Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-07 / 186. szám

* SZOLNOK MEGTC1 NÉPLAP 1958. augusztus 7. Lengyelországi képek Mi van az imperialisták közel- és középkeleti politikájának válsága mögött?- küzdelem és véres csatázások . árán 1949-re végzett a gyarma- t tosítók és Csang Kai-Sek sere­gével. Az USA 6 milliárd dol- lárt áldozott á kínai népi erők t elleni küzdelemre, eredmény- nélkül. Az egészből nem maradt- egyéb, mint Csang Kai-Sek • aránylag Ms létszámú fegyvert i csörgető bandája Tajvan szí— . getén. 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság, mély , olyan példa az elnyomott gyar­- mati népek előtt, amit sem ha- ". zug propagandával, sem fényé­getéssél, sem ágyúkkal nem le- , hét többé semmisnek nyllvání- ' tani, de még ellensúlyozni sem. ' S azóta? — A közel 400 millió . lakosú India már nem az angol ! imperialisták szabad vadászte­rülete. Indonézia — a Nyugat- Iriáni terület kivételével — el- . űzte a gyarmatosítókat s ezév- [ ben az imperialisták által szer- . vezett szumátrai lázadás is ve­reséget szenvedett : Távolkeleten az imperialisták ■ legnagyobb és legértékesebb ■ gyarmatterületeiket ővesztették, . s ez kiheverhetetien csapást je- , lent a gyarmati rendszerre, de : kiheverhetetien csapás az impe­■ rializmusra. Ebbe az imperialis­■ ták — természetes — nem nyu­godtak bele. Jellemző, hogy a Biztonsági Tanácsba Kínát még mindig Csang Kai-Sek rend­szerének embered képviselik, s a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét az ame­, rikai imperialisták minden esz- ' köz igénybevételével akadályoz­ták. Az imperializmus Távol- Keleten még meglévő uralma egyre bizonytalanabbá válik. Hiába hangzanak él a Csang Kai-Sék és Li Szín Man-féle népeíllenes elemek hűségnyilat­kozatai, csak az egyének — és az általuk védelmezett rendszer — nem bírják a nép bizalmát, s a ma még meglévő „befolyá­sukat’1 amerikai fegyvereknek köszönhetik. Abban az időben, amikor Tá­vol-Keleten élienáiúhatatlan erő­vel lángolt fel a gyarmati sza­badságharc, s az elnyomott né­pek egymás után verték ki ha­zájukból a gyarmatosítókat, Kö­zel- és Közép-Keleten még „csend” uralkodott. Amíg Távol- Keleten csak nagy nehézségek árán és nagylétszámú csapattes­tek harcbavetéséve! tudták meg- védelmezni a megfogyatkozott befolyásukat és óriási mérték­ben lecsökkent területüket, ad­dig Közel- és Közép-Keleten látszólag a régi „békés“ kép jellemezte gyarmataikat. A leg­utóbbi 5—6 esztendő azonban alaposan megváltoztatta ebben a térségben is a helyzetet. Kide­rült ismét, hogy a forradalom és szabadság eszméit nem lehet elzárni a népek elől sem blo­káddal, sem dollárral, sem hadi­hajókkal, mert az áttörve minde­nen, befészkeli magát az embe­rek százmillióinak szívébe, s le- bírhaiatlan erőként jelentkezik. Ma már teljes erővel viharzik a harc a nemrég még „csendes“ Közel- és Közép-Kelet térségé­ben, és Észak-Afrikában is. Hat éve, hogy Egyiptom népe ki­vívta függetlenségét. Azóta ál­landóan szaporodik ebben a tér­ségben Is a gyarmati uralom alól felszabaduló országok szá­ma. Afrikában például több ál­lam, így Egyiptom, Etiópia, Tu­nisz, Marokkó, Libérai, Ghana és Szudán, mintegy 65 millió lakosa éli a maga független nemzeti és állami életét, 3 nagy területen (Algéria, Kenya, Kamerán) mint­egy 22 millió lakos áll fegyve­res harcban a gyarmatosítóikkal, s a még elnyomás alatt lévő mintegy 110 millió afrikaiak kö­rében is egyre szélesedik a harc Mindezek azt igazolják, hogy a Közel- és Közép-Keleti népek függetüenségi mozgalma, — kü­lönösen pedig az arabok füg­getlenségi harca — rendkívüli veszedelmet jelent az imperialis­tákra. Miért? 1. Közel-és Köizép-Kefet nyers­anyaga, az olaj — nélkülözhe­tetlen az imperialisták számára. Ezeken a területeken évi 173 millió tonna nyersolajat termel­nek, amelynek 60 százaléka amerikai, 25 százaléka angol és 6 százaléka francia érdekeltség. Ez az daj hajtja Nyugaí-Európa kapitalista országainak jármű­veit, hadigépedt, há j óit Az ara­bok egységre és függetlenségre való törekvése a területek el­veszítését, s ezzel együtt az im­perialisták olajérdekeltségét ve­szélyezteti. Ezt tűzzel-vas6al vé­deni akarják, 2. Miután Távol-Keleten so­rozatos kudarc érte az impe­rialistákat — elveszett a Csang Kai Sek uralmára költött 6 mil­liárd dollár, s a Taivan szige­tén kuksoló reakciós kuomin- tang egyre kisebb értéket kép­visel az imperialisták számára, összeomlott a szumátrai lázadók próbálkozása — most itt, Közel­és Közép-Kelet térségében vélik annak lehetőségét, hogy megál­lítsák a gyarmati rendszer to­vábbi széthullását, a szabadság- harc továbbterjedését. Természe­tes, nem mondtak le a Távol- Keleti agresszióról sem, de mos; ebben a térségben szeretnének csapást mérni a haladás erőire. 3. Közel- és Közép-Kelet na­gyon fontos stratégiai terület az imperialisták számára. Itt ha­józzák be az olajszállítmányo­kat. Itt, a Szuezi-csatomán ha­ladnak át a tengeri hajók az Indiai-óceánra, s onnan Távol- Keletre. Ez a terület „Kelet kul­csa", ahogyan emlegetni is szok­ták. Ugyanakkor ez a terület fontos helyet foglal el a harma­dik világháborúra való impe­rialista előkészületekben. Na­gyon is fontos szerepre tákolták össze a „Bagdadi paktumot”. Igazolva lett az is, hogy most, miután annak egyik oszlopos tagja kiesett, igyekeznek azt to­vábbra is fenntartani, az iraki forradalom által rajta ütött rést befoltozni. Az imperialisták Közel- és Közép-Keleti politikájának vál­sága a gyarmati rendszer szét­esésének, a gyarmati népek sza­badságharcának újabb fényes bizonyítéka. Mi lesz a Közel- és Közép- Keleti helyzet további fejlemé­nye? — Valóra tudják-e váltani az imperialisták terveiket? — Sikerül-e megakadályozni a kon­fliktust? — Ezeket a kérdéseket teszik fel az egyszerű emberek milliói. Még nem dőlt el valamennyi kérdés. Az amerikai imperialis­ták hajóágyúi és a tengerészgya­logosok gyorstüzelő fegyverei még „némák“, bár egyre szapo­rodik Beirutban a hadianyag. Gigászi erőfeszítéssel folyik a harc a béke megmentéséért. — A nehéz órkban a béke legfőbb őre, a Szovjetunió, ismét kezébe vette a kezdeményezést. Javas­Chopin szülőháza Zetazowa Wolában. A „Malwa“ ének- és táncegyütt es nőkant népi táncot mutat be A csehszlovák energiatermelés fejlesztésének nagyszabású ütemterve A csehszlovák energiatermelés növekedése az utóbbi tíz évben nem tartott lépést a csehszlovák ipar általános fejlődésével. A le­maradás felszámolását szolgálja a XI. pártkongresszusnak az a latározata, hogy 1965-ig évi 38 milliárd kwó-ra kell emelni Csehszlovákia energiatermelését. Ez az 1957. évi termelésinek több mint kétszerese. Az erőművek teljesítőképességét évi 500 mega­wattal, az 1961-ben kezdődő harmadik ötéves tervben pedig évi 700 megawattal növelik, úgy, hogy 1965-ig 3400 MW-tal bővül a csehszlovák erőművek kapacitása. Már az utóbhi években több nagy erőmű építése indult meg. Az idén 403 megawatt teljesítő­képességű új hő- és vízierőmű kezd működni. Nagy hőerőmű épül a csehországi Opatovicé- ben és Mellükben, vízierőmű Lipnónál és Őrliknál, a Vltaván. Előrehaladott a Tisová melletti hőerőmű 300 megawatt kapaci­tású első részének építése, ame­lyet később kétszeresére fejlesz­tenek. Egyes erőműveknél már 100 megawatt teljesítőképességű gépegységek fognak működni. A harmadik Ötéves tervben épül fel a Dunai erőmű és a Nagyszombat melletti első, 150 megawattos atomerőmű is. 1956- töl kezdve az atomerő békés fel­használásának egyre nagyobb szerep jut Csehszlovákia ener­giatermelésében. A csehszlovák villamosítási tervnek fontos részét képezi az ország nyugati és keleti részét összekötő 400.000 V feszültségű fővezeték kiépítése. Ez lehetővé teszi az áramelosztás központi irányítását és megkönnyíti az együttműködést a szomszédos országokkal: az NDK-val, Len­gyelországgal, Ausztriával és Magyarországgal; Árnleértékelés a belkereskedelemben A belkereskedelmi miniszter a 75/1958. (k. é. 26) számú utasí­tásában intézkedett, hogy a jö­vőben továbbgyártásra nem ke­rülő divatgombok, bőrdiszmű- áruk és norinbergi áruk, továb­bá fotóalbumok, emlékkönyvek, zsebtrezorok, tolltartó tokok, irómappák, blokktárcák, igazol­ványtartók leértékelt áron ke­rüljenek forgalomba. A minisz­teri utasítás előírja, hogy ezeket az árukat külön erre a célra lé­tesített boltokban kell össze­gyűjteni. Az iraki forradalom híre vá ratlanul érte az imperialistákat Fejszál király feudális uralmá eléggé szilárdnak vélték ahhoz hogy Irakat egész közel- és kö­zép-keleti támadó politikájúi központjának tekintsék. Az ese­mények azonban másként ala­kultak, s ez eléggé bizonytalan­ná tette az imperialisták hosszé éveken keresztül kialakított ter­veit Az iraki forradalom győzelmi után az amerikai imperialistái olyan lépéseket tettek, ami mái több gyarmati pozícióik védel­ménél: háborúval fenyegeti a2 emberiséget. Az imperialisták agresszív lépései olaj volt a tűz­re közép-keleten. A hajóágyúi: árnyéka, légi kötelékek fenye­gető felvonulása Beirut felett, nem rettentette vissza sem a li­banoni felkelőket, sem az ira­kiakat. Az amerikai és angoO fegyveres erők fenyegető jelen­léte ellen tovább folyik a harc, s az arab államok népei egyre határozottabban szállnak szem­be a gyarmatosítókkal. Közép- Keleten is recseg-ropog az im­perialisták gyarmati uralma, amely középkeleti politikájuk válságáról, eddig folytatott po­litikájuk tarthatatlanságáról ta­núskodik. A középkeletd események azon­ban többet jelentenek, mint egyszerűen az ebben a térség­ben lakó arab népek független­ségi mozgalmát. Ezek az esemé­nyek részét képezik az egész gyarmatvilág válságának, amely válság 1917 októberétől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől tart; részét képezik annak a nagy felszabadító harc­nak, melynek során a több mint 600 milliós Kína népe lerázta magáról az imperialisták ural­mát, s a szocialista fejlődés út­jára lépett; részét képezik an­nak a harcnak, melynek során a szocializmust építő országok mel­lett a második világháború be­fejezése óta újabb 700 millió ember szabadult fel a gyarmati elnyomás alól, s éli saját nem­zeti életét, dacolva az impe­rialisták dühös támadásaival. — Az imperialisták közel- és kö­zépkeleti politikájának válsága egyben a gyarmatosítás politiká­jának most már rendkívül sú­lyossá vált válsága. Ezt igazolja a gyarmati szabadságharc tör­ténete — különösen a második világháborútól napjainkig. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után közvetlenül az Imperialista államok hatalmas gyarmatbirodalmai még „érin­tetlenek” maradtak, azonban a forradalom világító fáklyája fényt vitt, utat mutatott az el­nyomott gyarmati népeknek is. 1927-ben Kína Kian-Szi tarto­mányában munkáshatalom jött létre, mely hét esztendőn ke­resztül dacolt a gyarmatosítók és támogatóik támadásával. — Ak­kor sikerült ugyan Kínának eb­ben a tartományában is ki­venni a nép kezéből a hatalmat, de a hamu alatt fzzott a parázs. A gyarmati szabadságharc esz­mél az 1930-as évektől egyre Jobban terjednek az elnyomott népek körében. Hol itt, hol ott lángolt fel a küzdelem, de egy­séges, összefüggő — az impe­rializmust minden térségében támadó küzdelem csak a máso­dik világháború befejezésével bontakozott íoi. De akkor azután teljes erővel. Kína népe hosszú latalt emberek százmilliói támo­gatják. Megvan a lehetőség és a remény is az agresszorok visz- szaszoritására. Rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a békéért küzdő erők újabb üt­közetet nyertek meg. Hosszú harc után az imperialisták so­rozatos gáncsvetései ellenére összeülnek a nagyhatalmak veze­tői csúcstalálkozóra. S a harc folyik tovább. Bármilyen lépésre szánnák is el magukat az imperialisták, egy bizonyos: A gyarmatvilágban — ezen belül Közel- és Közép- Kelet térségében — olyan hatal­mas népi mozgalom bontakozik ki, olyan erővel lángol fel a sza­badságharc tüze, hogy az el fog­ja emészteni az imperialisták uralmát. A Közel- és Közép-Keleti vál­ság az imperializmus, a gyarmati uralom válsága, amelyből győz­tesen a haladás erői kerülnek M. Közel- és Közép-Kelet tér­sége többé már nem szilárd bá­zisa az imperializmusnak. Csáki István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom