Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-07 / 186. szám
1958. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NtPT.AE 8 KARCAGI Ä SZOL NI OK megyei néplap kölönkiaimsa Jubilálnak: az ipari szövetkezetek Választottak! Hírt adtunk már arról, hogy a Haladás tszcs tényleg a haladás útját választotta és „hármassá” alakult át. Vasárnap ünnepélyes keretek közt nyújtották át működési engedélyét. Az ünnepségre nemcsak tagsága, hanem más tsz-ek tagjai és egyénileg dolgozók is eljöttek. A városi pártbizottság részéről Szűcs Sándor elvtárs jelent meg, aki a végrehajtó bizottság nevében átnyújtotta a működési engedélyt. Beszédében rámutatott arra a szinte korlátlan lehetőségre, melynek felhasználásával nagymértékben fokozhatják eddigi szép eredményeiket. Sok kérdés merült fel, melyre Szilvás! elvtárs, a tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adott megnyugtató választ. Megtárgyalták az 1958/59-es vetési tervet, melyhez sok hozzászólás volt. Az egyik egyéni paraszt javasolta, hogy a háztáji állatok ellátásának biztosítására állítsanak be mislinget és herést. Ezt a vezetőség jóvá is hagyta. A szövetkezeti mozgalom a cipész szövetkezet megalakulásával Kardag városában is több mint 10 éves múltra tekinthet vissza. Látva a cipész szövetkezet eredményes működését éss azt, hogy az iparban is a szövetkezeti mozgalomban dolgozók jobban megtalálják számításaikat, rövid időn belül 7 különböző iparágat képviselő szövetkezet alakult. A csekély létszámmal induló szövetkezetekben hamarosan növekedett a létszám ég a meglévő szakemberekhez csatlakoztak a város önálló kisiparosai, majd ezentúl átképzős tanfolyamokkal és ipari tanulók képzésével alakult ki a jelenlegi létszám. A nyolc szövetkezetben minden szakma képviselve van és az ossz létszámuk ma már meghaladja az 550 főt, mely vegyesen oszlik meg. Az 1958. év I. félévének lezárása után megállapíthatjuk, A NEB vizsgálata nyomán — üzérkedés pálinkával. Erdei Gyula és L. Kiss Lőrinc a földmú- vesszövetkezet 1-es, 2-es szeszfőzde vezetői ellen a Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata nyomán eljárás indult, mert a nevezettek a becsületes keresettel nem megelégedve, kihasználva a lehetőségeket a 70 Ftért vásárolt negyvennégy liter vegyespálinkát szilvapálinkaként 100 Ft-ért adták literenként. így mintegy 1500 forintnyi haszonra tettek 6zert. Ügyüket a városi bíróság fogja tárgyalni. — Negyven ezer forint anyagi károsítás, Szintén a NEB vizsgálata alapján a karcagi földművesszövetkezet főkönyvelője Vargha Sándor és társai ellen eljárás indult, melyből kifolyólag a városban sok men- de-monda járja. A nyomozó hatóságok az eljárást befejezték. Megállapították, hogy a társadalmi tulajdont több mint negyven ezer forinttal károsították meg. Az ügyészség Vargha Sándor, Tihanyi Nándor és Szilágyi Károly ellen a bírósághoz vádiratot nyújtott be. A tárgyalásról részletes tudósítást fogunk közölni. hogy mindegyik szövetkezet a maga vonalán, a termelés és eredményesség tekintetében megfelelt a várakozásnak. A Szolnok megyei kisipari szövetkezetek termelési értékének jelentős részét képviselik szövetkezeteink. Termelésük nemcsak forintértékben, hanem minőségi munka terén is számottevő. A karcagi kisipari szövetkezetek 1958. I. féléves termelési értéke kb, 13 millió forintot tesiz kL Szövetkezeteink munkájuk során jelentős mértékben a lakosság felé termelnek, közvetve és közvetlenül. De említésre méltó a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek végzett építés és szerelési munka és nem utolsó sorban az exportra való termelés, mely az ország határain túl is hirdeti szövetkezeteink jó munkáját. A nyolc ktsz közül egy népművészeti agyagipari szövetkezet és egy háziipari szövetkezet, mely a kunsági népi- művészet fejlesztése terén elismerően képviseli megyénket, városunkat. A szövetkezeti dolgozók a közösségi munkában megtalálják számításaikat, mit legjobban bizonyít az a tény is, hogy az 1956. évi októbert ellenforradalom a szövetkezeti mozgalmat városunkban nem tudta megtörni, hanem méginkább erősítette. A kormány a kisipari szövetkezeteknek a legmesszebbmenő támogatást megadja — fejlődésüket segíti. Városunk szövetkezeteinek az a feladata, hogy minden szövetkezeti dolgozó a tudása és szorgalma legjavát nyújtva dolgozzon, hogy ezzel is előbbre vigye hazánkban a szocializmus építését. Csala János szöv. elnök Augusztus 20-án ünnepeljük termelőszövetkezeteink 10 éves évfordulóját Alkotmányunk évfordulója, az új kenyér ünnepe jelentős ese- mény lesz városunk életében. Jubilálnak azok a tsz-ek, melyek tíz éve alakultak és velük ünnepelnek a fiatalabbak is. A város dolgozó parasztjainak életében nagy út ez a történelmileg rövid idő. Sok nehézséggel kellett megbírkózniok, hogy elmondhassuk: a tsz-ek eredményei bizonyítják, nálunk is győzött a nagyüzemi gazdálkodás. A tsz-efc útjukrói, elért eredményeikről kiállítás keretében számolnak be. Vidám felszabadult ünnepség lesz, ahonnan nem fog hiányozni a jókedv, kulturált szórakozás. A délutáni sportműsornak is bizonyosan sok látgatója lesz. Az ünnepség részletes programjáról később bővebb tájékoztatót adunk. KARCAGI ÉNEKESEK EGERBEN Most már lesz valami a szövetkezeti áruházból Már többször foglalkoztunk a foldmüvesszövetkezet építendő áruházával, sőt időpontot is közöltünk. Eddig azonban csak hír volt, de most már valósággá Karcagi MEDOSZ—£ Szeghalom 6:0 (3:0)\ Vasárnap a Békés megyei I. osz-J tályban szereplő Szeghalmi csapatot* látták vendégül a karcagiak. AJ MEDOSZ csapatából hiányzott több* élvonalbeli játékos, viszont helyet* kaptak benne a Karcagi Honvéd és? az ifjúsági csapat erősségei. ♦ Kezdeti bizonytalankodás után aj MEDOSZ egyre inkább lendületbe? jött és Lipták góljaival 3:0-ra ala-J kult az eredmény. A helyi csatár-? sor néhány szép ötletes támadása? tapsra ragadtatta a közönséget. AJ II. félidőben egy ideig a vendégek? a mezőnyben egyenrangúak voltak.? azonban a MEDOSZ jobb csatárjá-r téka újabb karcagi gólokat eredmé-? nyezett, Szabó (2) és Fallagi lövé-J sóból. 7 A mérkőzés előkészületi jellegű* volt, melyen a II. félidőben csere-? íátékosok is szerepeltek. Nagyon* kellett ez a mérkőzés, mert az utób-j bl időben a csapattal kapcsolatosan* különféle találgatások láttak napvi-* lágot, melyek szinte lázba hozták a* szurkolókat. Szinte már arról be-? széltek — ezt egyes játékosok ;,nem* focizok tovább” kijelentései indítót-? ták el — hogy akár el se indulja-* nak az I. osztályban. j A vasárnap látottak és elbeszélge-J tések alapján ez a borúlátás meg-| szűnt, mert még a szokatlan össze-J tételű csapat is biztatóan mozgott,? s a „Visszavonulások” sem lesznek? tartósak — reméljük. Ha ehhez hoz-J závesszük, hogy komoly formában* szó van a Karcagi Honvéddel való* fúzióról, kell, hogy bizakodj uhk,* mert akkor egészen jó együttese le-j hét Karcagnak, 1 Mi /esz a sem jó erről sokat beszélni, nehogy azt gondolják a többiek: már ő is kacsingat oda. Az ő útjukat igyekszik egyengetni. Nem mondjuk azt, hogy nincsenek hibák a hármasban, de van ott akarat is leküzdésükre. Az elmúlt év azt igazolja — napról napra több a jó és fogy a hiba. — A zt ígérték az egyik tsz-ben, hogy há- rom kiló búzát osztanak egységenként és csak kettő jutott — érvelnek. — Arról pedig bölcsen hallgatnak, hogy tavasszal ők is többet gondoltak, mint amennyi lett. Az időjárás felett még nem vagyunk teljes urak. És így érvelnek, vitatkoznak. Pedig gondolkodni kellene. Az idő lassan elszalad a fejük felett. Gyermekeik másfelé keresik boldogulásukat. Erejük is napról napra fogy. Mind nehezebb lesz a munka és mi lesz öregségükre? Kevesen vannak már olyanok, akik felesbe vállalnak, vagy részibe dolgoznak, amikor ezer holdakon gazdálkodhatnak. A föld is mind szűkebb marokkal adja a jót, pótolni kellene az elhasznált energiát. Trágyázni meg nem érdemes így — mondják —, mert lehet, hogy jövőre más használja, másnak jut az a darab. Pedig tudják, tapasztalták, milyen jelentősége van a trágyázásnak, hogy meghálálja a föld dúsabb termésével. Nehéz szakítani a régivel és felcserélni újra, pedig az igazi boldogulásnak, a nyugalmas életnek, a derűs öregkornak ez az egyetlen járható útja. Jól látják ezt ők is, csak olyan nehéz elismerni. Gondolkodnak és reméljük, cselekedni is fonnak. válEk. A vidéki városok korszerű, modem létesítménye lesz, melynek felépítése a tervek szerint három és félmilllió forintba kerül. Ebből beruháznak ebben az évben még másfél milliót, úgyhogy az idén még tető alá kerül az épület Most már tehát nyugodtan írhatunk róla, mert kijelölték a kivitelező magasépítő vállalatot is és megkezdek a felvonulást •Dolgoznak már az anyagraktá- tron és rövidesen megkezdik a ♦sokat húzódó és vajúdó épület ♦alapozását I Ebben a dolgozók megtalálnak majd mindent, amire szükségük, igényük lesz. Az árúcso- ; portoknak külön-külön osztály nyílik. Megvalósítása természetesen hatalmas anyagi erőket emészt fel. A földművesszövetkezet jó munkájával azonban rászolgált erre az anyagi áldozatra és megvalósításához igyekszik erejéhez mérten hozzájá- :rulni. A szövetkezetnek egyébként részt kell vállalnia az anyagi terhekben. Ezért tagtoborzást in- jdítanak, illetve a régi tagoknak |újabb részjegyet ajánlanak, Ne vonakodjunk tehát, ha félkeresnek bennünket, mert hiszen kamatozó pénz az, amit adunk és legalább ennyivel járulunk hozzá a tervek sikeres megváló- ásításához. A földszöv. dolgozói Jmunkabrigádokat is szerveznek, «hogy a munkákat — amelyek Jeléggé elhúzódtak —, még a tél ♦beállta előtt befejezhessék, illet- »ve ezzel is csökkentsék a kiadás isokaii i «• I I/'asamap népes közgyűlés volt a Harcos ' Termelőszövetkezeti Csoport székházá- » ban. Ahogy szétnéztünk a sorok között, alig » találunk fiatalt. A tagság negyvenen felüliek♦ bői — zömében az idősebbekből — tevődik | össze itt. A fiatalok közül — akik hiányoznak — nem mind választott más hivatást, csak a fejlettebb, a nagyüzemi gazdálkodás felé húzódtak, ahol kevesebb fáradsággal is elérik, amit apáik nehéz munkával, verítékkel teremtenek elő. A Harcos „tszed’ csak nevében az. Hét♦ nyolc éve járják az 1-es csoport útját és bizony ♦ az idő nem látszik meg. Pedig a tagok nem J ellenségei a modem technikának, a gépesítés- % nek. A tszcs-ben nem sok közöst találunk. X A földeket — úgy mondhatjuk — egyénileg X művelik. A táblásítás kialakításánál is ez az ♦ első kérdés: „de hát melyik része lesz az ♦ enyém”. A föld magántulajdonához váló ra♦ gaszkodás, a „ne szóljon bele senki a mun♦ kámba” — mélyen él még az emberekben. ♦ — Harminc évig voltam a kulák cselédje, I eleget parancsolgattak nek-em — mondja az » egyik idős csoport-tag, amikor a fejlődés út- X járói beszélünk. — Megszenvedtem a földért, X magaménak szeretném tudni. — Ha megkívánok egy dinnyét — mondja .♦ a másik — leszakítom ű- magam földjén és ♦ nem szól rám senkt Így vélekednek egy páran, de azért ők is J éberen figyelik a Ill-asok gazdálkodását. Igaz, í tudj’ isten, miért, csak a rosszig lát el a sze- ! műk és a jót elkerüli, vagy ha látja, akkor
