÍTÁST lehetne elérni a hibás rendelkezés visszavonásával nemcsak vállalati, hanem népgazdasági szinten is. Ezt egyébként maguk a kátrányozást végző dolgozók is üdvözölnék, mert a jelenlegi munkájuk eléggé ártalmas az egészségre. S úgy gondoljuk — a feleslegesen elpazarolt kátránynak is nagyobb hasznát tudnák venni a népgazdaság más ágában ott, ahol valóban hasznos célra használhatják fel. Szlama Ferenc TITÄSZ Szolnok Pézsdüi a szövetkezeti élet J ásza Isószeutgyörgyön Községünkben az új mező- gazdasági év beálltával új élet indul meg a gazdasági viszonyok tekintetében. Községünk parasztjai, valamint tszcs-tagjai közül is mind többen találják meg azt az egyedüli járható utat, amely elvezeti a parasztságot ahhoz, hogy ezekben a jól működő termelőszövetkezetekben megtalálják saját, valamint családtagjaik részére is a nyugodt és kul- túrális életet. Községünk lakossága az elmúlt években igen megszerette a gépi munkát és a géppel való aratást. Ebben az évben annyi gazda akart géppel aratni, hogy a gépállomás a széjjelszórt kis- parcellákon nem győzte. Ezt a gazdák belátták, s rájöttek arra, hogy a gépek fokozott kihasználása csak a nagy táblákon lehetséges. Megértették azt is, hogy a gépesítés velejárója a táblás gazdálkodás. Megismerték a 3004-es rendeletet is, mellyel kormányunk hathatósan segíti a termelőszövetkezeteket. Mindezek hatására a tgzcs tagjai, de már az egyéni gazdák közül is többet foglalkoztatott az a kérdés, hogy községünkben mint fog majd alakulni a távlati fejlesztési terv. Ezek a gazdák tudják azt, hogy ez az ő jövőjük és ezen a terven múlik az, hogy a különböző elhelyezésű tanya- központ, gyümölcsös stb. valóban ott kapjon elhelyezést, ahol ők elképzelték és szeretnék. A termelőszövetkezetek fejlesztése tekintetében az utóbbi két év alatt községünk igen komoly lépést tett előre. Két héten belül most alakult meg községünkben a második új termelő- szövetkezet Szabadság néven. így ma már községünkben három tsz működik. A Szabadság Tsz tíz taggal alakult A két új tsz tele van szebbnél-szebb tervekkel. Az Alkotmány Tsz például 12 kát. hold gyümölcsös telepítését tervezi. A Szabadság Tsz 10 hold gyümölcsöst akar telepíteni. Ez a kezdet és reméljük, hatása nem marad el márcsak azért sem, — mert ma volt náluk az Úttörő. Tsz-ből öt tag, akik bejelentették: Az Úttörő Tszcsi-ből tsz-t akarnak szervezni. Remélem, hamarosan beszámolhatok Jász- alsószentgyörgy idén alakult harmadik új termelőszövetkezetéről is. Tugyi János mg. felügyelő . —------Ki tért a múlt. .. Ósdi, ócskavasba való, autóra hasonlító gép rójja az utat a kunhegyesi járásban. — Még a benszülöttek, a régi öregek sem emlékeznek már rá, olyan régen volt, amikor először megjelent. Csak közelebbről szemlélve ismerhető jel: régi autóra szerelt fűrészgép, hasznos alkotmány. Ismerik Abádszalók, Ti- szabura, Tiszároff lakói. A Tisza mentén sok fa kerül kivágásra és aztán a fűrészgéppel összevá- gásra. Am úgy tűnik, hogy az ósdi autó a .szülőkorát is idézgeti: egy-két segédmunkás vágja a fát, s a fűrészgép tulajdonosa, mint régén —, oldalkocsis motorkerékpárral jár a gép után ... ellenőrzi a segédmunkásokat, felszedi a vágási díjat. A fűrészgépes autó és tulajdonosa kunhegyesi. Kilétét Kunhegyesen biztos tudják. És még sem tesznek a múltra emlékeztető működése ellen semmit. Dénes Géza, Tiszasüly- - .. Az IBUSZ őszi tervei : alduned hajóút, társasutazások Csehszlovákiába, az NDK-ba Az IBUSZ az ősz folyamán újabb külföldi társasutazásokat rendez. Szeptember 23-tól december 19-ig minden héten kedden és pénteken társascsoport indul Prágába. A részvevők Karlovy—Vary-t és Marianske Lazne-t is megtekintik. A részvételi díj 1083 forint. Szeptember 28-án, október 19-én és november 9-én Karlovy—Vary-ba indítanak 13 napos társasutazásokat. Az út díja: 2720 forint. Négyszer kétnapos szlovákiai autóbuszkirándulás is lesz az ősszel, amelynek részvételi ösz- szege 1456 forint. Szeptember 30-án, valamint október 7-én és 14-én tíznapos autóbusz körutazásokat szerveznek Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársdságba. A részvételi díj 2248 forint. Szeptember 22-én és 27-én ötnapos aldunai hajóuta- kát szerveznek, amelynek részvételi díja 1125 forinttól 1755 forintig terjed. A társasutazásokra az IBUSZ budapesti és vidéki irodáiban lehet jelent- kezmi. Bő termést ígér T a rizs az Öcsöd Üj Élet rizstermelő szakcsoport ban. t l é Van rendelés, javul a munka
